Alföldi Ujság, 1946. július (2. évfolyam, 143-168. szám)

1946-07-28 / 166. szám

2 ével mindenféle csereügyletet beszüntettek. Semilyen körülmények között sem fogadható el tehát a gazda által benyújtott olyan igazolás, hogy kenyérgabonáját csere útján értékesítette. Szükséges mindezeknek a gazdák által történő figyelemmel kísérése, mert köztudomású, hogy a gabona kötött árucikk és azzal csak a fennálló rendeletek korlátai között lehet rendelkezni. Sok vitára ad okot az is, hogy ki, mennyit őröltethet. A gazda s a mezőgazdasági munkás évi fejadagja 250 kg, akik pedig önellátásra vásárlás útján, szerzik be a gabonájukat, azoknál 160 kg. A vámőrlés kiadásánál azonban vannak megkötések. A fent már említett rendelet 15. §-a szerint csak 150 kg-t őröltethet meg a termelő is, a még fennmaradó részt csak abban az esetben, ha a beszolgáltatási kötelezettségének teljes egészében eleget tett. A Magyar Közlöny július 25-i, 166 os számában megjelent 10.840—1946. K. M. sz. rendelet pedig még újabb korlátozást ír elő, melynek értelmében az 1946. évi augusztus havi háztartási szükségletet meghaladó mennyiségű kenyérgabonaőrlésére csak akkor állítható ki az engedély, ha az engedélyt kérő megfelelő mennyiségű dézsma átadásának igazolásán felül azt is tanúsítja, hogy kenyérgabona beszolgáltatási kötelezettségének legalább 50 százalékát már teljesítette. Rendkívül fontos, hogy a termelők a beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tegyenek, mert az ipari termelés fokozása csak az ipari munkások jobb ellátásán keresztül biztosítható egyrészt, másrészt pedig a beszolgáltatás milyensége nagymértékben fogja befolyásolni a forint értékállóságát is. Kérem tehát a gazdálkodókat, kövessenek el minden lehetőt a beszolgáltatási kötelezettség időben való teljesítésére. Karácsonyi Ferenc főispán, közellátási kormánybiztos —«0»— Textiláruk cserébe malacért és készpénzért legelőnyösebben vásárolhatók Szappanos J. textilkereskedőnél, Deák Ferenc-u. sarok, Oskovics kalapossal szemben. Ócskapiac Jubilál a Tisza folyó Irta és a Tornyai Társaságban felolvasta Tárkány Szűcs Ernő dr A gép és az atom korszakának gyermekei már el sem tudják képzelni, milyen izgalmak között nézte az Alföld magyarsága azt a gőzhajót, amelyik kereken száz évvel ezelőtt, 1816. júliusában indult el Szolnokról és haladt végig a Tiszán Szegedig. Az emberek körülállták a partokat és alig akartak hinni a szemüket. Hitetlenkedve szemlélték az új csodát amely lomhán úszott végig a hatalmas folyamon. A nyugatról, német közvetítéssel jövő haladási eszményeket idegenül fogadta a magyarság, a vármegyei és városi polgárság, valamint munkásság politikai ellenállást tanúsított velük szemben, így fogadták az új közlekedési alkotmányt, a Pannónia gőzöst is,s még inkább idegenkedtek attól az embertől, aki a gőzhajón utazott. Bizalmatlanok voltak ellenében, hisz a hatodik ősapja még csak nem is volt nemes ember, hanem Szabónak hívták és végvári közvitéz volt Szécsény várában. De más okból sem tartott a közhangulat Széchenyi Istvánnal, a hajó utasával, aki azt tanította ugyanis, hogy «a magyar népet előbb műveltté kell tenni s csak azután kell politikailag fügegtleníteni Ausztriától». Félt attól, hogy a magyarság politikai szabadságát nehéz küzdelem árán talán ki is harcolja, de könnyen elveszítheti és újból szolgasorba kerülhet; a művelt népeket ellenben szabadságuktól csak rövid időre lehet megfosztani, mert porukból újjáélednek. A tudatlan barbár népeket viszont maga a természet tünteti el a történelem színpadáról. Széchenyi az alkotások halladon seregével emelkedik ki a múlt század közepének közéleti nagyságai közül. Kossuth szédületesen kuruckodott, Eötvös gondos kertészként plántálta át hozzánk a század uralkodó eszméit, Deák közjogi konstrukciókba igyekezett önteni a Habsburg-dinasztiával való viszonyunkat, Arany János a múlton merengett, Jókai meséivel kápráztatott. Petőfi belülről lázongott: szive, temperamentuma Kossuthhoz vonzotta, agya pedig Széchenyihez, de radikalizmusa csak lírai formákig emelkedett. A sok nagy egyéniség közt csupán Széchenyi volt az, akiből nemcsakszenvedély, hanem erő is áradt. Alkotni pedig csak erős emberek képesek. Nem fedezett fel új igazságokat a művelődés s a közigazgatás terén, azonban az, hogy elvont gazdasági és kulturális igazságok hatását népének jövőbeli körülményeikre felfogta, korának legeredetibb kulturpolitikusává avatta. A magyar politikusok is sokat tanulhatnak tőle: minden jelentkező világnézetet, politikai és kulturális elvet csak eszköznek tekintett. A liberalizmusharcosa volt, de ezerszer fontosabb volt számára a magyar parasztság és munkásság szabadsága, az értelmiség hitele, mint a szabadelvűség merev megvalósítása. Közismert, hogy a földbirtok természetes öröklésének korlátozására, a szétaprózódás megakadályozása érdekében javaslatot dolgozott ki, ám a vak libera lista politikusnak ez nem lehetett volna probléma. Minden nagyszerű elvnél fontosabb volt számára, hogy «Magyarországon egy ember se legyen kenyér, ruházat, födél és szakismeret nélkül s az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze». Ő vetette a köztudatba, hogy az elveket csak annyiban szabad alkalmazni, amennyiben a millió, a táradalom lelki és fizikai tényezői megengedik. A közművelődés lehetőségeit igyekezett megalapozni, mert fontosabbnak tartotta minden poltikánál. Természetesen igyekeztek őt ledorongolni is: a uralkodó ház és a magyar társadalom egyaránt. Mégis, az abszolutizmus korában a magyarság ereje szinte azokon a közművelődési intézményekéel nyugodott, amelyek Széchen hatása alatt keletkeztek. Eki bizonyosodott be, hogy Kossnak és Széchenyinek egye igaza volt: egy időben mint tőre szükség lett, a kulte és politikára egyaránt. A magyarság politikai erejénak köszönhette, hogy volt művelődési alapja. Ke döntő példája, hogy minditika reális alapja és a kultúra lehet. Ezért az ügyeinek intézésében istuzemberek vehetnek ráa természetesen nem az bizottság kérdése: száza -enagyszerű kulturembereket ,az iskolák alaposabb belű nélkül is. Példa reá egy Ferenc, vagy egy Veres politikust meg kell előznie ilturembemek! Tornyai Társaság ezt az Dió tevékenységet igyekezik látni. Alkotásokkal akarja igálni a vásárhelyi közműködést, mert nemcsak Budasznek, de a vidéknek is van süksége tudásra és művészetre, ort vagyunk hive a decentriciónak s ennek érdekében izgósítjuk a magyar vidéke S zéchenyi széz évvel ezelőtt hajtott végig a Tiszán, de programja azóta sem valósult megteljesen. A Tornyai Társaság Széchenyi akaraterejével a ma kérdéseit, kulturális és mezőgazdasági vonatkozásban egyaránt szem előtt tartja s a tervek kidolgozása mellett mozgallmat is indít s az illetékeseket sürgős cselekvésre készteti. Azt hisszük, hogy a város társadalmának egyöntetű véleményét fejezzük ki tevékenységünkkel. —«0»— . ALFÖLDI ÚJSÁG. Egyszerre köztik mindennek a forint árát A Kis Újság értesülése szerint a Gazdasági Főtanács a búza árát 40 forintban állapította meg. A mezőgazdasági terméékek ára általában a búzáéhoz igazodik. Vasáánap hozzák nyilvánosságra az összes mezőgazdasági és ipari, valamint egyéb szolglátatási árakat A MÁV tarifáit a MÁV hivatalos lapja rendkívüli kiadásban közli. Az új postabélyegeket már nyomja az államnyomda. A legolcsóbb cigaretta 5 fillér lesz. —«o»— Megérkezett Szegedre a forint A forint bevezetésére az egész ország területén megtörténtek az előkészületek. A budapesti Nemzeti Bankból páncélos gépkocsikon, fegyveres őrizet mellett szállítják a forintot a vidéki kirendeltségekhez. Szegedi értesülésünk szerint az ottani fiókhoz csütörtökön est® hozták le az új pénzt. Egyelőre csak a 10 forintos bankjegyet és az egy forintos váltópénzt hozzák forgalomba. A budapesti központ csak későbbi időpontban dobja piacra a filléres és két forintos érméket. A tízforintos bankjegy sötétzöld nyomású, alapja barnás,szürke, a baloldalán kalapácsot tartó munkás fényképe. Középen 10 forint felírás és a keltezés: 1946. július 3. A forintot még a régi jó bankjegy papíron állították elő. A Nemzeti Bank szegedi fiókja igazgatójának, Sárdy Jánosnak nyilatkozata szerint az új pénz csak akkor kerül forgalomba, ha a forint és a pengő beváltási arányszámát megállapították és azt a nyilvánossággal közölték. A fiókintézet igazgatója közölte azt is, hogy a hódmezővásárhelyi, makói, szentesi és mindszenti bankok Szegedről kapják a forintot. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint az adójegy továbbra is forgalomba marad, illetve mindaddig, míg a beváltás teljes egészében le nem bonyolódik. A közönség tehát kellő bizalommal viseltessék az adójegy iránt, mert értékét nem veszíti el. Mindenkinek alkalma nyílik majd az adójegyet törvényes határidőn belül átváltani forintra. --------oooOooo-----— A SIIM hanglemez hangversenye Pénteken este a Szociáldemokrata Párt házi adóján keresztül közismert operaáriákat sugároztak szét, hanglemezekről a Kossuth téren. Kétségtelen, hogy a hangversenynek igen nagy sikere volt. A kellemes esti hűvösséget és a pihenést élvező dolgozók örömmel fogadták a SzIM kezdeményezését. Világhírű magyar és idegen énekesek hangja igen jól érvényesül, a hangszórón keresztül. A hallgatóság közül több csoport tette azt a megjegyzést, hogy jó lenne, ha a SzIM hanglemez-hangversenyét megismételné. A nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik. A nemzetgyűlés ülését Kossa István alelnök nyitotta meg. Bán Antal iparügyi miniszter bejelentette a villanyenergia-telepek államosításáról szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés ezután folytatta a miniszterelnök beszámolója feletti vitát. Az első szónok Kovács Imre parasztpárti képviselő volt. Hangsúlyozta, hogy legyőzött országnak is lehet külpolitikája, mert szuverenitásunkat elismerték és ez azt jelenti,hogy a magyar nép sorsa a magyar nép kezébe van letéve. Pártja nevében tudomásul veszi a miniszterelnök beszámolóját. Sulyok Dezső a Szabadságpárt nevében elismeréssel adózott a magyar kormányférfiaknak, hogy a moszkvai látogatás után Nyugatra is ellátogattak. A miniszterelnök beszámolóját pártja nevében nem veszi tudomásul. Dénes István pártonkívüli utalt arra, hogy a jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter milyen határozaton síkra szállt a maga igaza mellett. A miniszterelnök beszámolóját nem veszi tudomásul Ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát félbeszakítoták Gordon Ferenc pénzügminiszter jóváhagyás végett leterjesztette a kormányrendeleti a forint értékmegállapításról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről. A legközelebbi ülés kedden tesz, amikor fölyárják a külpolitikai vitát. 20 deka lesz a fejadag A főváros lakossága augusztusétől kezdve „stabilizációs kenyeret“ eszik. Ez jó kenyér lesz, búzából és rozsból. Erre vonatkozólag ezt mondották : — A napi húsz dekás fejadagot igyekezünk följebb emelni. A malmok teljes erővel dolgoznak, úgyhogy a folyamatos lisztellátás biztosítottnak látszik. De szükséges is a forszírozott munka, mert Budapestnek naponta 45 vagon kenyérre van szüksége. — Honnan kapjuk a legtöbb listát Bécs vármegyéből. A békésmgyei gazdák beszolgáltási kötelezettségükne száz százalékig eleget tettek. Első helyen állnak a országban e téren. Megéljuk még, hogy auguszt! 20-a után megindul a zselyesütés és kenyéradag? kívül naponként mindéz egy darab zsemlyét vásárolhat. A tailizáció első vívmámán alhát: kenyerünk jó, széléelég lesz. —:10»— Iskolai tataszersziségletét füzeteket, író és rajzfelsőtéseket, iskolatáskát stb. Olesó FORINT árban berezsien. DURA BOR könyv és papirkereskedésében/Kássy utca 12. Belvárosi rom. tat. tempói szemben.