Alföldi Ujság, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 169. szám

XL évfolyam, 169. ssr. Hódmez ővásárhely, .1946 augusztus 1. csütörtök. SzocSáldemokfata pártlap Sfeffjelcuik khétclércl mlurffimsp reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth- tér. Telefon: 79. Ára 40 fillér = 80 mill. a.-P Béke és biztonság pénzügyi téren B&csísijiik meg a forintot Irta: Takács Ferenc A magyar forint mögött az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya által vissza­adott aranyfedezeten túl, népünk szorgalmas munkás­sága all. Az egész nemzeti termelés, tehát a fölműye­­velés, ipar és kereskedelem. Minden és mindenki. Az egész nemzet vagyona. A forint jó pénz lesz, amiért mindig több és több árut lehet vásárolni. Ahogyan gyarapszik a nemzet va­gyona, úgy javul egyre jobban a forint is. A nem­zet vagyonát az egyes em­ber szorgalmas munkája gyarapítja. Ezért, kell vala­mennyiünknek ott, ahová az élet állította, termelő, tevé­keny munkát végezni.­Vessünk egy-két pillan­tást a múltra. Még sokan emlékeznek rá az idős em­­. berek, hogy valamikor volt az országnak forint elneve­zésű pénze, amely igen jó pénz volt. A forintot felvál­totta a korona, mely az első világháború veszteségei utául inflációs időben tönkre ment és jött’a pengő, amely­től most veszünk búcsút. Minden háború rengeteg értéket pusztít el. Eivész a javakkal a pénz értéke is. Ez a háború különösen nagy veszteségekkel járt hazánk­ra nézve, ezért hanyatlott ilyen mélyre pénzünk érté­ke. Meg azután sokan terv­szerűen, érdekből rombol­ták is a pénzt. A csereke­reskedelem bevezetői, a fe­ketézők, a piac és a keres­kedelem hiénái. Most en­nek vége van! Végét sza­kítja az állam, de a ma­gánosoknak is őrködniük kell. Minden k ének v igyázni kell a forintra. Meg kell becsülni. Ahogyan régen mondták: „A fogunkhoz kell verni“ mielőtt kiadjuk. „Két­szer is nézzük meg“, mi­előtt vásárolunk rajta bár­mit is. A forint nem lesz könnyű pénz, de ne is le­gyen senkinek a szemében sem. Mindenki legyen a forint őre. Le kell fülelni, aki bármivel és bármilyen mó­don a forintértékét rontani akarja. Akár úgy, hogy to­vábbra is csereberélni akar, akár úgy, hogy többet ígér az áruért, mint amennyit a hatóság megállapított. Töb­bet ígér, vagy többet kél': egyformán bűnös. Rendet kell teremteni. Mindenkinek be kell látnia, hogy a rongy pénz meny­nyi keserves szenvedést ho zott az országra, hogy csak néhány tízezer embernek használt és milliók nélkü­löztek, bizonytalanságban éltek. Tisztességes ember nem ludott vállalkozni, a Párisből jelentik : \ kül­ügyminiszterek tanácsa ál­tal elfogadott és július IS iki kelettel ellátott magyar bé­­keszerződes-tervezet S rész­ből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma 6. A békeszerződési terve­zet bevezetője leszögezi, hogy Magyarország szövet­kezett a hitleri Németország­gal és részt vett a Szovjet- Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesük Államok és más. Egyesült Nemzetek elleni harcban. Ezért a háborúért a felelősséget és a ráeső terhet viseli. Minthogy Ma­gyarország 1944 december 28-án megszakította a kap­csolatot Németországgal és hadat üzent Németország nak és 1943 január 20 án fegyverszünetet kötött a Szovjet Unióval, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal, minthogy egy­részt a szövetkezeti halai mák és Magyarország béke­­szerződést kívánnak kötni, mely a köztük leendő bé­kés'állapotok alapjául fog szolgálni és a fent említett események következtében előállt kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatal­mak támogassák Magyaror­szág azon kérését, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakoz­zék minden olyan megálla­podáshoz, melyet az Egye­sült Nemzetek keretében kötöttek meg, — megálla­podtak abban, hogy dekla­rálják a hadiállapot meg­szűnését és megkötik a. je­len békeszerződést. Az első rész Magyaror­szág határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyar­­ország határai Ausztria és Jugoszlávia ha tárán ugyan­azok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30 án hozott bécsi döntés semmis nek nyilváníttatik. Ez által a magyar-román határ az takarékosságra nem volt semmi lehetőség. Ennek le­gyen vége. Jöjjön újra olyan idő, amikor érdemes dolgozni, vállalkozni, taka­rékoskodni. amikor a mun­kának értelme, . becsülete és értéke van. És csak a munkának van értéke és 1938 január t i állapotok­nak megfelelően visszaül­­littátik. Magyarország és a Szovjet Unió közötti határ, amely a két ország és Ro­mánia közös határpontjából kiindulva, .a Magyarország, a Szovjet-Unió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontok a Ma­gyarország és Csehszlovákia közli határvonal mentén az 1938 január 1-i helyzetnek megfelelően á U a pi Itat ik meg. Az 1938 november 2-án hozott bácsi döntés rendel­kezések semmisnek és meg nem történtnek tekintendők. A Magyarország és Cseh­szlovákia közötti határ s a két országnak Ausztriával való közös határpontjából kiinduló magyar csehszlovák határnak a .Szovjet Unióval alkotott közös határpontig az 1938 január t-i állapot­nak öicgfelelőeií állíttatik vissza. A jelen szerződés csak kísérleti megoldásnak te­kintendő mindaddig, amíg a csehszlovák és a magyar kormánynak alkalma nyi­­lika békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspont uk­­kat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékokat tartalmaz. Ren­delkezik az alapvető em­beri szabadságjogokról, me­lyeket Magyarországnak a közigazgatas alatt álló sze­mélyek számára biztosítani kell. A harmadik rész katonai záradékokat tartalmaz. A hivatalos adatokon túlmenő­en megállapítja, hogy a ma­gyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó sze­mélyek semmiféle katonai kiképzésben nem részesül­hetnek. A magyar hadifoglyokat Magya r országra leg ham a rabb hazaszállítják, a ma­gyar hadifogolyként fogva­tartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelő­becsülete ! Mindezt hozza a forint. Hozza az igazi fió­két, a szilárd biztonságot pénzügyi és általában köz­gazdasági téren. Hozza, mert mindenkit a szorgal­ma és munkája után oec.-'ül­­nek meg. Annyit érünk, amennyit dolgozunk. Hinni a forint értékében, dolgozni érte: ez ma min­den jó magyarnak, min­den becsületes embernek a kötelessége. A becstelene­ket pedig száműzni kell az es. A hazaszállítás! költsé­geket a magyar kormány viseli. A- negyedik rész a. szö­vetséges haderők visszavo­násáról intézkedik. E szé­riát n jelen szerződés élet-' belépésétől számított 9U na­pon belül valamennyi sző vetséges haderőt kivonják Magyarországról, de a Szovjetuniónak' jogában áll Budapestről jelentik: TU dg Zoltán köztársasági elnök a stabilizációval kap­csolatban az alábbi felhívást intézte a gazdákhoz: Magya)' gazdák! A fo­rint értékállandóságának biztosításától függ az or­szág minden egyes lakosá­nak boldogulása és jóléte. A kormány megteremtette az új pénz gazdasági alap­jait. A forintnak meg van az aranyfedezete. Vissza­kaptuk a Nemzeti Bank nyugatra hurcolt aranykész­letét és nagy mértékben hozzájárult, gazdasági erő­feszítéseinek sikeréhez, hogy a Szovjet Unió kormánya jóvátétel kötelezettségünk teljesítését nagy megértéssel jelentősen könnyebbé tette. Gazdasági életünk és magán­­gazdasági helyzetünk meg­szilárdítása azon múlik, hogy a 4 millió 300 ezer ellátat­lan városi lakos, az ipari üzentek és bányák dolgozói az elmúlt esztendők szűk élelmezése után, munkáju­kat teljesítő és munkaerejü­ket emelő élelmezésben ré­szesüljenek. Az ipari üze­meknek és bányatelepeknek dolgozóit csak akkor tudjuk ellátni, ha a gazdák beszol­­gáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. A stabilizá­ció sikere így jórészt a gazdák kezében van. A ma­gyar gazda, amikor a be­szolgáltatást és íermészeí-Magyarország területén any^ nyi fegyveres erőt tartani' amennyi szükséges ahoz’ hogy az ausztriai Szovjet megszállási övezetben a közlekedési útvonalakat fenntartsa. Az ötödik rész a jóváté­tellel és a javak visszaszol­gáltatásáról intézkedik! Az Egyesült Államok delegá­ciójának tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy ezt a kérdést a békekon­ferencián felvethessék. A hatodik rész a gazda­sági feltételekkel foglalko­zik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország azt nem tette meg, vissza kell adni az Egyesült Nem­zetednek és jogi állampol­gárainak összes törvényes jogait és érdekeltségüket az" 1941. április 10 iki áüa­­pot szerint. A hetedik rész a Ihm a problémáival fogtálhoz, k. A nyolcadik rész in g­­állapítja, hogy a szerződés hivatalos szövege orosz és angol. A szerződés a szö­vetséges hatalmak és Ma­gyarország által történt ra­tifikálás lúán lép hatályba. beni adófizetést teljesíti, a legkomolyabb nemzeti érdé- ' - kék szolgálatán túlmenően a maga számára biztosítja a, szükséges iparcikkeket, a jó ruha megszerzését. Az ipari üzemek és bányák fo­­kozott termelése beszolgál­tatás nélkül nem lehetséges. A mezőgazdaság és az ipar dolgozó rétegeinek közös erőfeszítésén, az egymásnak nyújtott segítséggel épül a magyar demokrácia útja, minden dolgozó ember szá­mára. Ezért a magam részéről is minden bizalommal for­dulok a magyar gazdák felé, hogy minden tétovázás és halogatás nélkül tegyen ele­get beszolgáltatási kötele­zettségének, még akkor is, ha az az érzése, hogy áldo­zatot hoz. Ez az áldozat a kötelességteljesftés révén megtenni a maga gyümöl­csét nemzetünk számára. Valamennyi dolgozó réteg érdekében meg kell terem­tenünk a kenyér biztonsá­gát és azt megteremteni elsősorban a magyar gazdák feladata. , A magyar demokrácia életében reményteljes új idők kezdődnek. Utunk most már fölfelé vezet, minden fenntartás nélkül a felemelkedés szolgálatá­ban áll. A magyar gazdák­nak most is elsőnek kell kiállniok. életből. A magyar békeszerződés pontjai Haláraink ügye — V szövetséges haderők visszavonása - Jóvátétel, javak visszaadása A köztársasági elnök felhívása a gazdákhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék