Alföldi Ujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)
1946-09-01 / 194. szám
2 Béke kilim és béke beim írta: Körösi Ferenc de A magyar közvélemény feszült figyelemmel tekint Fáris felé és aggódva várja a híreket, amelyek a sajtón és a rádió hullámain keresztül a konferencia anyagából hazaszivárognak. A hivatalos magyar kormányzat a helyzet komolyságának megfelelően tartózkodik minden felelőtlen derűlátástól. Kevés a barátunk és sok az ellenségünk és egyetlen állam se késlekedik jóvátételi számlát begyújtani, melynek kiegyenlítését Magyarországtól várja. Le kell vonnunk a kérlelhetetlen tanulságot: mindegyik ország reális külpolitikát folytat, melynek gyújtópontjában saját népük érdeke és boldogulása áll. Ezen felül minden más érdeket másodrendűnek tartanak. Mi azt vártuk a világ szörnyű megpróbáltatása mán, hogy a „béke“ szó más értelmezést fog kapni a nemzetközi jogban, mint idáig és nem ideiglenes jellegű lesz belső tartalma, mely lényegében csak fegyverszünetet jelentett két háború között, hanem új gyakorlati alkalmazásánál fogva észszerű elrendezést, okos kiegyenlítődést, harmonikus együttműködést, tehát végső eredményében altallános megnyugvást és megelégedettséget von maga után. A négy „nagy" és a körülötte csoportosuló" békevágyó államok "oly határtalan tekintéllyel rendelkeznek ma és az áldozat, melyet a világ békéjét állandóan fenyegető fasiszta rendszer összezúzása érdekében hoztak, oly mérhetetlenül nagy, az emberiség szenvedése, a szegénység,a pusztulás oly elevenen valóság, hogy nincs az a célszerű,igazságos intézkedés, melyet a népek túlnyomó többsége örömmel ne fogadna, ha azok a végleges békeéreeket szolgálnák. A világ békét akar. A demokráciák győzelme akkor lesz teljes és végleges ha a háború után a békét is megnyerik. A külső békén kívül van az országnak egy másik békeügye is: a belső békéé, sajnálattal kell látnunk, hogy a belső béke ügye ízen ingatag lábon áll és napról-napra újabb események nyugtalanítják a közhangulatot, személyi és politikai feszültségek ütik fel fejüket és rendítik meg a belső béke oly kívánatos egyensúlyi helyzetét. Tudjuk, a koalíciós kormányzás nem jelent ideális állapotot , sok önuralmat és sok önmegtartóztatást követel pártoktól, vezetőktől és tömegektől, de ma a koalíció az ország létkérdését jelenti. Szétforgácsolt erőkkel, ellentétes politikai törekvésekkel, kiélezett osztályellentétekkel legfeljebb teljessé tehetnénk a katasztrófát, mely a sír szélére juttatott bennünket. Aki ezt az egyszerű igazságot a maga döntő jelentőségében nem tudja felismerni, az álljon félre, mert ma ebben az országban csak olyan vezetőkre valn szükség — alsó és felső vezetésben, akik a belső békét áldozatok árán is vállalják és biztosítják. Az országot csak munkával, kitartó, kemény, vállvetett munkával lehet talpraállítani és újjáépíteni és ennek első előfeltétele a belső béke. A jó béke nagyon sokat adhat az országnak. De a jó belső béke jelenti az ország igazi boldogulását. _ AI.201Q| UJSSO. Magyar észrevétel jogtalan csehszlovák követelésre Páris : A Magyar Távirati Iroda külön tudósítója jelenti : Acsehszlovák küldöttség a magyar békeszerződés tervezetnek a magyar —csehszlovák határra vonatkozó pontjához módosító indítványt terjesztett be, amelyben öt Duna jobbparti magyar községnek Csehszlovákiához való csatolását kéri. A magyar küldöttség a módosítás tárgyában beadott csehszlovák indítványra pénteken benyújtotta észrevételeit a békeértekezlet főtitkárához. A magyar jegyzék mindenekelőtt ismerteti az öt község területi és lakossági problémáit, majd leszögezi, hogy az ottani lakosság sok esetben kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározását, hogy nem akar csehszlovák imperializmus alá kerülni. A magyar emlékirat a továbbiakban rámutat arra, hogy amikor Csehszlovákia 200 ezer magyar kiutasításának jogi lehetőségét kéri, ugyanakkor magyar területeket követel magyar népességgel. A csehszlovák javaslat súlyosan veszélyezteti Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit is. Erre való tekintettel a magyar küldöttség a csehszlovák módosító javaslat elvetését kéri. Avásárhelyi tüzeli Parasztpárt mai nagygyűlése Rég tartott Vásárhelyen nagygyűlést a Nemzeti Parasztpárt itteni szervezete, országos pártvezetőségi taggal. A mai napon aztán, a jelenlegi bel- és külpolitikai kérdések érintésével, nagygyűlést tartanak a Fekete Sasban. Lejön Vásárhelyre Erdei Ferenc volt belügyminiszter, az ismert író és több mint egy óráig tartó beszédében fog rávilágítani az időszerű fontos kérdésekre. Felszólal Papp János nemzetgyűlési képviselő is, a helybeli Parasztpárt elnöke. A nagygyűlés pontosan délután 0 órakor kezdődik. Románia felől is jönnek a hadifogoly-vonatok Debrecenben jelentik. Tegnap délután megérkezett az itteni pályaudvarra a Románia felől várt 55 kocsiból álló hadifogolyszerelvény, mely 979 magyar és 500 osztrák hadifoglyot hozott. Újabb vonat 158 tisztet hozott. Van köztük több ezredes, alezredes, őrnagy, százados. A legtöbb hadnagy. Egészségesek. Két-zárom napon belül mind a családjukhoz utazhatnak. Megkezdi működését a Kútvölgyi Tüdőbeteg Szanatórium A Szanatórium Egyesület rendkívüli közgyűlése fontos határozatot hozott. A határozat azt jelenti, hogy a város tovább megy egy lépéssel a viszonyok helyreállítása terén és megnyitja a Szanatórium Egyesület kezelésében levő Kútvölgyi Tüdőbeteg Szanatóriumot. A Szanatórium áldásos munkájára most különösen nagy szükség van, miután a háború s a nélkülözések következtében a dolgozók közül a tüdőbaj erőíten szedi az áldozatait A Szanatórium Egyesület rendkívüli közgyűlésén Kiss Pál polgármester elnökölt s az Egyesület költségvetését Dura Lajos dr tb. tanácsnok terjesztette elő. A közgyűlés a rendes tagdíjat januárig visszamenőleg évi 12 forintban állapította meg, a költségvetésben pedig a vezetőség 324.400 forint bevételt s ugyanannyi kiadást irányzott elő, amihez a közgyűlés hozzájárult. Hosszabb vita indult meg ezután a Kútvölgyi Tüdőbeteg Szanatórium mielőbbi megnyitása érdekében, miután 50 ágy beállításához a szükséges felszerelések megvannak és csak bizonyos pénzösszegre van szükség, hogy a Szanatórium megkezdhesse működését. Ennél a kérdésnél Kander Győző dr tisztifőorvos jelentette, hogy ő eljárt az MTI- nál, ahol 70—80 beteg állandó beutalását megígérték s ezek gyógyköltségére hajlandó az MTI 20 ezer forintot előre folyósítani. A közgyűlés ezután Kiss Pál polgármester elnök javaslatára utasította Szél József dr szanatóriumi főorvost, hogy a Szanatórium helyiségeit nyolc nap alatt takaríttassa ki és az ágyakat állíttassa fel, hogy az intézet a működését minél hamarabb megkezdhesse. A tagokat pedig ezúton is felhívja az Egyesület, hogy a tagdíjat a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztárnál minél előbb fizessék be, amivel a meginduláshoz szükséges első költségeket segítik előteremteni. Ez nemcsak kötelessége az Egyesület minden tagjának, de olyan embertársi feladat is, amellyel a szenvedők gyógyulásátsegítik elő. Hisszük, hogy a tagok sietnek ezt a kötelességüket teljesíteni. A városban lévő, de a Szanatórium Egyesület tulajdonát képező Tüdőbeteg Gondozó Intézet kérdésében a közgyűlés úgy döntött, hogy ennek az intézetnek a fenntartását a város ideiglenesen átveszi, mert erre a célra a város költségvetésében megfelelő összeg szerepel. Ettől a gondtól egyelőre tehát megszabadul az Egyesület, de elkerülhetetlenül fontos rá nézve az, hogy a tagsági díjak már most s a lehető legrövidebb időn belül befolyanak. —*á£0 >”■-* Golyó áltati halál Antal Istvánra Budapestről jelentik. A Népbíróságok Országos Tanácsa több napon keresztül tárgyalta Antal István volt miniszter háborús és népellenes bűnügyét. A Tanács népellenes és háborús bűncselekményekért golyó által végrehajtandó halálbüntetésre ítélte és egyben kimondotta vagyonának elkobzását. Ezután az elnök az indokolást ismertette. 4000 vagon áru indul meg Magyarországba Zsebők Zoltán népjóléti állaratitkár haza érkezett járásból. Megkérdeztük, hogy az újabb kölcsönből mit vásárolt a bevásárló bizottság? — Anyagunkat nagyjából három részre lehet osztani. A legnagyobb rész, az anyag ide a közlekedési és iparügyi tárca, igényeinek kielégítését szolgálja, harminc százalék szövetanyag, a fennmaradó húsz százalékot igényelhette a népjóléti és a közellátási tárca. A népjóléti tárca részére vásárolt anyag mindenféle fajta gyógyszer, kötszer, kórházi felszerelés, orvosi műszerek, fogorvosi berendezés, vérhűtő berendezés, laboratóriumi felszerelések. Az óriási kötszerhiányra való tekintettel liége-i raktárunkból máris útnak indítottunk 15.000 kiló békebeli minőségű kötszert. A többi anyag hazaszállítása egyszerre indul meg. A régibben vásárolt anyagok elszállításának akadálya az volt, hogy valamennyi országgal megállapodást kellett kötni, ahol az árut át kell szállítan. Az első vagonok máris elindultak. Most Svájc területén állanak és várják a beérkező többi vagont, hogy ötven vagonból álló zárt szerelvény egyszerre futhasson ke Hegyeshalomra. Leghamarabb két hét múlva remélhetjük az első szerelvények beérkezését, ettől folyamatosan jönnek a vonatok. A különböző megvásárolt árumennyiség 4 ezer vagonnyi. Vásárhelyen is megnyílik a Mépi Kollégium A magyar népnevelés ügyét akarja szolgálni az a törekvés, hogy az ország tíz városában Népi Kollégimot állítanak föl. A kollégiumnak az lesz a célja, hogy a városi, falusi és tanyai szegény parasztság és munkásság eszes és szorgalmas fiait tanítsa és megnyissa előttük a kollégium elvégzése után a városi és állami közigazgatási hivatalokat. Eddig ugyanis az élet nyomorúsága miatt a paraszt és munkás gyermekek közül, akármilyen eszesek és jó tanulók voltak is, alig jutott be valaki még a középiskolába is, nemhogy az egyetemre följutottak volna. A Népi Kollégium most ezt a hiányt akarja pótolni. Ebben a nagyfontosságú ügyben pénteken délután volt a városházán értekezlet amelyen Karácsonyi Ferenc főispán elnökölt. Miután dr. Dömötör János tb. tanácsnok a Népi Kollégium célját ismertette, a kultuszminiszter kiküldöttje, Kovács Sándor elmondotta az értekezletnek, hogy itt Vásárhelyen 20-25, de az idecsatolt dorozsmai járással együtt esetleg 50 tanulója lesz a Népi Kollégiumnak, amelynek részére a város adjon helyiséget, a vezetőjét az állam fizeti, míg a tanulók ellátási és nevelési költségeit társadalmi úton, alapítványi helyek felajánlásával kell biztosítani. Kiss Pál polgármester a kollégium céljára a Cseresznyés Otthon épületét kívánja kijelölni s egyúttal azt is bejelentette, hogy a város öt tanuló nevelését vállalja. Szabó János, a Szabó és Tallódy-malom tulajdonosa szerint az egyes ipari foglalkozású szakosztályok, ipari üzemek, kereskedők és maga a szakszervezet, de a város tehetősebb polgárai is vállalhatnak költséget, amely több tanuló nevelését segítené elő. A maga részéről megígéri, hogy "a malomiparosokkal, darálókkal és a gabonakereskedőkkel együtt tesznek majd alapítványt. Félix János gabonakereskedőnek ugyanez a felfogása, sőt a mozgalmat az egész társadalomra kéri kiterjeszteni. Vörös Mihály a főgimnázium igazgatója bejelentette, hogy a gimnánázium tanári kara dr. Karádi György alapítvány révén vállalja egy tanuló nevelési költségét. Az értekezlet ezután kimondotta, hogy a társadal