Alföldi Ujság, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

2 _ RIFPIPI UJSAG _ A fővádlott beismerte, hogy most tavasszal akarták átvenni a hatalmat Budapestről jelentik. Az összeesküvés főtárgyalásán a legfőbb vádlott, Donáth György úr beismerte a bű­nösségét. Nem tagadta azt se, hogy már ennek az év­nek a tavaszára tervezték átvenni a hatalmat. Meg akarták dönteni a demokra­tikus államrendet és a köz­társaságot, hogy így vissza­állíthassák a régi uralmi rendszert, a Horthy-féle „jogfolytonosságot“. Azt se tagadta, hogy a hatalmat fegyveres erőszak útján akarták átvenni. Céljuk meg­valósítására csinálták meg azt az országos szervezetet, illetve végezték a szervez­kedést, amely közismert az ország előtt. A védelem bejelentése A tárgyalás első napján a védők azt kérték, hogy ha­lasszák el a fő tárgyalást, mert nem volt elegendő idejük a vádirat áttanulmá­nyozására. Jankó Péter el­nök félórás tanácskozás után kihirdette, hogy a népbíróság elutasítja a védők együttes indítványát, mint alaptalant. Ugyanis négy napon át ta­nulmányozták a védők az iratokat, közben érintkez­hettek a vádlottakkal. De még, miután alig van tanú és az iratokból, valamint a főtárgyalás menetéből min­den tisztán fog állni a vé­delem előtt, ennélfogva visz­­szaélésnek minősíti a nép­bíróság a védők furcsa ké­rését. Donáth György vallomása A vádirat felolvasása ide­jén az elsőrendű vádlottak idegesen viselkedtek. Fél­óráig tartott a vádirat ismer­tetése, majd a vádlottak ki­vezetése után csak Donáth maradt bent. Arra a kérdésre, megértette-e a vádat, így válaszolt: — Igen, beismerem a cse­lekményeket, anélkül, hogy a vád minősítésében érez­­ném magamat bűnösnek. Ugyanis elvbarátaimmal együtt rossznak láttuk a helyzetet és azon változtatni akartunk. Az elnök közbeszólt: — A helyzeten, vagy a rendszeren is? — A helyzeten is és a rendszeren is — feleli Do­náth, majd fejtegeti, hogy az ő „fogalmai“ szerint a helyzet és a rendszer közt mi a különbség. A beszél­getések a fellelt „közösségi testvérek“- kel egész 1945 júniusától kezdve folytak. Beismeri, hogy rengeteg ta­nácskozást folytatott, a szá­mukra nem emlékszik. Főleg Kiss Károllyal, Szentmik­lóssyval és András Sándor­ral tárgyalt. Egyébként ők engem túlzottan reakciósnak tartottak és azt hiszem, ők másképp képzelték el a helyzet megváltoztatását. A Földalatti Fővezérség — A katonai szervezke­dést én indítottam el — vallja Donáth. — Ez egyéni akcióm volt, a hetes bizott­ságban erről előzetesen nem tárgyaltunk. Előbb Szent­­miklóssyval, Andrással, majd Dálnokival és több esetben Kiss Károllyal beszéltem er­ről először a múlt év nya­rának végén. Én előbb egy­fajta „közösségi sejtre“ és nem fővezérségre gondoltam s ehhez tehetséges katonákat kerestem a testvéri közösség tagjai közt. András és Szent­miklóssy gondolata volt a „Fö. Főv.“ (Földalatti Fő­vezérség) — ezt én is he­lyeseltem. A­­unkási­ég ellen! A parasztság ellen! Az elnök kérdésére el­mondta Donáth, hogy a ka Karácsonyi Ferenc főis­pán párnapos budapesti tar­tózkodása alatt fontos ta­nácskozáson vett részt, ame­lyen részletesen megtárgyal­ták a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, valamint a ve­tőmaghiány által előállott helyzetet. Nem akarjuk megkongatni a vészharan­got, azt azonban meg kell mondanunk, hogy a helyzet igenis komoly. Az ország 9.640.000 kát. holdnyi vetés­­területéből őszi kenyérga­bonával 3.243.000 kát. hol­dat takarmánnyal és egye­bekkel pedig 560.000 kát. holdat vetettünk be. Tava­szi vetésre vár tehát 5.337.000 kát. hold. Ebből tavaszi alá 2.814.000 kát. holdat készí­tettünk elő, — csaknem annyit, mint békében, — így a parlagföldeket is számí­tásba véve, szántásra kere­ken 3.000.000 kát. hold ma­rad. Az ország igavonó állat­állománya a takarmányhiány miatt meglehetősen lerom­lott állapotban van. A trak­torok téli javítási munkála­tai is sok kívánni valót hagynak maguk után, úgy, hogy az előttünk álló fel­adat meglehetős kemény. Váljon elegendő e csupán rendeletbe kiadni, hogy minden traktor átlag 130 kát. holdat, minden ló és ökörfogat 20 kát. holdat, minden pár tehén 10 kát. holdat szántson meg. Ezért a helyi hatóságok a már megjelent rendeleteket szi­gorúan fogják ellenőrizni, mert az ország létérdeke, hogy egy talpalatnyi terü­let se maradjon bevetetle­nül. A szántási munkálatokra a kormány 10 millió forint hitelt folyósít, mert a kor­mányzatnak is szándéka ezen a téren minden lehe­tőt elkövetni. A februári hó­napban a 10 millióból 3 millió forintot már rendel­kezésre bocsátott, de mivel munka nem folyt, a március havival jelentős összeg áll az érdekeltek rendelkezé­sére. A vetőmag terén is ne­hézségekkel kell megküz­denie a mezőgazdaságnak. Az eddigi adatok szerint mintegy 2500 vagon tavaszi vetőmag szükséges. A föld­művelésügyi minisztérium tonai szárny szervezésével párhuzamosan folyt a moz­galom tömegbázisának, a Magyar Közösségnek a fel­támasztása és szervezeti új­jáépítése. A munkát tulaj­donképpen 1945 tavaszán, rögtön a felszabadulás után megkezdték. A volt tagok keresték egymást s így las­san lassan összeverődtek. Az elnök kérdéseire Do­náth György úr nem tagadja, hogy ha a puccsuk sikerült volna, kizárták volna úgy a munkásságot, mint a paraszt­ságot is az állami és a po­litikai életből­ különböző akciók folytán 1600 vagont beszerzett és efelett rendelkezhet. Mivel azonban 900 vagon hiány van, nagyon meg kell gon­dolni a vele kapcsolatos ki­utalásokat. Mindenekelőtt való szempont az, hogy a meglevő vetőmagokból azok a vármegyék részesüljenek elsősorban, ahol a helyzet sokkal rosszabb, mint pl. nálunk. Ebből következik az is, hogy mindent el kell követnünk vetőmagszükség­letünk helyi készletekből való biztosítására. Ezért mindazok, akiknek felesle­gük van, ajánlják fel azt vetőmag céljaira, még mi­előtt az elszámoltatási bi­zottságok hozzájuk érnek, mert ez is beszámítódik. Az ez évi termés biztosítása újabb lépést jelent az or­szág gazdasági megerősö­dése útján s ez célja kell, hogy tegyen minden ma­gyarnak. A vetőmagigénylésnél szi­gorúsággal kell eljárnia a helyi hatóságoknak, de úgy­szintén szigorúan kell ellen­őriznie az igényelt mennyi­ség felhasználásának módját is, mert nem fordulhat elő mégegyszer olyan eset (mint ősszel), hogy a vetőmagot egyenesen a malomba vitték. Az értekezleten szó esett a lucernavetés fokozásáról, a traktorok javításáról. Az értekezleten résztvevők ígé­retet tettek arra, hogy a földművelésügyi miniszté­rium érintkezésbe lép a pénzügyminisztériummal, hi­telkeret nyújtása érdekében. Karácsonyi Ferenc főis­pán kijelentette, hogy saját kormánybiztosi hatásköré­ben is mindent elkövet a fenti kérdések megoldására és a vetőmag biztosítására, még akkor is, ha az élet más területén esetleg csök­kentést is vonna ez maga után, mert az év új termé­sének biztosítása a legfon­tosabb célkitűzés. ........... annyián Birnd­aiuraiul.. . Hogy állunk a tavaszi mezei munkálatokkal ? Karácsonyi Ferenc főispán nyilatkozata I Bőröndöt, I divatos retikü­lt, aktatáskát, iskolai táskát a készítőtől ! HEGEDŰS bőröndöstől vásároljon jó forintért Szocialista győzelmek ipar­testületi választásokon A csepeli ipartestületi vá­lasztáson nagy győzelmet arattak a szociáldemokra­ták. A négy elnökségi tag­ságból hármat szociáldemo­krata fog betölteni s a többi vezetőségi tisztség húsz he­lye közül tizennégy szintén pártunknak jutott. Gyöngyösön a szociálde­mokraták abszolút többség­hez jutottak. Ott az egész elnökség s a vezetőség het­venöt százaléka szociálde­mokrata. Miskolcon az ipartestületi választás küszöbén a tagok méltányolták azt, hogy a Szociáldemokrata Párt min­dig síkra szállt a kisiparo­sok érdekében és most is megszabta azokat a tenni­valókat, amelyek alkalma­sak lesznek a helyzet javí­tására. A választás során a szocialisták abszolút többsé­get kaptak. Vácon annyira meg vol­tak elégedve a szociálde­mokrata vezetőséggel, hogy most, az új választás során, még csak ellenlistát se tud­­tak állítani az úgynevezett „kisgazda iparosok“. Ezt a törekvést fából vaskariká­nak találta az a néhány váci iparos mester, akinek kis szőleje, vagy más ingatlana van a határban. Győrben a hivatalos lista győzött. Szociáldemokrata jelöltek voltak a listán nagy többségben. Az iparosok egyébként kifejezték azt a felfogásukat, hogy nem en­gedik megbontani érdekei­ket és lehetőleg csak a kis­iparosok összességének kö­zös ügyeit fogják intézni és minduntalan ezt fogják szem előtt tartani. Salgótarjánban a szociál­demokrata lista 70 százalé­kos többséget kapott. Pestszentlőrincen szociál­demokrata elnököt válasz­tottak és egyébként a több­ség is nekünk jutott. Szentesről pedig jelentik, hogy az ottani kisiparosság teljes egységgel áll pártunk mögött, annyira, hogy a túloldalról nem is­mertek ellenlistát benyújtani. Hódmezővásárhely áll. város közellátási hivatala. 220—1947. K. sz. 182 HIRDETMÉNY la bab osztásáról. A közellátási ki­terjed a már­cius havi 70. számú hatósági ére’m.­száijejy 3. számú ez.ivé­­nyére szelvényenként 50 deka babot osztat la kiskereskedők által. Azok részére,­­akik őröltetők ugyan, de kenyérgabonájukat vásárlás útján, vagy munkabér sejtben szerezték be, továbbá az új földhöz juttatóitak, amennyi­­ben babkészlettel nem rendel­keznek, külön­­utalványt ad a közellátási hivatal.­­ A kiskereskedők az álbék­kel­osztandó b­abk­­annyiséget­­ úgy kapják meg, hogy (Lisztelszá­­mol­ási könyvükkel) a közellátá­si hivatal­ 9. s­zámú szobájában jelentkezve, elszámolási köny­vükből megállapítja­­a pénztár, hogy 1947. január hívóról meny­nyi finom liszttel számoltak el. Ennek az elszámolt finomliszt­súlynak legfeljebb a 83 száza­léktól kapik,­­meg babkiutalás­­ban és a kiutalt bab árát a pénztárban nyomban­­befizetik. A babot is pénztár utalványa ellenében, az­­utalványon megne­vezett gabonakereskedő díjtala­nul köteles 'kiadni a kiskereske­dőnek. A kiskereskedők­et bab el­lenében bevont ''szelvényekkel ás a fogyasztók által átadott utal­ványokkal éppúgy számolnak fel, mint 'a liszttel. A gabonakereskedők a tőlük igénybevett babmennyiséggel ,a kiosztás megtörténte után köte­lesek a­­közellátási hivatal 11. számú szobájában elszámolni. Elszámolásukba a kereskedők neve­lés­e kiadott babmennyisé­gek foglalandók. Az elszámolás mellékletei pedig sí­­skereske­­dőktől bevont összes utalvá­nyok. A bab­a fogyasztói ára kilón. * frént 1,06 forint. Hunvásárhely, 1947. f­ebruár 25. SERES közellátási hír. vezető. s Valamennyi állami üzemet és hivatalt megelőzve, a postások erőiket az üzem­szervezésre összpontosítot­ták. Az országot kerületekre, a kerületeket pedig körze­tekre osztották be. A moz­galmat a Szociáldemokrata Postások Központi Üzemi Pártvezetőségének irányítá­sával kerületi és körzeti tit­károk vezetik. Célul a mint­egy 8000 főnyi szociáldemo­krata postás tábor megerő­sítését és megkétszerezését tűzték ki. Megteremtették egy ön­álló szociáldemokrata postás lap kibocsátásának anyagi feltételeit. A lapot az ország legfélreesőbb zugába is díj­mentesen fogják elküldeni szaktársaik részére. A szervezés eredménye, a fizikai és szellemi dolgozók érdekegységének felisme­rése vezetheti postás elv­társainkat is az öntudatos munkásság táborába. —«O»— . 1 ‘ Megítélszer&xife a szociáldemokrata postások számát Vasárnap d. n. 6 órai kezdettel a Szt.Vl a központi pártházban táncestélyt rendez. Aki szeret jól mulatni, feltétlenül jöjjön el! A zenét Rácz Károly és zenekara szolgáltatja.

Next