Alföldi Ujság, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

ÜL ÉVFOLYAM 74. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1947 ÁPRILIS 1, KEDD. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁKTLAP Megjelenik hétíő kivételével mindennap reggel SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR fi. TELEFON: 79. ARA 40 FILLÉR. A három napos siociáldemokrata parasztkongresszus eseményei Budapestről jelentik: Ami­kor Posztós Sándor elvtárs szombaton megnyitotta a fő­városi új városháza díszter­mében a kongresszust, újra kisütött a koradélutáni nap és tavaszi hangulatban fi­gyeltek föl az ország mind­egyik megyéjéből összese­­reglett szociáldemokrata földművelők. Ötven évvel ezelőtt ültek egybe legelő­ször és mint most a vásár­helyi Posztós Sándor kon­gresszusi díszelnök megha­tóban kifejezte: ötven év óta bár sokat szenvedtünk és rengeteget küzdöttünk, azonban mégis, mindig a fölemelkedés útját jártuk... És ahogy Szeder Ferenc elvtárs tárgyilagos beszédé­ben kifejezte: Végre mégis eljutottunk demokratikus államrendiink megsziiádítá­­sáig és remélhetjük azt, hogy ebben a megdönthetetlen államrendben jobb életvi­szonyokat tudunk teremteni a dolgozó nép számára. Posztós Sándor beszéde A kongresszus első nap­ján először Szeder Ferenc elvtárs üdvözölte az egybe­gyűlteket, majd amikor aján­lására Posztós Sándort dísz­elnökké megválasztották, Posztós elvtárs kezdett, ál­talános figyelem közben, be­szélni. Megköszönte a kon­gresszus bizalmát, majd visszapillantást vetett a föld­munkásmozgalom félszáza­dos hősi küzdelmeire. — ötven évvel ezelőtt, 1897-ben adta ki az első földmunkáskongresszus a jelszót: Földet, szabadságot! S mostani tanácskozásaink­nak is ennek a jegyében kell lefolyniok. Nem szabad megfeledkeznünk azokról a régi, fáradhatatlan elvtár­­sakról — mondotta Posztós elvtárs, — akik dacolva a szolgabírák és csendőrök terrorjával, leküzdve az uta­zási nehézségeket, feljöttek Pestre, az első nagy talál­kozóra. Ezután a tisztikar megvá­lasztására került a sor. El­nökökké választották még Szeder Ferenc, Takács Fe­renc, Takács József, Túri István, Kállai Sándor és Botyánszki Pálné elvtársat. Szivünkön viseljük a földmunkások sorsát E zu tóin BkSn Antal élvtárs üd­vözölte a kongresszust. — Ez a kongresszus — mon­dotta — tanúbizonyságul szolgál arra, hogy a Szociáldemokrata Párt nemcsak az ipari munkás­­sóig érdeleiéit képviseli, de tÖTŐ­■rííTr Trve*r+ fnirnirinip* kksLL Cl fcdU dolgozóival is, szivén keál vi­selnie a föidmunkásság gond­ját, baját Érdekeink közösek s csak kéz a 'kézben egyesült erővel tudjuk megvívni harcun. kot, csak egyesült erővel érhet« jük el célunkat. Igaz ügyem, hogy a városokból indult el c< szocialista gondolat, de hetven­öt éve törekedtünk arra, hogy a városi és falusi dolgozók kö­zött szóttörbetetten kapcsok le­gyenek. 1894-ben Vásárhelyen proletárvér folyt Tok ács József elvtárs a leg­utóbbi 50 év földmunkásmozgaL mait ismertette. — A szocialista földmunkás­­mozgalom a Tisza—Maros szö­géből, az Alföld «viharsarká­ból» indult ki, — kezdte. — 'Az első jelentős dátumunk 1891. május 1. veit, midőn az oros­házi községházára kitűztük a vörös zászlót a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavával. A szolgabíró a zászlót azonnal elkobozta, mi­re a munkásság tüntető menet­ben vonult fel. — A tüntetésnek lovas csend­őrök vetettek végiét, de a fo­lyamatot már nem lehetett meg­állítani, mert crz Battonyára, Békéscsabára, majd Hódmező­vásárhelyre ért el. A vásárhe­lyi utcákon proletárvér folyt 1894. április 22-én. 1897-ben az­tán megtartottuk az első föld­­irrunkáskongresszust. A többi szónok Szélig Imre' elvtárs, nem­zetgyűlési képviselő «Község­­politika és a falu kulturkérdé­­sei», Szeder Ferenc elvtárs a «Parasztság és szocializmus» címmel beszélt, majd Takács Ferenc elvtárs következett. Elő­adásának címe «Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet» volt. Túri Ist­ván nemzetgyűlési képviselő be­szélt az új gazdák helyzetéről és a tennivalókról, majd Szurdi István nemzetgylűési képviselő a mezőgazdasági népesség szer­vezési kérdéseiről, végül K ál­la y Sándor «A földműves bi­zottságok választása és felada­ta» címmel. A kongresszusra ha­­tea tudott jönni Prágából ahol igen fontos tárgyalásokat foly­tatott Szakosíts Árpád elv­társ, minisztereinökhelyeítes, aki ragyogó, meL<Sg beszédben tett hitet a Szociáldemokrata Párt és a parasztság együttmű­ködése mellett. Ezekre az előadásokra legkö­zelebb visszatérünk. Vásárhelyiek szereplése A parasztkongresszus a leg­nagyobb körültekintéssel, sok sok ötlettel volt előkészítve. Tel­jes dicséret illeti a megszer­vezőket és a rendezőket. Büsz­kén említjük, hogy a vásárhe­lyiek: teljes érdeklődést és elis­merést vívtak ki Posztás Sán­dort nagy szeretettel vették kö­rűi Takács Ferenc életének egyik legmélyebb és legtanulsá­gosabb beszédét mondotta eb alapos előkészület után. Bár Szentesen született, valamennyi­re Vásárhely is a magáénak vallja Szeder Ferenc elvtár­sat, aki hosszabb ideig itt élt és tevékenykedett s az itteni mozgalom is sokat köszönhetett neki De ne hagyjuk ki Tát hí Lajos nevét se« a budapesti Operaház tenaristájált, aki nem­régiben került fel Vásárhelyről és a kongresszus vasárnapján rendkívül sikerrel énekelt klasz­­szikus és népies számokat. Ezt a hangversenyt a parasztban, gresszus tiszteletére rendezték, válogatott műsorrá!. Sulyok vásárhelyi fasiszta hangja miatt léptek föl a nyomdászok Az Alföldi Újság révén a bu­dapesti sajtó is tudomást vett Sulyok Dezső vásárhelyi zász­lóbontásáról és arról a rom­boló beszédéről, amelyben a «rendszert», a két munkáspárt vezetőit, a szakszervizeteket féktelen gyűlölettel támadta. Su­lyok Dezső, amint ezt már kimu­tattuk, attól eltekintve, hogy túl­lépte a megengedhető bírálatot, de betetőzte azzal, hogy hamis adatokkal uszított a demokrá­cia öntudatos felépítői ellen. Nemcsak mi vettük észre, — helyzetünknél fogva legelőször — hogy Sulyok fasiszta pártot igyekszik beszervezni, hanem a főváros és aztán az orszátg min­den része. így következett aztán az a lépés, amely talán észreté­­ríti úgy Sulyok Dezső*, mint párt. ja szélsőséges tagjai*, valamint mindazokat, akik ezúttal d Sza­badságpártba akarnak menni, hasonlóképen, mint amikor be­özönlöttek a Független Kisgaz­dapártba. Hódmezővásárhelyen is megfigyelhetjük ezt 'az á-cm­­latct... „Nem szedjük és nem nyomjuk ki a Holnapot!" Amikor a budapesti szerve­zett nyomdászok Sulyok Dezső dr. vásárhelyi programbeszédét elolvasták, elhatározták, hogy ez ellen a saját módjuk szerint védekezni fognak, — annál in­kább, mert a vásárhelyi Sulyok­féle Zászlóbontás óta a «Hol­nap» egyre fokozta a demokrá­cia és a koalíciós újjáépítés ellen való támadási sorozatát. Emlékezetes, hogy a nyomdai munkásság ez év elején orszá­gosan olyan álláspontot foglalt eb hegy a jövőben nem hajlan­dó fasiszta, illetve demokrácia­­ellenes sajtótermékek megjele­néséhez segítséget nyújtani A Légrády-nyomdában dolgozó és a «Hclnap».ct előállító szerve­zett munkások erre a határo­zatra hivatkozva, szüntették bö a további munkáit, mindaddig, amíg biztosítékot nem nyújt Su­lyok Dezső, illetve a Szabad­ságpárt, hogy a jövőbein semmi fasisztaízű cikket nem fog el­helyezni ) Joga van-e a munkásságnak ilyen lépésre? Úgy Hódmezővásárhelyen, mint országszerte, két nap óta sűrűn halljuk, hogy a szervezett munkásságnak «nem volt joga» és «nem helyes ilyen lépést kö­vetni elvégre szabad sajtó van». Valóban szabad sajtó van, — azonban nem olyan értelemben, hegy a szervezett munkásságot és azok választott vezetőit, s legfőbb szervezetét: a szakszer­vezeteket tervszerűen megsem­misíteni próbálják, hamis ada­tokkal, fasiszta módszerekkel. Azt is hallottuk, hogy «mi­ért nem tiltakozott ilyen sztrájk­kal a szervezett nyomdászok összesége Horthyék 1919-es vé­res terrorja ellsm, továbbá Göm­bös német járma ellen, a hitie­­rizmus ellen és Szálasi rémural­ma 'miatt?» Akik ezt mondják, célzatosan elhallgatják azt, hogy a felsorolt évtizedekben az volt a helyzet, hegy azonnal vérbe fojtottak a fasiszta uralmon lé­vők minden demokratikus meg­mozdulást. ' Egyébként is mindenki vegye figyelembe azt a tényt, hogy a fölszabadulás óta a magyaror­szági szervezett munkásság minden sajtóterméket kiszedett. Viszont a Sulyok-féle «Holnap» már állandóan, szinte minden sorában a demokrácia megsem­misítésére késziíeíte elő a talajt. A Szakszervezeti Tanács válasza Sulyoknak Azzal az alantas célzatú tá­madással, amit Hódmezővásár­helyen elkezdett Sulyok Dezső a Szabadságpárt nevében, — fog­lalkozott a Szakszervezetek Ta­nácsa. Megállapítja, hogy Su­lyok számszerű adatai, a szá­zalékszerű kimutatásai kohol­tak, mégcsak meg se közelítik az igazságot és a békebeli 18 százaléknyi kei eseti arányról beszél akkor, amikor ő is tudja, hogy a szervezett munkásság kereseti aránya átlag 50 száza­lék, sőt igen sok esetben még nagyabb. Sulyok Dezső jobban tetté vol­na, ha saját személyében pél­dát mutat. Miért nem közölte, hogy igazi nagytőkés szellem­ben ábapftgatta meg saját ese­tében és saját munkája után úgy az államkincstár terhére, mint magaslesetekben is a hono­ráriumot?! Például: a Pénzinté­zeti Központnál Sulyok Dezső­nek havi 8900 forint fizetése volt, ezenfelül szerződésileg biztosí­totta azt is, hogy amennyiben 1950. augusztus 31. előtt állásá­ból eltávolítanák, vagy szerző­dését nem újítanák meg, úgy havi fizetésének 50 százaléka nyugdíjként biztosítandó számá­ra, amely nyugdíj a Pénzintézeti Köizpont szolgálatában eltöltött minden év Után további 2 száza­lékkal emelkedik. Ha hozzávesz­­szük ehhez, hogy mint a «Hol­nap» főszerkesztőjének, havi 2400 forintot fix fizetése van, va­lamint azt, begy Sulyok Dezső a «Hclnap»-nak főrészvényese, akkor mindenki előtt világos: ha Sulyok Dezső «védelmezi» az alacsony életnívójú dolgozók érdekeit, akkor nem lehetnek egyenes szándékai. Felfüggesztették az igazolási tárgyalásokat Budapestről jelentik: A minisztertanács felhívta az igazságügyminieztert, hogy valamennyi Igazolási eljá­rásra kiterjedő és összefog­laló rendelettervezetet ter­jesszen harminc napon be­lül a minisztertanács elé. Mindaddig, amíg ez a ren­delet hatályba nem lép, az összes Igazolási ügyek fel­függesztését mondta ki a minisztertanács. Ez a fel­függesztés természetesen nem vonatkozik a népbiró­­ság előtt már folyamatban levő igazolási ügyekre. Az uj szabályozás célja a visz­­szásságok és anomálik le­hetőségéi adó rendelkezé­sek kiküszöbölése. —«o»—

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék