Alföldi Ujság, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-01 / 74. szám
ÜL ÉVFOLYAM 74. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1947 ÁPRILIS 1. KEDD. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTLAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR 11. TELEFON: 79. ÁRA 40 FILLÉR. A három napos szociáldemokrata parasztkongresszus eseményei Budapestről jelentik. Amikor Posztós Sándor elvtárs szombaton megnyitotta a fővárosi új városháza dísztermében a kongresszust, újra kisütött a koradélutáni nap és tavaszi hangulatban figyeltek föl az ország mindegyik megyéjéből összesereglett szociáldemokrata földművelők. Ötven évvel ezelőtt ültek egybe legelőször és mint most a vásárhelyi Posztós Sándor kongresszusi díszelnök meghatóban kifejezte: ötven év óta bár sokat szenvedtünk és rengeteget küzdöttünk, azonban mégis, mindig a fölemelkedés útját jártuk... És ahogy Szeder Ferenc elvtárs tárgyilagos beszédében kifejezte: Végre mégis eljutottunk demokratikus államrendünk megsziládításáig és remélhetjük azt, hogy ebben a megdönthetetlen államrendben jobb életviszonyokat tudunk teremteni a dolgozó nép számára. Posztós Sándor beszéde A kongresszus első napján először Szeder Ferenc elvtárs üdvözölte az egybegyűlteket, majd amikor ajánlására Posztós Sándort díszelnökké megválasztották, Posztós elvtárs kezdett, általános figyelem közben, beszélni. Megköszönte a kongresszus bizalmát, majd visszapillantást vetett a földmunkásmozgalom félszázados hősi küzdelmeire. — ötven évvel ezelőtt, 1897-ben adta ki az első földmunkáskongresszus a jelszót: Földet, szabadságot! S mostani tanácskozásainknak is ennek a jegyében kell lefolyniok. Nem szabad megfeledkeznünk azokról a régi, fáradhatatlan elvtársakról — mondotta Posztós elvtárs, — akik dacolva a szolgabírák és csendőrök terrorjával, leküzdve az utazási nehézségeket, feljöttek Pestre, az első nagy találkozóra. Ezután a tisztikar megválasztására került a sor. Elnökökké választották még Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Takács József, Túri István, Kállai Sándor és Botyánszki Pálné elvtársat. Szívünkön viseljük a földmunkások sorsát Ezutáni Brán Antal elvtárs üdvözölte a kongresszust. — Ez a kongresszus — mondotta — tanúbizonyságul szolgál arra, hogy a Szociáldemokrata Párt nemcsak az ipari munkásság érdekeiéit képviseli, de tÖTŐ■rííTr Trve*r+ mirnirinip* kksLL ClfcdU dolgozóival is, szivén kell viselnie a földmunkásság gondját, baját Érdekeink közösek s csak kéz akézben egyesült erővel tudjuk megvívni harcunkat, csak egyesült erővel érhetjük el célunkat. Igaz ügyem, hogy a városokból indult el ez szocialista gondolat, de hetvenöt éve törekedtünk arra, hogy a városi és falusi dolgozók között széttörhetetten kapcsok legyenek. 1894-ben Vásárhelyen proletárvér folyt Takács József elvtárs a legutóbbi 50 év földmunkásmozgalmait ismertette. — A szocialista földmunkásmozgalom a Tisza—Maros szögéből, az Alföld «viharsarkából» indult ki, — kezdte. —Az első jelentős dátumunk 1891. május 1. velt, midőn az orosházi községházára kitűztük a vörös zászlót a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavával. A szolgabíró a zászlót azonnal elkobozta, mire a munkásság tüntető menetben vonult fel. A tüntetésnek lovas csendőrök vetettek végét, de a folyamatot már nem lehetett megállítani, mert ezt Battonyára, Békéscsabára, majd Hódmezővásárhelyre ért el. A vásárhelyi utcákon proletárvér folyt 1894. április 22-én. 1897-ben aztán megtartották az első földkrunkáskongresszust. A többi szónok Szélig Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő .Községpolitika és a falu kulturkérdései», Szeder Ferenc elvtárs a «Parasztság és szocializmus» címmel beszélt, majd Takács Ferenc elvtárs következett. Előadásának címe «Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet» volt. Túri István nemzetgyűlési képviselő beszélt az új gazdák helyzetéről és a tennivalókról, majd Szurdi István nemzetgyűlési képviselő a mezőgazdasági népesség szervezési kérdéseiről, végül Kállay Sándor «A földműves bizottságok választása és feladata» címmel. A kongresszusra hatra tudott jönni Prágából ahol igen fontos tárgyalásokat folytatott Szakosíts Árpád elvtárs, miniszterelnökhelyettes, aki ragyogó, melleg beszédben tett hitet a Szociáldemokrata Párt és a parasztság együttműködése mellett. Ezekre az előadásokra legközelebb visszatérünk. Vásárhelyiek szereplése A parasztkongresszus a legnagyobb körültekintéssel, sok sok ötlettel volt előkészítve. Teljes dicséret illeti a megszervezőket és a rendezőket. Büszkén említjük, hogy a vásárhelyiek teljes érdeklődést és elismerést vívtak ki Posztás Sándort nagy szeretettel vették körül Takács Ferenc életének egyik legmélyebb és legtanulságosabb beszédét mondotta el alapos előkészület után. Bár Szentesen született, valamennyire Vásárhely is a magáénak vallja Szeder Ferenc elvtársat, aki hosszabb ideig itt élt és tevékenykedett s az itteni mozgalom is sokat köszönhetett neki De ne hagyjuk ki Tóthi Lajos nevét sem a budapesti Operaház tenoristáját, aki nemrégiben került fel Vásárhelyről és a kongresszus vasárnapján rendkívül sikerrel énekelt klaszszikus és népies számokat. Ezt a hangversenyt a parasztban,gresszus tiszteletére rendezték, válogatott műsorra. Sulyok vásárhelyi fasiszta hangja miatt léptek föl a nyomdászok Az Alföldi Újság révén a budapesti sajtó is tudomást vett Sulyok Dezső vásárhelyi zászlóbontásáról és arról a romboló beszédéről, amelyben a «rendszert», a két munkáspárt vezetőit, a szakszervezeteket féktelen gyűlölettel támadta. Sulyok Dezső, amint ezt már kimutattuk, attól eltekintve, hogy túllépte a megengedhető bírálatot, de betetőzte azzal, hogy hamis adatokkal uszított a demokrácia öntudatos felépítői ellen. Nemcsak mi vettük észre, — helyzetünknél fogva legelőször — hogy Sulyok fasiszta pártot igyekszik beszervezni, hanem a főváros és aztán az ország minden része. Így következett aztán az a lépés, amely talán észretéríti úgy Sulyok Dezső*, mint pártja szélsőséges tagjait, valamint mindazokat, akik ezúttal a Szabadságpártba akarnak menni, hasonlóképen, mint amikor beözönlöttek a Független Kisgazdapártba. Hódmezővásárhelyen is megfigyelhetjük eztaz áramlatot... hogy a szervezett munkásság kereseti aránya átlag 50 százalék, sőt igen sok esetben még nagyobb. Sulyok Dezső jobban tette volna, ha saját személyében példát mutat. Miért nem közölte, hogy igazi nagytőkés szellemben állapítgatta meg saját esetében és saját munkája után úgy az államkincstár terhére, mint magaslesetekben is a honoráriumot?! Például: a Pénzintézeti Központnál Sulyok Dezsőnek havi 8900 forint fizetése volt, ezenfelül szerződésileg biztosította azt is, hogy amennyiben 1950. augusztus 31. előtt állásából eltávolítanák, vagy szerződését nem újítanák meg, úgy havi fizetésének 50 százaléka nyugdíjként biztosítandó számára, amely nyugdíj a Pénzintézeti Központ szolgálatában eltöltött minden év után további 2 százalékkal emelkedik. Ha hozzáveszszük ehhez, hogy mint a «Holnap» főszerkesztőjének, havi 2400 forintot fix fizetése van, valamint azt, hogy Sulyok Dezső a «Holnap»-nak főrészvényese, akkor mindenki előtt világos: ha Sulyok Dezső «védelmezi» az alacsony életnívójú dolgozók érdekeit, akkor nem lehetnek egyenes szándékai. „Nem szedjük és nem nyomjuk ki a Holnapot!" Amikor a budapesti szervezett nyomdászok Sulyok Dezső dr. vásárhelyi programbeszédét elolvasták, elhatározták, hogy ez ellen a saját módjuk szerint védekezni fognak, annál inkább, mert a vásárhelyi Sulyokféle Zászlóbontás óta a «Holnap» egyre fokozta a demokrácia és a koalíciós újjáépítés ellen való támadási sorozatát. Emlékezetes, hogy a nyomdai munkásság ez év elején országosan olyan álláspontot foglalt el hogy a jövőben nem hajlandó fasiszta, illetve demokráciaellenes sajtótermékek megjelenéséhez segítséget nyújtani A Légrády-nyomdában dolgozó és a «Holnap».őt előállító szervezett munkások erre a határozatra hivatkozva, szüntették be a további munkáit, mindaddig, amíg biztosítékot nem nyújt Sulyok Dezső, illetve a Szabadságpárt, hogy a jövőbeni semmi fasisztaízű cikket nem fog elhelyezni ) Joga van-e a munkásságnak ilyen lépésre? Úgy Hódmezővásárhelyen, mint országszerte, két nap óta sűrűn halljuk, hogy a szervezett munkásságnak «nem volt joga» és «nem helyes ilyen lépést követni elvégre szabad sajtó van». Valóban szabad sajtó van, — azonban nem olyan értelemben, hogy a szervezett munkásságot és azok választott vezetőit, s legfőbb szervezetét, a szakszervezeteket tervszerűen megsemmisíteni próbálják, hamis adatokkal, fasiszta módszerekkel. Azt is hallottuk, hogymiért nem tiltakozott ilyen sztrájkkal a szervezett nyomdászok összesége Horthyék 1919-es véres terrorja elleni, továbbá Gömbös német jármű ellen, a hitlerizmus ellen és Szálasi rémuralmamiatt?» Akik ezt mondják, célzatosan elhallgatják azt, hogy a felsorolt évtizedekben az volt a helyzet, hogy azonnal vérbe fojtottak a fasiszta uralmon lévők minden demokratikus megmozdulást. Egyébként is mindenki vegye figyelembe azt a tényt, hogy a fölszabadulás óta a magyarországi szervezett munkásság minden sajtóterméket kiszedett. Viszont a Sulyok-féle «Holnap» már állandóan, szinte minden sorában a demokrácia megsemmisítésére készítette elő a talajt. A Szakszervezeti Tanács válasza Sulyoknak Azzal az alantas célzatú támadással, amit Hódmezővásárhelyen elkezdett Sulyok Dezső a Szabadságpárt nevében, foglalkozott a Szakszervezetek Tanácsa. Megállapítja, hogy Sulyok számszerű adatai, a százalékszerű kimutatásai koholtak, még csak meg se közelítik az igazságot és a békebeli 18 százaléknyi kereseti arányról beszél akkor, amikor ő is tudja. Felfüggesztették az igazolási tárgyalásokat Budapestről jelentik. A minisztertanács felhívta az igazságügyminisztert, hogy valamennyi igazolási eljárásra kiterjedő és összefoglaló rendelettervezetet terjesszen harminc napon belül a minisztertanács elé. Mindaddig, amíg ez a rendelet hatályba nem lép, az összes igazolási ügyek felfüggesztését mondta ki a minisztertanács. Ez a felfüggesztés természetesen nem vonatkozik a népbíróság előtt már folyamatban levő igazolási ügyekre. Az új szabályozás célja a viszszásságok és anomália lehetőségét adó rendelkezések kiküszöbölése. —«o»—