Alföldi Ujság, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-12 / 82. szám

2 Bács, amikor a fővárosába szállították, kétségbe esve így szólt a kisérő rendőröknek: — Csak egytől rettegek. — Mitől? — Mi lesz velem, ha mind a nyolc menyasszonyom felvonul ellenem a nyilvános tárgyalá­son?! ' ! — Bizony lesz egy kis zaj, — vigasztalták. -­­ Úgy látszik, nem bire megnyu­godni, mert a fővárosi híres cel­lában, a 200-asban óvatlan per­cekben, összetörte a műfagait és mind a 29-et lenyelte- Állapota életveszélyes. • Hagy forgalom a makói sertésvásáron A makói állatvásáron a felhajtás a szokotton jóval alul maradt. Szarvasmarhá­ból és lóból csekély volt úgy a felhajtás, mint a for­galom. Sertésből azonban tetemes mennyiség került piacra és sok cserélt gazdát. A felhajtott marhákat hen­tesek vásárolták, kilónkint 240—2­50 forintos árért. 560—580 kiló közötti vágó­marhát láttunk gazdát cse­­rélni 1300 forintért. Az éves borjú ára 300 forintnál kez­dődött. A vágnivaló borjú kilója 2­50 forint. A választási malacok ára 20—30 forint között ingado­­­zott. Háromhónapos malac ára 35—50 forint között vál­takozott. A „befogni való“ 50 kilós süldő ára 160—210 forint volt. Nagybani vásár­lásnál kilogramonként 4.20 —4.30 forintot fizettek mi­nőség szerint. -------Oopoooo—---­ Közgazdaság Furcsa ü­zletek Azokban a gyárakban, amelyek főrészvényesei nem folyhatnak be személyesen a termelésbe és az árak kalkulációjába, még mindig vannak olyan mérnökök, fő­­tisztviselők, akik városra lovagolnak és akik, amint tehetik, ártanak a munkás­ság összességének és egy­úttal a demokratikus terme­lésnek, így jöttek rá, hogy például a fővárosi Magyar Wolfram hőpalackjainál és rádióinál valami nem stim­mel. Kiderült, hogy a gyárt­mányait lehetőleg kivitték külföldi államokba és nem lehetetlen, hogy azért, mert ily módon az árkülönbözeti összegeket átutalták Asch­ner Lipót főrészvényesnek, aki nem mer Svájcból haza­térni és aki Svájcban most rendez be éppolyan gyárat, mint a Magyar Wolfram és mint az újpesti Egyesült Izzó, amelynek alelnök­­vezérigazgatója volt. Rend­kívül furcsa, hogy a demo­kratikus termelés második évének a végén ilyen és hasonló esetek előfordul­hatnak, úgy látszik, alapos büntetés és megfelelő ellen­őrzés nélkül! Szépen fejlődnek az őszi vetések. Gránicz Antal megyei termelési biz­tos a mezőgazdasági hely­zettel kapcsolatban közölte, hogy a késői kitavaszodás ellenére március hónapban az őszi kalászosok igen szé­pen fejlődtek. A kapásnö­vények talajelőkészítési munkálatai folyamatban van­nak. _ ALFÖLDI ÚJSÁG _ Akrobata ügyességgel, paloták tetején át szökött meg üldözői elől a pesti kéjgyilkos Budapestről jelentik. Az alvilágban „Hekus Dönci“ néven ismert, 30 éves, kö­zéptermetű, de rendkívüli erejű és ügyességű, kreol­arcú kéjgyilkos igazi nevét még ma se tudja az állam­rendőrség. Ennek az a fő­oka, mert az alvilág férfi és nő alakjai körömszakadtáig védik és ezideig a közel hatszáz kihallgatott személy közül egyetlen egy se akadt, aki megfelelő nyomot adott volna. Visszatérő refrén val­lomásuk során, hogy „Bor­zasztóan vakmerő és bosszú­álló gengszter, aki, bűntár­sai révén, föltétlenül végezne azzal, aki ellene vallana“. Kétségtelen, hogy Hekus Dönci töméntelen bűnt kö­vetett el a legutóbbi 10—15 hónap során. Részt vett több éjszakai vetkőztető bandá­ban, mint géppisztolyos, aki emellett el volt látva sza­bályszerű igazolványokkal és ha szorult a hurok körü­lötte, azonnal átvedlett „nyo­mozó századosnak“, termé­szetesen hamis igazolvány segítségével! — Ugyancsak részt vett több éjszakai tűz­harcban, amit gengszterek vívtak rendőrökkel, amint rajta érték őt és társait be­törésen. Egyik ilyen össze­ütközés során ő lőtte agyon a budai Csaba­ utcában Hor­váth János rendőrt. De egyik bűnsorozata volt, hogy 15— 17 éves egyszerű leányokat tőrbe csalt és megbecstele­­nített. A Párisi Nagyáruház alagsorában is így gyilkolta meg a falusi, 16 éves leányt, aki ellenszegülni próbált neki. Hasonló kéjgyilkosság is több történt a múlt év óta a főváros különböző ré­­szein s ha mégis sikerül el­fogni a nagyáruházi ször­nyeteget, akkor lehetséges, hogy ezekre az esetekre is fény derül. Az alvilág, főleg a rendőri fel­ügyel­e­t alatt álló nők józsef­városi alvilága, mindent elkö­vet, hogy zava­rló bemondásai­kat, ellentmondó jelentésekkel félrevezesse a rendőrséget. Százával hallgatják ki a kör­nyékbeli lakókat, akik köröm­­szakadtáig tagadnak, noha be­­bizonyosodott, hogy jórészük a Heikius Dönci néven ismert gyil­kossal régi barátságban van. Menekülés az üldözők elől Ott kezdjük, hogy a budapesti Párizi Nagyáruház az A­­drássy­­úton van, srégen szemben (az Oktogon-tér felé) az Operaház épületével. Csupa 3 emeletes bérpalota sorakozik itt, szoro­san egymáshoz építve. A Nagy­áruháztól negyedik­ épület az, amelyikben van a Japán­ kávé­­ház. Ez a saroképület, a Liszt Ferenc-térre is néz. Amint a Nagyáruház S­e­i­­­e­­r József nevű szerelője az alag­sorban szembe került a gyil­kossal, ez őt is megölte vol­na, azonban Se fer igen gyorsan azt mondta maki, hogy nem ő k­­intr­a csengetett, hanem, mert szünet kezdődik az áruház sze­mélyzete szám­ára. Azonban amint a gyilkos kiosont az épü­letből, a szerelő megpillantotta az áldozatot, aki tőle néhány méternyire a vérében feküdt, összetépett ruhájában­. Seiler ki­rohant az Andrássy-útra és tás­­kaszakadtából kiáltozta: «Fog­ják meg! Ez az ember gyilkolt! Gyilkos!» Azonban a sok száz járókelő közül senki nem segí­tett neki. Hekus Dönci berohant a Nagy­áruház mellett­i b­orná­zba, föl a padlásra és a nagy magasság­ban menekült tovább. Így kez­dődött azután az­ az amerikai gengszterfiilmeikbe illő me­ekü­­lés, amelynek során a gyilkos több ház tetején keresztüljutva, elérkezett a Liszt Fereinc­ tér 2. számú ház tetőtorraszára, ahon­nan azután lejutott a földszint­re, majd kiszaladt az utcára és feltűnt. Emberfeletti nyomozó munka Hekus Döncit az Áruházban elkövetett gyilkosság elő­t gyak­ran látták többnyire éjfél ó­ta a Baross­ utcai Ezerő­ kocsmában, a Csekő étteremben, a Paradi­csom-bárban, vagy a körúti Ti­nódi sörözőben. Senkivel se ba­rátkozott. Alig ivott valamit, rendőrnyomozónak adta ki ma­gát, szabályos iratokkal és nyo­moz­ótiszti jelvénnyel randa iks­zelt. A nyomozás igen nehéz, majd­nem emberi eli­ti munka, mert a nagy erejű, kreolarcú, zömök gyilkos egyike az utóbbi idők legóvatosabb, legügyesebb go­nosztevőinek. Egymás után viszik be a nyo­mozócsoportok a pesti alvilági átmenő cs­amaróiról, gyűjtőpont­­jairól azokat, akik hallottak va­lamit a tettesről, látták,­­ vagy beszéltek vele. Szinte­ végtelen szál szövődik így. ,Az előállítot­tak újabb és újabb címeket ad­nak, ahol szerintük nagyon so­kat tudnak a gyilkosról. A nyo­mozók minden egyes helyre el­­mennek, minden egyes embert előállítanak, a legnagyobb ne­hézségek árán, a főváros leg­különbözőbb környékeiről, kocs­mából, szállodából, tömegszál­lásokról kerítik elő a gyilkos felé vezető következő láncsze­­sze­neit... Ravasz a „Tigris44 Egyik epizódot elmondjuk: Éj­fél múlt. Az «Ezerjó» már bazárt, a mulatozó társaság átvonult a Metropolba. Újabb telefon, az R-kocsi a központi ügyeletre ro­bog. Szőke, magas nőt emelt ki a razzia valahonnan a pesti éjszaka mélyéből. Az alvilágban «Tigris»-nek hívják és «Hekus Dönci»-vel mulatott húsvét hét­főjén a Metropolban. A «Tigriis-t felveszik a páncélosra, a Met­­ropol felé robognak. Az R-kocsi megáll egy mellékutcában, a szőke nő egyedül indul be a kávéházba. Alig lép be, eléje áll egy barna szépség : — Na, Tigris, Dönci már mesz­­sze jár. Téged még csak nem is kérdezett. Tigris az ajkába harap, de semmit se szól... Félrevezetik a rendőrséget A ravasz gonosztevő már me­nekülése közben is bebizonyí­totta, hogy megdöbbentő hideg­vérrel rendelkezik. A legválsá­gosabb pillanatokban is felta­lálja magát és minden gyanút el tud hárítani magára. Ez a ma­gyarázata, hogy eredményesen tudja magát kivonni a detek­tívek hálójából. Olvassa az Alföldi Újságot ! Mohácsi vezetők tanulmányozzák a vásárhelyi tanyai közigazgatást Hódmezővásárhely város­á­nak dr. Cserna Béla mohá­csi polgármester, dr. Bartók Lajos polgármesterhelyettes­­főjegyző és dr. Bálint Lajos adó és pénzügyi tanácsos személyében kedves vendé­gei érkeztek. Látogatásuk oka. Vásárhely példájára Mohácson is, a külterület elszakadási mozgalmat tű­zött ki a túlságos centrali­záció miatt. Mohács ugyan­is 33 ezer katasztrális hold felett rendelkezik, de ebből mintegy 6 ezer lélekszám a Duna túlsó partján, az úgy­nevezett szigeten lakik, te­hát a központtól elzárva és távol. A lakosság ott is el­szakadással fenyegetőzött, amennyiben a Bácskához való átcsatolásukat kérik a kérdés meg nem oldása ese­tén. Cserna Béla dr. most a­­viharsarki városok külterü­leti közigazgatásának tanul­mányozására érkezett Vá­sárhelyre Szeged után Meg­tekinti az itt már bevált ta­nyai kirendeltségeket, azok ügymenetét és függőségi vi­szonyát a város közigazga­tásának különböző osztályai­val. De ezen kívül megte­kintik közegészségügyi in­tézeteinket, ipari üzemein­ket és malmainkat is. Re­méljük, a látottak alapján elviszik jó hírnevünket a kies Dunántúlra. Panastiázisin­ a Déloffagyi­rországi Textilgyár vezetői A szegedi rendőrség gaz­dasági csoportja nagyarányú bűnügyben nyomoz. A bűn­ügyet egyik elbocsátott öt feljelentése robbantotta ki. Megállapították, hogy a vál­lalatnál kétféle könyvelés folyt, egyikben a tényleges­nél kisebb termelés szere­peit, a másikban pedig az igazi forgalmat mutatták ki. A társaság két kültagja er­ről nem is tudott. A nyere­séget a bűnügy elkövetői aztán maguk közt osztották meg. Az ügynek másik ol­dala az, hogy a nyersanya­got feketén vásárolták és a termelt javakat is feketén hozták forgalomba, busás hasznot húzva. A rendőrség a gyár igaz­gatóját, Lippai Gyulát, az üzem vezetőjét, Scharf Izsót, valamint az irodavezetőt, Mandler Győzőt és annak fivérét, Ernőt, őrizetbe vette. Árdrágítás, áruelvonás és okirathamisítás miatt indult meg az eljárás ellenük.­ta a külügyminiszter. Végül megállapította, hogy a kül­ügyminiszterek értekezleté­nek szüksége van azonnali döntésekre és hozzá kell kezdeni egyes fontos kér­dések sürgős rendezéséhez. ■­­k­ Lengyelország csak ak­kor ismeri el a lengyel-né­met határvonalat, ha a ha­tározatot a külügyminiszte­rek egyhangúlag hozzák. Külpolitikai hírek A külügyminiszterhelyet­­tesek Moszkvában a német békeszerződés ügyrendjét vitatták meg. Kiderült, hogy a kiküldöttek ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz, mely szerint a külügymi­niszterek tanácsának állan­dó feladata az albizottságok felállítása, hogy a német békeszerződéssel kapcsola­tos kérdések tanulmányozá­sával foglalkozzanak. A bi­­zottságoknak a külügymi­niszterek tanácsával együtt­működő szerveknek kell lenni. A lengyel kiküldött javasolta, hogy a békeszer­ződés tárgyalásánál azok az államok is helyet foglalja­nak, amelyek fegyverrel küzdöttek Németország el­len. MI A külügyminiszterek ülé­sén Ridault francia külügy­miniszter ismertette a Saar­­vidékkel kapcsolatos francia álláspontot, mely alapul szol­gált arra, hogy Franciaor­szágnak szüksége van a Saar vidékre. Hangoztatta, hogy a legutóbbi szavazáson a szavazók többsége azok mellett a pártok mellett fog­lalt állást, amelyek elismer­ték a Franciaországhoz való tartozás szükségességét. Po­litikailag el kell választani Németországtól, — mondot­t • * A londoni rádió jelentése szerint, az Angliában tar­tózkodó szovjet küldöttség ma visszautazik Moszkvába. 8 -------oooOooo------------­ Az atomfegyverek használata Washingtonból jelentik. Az atomellenőrző bizott­ság 12:9 arányban elfogadta azt a javaslatot, hogy az ellenőrző hatóság szerveze­tét felülvizsgálják. Az ügy­ben hozott határozat meg­szavazásánál a Szovjet Unió és Lengyelország kiküldötte tartózkodott a szavazástól. A szovjet kiküldött szerint az első lépésnek annak kellene lennie, hogy meg­egyezzenek minden atom­fegyver elpusztításában és megtiltsák az atomfegyverek használatát. ■ ■ ■ — OOjOQOOjQ 1 ■' ’

Next