Alföldi Ujság, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

ÜL ÉVFOLYAM 98. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1947 MÁJUS U CSÜTÖRTÖK. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTLAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TtR 1. TELEFON: 79. ARA 40 FILLÉR. Május elseje Irta: Marosán György Május 1. 1889 júliusa óta hivatalos ünnep a világ szocia­lista munkásmozgalmának. A világ munkássága ekkor mond­ta ki az Internacianálé Párisban tartott alakuló közgyűlésén, hogy felszabadulásáért folyta­tott nagy küzdelmének hiva'alos ünnepe az a nap lesz. i A világ dolgozói 1890-ben ün­nepelték meg először május l ét, nagy tömegdemonstráció kere­tében. Az első május elseje Eu­rópában, így Magyarországom is inkább jelképes jelentőségű volt; később, a magyar és az egész világ munkásmozgalmá­nak erősödésével hdalmas po­litikai és társadalmi megnyilvá­nulássá vált. 'Mindem május 1- nek, tehát az elsőnek is meg voltak a maga társadalmi, gaz­dasági és politikai követeléséi, amelyek az egyes országok és a nemzetközi nMinkátemozccfa.-n határozataiban jutottak kifeje­zésre. \ 'Az els® május 1 én jelenik meg a nemzetközi munkásmoz­galmat végigkísérő «három 8 órás» jelszó, amelynek a 8 órás munkanapért folytatott harcban döntő jelentősége van. É köve­telés mögött az a tény húzó­dott meg, hogy az ipari mun­kásság mindenütt a világon na­pi 15 órákat dolgozott, a fel­felé ívelő kapitalizmus fejlődési korának minden szörnyűségével 'tetézve. A 8 órai munkaidő kö­vetelése mellett szociális köve­telések is fellépték, munkásvé­delmi követelések, balesetbzo­­sitás, gyermek- és a női munka szabályozása és a munkarend­nek egy magasabb sikan való biztosítása. Ezek a mindennapi gyakorlati munkásmozgalom közvetlen céljai. De a közvet­len célok melleit ott szerepelt követelésként a világ dolgozói­nak hatalmas célkitűzése: az igazságos gazdasági, politikai ,ós- társadalmi élet megteremté­sei, a szocializmus megvalósítá­sa. A világ dolgozóinak mindig szeme előtt lebegett a Marx lés Engels lefektette szocialista igazságok megvalósításának célja és a mindennapi követelé­sek megvalósításával részben a szocializmus felé vezető utat akarták megkönnyíteni. ■ Kezdetben a maroknyi szocia­lista úttörők kis csoportjai ál­modni se mertek a sikerekről, amelyek azóta a világ minden táján valósággá váltak. A világ szocialista mozgalma eredmé­nyeinek visszhangja Magyaror­szágra is eljutott és a megin­duló magyar munkásmozgalom útjait is végigkísérik a kezdeti május 1-ék nagyjelentőségű kö­vetelései. A kapitalista világ megdöbbenéssel láttál a naptál­nopra, évről évre növekedő pro­letariátus erejét és meglett min­dent, magyar és nemzetközi vo­natkozásban egyaránt, hogy a dolgozókat sikeres elcreha’adá­­sukban gátolja és akadályozza. A megnövekedő ti megerősödött munkásmozgalom azonban év­ről-évre gyengí'et'e a kapi'aliz­­mus ellenálló erejét és hiába volt minden támadás, minden ellenlökés, a társadalom felmér­hetetlen, nagyjelentőségű szo­ciális á'cdakulásokon keresztül, már a szocializmus megvalósí­tása felé halad. Ma már nem álom a 8 órai munkaidő, a gyer­meki és női munka szabályozá­sa, a betegségi biztosítás is valóság és sajátságos, de tény, hogy az annyira elmaradt Ma­gyarországon is — úgy mint másutt — jóval a törvényesités előtt, a maga erejéből harcolta ki magának a szociálpolitikai követelésiek teljesítését a 'Szer­vezett munkásság. E pár évti­zed alatt a világ dolgozói nem­csak a munkafeltételeket és az életfeltételeket javították meg; kíméletlen harc folyt politikai célok megvalási'ásáért is. A'vi­lág dolgozói vetik fel a vá­lasztójognak, a sajtószabadság­nak, a gyülekezési és a szer­vezkedési szabadságnak — egy­szóval a demokrácia követelé­seinek — összes kérdését. Jól tudták, csak a szabadságjogok birtokában, a milliós tömegek erejével változtathatják meg a feudális és a polgári, megha­miri ott demokrácia rendjét. • Ha igy visszatekintünk a har­cos májusokra, elmondhatjuk; e küzdelmek nem hiábavalók; termékenyek és jövőt alakítók voltak. Az első világháború előtt Magyarországon is hősko­ra volt a feltörekvő munkásmoz­galomnak, amelynek hatalmas politikai megnyilatkozásairól tud a történelem. Tudunk rend­őr és csendőrattakokról és bi­zony sokszor folyt a vér, nem egy ember esett el a harcban, 1919-ben tartották meg az •utolsó szabad május 1-ét, az­után Magyarországon sötét kor­szak következett 1920-tól 1945- ig, az első igazán komoly (fel­szabadult május 1-ig Magyaror­szágon nem úgy zajlott le 'él nap, mint a többi európai ál­lamban. A magyar fasizmus tűz­zel és vassal ki akarta irtani d szervezett munkásságból május l-éinek még a gondolatat is. De a magyar dolgozók, kommunis­ták, szocialisták, a föld alatt és a szakszervezetek és a Szo­ciáldemokrata Párt legális szer­vezeteiben módot találtak, áldo­zatok árán is, hogy tüntesse­nek, felvonuljanak és bilincse­ikben is demonstráljanak a ma­gyar és a nemzetközi munkás­mozgalom felé. És a vére a Karthy-eTeníarraöa'om utált mécis elkövetkezett az idő, ami­kor a magyar dolgozók május elsejét szabadon ünnepelhetik. Nyugodtan ■ mondhatjuk, hogy a felszabadulás ó a május l. a megmozgatja a magyar nép szí­ne javát. Ellenállhatatlan erővel tört fel ismét a sokat szenve­dett magyar dolgozókban má­jus elsejének szelleme és most ír ár meg változott feltételek mel­lett, új reményekkel, új célokkal és új önérzettek nemcsak rész­letkérdésekért folytainak har­cok hanem a demokratikus Ma­gyarország alapjairak megte­remtéséért A mos'ár i május el­seje még mindig a küzdelem és a harc ünnepe. A végső győ­zelem ideje még nem érkezett el, május elseje még nem 'nép­ünnepély a magyar dolgozók számára, hanem harcos kiállás. Még meg vannak azok az erők Magyarországon és máshol Eu­rópában, amelyek nem akarják tudomásul venni a negyedik rend, a munkásosz'ály történel­mi győzelmét. Az idei május 1-nek is meg van a maga történte Imi jelentő­sége és politikai programja: felszámolni a fasizmus marad­ványaik megfékezni a tőkés re­akciót és teljes szabadsághoz, több joghoz juttatni az ország három nagy társadalmi réte­gét: a munkásságot, parasztsá­got és értelmiséget, t Ezen a májusi ünnepélyem megemlékezünk a szép és nagy csatákról, amelyek elvezettek bennünket odáig, hogy a r.ö-> gyedik rend mai generációja már nem csupán messziről vá­gyakozik a végső cél felé, ha­nem elmondhatja magáró1, hogy harcaival, küzdelmeivel a szo­cializmus megvalósításának nemzedékévé vált. Legyen ez a sokat szenvedett ma elő nem­zedék történelmileg nagy és alakítson nagyságához mérten a rpagycrr és a világ munkás­­mozgalma számára maradandó értékeket. Ezért legyein a fel­szabadult Magyarország májusi ünnepe a magyar dolgozó mil­liók tüntetése; legyen végső el­lenállhatatlan tanúságté'el a mellett, hogy a magyar demo­kráciát minden külső és belső támadással szemben meg védjük; alapjait megszilárdítjuk, szelle­mét megerősítjük. Legyen, ez a május elseje bizonyság amel­lett is, hogy a magyar múlt szá­mára nincs többéi visszatérés és bizonyítsa be mindenki egész hitével és erejével, hogy a ma­gyar dolgozók azon a helyen, ahova őket a nemzetközi'mun­kásszolidaritás áhította, a ma­gyar demokrácia arc vonalán megállják helyüket; előbbre vi­szik az igaz, helyesen értelme­zett demokrácia ügyét. Méltók lesznek nagy elődeikhez, Ózok hősi küzdelméhez, amely elve­zeti a mi népünket és a világ többi dolgozó népét is a (Szo­cializmus v.lágáifca. 1 i i Ri lesz Veres Péter után az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke ? Veres Péter megválik az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökségétől, miután újjáépítási miniszternek ne­vezték ki. Noha lemondása mind a mai napig nem érkezett meg illetékes helyre, poli­tikai körökben már tárgyal­nak arról, ki töltse be az Országos Földbirtokrendező Tanács megüresedő elnöki székét? Mi csak helyeselhetjük a gyors intézkedést, mert az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál elfekvő rengeteg elintézetlen ügy parancso­­lóan szükségessé teszi, hogy ebben a kérdésben meg­nyugtató intézkedés történ­jék. A késlekedés nélküli meg­oldást múlhatatlanul szűk ségessé teszi az, hogy a. községi földigénylő bizott­ságok feloszlatásával az ezek hatáskörét mindinkább ma­guknak vindikáló UFOSZ- szervezetek újabb aktaára­datot zúdítanak az amúgy is túlterhelt Földbirtokren­dező Tanácsra. A földbirtokreform és a telekkönyvezés befejezése múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy megfelelő szak­értelemmel és látókörrel rendelkező személy vegye át az Országos Földbirtok­­rendező Tanács elnöki szé­két és a lassú, akadozó munkatempó meggyorsuljon. Különösen szükséges lenne ez a telepítésnél mutatkozó visszásságok megszüntetése érdekében is. Miért mennek tönkre egyes földműves-szövetkezetek A «Földműves-szövetkezetek Lapja» írja: Innen, is, onnan is jönnek be a központba jelenté­sek a földműve sszövetkezetek egyikének, másikának komoly, sőt komor dolgairól. Nem min­dig, de az- esetek nagyrészóben válaszolhatjuk azt, azért pusz­tul, sorvad egyik másik földmű­vesszövetkezet, mert vezetői nem hallgatnak a FOK utasításaira’. Kirívó példa az N—i Földmű­­vesszövetkezet esete, mondhat­nánk sorsa. Budapesttől, a köz­ponttól alig 70—80 kilométernyi­re, tehát gyakori, aránylag ol­csó közlekedési lehetőség birto­kában igen nagy mértékben el­hanyagolták a FOK-kal való kapcsolatokat s igy nem is 'kö­vették annak utasításait. Az N—i szövetkezetnél az •ügyveze­tőnek alig volt befolyása a#szö­­veikezet üzleti és mozgalmi éle­tére. Egy kereskedőt biztak meg az u. n. «kereskedelmi fő­osztály» vezetésével, ez a ke­reskedő minden hatalmat, hasz­not, lehetőségét a mtíga kezé­be kaparintott, az igazgatóság tagjainak még sejtelmük is alig volt saját szövetkezetük ügyei­ről, illetve csak rossz sejtelmük Volt.' Ez a- kereskedő komoly vagyontárgyakat, pl. hordókat adott el, selejthordókként s az árával csak részben, számolt el. Az ország legkülönbözőbb ré­szeibe irányultak a szövetkezet orvén kereskedelmi kapcsolatai s valahányszor ©’.utazott, s ha­vonta ezt többször tette, üzleti ügyben, a busás útiszámláit min­dig a szövetkezet nyakába vair­­ta. Csak személyautóval járt ez az «igényes» kereskedő, «szö­vetkezett ember», s ha valahai megszállt, csak elsőrangú szál­lodát váltott. Egy-egy ilyen úti­­számlája 1C00 forint körül moz­gott. Könyvelést nem vezetett, nem rendszertelenül, de sehogy sem. Az előtalá-ható bejegyzé­sekből nem lehet kiigazodni. A kereskedő nagy mozgásaiból a hozzá nem értő új birtokosok azt hihették, hogy hallatlan nagy hasznot hajt nekik ez az úr. •Holott tulajdonképen a saját szövetkezeti vagyontárgyaik fel­­emésztéséből és hozamából ép­pen csak hogy fenn lehetett tar­tani a nagy adminisztrációt, ha­szon nem mutatkozott. Négy em­ber munkáját az N—i szövet­kezetnél 17 alkalmazott végezte el, persze jó fizetéssel az újgaz­dák terhére. Tetejébe a «Keres­kedelmi Főosztály» vezetője egyes vidéki tagszövetkezetek­nél adósságot is csinált és nem elégedve meg saját hasznával, melyet niem is lehet utána el­lenőrizni, még 40.000 forúttot sik­kasztott el la szövetkezettől. Bűnügyi regénybe illettének azok az apró-cseprő minden­napi esetek, amelyeket az N—i üggyel, de még néhány más üggyel kapcsolatban felsorol­hatnánk. Sokhelyt azt hiszik a földnftvesszövetkezetek, Hogy ahol jó ügyvezetőről gondos­kodtak, vagy ügyes .kereskedőt

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék