Alföldi Ujság, 1947. június (3. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-01 / 122. szám
ül. ÉVFOLYAM 122. SZÁM. IHÓDMEZŐVASARHELYI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTLAP I | Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel ! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR 6. 1947. JUNIUS 1 . VASÁRNAP.. TELEFON: 79. ÁRA 40 FILLÉR. Nagy Ferenc lemondott, az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lesz A koalíció mellett tett javaslatot a Szociáldemokrata Párt és ezt a demokratikus pártok helyesléssel magukévá tették Előző lapszámunkban már célzást tettünk arra, hogy a rendkívüli minisztertanács után előtérbe került az a kérdés, megmarad e Nagy Ferenc miniszterelnöknek? Amint félhivatalosan közölték, Nagy Ferenc megjelent Bernben a magyar követségen és a magyar köztársasági elnökhöz való továbbítás céljából bejelentette Gordon Ferenc magyar követnek a miniszterelnökségről való lemondását. Ez a hír Budapesten nem okozott külön szenzációt, írhatjuk azt is, hogy sokan várták Nagy Ferencnek ezt lépését. Egyébként az amerikai rádió is leadott ilyen szellemű közlést. Azt is megállapíthatjuk, hogy politikai berkekben, de másutt is, nyugodtan ítélték meg a helyzetet és gyors kibontakozást vártak. . A kormány szombaton ismét rendkívüli minisztertanácsot tartott. Ekkorára már tudták a miniszterek, hogy a demokratikus pártok vezetői a koalíció további fenntartása mellett nyilatkoztak meg, így a két munkáspárt összekötő bizottsági ülésén kimondották, hogy „a két munkáspárt egységes abban a véleményében, hogy a koalíció fenntartása és a válság gyors megoldása szükséges a kormányzati feladatok zökkenőmentes ellátása, a hároméves terv megkezdését, szolgáló előkészületek elvégzése, a dolgozó nép helyzetének megjavítása érdekében.“ A szombati rendkívüli minisztertanácson az elnöklő Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes azt a bejelentést tette, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök a svájci magyar követségi épületből, Gordon Ferenc magyar követ jelenlétében, távbeszélőn fölhívta Balogh István államtitkárt és közölte vele, hivatalos formájában, a lemondását. Egyébként Nagy Ferenc írásban is megismételt lemondó levelét a svájci magyar követség futárja még a szombati napon elhozta Bern városából, Budapestre. A fentieket a kormány tudomásul vette és elhatározta, hogy amíg a köztársasági elnök a kormány részére a felmentést meg nem adja, addig a miniszterek, mint kormánytagok ellátják a folyó ügyeket Szombaton délután összeült a képviselőház politikai bizottsága is. Javaslatot tett az új miniszterelnök személyére vonatkozóan. Előreláthatólag Dinnyés Lajos, a jelenlegi honvédelmi miniszter lesz az új miniszterelnök, míg a megüresedő honvédelmi tárcát ideiglenesen Mihályfi Ernő veszi át, aki tudvalevőleg tájékoztatásügyi miniszter. Egyébként a kormány összetétele változatlanul megmarad. Dinnyés Lajos régi kisgazdapárti politikus. Egész múltja demokratikus volt, az kisemberek, a dolgozók érdekében évtizedek óta tevékenykedett. Mint honvédelmi miniszter is általános bizalomra tett szert, így került előtérbe a személye. Vásárhelyen is védjék meg a gabonauzsorától a kisembereket Megdöbbenve újságolták szerkesztőségünkben kisemberek, hogy nem bírják tovább tartani a baromfit, a malacot, mert 150 forintot is elkérnek helybeli uzsorások az úgynevezett szabad kü kökedért. — Ami a legérdekesebb, — mondották — valamennyi eladó a termelőktől szerzett gabonát egységesen ugyanazon ᣠáron kínálja. Nyilvánvaló, hogy előzetesen összebeszéltek. Csodálkozunk, hogy a hatóság, holott igen könnyű ellenőriznie a fentieket, a hónapok óta űzött uzsora ellen nem lép föl erélyesen. Legalább is az államrendőrség ilyen értelmű tájékoztatót egyáltalán nem ad ki a lapok munkatársai számára. De a panasztevők szerint az ismert nevű uzsorások nyíltan, szinte kétkedve „szabad“ kukoricáról és egyéb „szabad“ terményről beszélnek, hozzátéve a gondolkodó vevőnek, hogy „De csak ma adom ennyiért...“ Olvassuk a makói, a szegedi és más városokban megjelenő újságokból, hogy itt is, ott is hetekre bezárták a túlzottan sok pénzt kérő uzsorásokat, hiába regéltek arról, hogy „tudtukkal szabad gabonaár is van.“ Igen, de nem százhúsz, vagy százötven forintért, — tették hozzá az ítélkező hatósági személyek. . . Nem kell ugyebár külön megértetnünk : a fentiek érvényesek Hódmezővásárhelyre is. . . Június 1. Az ifjúság napja A magyar ifjúság harmadszor készül megünnepelni az ifjúság napját. Az elmúlt két év megmutatta, hogy az ifjúság felismerte, hogy a szabadság elsősorban is az övé. Elsősorban is a fiataloknak kell a szabadságért küzdeni, az eddigi eredményeket megvédeni. Gyönyörű ünneppé varázsolják júniusét a fiatalok, amikor megrendezik az ifjúság napját. Száz évvel a szabadságharc után új feladatokra készül a magyar ifjúság és annak élgárdája a Szociáldemokrata Ifjúság. Minden falu és város ifjúsága kirándulóhelyeken gyűl össze, hogy számba vegye a rá váró munkát, beszámoljon az eddig végzettekről, majd elpusztíthatatlan életkedvéből fakadó vidámságának néhány rövid óráját megossza fiatal társaival. Ezen a megmozduláson a SzIM is részt vesz tömegeivel. A szocialista ifjúság mindig az élen járt az építőmunkában s most is oroszlánrészt vállalt az ország újjáépítésének nagy erőfeszítéseiben. A szocialista ifjúság tisztában van a ránehezedő feladatok súlyosságával, de bízik fiatal munkásainak erejében, élni akarásában, munkakedvében és szorgalmában, amellyel a jövő Magyarországát felépíti. Ezt szimbolizálja június 1., az ifjúság ünnepe, Hódmezővásárhelyen is. Ma a SzIM tagjainak nagy része kirándul Mártélyra, a Népi Kollégium tagjaival együtt. Indulás reggel 7 órakor a pártházból, továbbá kerékpáron, külön csoportokban. Este 7-re jönnek haza, hogy aFekete Sasban pont 8 órakor kezdődő előadáson ott legyenek. Fári József tündöklése és csúfos bukása • A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének vásárhelyi csoportja már régebb idő óta tud Fári József különböző cselekvéseiről, amelyeket szinte hivatalos jellegbe öltöztetve, a köz rovására elkövetett. Azonban nem volt könnyű feladat megfogni a minden.hájjal megkent Fárit. Ugyanisannak idején amikor azOrszágos Földbirtokrendező Tanács megírtatásáról és delegáltak kiválasztásáról vett szó, Fári- történeteo©! Budapestés lebzselt és rókaügyességgel úgy jelentkezett, hogy ő «a vásárhelyiek hivatalos kiküldöttei. Ebből egy szó se volt igaz, s azon nam elfogadták a személyét és igy ő is egyik tanácstag lett. l És —* , milyen véletlen! — aFiló-tartácsba osztották be. Hogy ki a Filó Sámuel tanácselnök? A legtöbbet támadott ilyen funkcionárius, akiről a lapok, az élen a Békéscsabán megjelenő «Viharsarok» című kommunista napilappal, sokszor megírták, hogy ha Filó valami okból úgy látta jónak, akkor még fasisztáknak is juttatottföldet, vagy meghagytaőket a birtokukban... Egyébként — nehogy feemagyarázás történjék —, Filó Sámuel volt vegyeskereskedő a Kisgazdapárt delegáltja. És ezzel a Filéval együtt tanácshatározó faktor volt Fiai. Fári volt az a galambász... Lapunk egyik régebbi számában, rovásként említettük azt a helyi kapacitást, aki erőszakoskodva, " egyéni akciósként elhordja másnak a birtokáról a galarr.bitólát százait, Feerkén', pontos szakírtatáromé!. Hős, ez a rimsk galambász — egyébként a város rébuszfestői úgyis tudták — Fári József volt. Abban az időben főleg Budapesten mindenki nehezen jutott élelmi cikkhez. Most gondoljunk viszsza, mit jelentett Fári iszajréja. És özvegy Nagy Vargha Istvánré birtokán intézkedett teljhatallommal, mie törődve, a földhöz juttatott ottani kisemberek, újgazdák érdekeivel. Mint epizódot, Fári jellemzésére, elmondjuk az alábbit: Végsőfórumként a kormány által megszervezett,, vásárhelyi felülvizsgáló és határozó tanács, Korda Lajos dr. elnöklésével úgy döntött, hogy özv. Nagy Varghánénak a tanyát, az ottlévő ártéri kutat és 50 kát. holdat meghagyja. Igen ám, de Fári a maga, részére foglalta leaz ártérikutat és a tanyát,ő hordta el már két nyáron áta gyümölcstermést. Fári éktelen dühvel megjelent a járásbíróság épületében és a bíróságot megbettyegette, mondván, semmit se vesz tudomásul. Ahelyett hogy föllépése nyomán azonnal letartóztatták volna, engedték és leutazva Budapestre, lehozta a Filó féle — tehát részben a saját — tanácsának a villámgyors döntését, amely Fári mellet szólt. Fári, mint cséplő és mint traktormester Feri az egyik traktort is követelte a tulajdonosnak felmutat: va az Országos Földbirtokrendezői Tanács «rendes» tagsági igazolványa. Kérdezték, miért nem veszi tudomásul atörvényt és a rendelet©': ’és miért «nem érdekli», hogy a kérdéses,szántó és vetőgép tulajdonképen 8 tagú szövetkezeté. Azért nem érdekel, — mondotta Fári, — mert új szövetkezet részéreveszem át. Fári egyébként nemcsak a szántás irántmutatott intenzív érdeklődést, hanem a földművelés iránt is annyira, hogy a földosztó törvényen és rendeletien túl, a neki került birtokon, évek óta egy kapavágást se tett, a cséplő munkában pedig ígyvett részt:: «1945. nyarán Fári József a cséplőgépnél, mint csoport vezető dolgozott és az akkor fölvett jegyzőkönyvek alapján munkatársait nyele métermázsa búzával megkárosíotta». " Ez idézet a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége vásárhelyi csoportjának jegyzőkönyvéből, amit a Fánrigyben egyhangúan hozott, két budapesti, központi kiküldött jelenlétében, alapos vizsgálat után. | ' / ■[ 1 ! Lássuk Fári lajstromát Az említett jegyzőkönyv vádpontjait, amiket a Fekete Sasban rendezett taggyűlésein ismertettek, szóról-szóra idézzük: 1.) 1945-ben Fári Józsefet a helyi csoport nem delegálta küldöttként a Szövetség küldött közgyűlésére és Fári azon mégis úgy jelent meg, mintha a vásárhelyi csoport küldte volna fel. Azonkívül olyan írást mutatott fel a nevezett küldött a közgyűlésen, mintha őket a vásárhelyi Kommunista Párt szervezete is delegálta volna, azzal a határozott kívánsággal, hogy Farit a Szövetség központi vezetősége válassza be a küldött közgyűlésbe. Nyilvánvaló, hogyinnek a megtévesztésnek az alap-