Alföldi Ujság, 1947. június (3. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

2 ján került be azután az Orszá­gos Földbirtokrendező Tanács­­ bú. *. i ,.i i ív í .í ~ 2.) Tanács tagsága t érvén­ytet fnleg nem illető ' földterületju­­ta­­tásban részesült. ’ , i . Fári és a sógora 3.) 1946. nyarán a Földigénylő Bizottság és a helyi­­Földren­dező Tanács határozata ellené­re, az Országos Földrendező Ta­nácsnál keresztül vitt®, hogy sógora földju­ta­t­ban részesült, akinek pedig igénylés© n©n­­is volt és akkor, amikor előtte több mint 1800 olyan földigény­­lő szabályszerű igénylése fe­küdt a Földigénylő Bizottság el­ől, akiknek az igénylését föld­hiányában a bizottság kielégí­teni nem tudta.­­ A 4-ik pontot föntebb már idéztük. , s'­­. . . ! ! Még két vádpont 5. ) A 40-es évek elején, mint csoportvezető az Ármentesítő Társulatát dolgozott és munka­társait nagyobb összeggel meg­károsította akként, hogy a vál­lalat által kifizetett munkabért nem a hivatalos gödörcédula, hanem annak egy mégha ni­p­ot, másodpéldánya alapján osztat a szét.­­ 6. ) Égető Imre csoportelnök, Karácsonyi Ferenc főispán fej Oláh Mihály nemzetgyűlési képviselő ellen rágalmat indí­tott, amelynek folyományaként nevezettek személyével kap­csolatban hivatalos szervek er­kölcsi és anyagi vizsgálatot tartottak. A vizsgálat eredmé­nyeként nevezettekkel sz­emben semmi olyan nem merült fel, ami Fári József rágalmát iga­zolná. ( Fári kilép, de be nem léphet­ ­.) Fári József ez év márciusá­ban anélkül, hogy a Magyar Kommunista Pártból ki­épett vol­na, vagy ilyen szándékát beje­lentett volna, felvételét kérte a Szociáldemokrata Párt vásár­helyi szervezetébe. Ezen­ kérel­mét azonban, a Szociáldemo­kr­­a Párt Végrehajtó Bizottsá­ga­­álasí­totta. 8.) A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete Fári Józse­fet a közelmúl­tan, a fenti pon­tokban foglalt és egyéb cse­lekedetei miatt, a helyi párt­­szerv­et tagságából kizárta. Fóri tagad, de eredmény nélkül A fenti idézetek­­után még azt jegyezzük meg, hogy Fári Jó­zsef valamennyi vádpontot ta­gadta, azonban nem fogad­ták el a védekezését, miután vallo­mások, írásbeli bizonyítékok vannak a Szövetség birtokában. A többszáz tag jelenlétében Égető elnök bejelentette, hogy «Fári Józseffel szemben a jelen taggyűlés előtt tartott vezetősé­gi ülés egyhangúlag kizárási javaslatot már hozott» így következett aztán, hogy az elnök föltéve szava­zás­­a a ki­zárási indítványt azt egyhan­gúlag az egész taggyűlés elfo­gadott, ennek következtében Fá­ri Józsefet a Szövetség tagságá­ból kizárta. íme, nevezett közéleti arcké­pe, minden túlzás, minden »szé­­ps­él nélkül. Vagyaráztál©1: fűz­­zünk hozzá? Úgy érezzük, fö­lösleges. Egységes kereskedői érdekképviseletet! Az utóbbi időben sokat beszélnek a kereskedelmi érdekképviselet kérdéseiről. A kereskedők helyzetét megnehezíti, hogy minden szakma önállósítani igyek­szik magát és szervezeteit egységes szervezet helyett szétboncolni, így aztán nem képes teljesen a kereske­delmi érdekeit képviselni. Mindenütt akadnak kiskirá­lyok, akik azt hiszik, hogy ezzel jót tesznek a keres­kedelemnek. Most, amikor már a ke­reskedelem helyzetének ja­vításáról lehetne szó, amikor a hároméves terv maga is komoly szerepet akar adni a kereskedelem számára, éppen a tervszerű gazdál­kodás előkészítése idején akadnak, akik az eredmé­nyeket maguknak vindikál­ják és magukat tartják ille­tékesnek arra, hogy a ke­reskedői réteget képviseljék. A kereskedelem csak ak­kor fogja munkájának gyü­mölcsét élvezni, ha egységes nagy szervezetben marad,­­álláspontjait igyekszik közös nevezőre hozni és a szerve­zeten belül korrigálják az esetleges hibákat. Tehát job­ban tennék a kereskedők érdekeinek védelmét han­­goztatók, ha egységes szer­vezetben maradnának és nem darabolnák el komoly, nagy, meglévő érdekképvi­seletüket. Ezáltal természe­tesen az illető szakma szem­pontjából fontos rendelkezé­sek kiadása is eredménye­sebben sürgethető.. VIRÁG ANDRÁS vendéglőjében kitűnő hideg italok kap­hatók. Minden vasárnap egyedül a városban itt van barna bab-sör csapolás. Szénási Guszti és zenekara muzsikál. _ ALFÖLDI ÚJSÁG Ményszerű tavaszi és nyári szöveteket, mosókai, divattetymeket ízléses választékban ajánlunk. Jó minőségek ! Szolid árak ! Konstantin Testvérek Fennáll, 1744 óta. Soha többé bíborul! Nőtestvéreim! Az újságok hasábjain néhány hét óta arról értesítenek bennünket, hogy,jönnek a hadifoglyaink. Most örömrepesve látjuk, hogy az első hadifogoly szál­lítmány megérkezett hatá­runkon belől. Sok asszony testvéremnek össze­szorul a szíve, vájjon az övé közte van e? Mikor és hogyan látja viszont? Betegen e, egész­ségesen e, épen-e, nyomo­rékon-e. Ezer kérdés merül fel, vájjon mit vétettünk mi, hogy ennyi szenvedést mér ránk az élet. Vájjon miért kellett a férjeknek, apáknak, fiúknak mások érdekeiért meghalni, vagy fogságba esni és elszakadni a család­tól, a munkahelytől, évekre. Hisz nem bántott ő senkit, nem vétett az­ embereknek, békésen szeretne élni, gyer­mekeit nevelni. A szülő, a férj, a gyermekei szeretetét bírni. E helyett azt Betudja a legtöbb asszony, életben van e a férje, fia? Az apró gyermekeivel itt maradt semmi nélkül, a minden­napi kenyér gondjaival küzd, a segély, amit kap, úgy érzi alamizsna. Ő nem segélyt, nem alamizsnát akar, hanem ,a férjét, a gyermekét akarja. Már elsírta könnyeit. Bi­zalmatlan és türelmetlen lett minden és mindenki iránt. Nem hisz már semminek, mert nagyon sokat szenve­dett. Ezer és ezer jaj, kín­­szenvedés marcangolja a szívét. És mégis keresi a kérdésekre a választ. Igen, asszonytestvéreim, szenvedő társaim,­­ van felelet a kérdésre és ez: soha többé háborút! Ezt tűzzük ki magunk elé, mert ezt a problémát nekünk asszonyoknak kell megol­dani. Nekünk, akik annyit szenvedtünk, akik a háború minden borzalmait megis­mertük. Tehát elég volt a vérzivatarból, a nyomorból, most sorompóba kell állni, és egy hatalmas békehad­sereget kell szervezni, hogy kiirtsuk az emberi agyból a háború rémét. Hogy soha eszébe ne juthasson senki­nek háborút zúdítani az emberiségre. Ehhez egysé­ges akaratra van szükség, összefogó erőre, szervezésre. Ezért küzd a szociáldemo­krácia. Ennek a célnak ér­dekében hív a helyi nőszer­vező bizottság a mai nők napjára minden asszonyt, leányt, aki „soha többé há­borút“ akar kiáltani és meg­valósítani a világ emberisége számára. Posztós Jusztina Függöny, Paplan, Terítő, Szőnyeg Mint mindig, a legjob­bat nyújtja : Novák Szappanfőzést békebeli iródával vállatok. Pipere-, házi- és lúgszappan állandóan kapható. Kamocsayná­­ Holló utca 12. Telefon: GIS Tizenöt állomás várja az országban a hadifoglyokat Napról napra jobban ki­domborodik a hadifoglyok hazaszállításának feladata. Óriási feladat a nagytömegű ember hazatérésének az elő­készítése, továbbá az uta­zásnak, az étkeztetésnek és az egészségügyi eljárásnak a megszervezése. Szeptem­berig ugyanis 100 ezer em­ber­­hazatérését kell meg­szervezni. A Szovjetunióban­­már megkezdték a hadifogoly­csoportok összeállítását és mint jelentették, 35 szerel­vény van útban a­ két gyűj­­tőállomás: Foksáni és Má­­ramarossziget felé. Az el­­gondolás az, hogy minden­nap indulna egy egy szerel­vény körülbelül 1350 haza­térővel. Most folynak a tár­gyalások arról, hogy a szál­lítás román, vagy magyar szerelvényekkel történjek-e? Abban az esetben, ha a ro­mán vasutakkal nem lehetne megegyezni, a Máv­ készen áll, hogy saját szerelvényé­vel hozza haza a magyar hadifoglyokat. Foksaniban ezidőszerint körülbelül 1300—1400 hadi­fogoly vár hazaszállításra. A Romániában tárgyaló bizott­ság most arra törekszik, hogy ezeket néhány napon belül elindítsa. Újabban je­lentik a Szovjetunióból, hogy nemcsak hadifoglyok, hanem volt munkaszolgálatosok is hazatérnek. A hazatérők közt sok nő is van, akiket a Vörös Hadsereg szabadí­tott ki a különféle tábo­rokból. Idebent az országban 15 állomást állítottak fel a ha­difoglyok fogadására. Foga­dóállomások vannak Békés­csabán, Debrecenben, Mis­kolcon,­ Pécsett, Szombathe­­­­lyen, Szegeden és az ország más nagyobb, a határhoz közel eső városokban. Min­den vonaton tíz ápoló és tíz élelmező konyhaszemély­zet áll majd a hazatérők rendelkezésére. A Nemzeti Segély a „Siess? Adj! Se­gíts!“ mozgalom bevételei­nek egyharmad részét a hadifoglyok megsegítésére fordítja. 73—4—1947. K. sz. *. 213 - HIRDETMÉNY a júniusi hatósági kenyér és lisz .fejadagok elosztásá-­ nak ideiglenes rendsza­bályairól.. A közellátási minisztérium a hatósági kenyér alapfejadagjait leszól­­olta úgy, hogy június ha­vában a napi 20 dg-os alap­­fejadag helyett napi 15 dg-ot,­­a 15 dg-03 napi alapfejadag he­lyett pedig 10 dg ot leli©', a 'fo­gy érz­ók részem kiadni. Ennek megfelelő®i megváltozik a ke­nyér helyett járó kenyi ír­ üsz­ fej­adagja is. A köz.l­­á­ügyi minisztérium rendelet® azonban, amely rész­letesen előírná, hogy a hatósági kenyér és 1 szt vézfása milyen kenyér és 1 sztszelvények elle­néből tör­énik meg- minde­­d­ő nem érkezett meg. Viszont a a közelid­ási hi­vatal tudatában­­ van annak, hogy a kenyér és liszt­oszlás emiatt akadályt nem szenvedhet Ezért az alábbi ide­iglenes megoldás véghezvitelét rendelem el:­­ Minden sütő, vagy kereskedő akiknél a fogyasztó a júniusi jegyeivel kenyér vagy­ liszt vá­sárlása végett jelentkezik b­e is­­mervény ellenében vegye át a fogyasztó összes kenyér és lisztjegyeit és azokat egyúttal foglalja jegyzékbe. Minden je­gyen rajta legyen a jegytulajdo­nos neve és lakása, anélkül a jegy elfogadása tilos.­­ Ezután a sütő vagy kereskedő a kenyérből, vagy a keny­érliszt­­ből legfeljebb 8 napi,­­a finom­lisztből pedig legfeljebb 7 napi­­előleget adhat a vevőnek,­­ ez alól most a tanyaiak sem ki­vételesek, amely előleg mennyi­ségét a kenyér és lisztjegy há­tulján köteles az eladó felje­gyezni és nyilvántartásba is bevezetni.­­ A szelvényeket­­ svájni újabb rendelkezésemig, — szigorúan tilos. ’­ ' I A sütőktől és kereskedőktől a legpat­osabb és leg­elkiism­er­­tesebb munkát várom el, 1— a­­ fogyasztó közönséget pedig ké­rem, hogy ezzel az átmeneti ne­héz helyzettel szemben őrizze meg önmérsékletét és nyugal­ma. A fejadagok végleges meg­­állapításáról külön hirdetmény­­ben fogok intézkedni ! - Kműhely, 1947. május 30.1. SERES hivatalvezető. --------oooOooa-------­ Meghívó A «Hódmezővásárhelyi Föld­mű­vessz­övetkezet» hódmezővá­sárhelyi bejegyzett cég 1947. jú­nius hó 8-án, délelőtt­­fél 11 órakor, határozat­képtelenség esetén 1947. június hó 15-én, dél­előtt fél 10 órakor a Munkás Otthon Szövetkezet, Szántó Ko­vács János­ Utca 29 szám alatti nagytermében tartja rend®s évi közgyűlését az alábbi napirend­del, amelyre az igen­­tisztelt tag­jait ezúton hívja meg­ az igazga­tóság. Napirend:­­ 1. ) Jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése; 2. ) A forint megnyitó mérleg és az árra vonatkozó igazgató­­sági és felügyelő bizottsági je­lentések és javaslatok kimuta­tása és jóváhagyása. ( 3. ) A vagyonhiány mikénti fe­dezetéről való­ határozathozatal. 4. ) Az alapszabály 9. §-nak módosítása, az üzletrész új név­értékének megállapítása tárgyá­ban.­­ (­­ 5. ) Három igazgatósági tag választása három évi időtar­tamra. i 6.) öt felügyelő bizottsági,tag választása három évi időtartam­ra. i­­ . 1 i­i, f 7.) Esél­yes jelentések és in­dítványok. v Kivonat az alapszabályból: 26 §. szerint minden nem hátra­lékos tag a közgyűlés elé, in­dítvánnyal léphet, ha indítvá­nyát az igazgatóságnak a köz­gyűlés előtt 15 nappal l írásban előterjeszti. A forint megnyitó­mérleg és az arra vonatkozó igazgatósági és felügyelő bi­zottsági jelentések és az alap­szabály módosított szöveget a szövetkezet Bajcsy Zsilinszky­ Utca 42 szám alatti helyiségében van kifüggesztve, amelyeket a szövetkezet tagjai a hivatalos órák alatt megtekinthetik. . . m 9RHBW&

Next