Alföldi Ujság, 1947. október (3. évfolyam, 222-246. szám)

1947-10-01 / 222. szám

Hl. ÉVFOLYAM 222. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZOCIÁLDEMOKRATA pártlap SZERKESZT ŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR SL 1947 OKTÓBER 1, SZERDA. I Megjelenik hétfő kivételével ntodeana» reggel 8 TELEFON: 79. ÁRA; 40 FILLÉR. Október 1-én, szerűén este 7 órakor a központi pártház. emeleti nagytermében összvezetőségi ülés Előadó: Takács Ferenc elvtárs, földművelésügyi államtitkár. A kerületi pártszervezetek, szakszervezetek, üzemi csoportok, nőszerveze bizottság és a SzIM vezetőségi tagjai okvetlenül vegyenek részt az ülésen! Ragyogás... (A cikket érdekessége miatt vettük át a Szegedi Nép­szavából, hogy »ragyogjunk« mi 'is.) Aki tisztes távolból nézte, igy látta: A ragyogó reggeli napfényben egymásután kanyarodtak be a városháza elé a ragyogói autók és hozták utasaikat, az ismert Eótabilitásokal, közéletünk rep­rezentánsait, akik ragyogó arc­cal léptek ki kocsijukból és lo­­vagias mozdulatokkal segédkez­­' tek ragyogóan elegáns hölgye­iknek c kiszállásnál. Lassan­ként hatalmasra nőtt az illuszr­­tris társaság, amelynek ragyo­gását fokozta néhány remekbe­szabott uniformis. A közrsndű polgárok fiem.udó érdeklődés­sel szemléllék a gyülekezőket és valahányszor egy-egy újabb ontó suhant elő és felismerték «fását, halk moraj hullámzott Végig a tömegen, amely üresto­­sarú házi a s szonyokbó1," kiváncsi cselédekből, koldusokból és ogvéb ügyes-bajos Utcai járó­kelőkből, valamint; a városi hi­vatalokba igyekvő kistisztvise­lőkből tevődött össze. Most hatalmas túrakocsi lsb­­bsnt a színre álomszerűén. A tábornokot hez a. Domború mell­kasát borító egyenruháján csi­lingelve táncoltak a ragyogó medáliák. -A kiváncsi tömeg min;ha kemény bokázásokaf,. ér­ces vezényszavakat, stramm je­lentéseket is hallott volna a tisz­tes távolból. Bemutatják a höl­gyeket. Diszkrét bókok, újabb bakázások, elegáns kézcsókok. Most érkezik ismert kocsiján közgazdasági életünk egyik hír­hedt, — oppardon! — hires rep­rezentánsa, hitvesével. — Milyen sötét, milyen fekete! *— ámuldoznak néhányon a tö­megből. — Pedig hűsölt eleget — teszi hozzá rosszmájúén valaki. Már-már mindenki megérke­zett, a tányérsapkás sofőrök fi­gyelmesen próbálgatják a mo­torokat, a féket, nehogy kár es­sen az úton valakiben. Még csak elgondolni is szörnyű ... Most hirtelen megmerevedik: a társaság. Hát persze. Megérkez­tek az újságírók. Mindenbe bei­­leíitik az orrukat. Valaki súg valamit az ezre­desnek, az tovább súg a tábor­noknak, aki magához inti az adjutánsát. Az adjutáns már a főispán előtt bokázik. Végre egy fiatal hadnagy az, újságírókhoz lép és mond nekik valamit. Csák ennyit hallanak belőle a közelállók: Ä SxociáMemokvaia Párt ellenezte a villanytelepi alkalmazottak státusba sorozását Beliigyminisxieri vendelei a határozati alapja — A szakszervezetek szerepe — Nem lesz közgyűlés Városszerte feltűnést kel' tett az a bírósági ítélet, mely kimondotta, hogy a Villany­­telep státusba sorozott al­kalmazottait megilleti a kol­lektiv szerződésben megál­lapított fizetée. A kérdés kétségtelenül nagy port vert föl a varosban, mert egyik laptársunk már arról ír, hogy a felebbezés ügyében még a napokban rendkívüli kö?gyűlés dönt. Ez a hír­adás tót es, mert a város házán senki nem tudakoz gyűlés összehívásáról, tehát az valószínűleg elmarad egy­előre. A félreértés onnan származik, hogy ázok a vil­­ianytelepi alkalmazottak, akik az Alföldi Újság gál közölték a bírói ítéletet, laptársunkhoz Is elmentek és ott is elmondották azt, amit nálunk, hogy ezen a héten kedden közgyűlés dönt a kérdésben. Ml nem fogadtuk ezt így el, laptár­sunk ellenben készpénznek vette 8 azért ír rendületle­nül a közgyűlésről. Belügyminiszteri rendelet volt a javaslat alapja Az ügyben azonban nem ez a lényeges, hanem az, — amit bizonyít az 1946. évi szeptember 25 én tartott ren­des közgyűlés Jegyzőkönyve —, hogy a Szociáldemokra­ta Párt már akkor elle­nezte a villanytelepi alkal­mazottak státusba sorold­­sál. A Jegyzőkönyvből az la kiderül, hogy a város taná­csa a 182 500-1946. III. 10. B. M. számú rendelet alap­ján tett javaslatot a közgyű­lésnek, mert ez a belügy­miniszteri rendelet kimon­dotta, hogy a városi üzemek« nem fizikai alkalmazottait olyan fizetési és családi pótlékban lehet részesíteni, mint a városi közigazgatási alkalmazottakat. A státusba sorolás tehát nem egyéni kezdeményezése volt a vá­ros tanácsának, hanem bel­ügyminiszteri rendelet adott Helyes szociáldemokrata föltevés Az 1946. évi szeptember 25 én tartott közgyűlésen Albert Imre helyettes pol­gármester terjesztte elő a városi tanács, illetve a kis­­gyűlés javaslatát a státusba — A sajtó, sajnos, nem vehet részt a kiránduláson. Szigorúan hivatalos aktusról van szói... nem kívánatos, hogy az Újság­írók ... A sajtó távozik. A feszültség fölenged. Ismét ragyog minden. A tábornok jelt ad. Mindenki kocsijára ül. Néhány pillanat és a ragyogó aUtókaraván megin­dul a kiváncsi köznép sorfala között. Néhányon alázatosan kalapot emelnek. Tévedés ne essék: Az eset nem a boldog vüágbéké'ben tör­tént, nem is a Harthy-rezsim, vagy a Szálasi rezsim idején, hanem‘most, szombaton. íeggel, a szegedi városháza előtt. In­nen indultak el noiabilitásaink, hogy visszaadják a demokrati­kus Románia képviselőinek a MemckraükUs Magyarországon tett látogatását. Azt a ragyogóját neki! (ó.) sorolás ügyében. Miután a tanács is, a kiegyűlés is pár­toló javaslatot terjesztett elő, kérte a közgyűléstől a .javaslat elfogadását. A szociáldemokrata tör­vényhatósági bizottsági ta­gok nevében dr. Losonczy Endre, akkori pártitkár je­lentkezett azonnal szólásra s kijelentette, hogy a ja­vaslatot nem fogadja el, mert a belügyminiszteri rendelet végrehajtása jogi szempontból aggályos. Mint tárcarendelet, nem helyez­­kedhetik szentbe a kollek­tív szerződések szabadságát biztosító kormányrendelet­tel. De még a Villanytelep jogi helyzete sem dőlt el, a javaslatot ezért nem fo­gadja el. A város főügyésze, dr. Kenéz Kálmán, a javaslat elfogadását ajánlotta. A szakszervezetek döntő véleménye arra lehetőséget. Legfeljebb az lehet most mar vitás: vájjon a vásár helyi Villany telep, amelyet annak Idején a háborútól való félelem következtében György Vilmos, a telep ve zetó igazgatója elhagyott, jo­gosan tulajdoná é á város­nak, amely azonnal gondo zásba vette és azóta is üzem­ben tartja? Ha a bírói dön­tés jogtalannak minősítené a város birtokbavételét: fizetni kell, de ha megáll* pltja a bíróság a város he­lyes eljárását és kötelesség teljesítését, akkor könnyen bekövetkezhet az, hogy a felsőbb bíróság helyt ad a város felebbezésónek és jo­gosnak mondja ki a státus­ba sorolást. Mindez persze csak föltevés, miután a fel­sőbb bíróság ítéletét előre senki nem Ismerheti A következő felszólaló a kommuDÍ8tapárli~Vad János volt, akinek az volt a véle­ménye, hogy a státusba so­rozott viiianyíelepi alkalma­zottak nem lesznek semmi­vel sem hátrányban a kol­lektív szerződésben fizetett alkalmazottakkal szemben, mert ahogy emelik a köz­alkalmazottak fizetését, oly arányban emelkedik majd a statusba sorozott villany telepi alkalmazottak fizeté­se is. Ő is a javaslat elfo­gadását ajánlotta. Az ügy tulajdonképpeni sorsát Diószegi Ferencnek, a szakszervezetek akkori titkárának a felszólalása döntötte el és az ő felszó­lalásához csatlakozott aztán a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt, tehát a közgyűlés többsége ki­mondotta a villanytelepi alkalmazottak státusba so rozását. Diószegi Ferenc azon az alapon kérte a bel­ügyminiszter rendeletének a végrehajtását, hogy mint a közgyűlésen mon­dotta - a villanytelepi al­kalmazottak állandóan Vál­toztatták az álláspontjukat, aszerint, hogy a közalkal­mazotti vagy a kollektiv szerződéi szerinti fizetés volt e kedvezőbb. Felszólalt még a Nemzeti Parasztpárt nevében Gyáni Imre, aki annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a Villanytelep a lejáró szerződés szerint 1948. évi december 31-ével úgyis a város végleges birtokába kerül. Ilyenformán ő is a javaslat elfogadását aján­lotta. A fentiekből kitűnik, hogy az ügy nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Az bizonyos, hogy a város az elsőfokú bírói ítéletet megfellebbezi. Ez a város­nak erkölcsi kötelessége, i miután a város anyagi érdekéről is szó van. Vi­szont az is kétségtelen, hogy a város teljesen jóhiszeműen járt el a vilíanytelepi alkal­mazottak státusba sorozá­sával, amire neki a belügy­miniszteri rendelet nyújtott lehetőséget. Mindezzel szemben az is tény, hogy a vilíanytelepi alkalmazottak ügyét a szak­­szervezetek titkársága nem azzal a gondossággal vette kezébe, ami kétségtelenül kötelessége lett volna. Mi­előtt az ügy a közgyűlés elé került, azt kellett volna tenni a szakszervezet tit­kárságának, hogy a kérdőit minden vonatkozásban meg­világítja a villanytelepi al­kalmazottak előtt és csak azok határozata után állott volna fel a közgyűlésen, hogy az álláspontját ismer­tesse. De már ez elmúlt, hiába töprengünk fölötte. Most már a városnak is, a villanytelepi alkalmazot­taknak is meg kell nyugod­tan várni a felsőbb bíróság ítéletét, amely bizonyára teljesen pártatlan és elfő­­ilatlan lesz. Közgyűlés te­lt nem lesz az ügyben, mi­után a kérdés végleges el döntése most már nem a közgyűlésre, hanem a fel­sőbb bíróságra tartozik. — AZ ALGYŐI VASÚTI HÍ­DON holnap, októiJer 2-án, reg­gel 7 órától délután 3 árkiig szü­netei a forgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék