Alföldi Ujság, 1947. december (3. évfolyam, 274-296. szám)

1947-12-02 / 274. szám

2 A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete december 7- én, vasárnap délelőtt 10 órakor a központi pátrthoz catytarmében összevont pártnapot tart. E­ladó: dr Faragó György l)*Zölgyi álla­mtitkár. 1812 év után ismét Megszületett az önálló zsidó állam Az Egyesült Nemzetek közgyűlése hetekig tartó vita után vasárnap végéig­­v­éyeren eldöntötte Palesz­tina sorsát: a közgyűlés 33 szavazattal 13 ellenében (11 ál­lam nem sza­vasott) Palesz­tina felosztási tervét elfo­gadta. A döntés jogérvé­­nyes. Palesztinában a döntés óriási lelkesedést váltott ki, az arabok viszont háborúval fenyegetőznek. Az angol megbízott­­kije­le­ntette, hogy a terv végre­hajtását megkönnyíti. Az UNO döntése értelmé­ben Krisztus születése után 135 óta elsőízben van ismét önálló zsidó állam. Palesz­tina állammá fejlődésének főbb dátumai: 1897 ben csak „közjogilag biztosított zsidó otthonról“ beszélnek, 1917- ben „zsidó nemzeti otthon“ fogalmát tartalmazza a Bal­four-deklaráció, míg most megszületett az önálló Pa­lesztina. A me csavar­ott terv sze­rint Palesztinát két részre osztják: önálló zsidó és arab államra, Jeruzsálem nem­­zetközi terület marad. Nem­sokára kiírják a nemzet­­gyűlési választásokat is. Hírek szerint Weizman, az ismert cionista vezér leez: a zsidó állam első elnöke, miniszterelnök D­r. Outson, külügyminiszter M. Shartok­ tette­ a termelési költsé­gekre —­ az Anyag- és Ár­hivataltól kérik a magasabb ár engedélyezését. A kér­vény elment, de válasz még nem jött rá. Miután szövetkezetről van ■zó, a vásárhelyi egyes uzsorabíró nem találta ma­gát illetékesnek, hogy az ügyben ítéletet mondjon s az Iratokat átküldje a sze­gedi ügyészségre, így az ügy valószínűleg a szegedi munkásbíróság elé kerül. A szövetkezet hibázott azzal,­­ amit menteni lehet a jó szándékával, hogy a város tűzifahiányán akart könnyí­teni,­­ hogy a fákat nem oszlopnak termelte ki, amely esetben a 35-40 forintos ár sem lett volna túlzott. Bíz­nak tehát abban hogy az Anyag ép Árhivatal döntése nem lesz rájuk kedvezőtlen. Sístül mu­s­kásbírósáifi elé kerül a gészsiga taxifaárdráfin­ál A vásárhelyi Fakitermelő Szövetkezet három igazga­­tósági tagja, Tőth Imre, Tóth József és Berta Béla állott szombaton az urnorabíró előtt. Az a vád ellenük, hogy az általuk kitermelt tűzifát úgy adták el, mintha az külföldi tűzifa lett volna. A Szövetkezet tizenkét­ezer forintért megvásárolta K. Szabó Im­réné kisbornoki erdejének egy hold terhe­séről az ott lévő tölgyfát és nyárfát. Azt kitermelték és tönkölve árusították. A ki­termelt fa oster­mázsa volt. Mindez nem lett volna baj. Az volt a baj, hogy a kitermelt tűzifa mázsáját 21 forint 30 filléres ár helyett 26 forint és 44 filléres ár­ban adták. Miután néhány napig árusítottak, Berta Béla figyelmeztette az igazgató­ság másik két tagját, hogy az árusítóét szüntessék be és a vásárlókat értesítsék, hogy az árkülönbözetet visszatérítik. A másik két igazgatósági tag azonban úgy döntött, hogy — Jekin Ki az, aki nem hallott az Ide­gen­ Légióról? Én is sokat olvas­tam róla filléres füzetektől ko­moly regényekig, láttam, filmfel­­vételeket a világ leghíresebb ezredéről s talán annál inkább dobogott a szivem, amikor át­léptem a Sidi bel Abbes-i ka­szárnya, az­ Idegen Légió: híres, sőt hírhedt gyűjtőállomásának küszöbét. A feladat, amivel megbíztak, szép és nemes volt: nézzem meg, hogyan élnek a­­légió magyar katonái. A feladatra örömmell vállalkoztam és sokat gondol­koztam ezekről a honfi­társaim­ról, míg hajóm a tengert, vo­natom az afrikai sivatagot szel­te. Egy napot töltöttem közöttük. Teljesítettem feladatomat. Láttam őket... &K­öröm vár&s® Alighogy befutott a vonatom a Légió nevével azonos Sidi bel Abbes-i állomásra, máris talál­koztam a légió előőrseivel. Egy őrmester vezetésével állandó vasúti készültség teljesít szol­­gálatot az állomáson, hogy ösz­­szegyűjtse az Oránból érkező újoncokat és bekísérje őket a gyűjtőállomásra. Sidi del Abbes 60.000 lakosú vá­ros. Három teljesen kü­löbb részből áll: az európai városrész mo­dora és új 4—5 emeletes bék­pó­­lo­siból, a spanyol városrész­ből és a bennszülött arab ne­­gyedből Az európai városrész gyönyörű daró­gapálmákkért sze­gélyezett le­ányain esténként a legújabb párisi divtai­­szedni öl­tözködő fehérek, a fátyolos arab nők és humuszos arabok együtt hallgatják a légió pom­pás zenekarának hangversenyét. Avftgé­k ssarafjedil* mellém Az étel örömeinek tárháza a Sidi del Abbes-i este ... A sétányok világától elkülö­nítve él a Légió. A fa szárnya épületét 5 méter magas vársze­­rűen kiépített kőfal veszi kö­rül. Bejáratát hatvantagú őrség őrzi, éjjel-nappal. Az őrség pa­rancsnokánál soz ügyeletes tiszt után érdeklődöm. Egy őr csat­lakozik mellém és ketten lép­jük át a híres, sőt hírhedt ka­szárnya küszöbét. Az őr többé egy pillanatig sem tágít mel­lőlem. Együtt keressük­ a tér­parancsnokot. Hivatali szobájá­ban, udvariasan fogad. Előadom látogatásom célját. Tagadólag rázza fejét és kijelenti, hogy ilyen látogatásra engedélyt csak az, ezredparancsnok adhat. De azt szívesen megteszi, hogy be­jelent és elősegíti ügyemet. Más­napra kéret. A mellém kirendelt őrtől is­mét a kapuban válok el. Egy­napos engedély Másnap a jelzett időben, dél­előtt 10 órakor álltam R... ez­redes előtt. Hosszas magyaráz­kodás és kérdés-felelet Után egy­napos tartózkodási engedélyt, kaptam a kaszárnyába azzal, hogy becsületszóra megfoga­dom: neveket senkivel nem köz­lök, tárgyilagos szemlélője le­szek a látottaknak, felelősséget vállalok cikkeimért és a kapu­­őrségnél leadom, fényképezőgé­pemet. Állt az alku. Az­ ezredestől ki­­jövet, a mellém beosztott őr visszakisért a kapuhoz, ahol be­­m­utattam tratózkodási engedé­lyemet, amely egy napig szabad mozgást biztosít a kaszárnya területén számomra és leadtam a fényképezőgépet. Elmaradha­tatlan kísérőm, amint az őrség parancsnoki szobájából kijöt­tem, ismét mellém szegődött és teljes 24 órán keresztül árnyék­ként követett, úgy vélem, aznap nem is evett... A kaszárnya hatalmas udva­rán nagy készülődés volt. Egy nagyobb különítmény ment az­nap Casablancába s er.vett to­vább Madagaszkárba, ahol is­mét fellázadtak a madagasz­­­kok. Ahogy az egyes csoportok­hoz közelebb jutottam, alig tud­tam szóhoz­ jutni a meglepet­és­től: mindenki m­agyarul beszélt Az az érzésem volt, hogy egy otthoni, mondjuk budapesti ka­szárnya udvarán vagyok, ami­kor éppen gyakorlatra vonul ki az ezred, őrmester, káplár, köz­legény, mind-mind magyarok. Egy-egy csoport felől magyar vezényszavak is hangzottak fel. Legtöbben isinás foglyok vatták — Mi van itt? — kérdeztem magamtól. Állandó kísérőmmel közelítet­tem meg egyik csoportot. Ma­gyarul szóltam hozzájuk: ho­vá valók? Csupa fiatalok vettek körül. Közlegények. A rangosok idő­sebbek,­­ de szintén magya­rok. Elmondják, hogy legtöbben, hadifoglyok voltak, akiket a ka­landvágy, a hazatéréstől való félelem, kergetett idei, az Idegen Légióba. Itt viszont volt magyar altisztek együttesen, szakaszos­­ként képezték ki őket a külön­leges feladatokra. Már fújják a sorakozót. Ait válthattam velük pár szót, már­is menetkészen kellett állniuk. Megpakolt hátizsákok kerültek a vállukra, fejükön könnyű sapka, hátukon trópusi sisak és az el­maradhatatlan kék haskötő-fia - neil: ezzel fekszik és ezzel kél, ezzel­ védekezik hideg és meleg ellen a légionista. Álltak már a szakaszok. El­néztem őket, így mentek a há­borúba is. Az­ afrikai si­salogon esetleg két évig is tttoytenons sátor alatt a fiúk. Járják az is­meretlen tájakat, számukra ide­gen célokért, idegen érdekek­ért. Szenvednek és esetleg meg­halnak. Szenvednek az izzó, nap­sütéstől, a kegyetlen trópusi éj­szaka hidegétől, vagy a két-há­­­rom hónapos esőtől. Szalmán alszanak s a szalma alatt fo­lyik az­­ esővíz. Várjon tudják-e, miért kínlód­nak? — di­ 5 — Magyarok és idegen Légióban Útnak indul eg Magyar vezényszavak Sidi bel Ab3be­b*m — Hadifoglyokból légionisták 111 IMI . --------oooOooo—-— Rádió DECEMBER 2„ KEDD. 7.00 Hírek. 7.20 Köziem©nyeli. 7.25 Reggeli zene1. 8: Előadás. 8.15 Hanglemezek. 9: Operett­­részletek. 10: Hírek. 12: Harang­­szó és hírek. 12.15 Operarész­­letek. 12.45 Előadás. 13: Szalon­zene. 14: Hírek. 14.10 Előadás. 14.25 Énekkar. 14.45 Előadás. 15: Rádióiskola. 16: Hangverseny­. 17: Hírek. 17.10 Hadifogoly és Vöröske­re­szt közlemények. 13: Elbeszélés. 18.15 Mit üzen? 18.45 Hanglemezek. 19: Cigányzenei. 19.30 Rádióintervju. 19.40 S'in­­dara'o közve­tlé­s. 20.40 Kirek­ és sporthírek. 22: Híreit oroszul. 23: Előadás. 23.25 Hanglemezek. 24. Hírek. Bolyhos, ripp és habselyem fehérneműsek Pupia, freskó, flanel, félő ingek­­ és lábravalók, téli alsók, esőképe- i sirek, ernyők stb. kurucz­­­a Jó minőségi­ áruk üzletében, András aj­atea­­­se. j Sprilistill@si Ili­fik A bognár és kovács szakosz­tály december 6-án délután 4 órakor kongresszust tart az Ipar­testület székházában, melyre minden bognár és kovács szak­­társ megjelenését kéri az El­nökség. A kongresszus már, ■este 7 órakor az Iparegyletben társasvacsora lesz. Jegyek kap­hatók rá rendezőségnél és az iparegyie­i vendéglőben. * Az Anyag és Árhivatal az al­kalmazottak részére karácsonyi pamtutszövst utalványt ad ki. A rendeletnek megtér, élően felhív­juk az­ iparosokat, hogy alkal­ma­z­ot­t­ai­k léts­zámkihív­ta­tását 4 példányban, az Anyag és Ár­­hivatal címére haladéktalanul küldjék­ meg. Elnökség. * Az Anyaghivatal talpalási je­gyet bocsájtott rendelkezésünk­re. A jegyekért pénteken déli 12 óráig feltétlenül jelentke­zten­e­k, aki a határidőig nem jelentke­zik, utalásban n­em részesülhet. Elnökség. * A benzint felhasználó iparo­sokat felhívjuk, hogy pénteken déli 12 óráig utalványaik átvé­tele végett feltétlenül jelenjenek meg­ az Ipartestület irodájában, mert aki a határidőig nem je­lentkezik, utalványt nem kap­hat. Elnökség. Halálos ítélésér t ér rajtt az ügyész A Piliscsacsái tűzharc bősben elfogott nemzetközi csempészbanda tagjai ellen dr Alpár András állam­­ügyész elkésdtette a vád­iratot. A vádlottakat: Pan­­durianu Ottót, Oflanberger Lipótot és feleségét, Német Károlyt, Schmidt Joachimot, Teodorovics Teodort, Stend­en Manfrédot, Haehr Hildát, Weinstein Károlyt, Wore­­bek Róbertet és Epstein Sálét azzal vádolja az állam­­ügyész, hogy három autón nagymennyiségű csempész­árut igyekeztek Ausztriába kivinni. A banda Bécsből érkezett Budapestre s itt óriási mennyiségű anyagot vásároltak. Ezenkívül nagy­­mennyiségű ruhaneműt és élelmiszert is. Budapesti raktárukban pedig későbbi elszállításra lisztet és cuk­rot hagytak hátra. Az államügyész a csem­­pészsbanda mind a tizenegy tagjára halálos ítéletet kér. Ügyükben a munkásbíróság a napokban ítélkezik. !§■ divatos retikült, aktatáskát, isitolai tagját a készítőtől, HEGEDŰS böröndöstől vásároljon.

Next