Alföldi Ujság, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY I Szociáldemokrata pártlap I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR S. 1948. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK. | Megjelenik hétlő kivételével mindennap reggel I___________________________TELEFON: 79. ARA: 40 FILLÉR. Az igazi béke esztendeje Irta: Marosán György- Az új esztendő küszöbén számé dóst kell végeznünk ma­gunkban. E számadást egyetlen mondatban összefoglalhatjuk: nem szűntünk 'meg és nem szű­nünk meg a magyar nép boldo­gulásán fáradozni. Az elmúlt év szakadatlan harcok sorozata volt. Voltak hónapok, amikor a csüggedés is erőt vett a dob gazokon. Történtek események, amelyek megzavarták egyesek tisztánlátását és ha visszaesés nem is következett be munkánk­ban, előrehaladásunknak meg­lassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban felismertük, hegy az ingadozás, érzelmek és tettek között, nem a szocialisták sajátossága. A lezárult év egy nagy kér­dést adott fel a magyar nép­nek: szolgaság, vagy szabad­­-ság; háború, vagy béke. A kér­dést kívülről adták fel, az im­perialista tőke harsogta, mag­csillogtatva a- I&arshall-terv ké­pében a dollár fényét és az dombomba mutogatásával . a világ pusztulását. -Hazánkban volt egy idő, amikor azoknak a reménye, akik a demokrácia haláláért imádkoznak, nem lát­szott meddőnek. demokrácia minden erőinek kemény össze­fogására volt szükség, hogy ki­védhessük a támadásokat. A választásokból pártunk is erő­sebben, tisztultabban és hatá­rozottabb politikai arcéllel ke­rült ki, hegy a béke félé ve­zesse *a dolgozók Magyarorszá­gát. Az új esztendő feladatainak elvégzéséhez az elmúlt. év ta­pasztalatai adnak erőt. Az el­múlt esztendő számos alkalmat nyújtott arra, hogy tanuljunk a történelmi leckék sorozatából, Eüszkék vagyunk arra, hogy le­rakhattuk olyan építő politika alapjait, amely hozzásegítette vfagyarországot ahhoz, hogy a világ népéinek békéjét, a de­mokráciák és a szocializmus építését kívánja szívvel, lélek­kel. De hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, meg kell erősítenünk a demokratikus rendszerünket s meg kell erő­­sitenünk szövetségünket a világ szabadságszerető népeivel. Gaz­dasági téren, csupán egy el­­végeznivalómk van: győzelemre segíteni a hároméves tervet, hogy jobb életlehetőségeket biz­tosítva újabb és újabb tervek­kel tegyük virágzóvá az. orszá­got. Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedeltek a belső eakció sorait. De ki mondaná, rogy a demokráciának nincse­nek többéi ellenségei Magyar­­országon? Ki mondaná, hogy nincsenek már olyanok, akik még mindig külföldre' kacsin­gatnak? Magyarországnak nincs szüksége többé politikai kalan­dorokra és meg kell szabadí­tani a Imagyar népet attól a! te­hertételtől, amely az állami és közigazgatási gépezetben még mindig jelen van a reakció ké­pében. Szorosabbá kell tennünk a másik munkáspárttal való együttműködésünket és bízunk abban, hegy sikerül végleg min­den akadályt eltávolítani ennek az együttműködésnek az útjá­­ból, amely a két párt és vele a magyar dolgozók építő mun­kálkodását zavarhatná. Mivel a béke ügyét akarjuk szolgálni, azon fáradozunk, hogy mi magunk is és a viLág valamennyi népe szabadon vá- - lassza meg útját. Azzal a por­­hintésseb szemben, amely azt akarja elhitetni, hegy Kelet és Nyugat között áthidalhatatlan ellentétek vannak, azt kiáltjuk: nincsenek ellentétek a világ ré­szei, sem, a népek között, ellen­tétek csupán az imperialista tő­ke és a dolgozók törekvéssi között vanr.ak. Ahogy Nyugaton a francia és az olasz rr.unkás­­csztály szembeszegül a tőke zsarnokságává', ahogy Görög­országban küzd a nép az ide­gen bitorlók \ellen, úgy fordulna szembe a magyar, román, len­gyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, ha jogaiért és szabad­ságáért kellene küzdenie. Ezért van, hegy mi minden mester­kedés ellenére. Kelet-EUrópa többi demokratikus országával együtt haladunk a szabadon vá­lasztott úton, amely a béke esfa szabadság erőivel való együtt­működés megszilárdító.ónoz ve­zet. Ebben kifejezésre jut pár­tunk egész külpolitikai irány­zata. A béke, a népek összefogásá­nak politikája, a gazdasági kapcsolatok kimélyitését is je­lenti, de nem kizsákmányoló alapon, hanem áthatva a segítő készségtől. A magyar nép egy­szer már ki volt szolgáltatva a német monopóltőkének és megtanulta: fel kell áldomia ha­zája: függetlenségét is. Le kell mondania gazdasági törekvései­ről, szolgaságot kell vállalnia, ha e/iged az imperialista kény­szerítésnek. Ezért választjuk a szabad összeköttetések útját és demokráciánk gazdasági szer­ződései elsősorban a Szovjet­unióval, Jugoszláviával és sor­ra a többi országgal, bizonyít­ják: a béke és szabadság útja gazdasági téren is meghozza gyümölcsét. így tudjuk minden erőnket a hároméves tervünk szolgálatába állítani és ha a hároméves ter­vet maradéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvo­nalat nyújthatunk a magyar nép­nek, hanem leraktuk alapját a következő hároméves tervnek is. Ha1 valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi béke (eszten­deje legyen, ne tánterodjurvk el e célok követésétől. Ez az év a magyar szabadságharc cente­­ná is esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még v^rbebcrult és rész­ben csak jelkép maradt, ‘ most valósággá válik. A. magyar sza­badság nem ábránd többé. De nekünk szocialistáknak tudnunk ke’l azt is, hegy a szocializmus is centenáriumot ünnepel: a marxi mű alapjait is 100 év­ivel ezelőtt rakták le. Amit Marx 100 éve a Kommunista Kiált­ványban még csak lehetőségnek gondolt, a szocialista 'társada­lom. megteremtése sem ábránd többé. A béke és szabadság­­harc történetének esztendejében segítsük előbbre a magyar né-, pet, hogy átléphesse az új tár­sadalom 'küszöbét. Lemondott Mihály román király: Kikiáltották Romániában a népi köztárs M köztársaság el tő elnöke Groza miniszterelnök lesz — Mihály volt hirály repülőgépen elhagyta az országot — Miniszterelnökké valós u­­v nüen Gheorghe-Dej miniszteri nevezik ki Kedden a délutáni órákban az Associated Press hírügy­nökség szűkszavú távirata jelentette, hogy Mihály ro­mán király — aki csak pár napja tért haza az angol trónörökösnő lakodalmi ün­nepségeiről — lemondott Románia trónjáról. Ezt a híradást követte nemsokára a román rádió bejelentése is s egyben mikrofőnba ol­vasták Mihály király kiált­ványát a román néphez, amelyben b jelentette le­mondását és közölte annak okát. A király kiáltványa hangsúlyozta, hogy a román életben bekövetkezett át* alakulások folytán a jelen* légi alkotmány életképtelen­nek bizonyult és a monarchia nem felel meg többé a je­lenlegi államrendszernek, sőt komoly akadályt jelen lene. Ezért a maga és leendő utódok nevében lemond mindennemű a királysággal járó kiváltságról. Klktáltfák a népi köztársaságot Később érkezett rádiója lentések szerint Groza Pé­ter miniszterelnök a király kiáltványa után felszólítást intézett a román néphez, hogy kiáltsa ki a népi köz­társaságot. A király lemondása után a román nemzetgyűlés rend kívüli ülésre ült ŐBize. Groza A Kárpátokban hirtelen bekövetkezett olvadások kö vetkezlében a Tisza vízállása ugrásszerűen emelkedett és a határmenti Bőkény köz­ségnél a Tisza gátját mint­egy 250 méter hosszúságban átszakította. A víz a magyar területen lévő Uszka, Tisza becs, Milata és Magasliget nevű községek felé húzó­dik. A vármegyei hatóságok elrendelték a községek ki­ürítését. Takács Ferenc elvtárs, miniszterelnök bejelentette a képviselőbáznak Mihály király lemondását és felol­vasta a lemondásról kiadott kiáltványt. Ezt követően a képviselőház lelkes helyes­lése közepette olvasta fel a kormány kiáltványát az or­szág népéhez. Sadaveanu, a képviselő­ház elnöke bejelentette, hogy a parlament tudomásul veszi a király lemondását és kikiáltja a népköztársa­ságot. Rz elnök Groza lesz Román parlamenti körök­ben úgy tudják, hogy a köz-A hároméves terv 1947. au­gusztus ’l-ével indult. Az elmúlt hónapokra visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hegy úgy országos, mint vásárhelyi viszonylatban kiadós munkát végzett. Ha figyelembe vesszük az immár 3 éve tartó aszályt, valamint a Vásárhelyt ért ször­nyű vihar- és jégkárt, végül azt, hogy a város gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben van: mégis egész sereg olyan beru­házást eszközöltek, amire a terv végrehajtásában nem is számí­tottunk. A hároméves tervhez való hozzájárulásaként az 1947 árvízvédelmi kormánybiztos, a hír vétele után nyomban személyesen indult a vészé lyeztetett községekbe, hogy a kiürítési és egyéb véde kezéel munkálatokat szemé­lyesen irányítsa. A védeke­zéshez szükséges anyagokat, műszaki alakulatokat, to­vábbá a kiürítéshez szüksé­ges járműveket Takács elv­társ a veszélyeztetett lakos­ság rendelkezésére bocsáj­­totta. ---------ocoqooo---------I társaság elnökévé Groza je­lenlegi miniszterelnököt vá­lasztják meg, a kormány elnöke pedig Gheorghiu Dej lesz ■* A köztársaság kikiáltása alkalmával a hadügyminisz­ter felhívással fordult a had­sereg tagjaihoz, hogy tegyék le az esküt a román népi köztársaságra. A szabadsá­golt katonáknak is azonnal jelentkezniök kell esküté­telre. Mihály román király hírek ezerint kedden délután 5 órakor repülőgépen elhagyta az országot. ---------oooOooo---------< —1948 as évre .közel 3 millió fo­rint értékű beruházást eszközölt. A várostól — mint közülettői — ennél többet kivánni nem is le­het. Csoda, ^hogy anyagi nehéz­ségei ellenére ennyit is áldoz­hatott, illetve áldozott. A TERVHIVATAL BERUHÁZÁSA A beruházások javarésze már megtörtént, egyrésze folyamat­ban van. és még az első év le­járta előtt lebonyolításra kerül. Ilyen például a vágóhídi és 'a gyeptelepi új mélyfúrású ártézi­­kút létesítése is, amelyet a ta­vasz folyamán hajt végre a tör­vényhatóság. Ezek a beruházá­sok városi vonalon futnak. A Tervhivatal az Öntözésügyi Hivatal útján 1947. augusztus 1-ike óta 1,180.000 forintot utalt ki, amelyből 900.000 forintot az öntözőberendezések létesítésére fordítottak. Ezzel lehetővé vált, hogy az idén már 1400 k. hold területről öntözésre jelentkeztek termelőink. Műtárgyakon kívül elkészült a Gyulói-csatorra, amely iá, kcpáncsi fennsíkot köti össze' az öntözőrendszerrel (6800 fm), elkészült a: szöllőbalom-ke­­selyesi csatornabővítés, a solt­­pálei csatorna. A rízsföldek ön­tözésének lehetősége is meg­nyílt, ami rendkívül nagy hasz­not jelentene, mert a csaknem hasznavehetetlen szikeseket I, Kiáradt a Tisza — négy községet kiürítenek Takács Ferenc személyesen irányítja a munkálatokat > A hároméves terv vásárhelyi beruházásai 1947-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék