Alföldi Ujság, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-03 / 2. szám
IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Szociáldemokrata pártlap 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH TÉR 6. 1948. JANUÁR 3., SZOMBAT.I Megjelenik hétift kivételével mindennap reggel ! TELEFON: 79. ARA, 40 FILLÉR. Vásárhely a centenáris esztendőben Irta: Gracza János 1848 századik évfordulója az egész világon élő magyarság ünnepe. Kossuth eszméi és Petőfi lárglelke most ismét fellobognak, hogy a haladás és szabadság gondolatát hirdessék a magyar nép előtt. Szerte a világban, de idebent a szűkebb hazában is, örömtüzek gyúlnak ki s a magyar lelkekben kivirágzik 1848 igazi jelentősége. A centenáris esztendőből Vásárhely sem vonja ki magát, sőt az itt élő kurucivadékoknak, akiknek harcos ősei Bercsényi zászlód alatt vettek rész, Rákóczi szabadságharcában, kétszeres ünnep. A vásárhelyi magyarság mindig élt-halt a szabadságért és nemcsak Bercsényit követtehalálos elszántsággal, de 1848-ban is fegyvert fogott Kossuth szavára s azóta is Kossuthot vallja eszményének. Sajnos, az igazi Kossuthból itt is, de egész Magyarországon csak annyi maradt meg, hogy szembeszállt a Habsburgokkal és hogy része volt a jobbágyság fölszabadításában, de már Kossuth messzelátó államférfiúi bölcsessége és az a törekvése, hogy az idegen érdekek miatt elnyomott és kihasznált nemzetét fölemelje a haladó népek sorrába, elsikkadt az 1848 as szabadságharcot elnyomó feudálisvilág ködösítésében. A Habsburg lakájt magyar mágnásoknak, főuraknak, idegen származású bankároknak és gyárosoknak nem felvilágosodott és szabad nép kellett ebben az országban, hanem osztályokra tagolt, örökös nyugtalanságban tartott, tudatlanságra kárhoztatott és másoknak verejtékező magyarság. Kossuthoz hasonló volt Petőfi sorsa is, akinek forradalmiságáról szintén elterelték a magyar nép figyelmét, nehogy eszébe jusson igazi nagyságaiban megérteni. Nemzetünk mindkét nagy fiát, az idei századik évforduló teljes jelentőségében állítja szemeink elé. Most tudja meg ország-világ, de Vásárhely népe is, hogy Kossuth — bár nem volt szocialista és forradalmár — mégis a’ legnagyobb demokrata volt, mert az akkori elnyomott és költözködés jogától megfosztott, kizsákmányolt munkásságot, a paraszt jobbágyokat tette szabaddá s emelte emberi sorba. Ez a cselekvés 1848-ban éppen olyan nagy cselekedet volt, mint 1944—45-ben a munkásság fölszabadítása, hogy részese legyen az államhatalomnak és teljes joggal vegyen részt az ország sorsának intézésében. Az osztályra tagoltság maradi hívei nem akarjákezt megérteni s ezért szeretnék visszahozni azt a tegnapot, amelynek örökre befellegzett. Mert amint a történelmi fejlődés az elmúlt ezer év alatt néhány nagy király mellett Dózsát, Rákóczit, Martinovicsot, Kossuthot és Petőfit adta a magyarságnak, úgy hozta el a vérbefojtott 1918—19- es októberi forradalom után, — de most már véglegesen — az 1944—45- ös fölszabadulást s annak révén a népuralmat, vagyis a demokráciát. így változott és így bővült ismét a magyar alkotmány, amíg ezer év alatt gyakran volt élő valóság, csak a Habsburg királyok idején igyekeztek merevségben tartani s azt hirdették róla, hogy nem szabad változtatási szándékkal hozzányúlni. Ez is hozzátartozott ahhoz, hogy Kossuth és Petőfi valódi értékét és jelentőségét ne ismerje meg a magyar nép, mert akkor a Kossuth nóta eléneklésén és a, «Talpra Magyar!»’elszavalásai túl majd eszébe jut mást is követelni. Tildy Zoltán köztársasági elnök az újév beköszöntésének pillanatában rádiószózatot intézett a magyar nemzethez. — Az újesztendő küszöbén — mondotta a többi között — sorsunk, rendeltetésünk, múltúnk, jelenünk és jövendőnk legnagyobb kérdései állanak elénk és várnak feleletet. — Vérben és gyötrelemben elbukott harcok fájdalmas emlékei térnek vissza ebben az órába®. Látom, hogy a felszínen, vagy bujdokolva mint élt a kiirthatatlan vágy és akarat a magyar népben századokon keresztül a szabadság, az egyenlőség és a méltó emberi élet után. Éppen ezért 1848 nem egészen új kezdet. Budai Nagy Antal, Dózsa György, Bocakay, Rákóczi idejének és népének lelke volt ott 1848 feltámadó erői közt. — A legelső szempont, amelyet az ünnepi év kezdetén hangsúlyozni kívánok: a magyar nép ebben az esztendőben 1848 szavára hallgasson és ne azokéra, akik még ma is szeretnék eltántorítani az útról, amelyre nemzetünk ebben a dicsőséges esztendőben lépett. — A második dolog, ami lényeges: az igazi 48 ról kell emlékeznünk. Gondospéldául földet és választójogot, amelyekért évtizedekig hasztalan küzdött, néha még vére hullásával is. Mindezt tisztán kell látni a centenáris esztendőben Vásárhely magyar lakosságának is és annak a polgári rétegnek, amely a város területén ma is megvan. Most kell itt a Kisgazdapártnak is megérteni igazi nagyságában és jelentőségében Kossuthot, akinek emlékét és szellemét ez a város soha nem tagadta meg és akit — majd Bercsényi kurucainak ivadékai — mécsírjai is eszményeinek tart. De az szméniyt bontsa ki most már abból a ködből, amibe az elmúlt évtizedek uralkodó osztálya vonta s fogadja el Kossuthnak azt a nagy átfogó demokratikus emberségét is, — vagy öntudatlan szociális érzését — amellyel síkraszállt azalkodnunk kell arról, hogy eseményei, alakjai és eszményei a valóság tiszta fényében álljanak nemzetünk előtt. Az igazi hősöket kell ünnepelnünk: Kossuthot, Petőfit, Vasvárit, Irányit és Táncsicsok Jövőnkben kellene kétkednünk, ha a magyar nemzet a legkisebb mértékben is hallgatna azokra, akik 1848 valódi szellemének és igazi hőseinek megtagadásával ma is a népszabadság ellen fordulnak. — Amikor 1848 ra gondolunk, önkéntelenül ajkunkra tárul a szó: szabadság. Ebben az esztendőben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy népünk szabadságát minél szilárdabb alapokra helyezzük. Építőmunkánkat úgy kell előbbre vinnünk, hogy komoly lépéseket tehessünk ennek a szabadságnak a megvalósításához. A szomszéd népekhez . Ebben az évben meg kell mutatnunk a többi népeknek nemzetünk igazi arcát. Hívjuk, jöjjenek közénk ebben az esztendőben. Küzdő népet találnak, amelyik felszabadultan, hősies munkát végez. A szomszéd testvérnépek tudják, hogy a magyar demokrácia az őszinte barátság érzésével nyomott, szegénysorsú parasztjobbágyság fölszabadítása érdekében. És fogadja el Petőfinek azt a tiszta szabadságeszményét, amellyel szembefordult avilág minden zsarnokságával s amelyért ifjú életét a csatamezőkön föláldozta. Mamegell értenie minden magyarnak ezeketaz igazságokat, mert csak így lesz görögtüzes, szalmaláng ünneplés helyett a centenáris év ,az, mely a további fejlődés útját jelöli meg népünk számára. S a centenáris év tömérdek gyökérszála itt kapaszkodik bele Vásárhely életébe is, mertfigyelmeztet rá, hogy az 1948 as fölemelkedés századik évfordulóján továbbkell építeni a magyar szabadságot, amit nemcsak országos, de helyi alkotások is jelentenek. Természetes, hogy mindezért a felelősséget fordul feléjük. És tudják azt, hogy velük együtt őrködünk az emberiség nagy eszményei és a béke ügye mellett. Petőfi ünneplése Tildy Zoltán köztársasági elnök újév napján az egész nemzet képviseletében Kiskörösre zarándokolt és megkoszorúzta Petőfi Sándor szülőházát. Ezzel az 1948 as centenáriumi év ünnepségei kezdetét vették. A körösi színházban a Magyar Írók Szövetsége tartott díszülést, amelyen felolvasták a magyar írók centenáriumi kiáltványát. A kiáltvány Petőfi szavaival köszönti a nemzetet: „Dícsértessék a nép neve most és mindörökké !“ A moszkvai rádió is megemlékezett Petőfi születésének 125 ik évfordulója alkalmából. Petőfi tudta, hogy a demokratikus forradalom jelenti a haladás felé vezető utat. Ezért lett Petőfi a magyar nép költője és apóstője is vállalni kell, sőt vetélkedni kellene abban, hogy a centenáris év jelentőségéhez képest hogyan lehetne Vásárhelyt is szebbé, fejlettebbé és boldogabbá varázsolni. A lehetőség megvan erre, mert a város is felkészítette a maga hároméves terveit s a koalícióban egyesült pártoknak itt is volna rengeteg teendője, ha nem csonka, de teljes volna p. koalíció. Kár, hogy éppen a város legnagyobb pártja, a Kisgazdapárt, ma sem akarja még belátni, hogy ennek a,városnak a, sorsáért őis felelős és lehet ugyan kényelmes, de egyáltalában nem hasznos álláspont az, hogy mi pedig «csak azért sem» megyünk viszsza a koalícióba. Igaz, hogy a Kisgazdapártot annak idején sérelem, érte, de az nem történt teljesen ok nélkül, azóta azonban mindkét munkáspárt többször is megkísérelte a koalíció helyreállítását, de a Bercsényi jobbágyoktól örökölt kurucszellem azt még eddig mindig viszszautasította. Miért van erre tovább is szükség, mikor az élet úgyis megy tovább és eljön azidő egész biztosan, amikor a történelem vonja felelősségre aKisgazdapárt vásárhelyi szervezetének vezetőit mostani közömbös magatartásukért. Ma, mikor a fölszabadult magyar nép egyetlen cselekvő akaraterő lehet, nem volna szabad egyik koalíciós pártnak sem félreállni, hanem — ha valami fáj, vagy talán sérelmes — azt pártköziÉrtekezleten és a koalíción belül kellene megmondani, mert a koalíció, nem azt jelenti, hogy bármelyik párt diktálna a másiknak. A koalíció, a nemzeti erők összefogása azért, hogy a teljesen szabad magyar nemzet országát úgy és olyanná építse ki, hogy ebben a tiszta demokrácia révén minden becsületesen dolgozó magyar megérdemelt jobb életet kapjon. A centenáris év erre is figyelmeztet és Vásárhely sem térhet ki ez elől a kötelesség elől. Bercsényi és Kossuth igazi szellemét tehát akkor követi és alakítja át élő valósággá Vásárhely gazdalakossága, ha megérti a bekövetkezett történelmi fejlődés igazi jelentőségét és munkát vállal a koalícióban, hogyannak demokratikus szellemében segítsen itt új várost és új országot építeni. A tegnap már soha nem jön viszsza és a munkásság sem hagyja többé magát elnyomni úgy, mint ahogy azt a régi Uralkodó rendszer elkövette. A történelmi fejlődés útja ma ademokrácia és a szocializmus. Aki ezt nem érti meg, azt a meg nem állítható átalakulás könyörtelenül letiporja. A magyar nép abban az esztendőben 1848 valódi szavára hallgasson - mondotta újévi szózatában Tiltfs Zoltán elnök -----------oooOpoo ■ —— Az Árhivatal új elnöke Varga István, az Anyag- és Árhivatal elnöke, aki néhány nappal ezelőtt szabadságra ment, állásától végleg megvált. Az Anyag- és Árhivatal új elnöke Borsa Mihály, kisgazdapárti országgyűlési képviselő lesz.