Alföldi Ujság, 1948. február (4. évfolyam, 27-49. szám)

1948-02-04 / 27. szám

2 Valahol messze, a Földközi tenger északkeleti partján puska­golyó dördül, repülőgé­pek sötétítik el az eget. Har­col a tiép,­­ számára nem ért véget a háború. Egy napba is beletelik, míg innen, hazánkból ''gyorsvonat­tá eljutunk a harcok helyére,­ Görögországba. Mégis min­den dördülés ideballatszik, az ágyuk füstjei a mi egünkre is árnyékot vet. A sebesültek hörgése a mi békés éjszakáin­kat, az árva gyerekek sírása miniket sem­ hagy nyugton. Miért? — kérdezik a­­kö­zömbösek, azok, akik úgy sze­retnének élni, hogy csak a maguk kicsiny gondjaival le­gyenek elfoglalva. Miért? — kérdezik a jólla­­­kottak, ,akik arra vágynak, hogy emésztésüket senki ne zavarja meg., Miért? Mi közöm hozzá? A harc­­ a mi harcunk Hiszen­ mindez olyan mesz­­sze fekszik tőlünk! És a nép, amely ott küzd­, más­­nyelven beszél, mint mi, más én­eke­­s mest ismer, más a kedves ele­dele. Mi kiűzöm hozzá? Pedig a kiarc, amely ott fo­lyik, a mi harcunk. A cél,­­amelyért­­egy nemzet legjobb­jai küzdenek, a mi célunk. Az ő daluk is a szabadság dala,­­ az ő lobogójuk is a vörös zászló. Értem és érted, a gyer­mekekért, nyugodt öregsé­gedért küzd a­­görög nép. ■ Nehéz a­­harca, mert bará­tai nagyrészt csak lélekben, eszméien támogatják, de el­lenségei tankokkal, gépfegy­verrel, repülőgéppel támad -­­ nak rá. És nehéz a harca, mert évek óta nem ismerte a békét, nem élt nyugodtan. Mégis harcol. Kezében van a dolgozók nyugalma és em­beri élete. Harcuk kimenete­létől függ, várjon tért hódít­­hat-e mégegyszer Európában a zsarnokság. És látva küz­delmük erejét, mi szocialisták, bizalommal tekintünk feléjük. Görögországi földje szabad lesz, mert ez a s nép méltó tör­ténelmi nevéhez és tudja, hogy az élet szabadság nél­kül n€m ér semmit. A nép nem alkuszik és győzni fog.- - As álbéke korszaka A görög nép harminc év óta nem ismeri a béke álla­potát. Egy egész nemzedék nőtt fel, nem tudván, mit je­lent a nyugodt élet. Ez a békétért korszak nem mindig mutatkozott meg: nyílt har­cokban; sokszor a látszat azt mutatta, hogy Görögország­­­­ban minden csendes. De ha csend volt, ez csak­­ a temető csendje. A zsarnok­ságnak mindig­ van egy idő­szaka, amikor senki sem lá­zad, amikor az emberek még csak a tervekig jutnak el. Ek­kor nyugalom van és erre a zsarnokok mindig nagyon büszkék. Így volt ez Görögország­ban­ is. A harcokat, am­elye­­k­et külországokkal folytattak, 1922-ben­ befejezték. 1935-ben visszatért a király hazájába és­ megkezdte uralkodását, amely végül nyílt diktatúrába fulladt. A hősei mult története 11. György volt az uralkodó most is ő lövet a népre. 11. György nem erőskezű­ uralko­dó, C­al kegyetlen. Kiderült ez akkor, amikor diktatúrát szeretett volna országában bevezetni, de nem­­önmagát tette meg diktátorrá, hanem Metaxas tábornokot. M­etaxas aztán­­rendezte mindazt a kérdést, amelyet II. György rossz politikájával elrontott. Az történt ugyanis, hogy a király elbízta magát. 1935- ben, mielőtt trónját elfoglalta, hűséges csatlósai népszava­zást rendeltek el. Népszava­zás ahhoz kellett, hogy­ a nyu­gati hatalmakat meggyőzzék az ország szabad és demokra­tikus voltáról. Viszont az ered­ményt előre megállapították: a nép óriási többséggel a ki­rály visszatértét akarja. Ez az egyetlen vágya,­­ezt szeret­né elérni.. Két választás eredménye Megindult hát,a választási előkészület, a terror és az ígérgetés, a hamisítás és a csalás. De­­érdemes volt, mert 97 12 fő szavazott a király visszatérése mellett. Szinte túl­ságosan szép volt­­az­­ered­mény. A király visszajött, ha­talmas ujjongás, megrendelt zászlódísz, fizetett sorfal várta várta. És ő elhitte, hogy mind­ez igaz és parlamenti válasz­tásokat tűzött ki. •­­ Ezúttal nem működött a kormányhatalom, a választá­sok valóban szabadok voltak. Szabadok és ennek megfele­lően kiderült, hogy a király távolról sem olyan népszerű, mint azt képzelte. A nép zö­me baloldalinak és köztársa­­ságpártinak vallotta magát. Megalakították a népfront jellegű szabad összefogást és újjá akarták rendezni a kor­hadó Görögország­ot. ■ (Folytatjuk.) Az „Alföldi Újság“ riportsorozata Érted küzd a görög nép A nép nem alkuszik — II. György diktatúrája ■iVmwUMi Tildy Zoltán köztársasági elnök a ma­gyar köztársa­s­ág kikiáltásának második évfordulója alkalmából a következő nyilatkozatot tette: — A köztársaság egy­hangú országgyűlési döntés­sel való kikiáltásának má­sodik évfordulóján minde­nek előtt a nehéz sorsában is hősiesen helytálló magyar nép dolgozó férfiai és leá­nyai felé kell tekinteni, akiknek önfeláldozó mun­kája biztosította népi de­mokráciánk eddigi ország­­építő eredményeit. Az ered­ményekből világosan látható, hogy népünk mély és meg­ingathatatlan bizalommal viseltetik a demokrácia új világa iránt és ezt a köztár­saságot a magáénak, a maga nemzeti életberendezkedé­­sének tartja. — Az országot most ma­gunknak építjük — mond­ják a magyar dolgozók — és ebben az is benne van, hogy a demokráciát, a fel­szabadított népi köztársasá­got építik, azt a köztársa­ságot, amelynek rendje, tör­vényei és intézményei szi­lárdan őrzik és biztosítják népünk teljes és igazi sza­badságát, az emberi, a mun­kás és társadalmi jogokat. Ma az építő munkát nem fáradt emberek kötelesség­tel­jesítése jellemzi, hanem a jövendőben, a haladásban és a kormányban bízó mun­kásseregek hite és lelke­sedése.­­ Nagy dolog, hogy mind­ezt sok megpróbáltatástól teljes esztendő után nyugodt realizmussal el lehet mon­danunk. Az a tény, hogy az évfordulón eredményes esz­­tendőkre tekinthetünk vissza, azt mutatja, hogy demokrá­ciánk a jó és helyes úton jár, céltudatos, bölcs, jó és helyes volt a nemzet fele­lős vezetőinek, kormányza­tunk munkája. Ez a vezetés mindig a dolgozók milliói­nak érdekeit tartotta szeme előtt és nem ingadozott, amikor a nép kivívott jo­gait és egész jövendőjét kellett megvédelmeznie a ra­kció bárhol feltámadó kísérleteivel szemben. "­ A demokratikus erők egyre szilárdabbá váló egy­sége minden belső akadályt el fog hárítani a fejlődés útjából, bizalmat kelt kifelé és máris történelmi jelentő­ségű eredményeket hozott külpolitikai viszonyainkban azokban a baráti egyezmé­nyekben, amelyeket most kötöttünk a szomszédos né­pekkel. Ki kell küszöbölni minden tényezőt, amely az építést akadályozhatná és ki kell fejteni minden pozi­tív erőnket, amelyek az épí­tést és fejlődést szolgálhat­ják. Ezek között a legfon­­tosabb: a demokráciák front­ja, teljes fenntartás nélkül, a célokban, a munkákban és a módszerekben való megbonthatatlan egység. A demokratikus erők szilárd egysége elhárít minden akadályt — mondotta Tildy Zoltán köztársasági elnök termelésére szerződéseket köt, aurarpo-vetomag műtrágyákra előjegyzé­seket vesz fel sürgősen a Föld­mű­vesszö­vetkezet irodája és raktárai. Vásárhely méltóan ünnepelte meg­­ a köztársaság évfordulóját A köztársasági évforduló országos ünneplésébe mél­­­tóan illeszkedett be Vásár­hely lakossága is. Az ünnep külsőségeiben is megragadó volt, amit a Fekete Sas zász­lókkal díszített, zsúfolt nagy­terme s a munkáspártok egyenruhás rendezőgárdájá­­nak díszes sors­a is foko­zott. De az arcokon s a sze­mekben ott csillogott az öröm fénye, hogy annyi szenvedés és balszerencse után, a magyar nép végre szabad köztársaságban élhet. A köztársasági ünnep az­zal kezdődött, hogy az egye­sített dalárdák elénekelték a Himnuszt. Majd Karácso­nyi Ferenc fölpáa rövid bevezetője után, dr. Zentai János tanár ünnepi beszé­dében méltatta a nap je­lentőségét. Megemlékezett arról a hatalmas munkáról, amit a harmadik magyar köztársaság végzett s azok­ról a feladatokról, amelye­ket a hároméves terv során fog végezni. Da szólott a munkásegység kérdéséről is. Nem fogjuk tűrni, — mon­dotta a hallgatóság helyes­lése közben —, hogy bárki éket verjen a két munkás­párt, vagy a fizikai és az értelmiségi dolgozók közzé. A műsor további részében Kertész Dezső és Farkas László szavalt, Kun Bálint hegedűszólót játszott dr. Fáy Endréné zongorakíséretével, az Iparos Vilárda énekeit, a Nemzeti Parasztpárt ifjú­sága népi táncokat, a Cse­resznyés kollégium növen­dékei pedig karéneket adtak elő. Börön­döt, s divatos retikült, aktatáskát, iskolai tátikát a készítőtől, HEGEDŰS böröndöstől vásároljon. Az USA és a Szovjet költségvetése A moszkvai rádió mél­tatta a Szovjetunió 1948 évi költségvetését és össze­hasonlítást tett az Egyesült Államok költségvetésével s megállapította, hogy míg a Szovjet költségvetésének kétharmad része gazdasági és kulturális célokat szol­gál, addig Truman elnök a kongresszushoz intézett üze­netében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok költ­ségvetésének 70 százaléka a háborúval és a háború következményeivel függnek össze. Az USA költségveté­sének 30 százaléka, míg a Szovjet Unió költségvetésé­nek 17 százaléka függ össze katonai kiadásokkal. ^ -------oogOooo-----— Ausztriába, szökött Pfeiffer sajtófőnöke Három héttel ezelőtt Gu­­lyás Gábor hírlapíró, a Pfeiffer párti „Ellenzék" volt szerkesztője és a párt sajtó­főnöke eltűnt Budapestről. Gulyás a 49 es esztendők­ben a Turul mozgalomban játszott nagy szerepet. Ké­sőbb Balogh kortese, majd Antal bizalmasa lett. Később Pfeiffer meghitt társaságá­hoz c­satlakozott. Miután kompromittálta magát, nem tudott többé elhelyezkedni és most értesült felesége is arról, hogy az ausztriai ame­rikai zónában tartózkodik. Hódmezővásárhelyi termelők szövetkezetének szappanfőzőüze­­­­me állandóan működik. Elvállal háziszappanfőzést mindenféle zsiradékból, olajból, résziből éS pénzért a békebeli SZodával Holló­ u. 12 ez. telepen. Telefon : 648. Szabotáltak, csaltak és feketéztek a Hutter és Lever-gyárban Hosszabb fáradozás után a gazdasági rendőrség ki­­nyomozta, hogy a Hutter és Lever Rt. rákospalotai olaj és szappangyárban szabo­táltak, csaltak és feketéztek. A múlt év november 25-én és december 23 án robban­tás és géprongálás történt a gyárban, ami a gyár három éves terve ellen irányult. A vizsgálat azt is megál­lapította, hogy a munkások részére kiutalt 246 mázsa olajdarát el­­akciózták, de azonkívül még 11 vagon­ olajdarát is elfeketéztek. Kiutalták az édesipari érdek­­képviseletek részére 100 000 kiló margarint, amit nem adtak ki, hanem 123 ezer kiló margarint ,elvontak a közellátás elől és azt is el­­feketézték. Mindezekért a rendőrség őrizetbe vette dr Soós Antal műszaki igazgatót, dr Hu­­nyadi László főmérnököt, Tornyos Mihály művezetőt, Sziil András csoportvezetőt, aki nyilas volt, Boóth Lajos osztályvezetőt, ifj. Cserly Lajos tisztviselőt, Bacsók igazgatót, valamint Hollós István és Hűvös Elemér gyarmatára nagykereskedő­ket. Fazekas Antal, a zsira­­dékosztály vezetője, mikor tudomást szerzett a rendőr­ségi nyomozásról, Londonba szökött. Az ügyet a rendőrség át­tette a munkásbírósághoz. --------oooOooo-------­

Next