Alföldi Ujság, 1948. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-02 / 50. szám

z Alföldi Hsa Történelmi hivatásának megfelelően Pártunk baloldali harcos forradalmi párt — mondotta az összevont pártnapon Mózes Tibor elvtárs Alig számbavehető válto­zástól eltekintve, a hódmező­­vásárhelyi szociáldemokrata pártszervezetben nagyobb megrázkódást nem idézett elő az a gyökeres forradalmi cselekedet, amely most már kétségtelenül megszabja a párt baloldali irányát. A Szociáldemokrata Párt ma valóban tömörebb és egysé­gesebb, mint azelőtt volt, amit Vásárhelyen a vasár­nap tartott összevont párt­­nap is igazolt, amikor a pártszervezet hűséges tagjai zsúfolásig megtöltötték a központi pártház emeleti nagytermét. Mindvégig fe­szült érdeklődés kisérte Mózes Tibor elvtárs, buda­pesti kiküldött előadását s a beszéd után megindult vita is teljesen baloldali Két front A világban két front ala­kult ki. Egyik a szovjet és a népi demokráciák, másik a nagytőke, a reakció és a háborúra uszítás frontja. Ezt igazolják a spanyol, a görög, a francia és az olasz ese­mények. Az amerikai uralmi vágy csak bázisokat akar ezeken a helyeken, ahonnan a támadást megindíthatja. Ezt a célt szolgálja a hang­zatos Marshall terv is, amely politikai jogokért kölcsönt, segítséget csak megbízható nemzeteknek ad. Az amerikai nagytőke meg akarja bontani a szak­­ mait képviselt A jobboldal a harmadik utas politikát követi, pedig harmadik út nincs, csak két út van: szocializmus, vagy kapitalizmus. Ezért akarja az angol Bavin a nyugati blokkot me­galakítani, amely­hez a francia Bum és Ro­madiar is csatlakozott. Ez a jobboldal szovjetellenes és kiszolgálja az amerikai po­litikát. Mindenütt éket akar verni a munkásság közé s elítéli a népi demokráciát. Nálunk is volt a pártban jobboldal, amely bátorította szocialista irányt tükrözött vissza. A gyöngélkedő Posztós Sándor elvtárs helyett Kiss Lajos Gábor elvtárs, az In­téző bizottság tagja nyitotta meg az összevont pártnapot. A rövid megnyitó után Mó­zes Tibor elvtárs kezdte meg nagyhatású tájékoztató be­­szédét. Miután megállapí­totta, hogy a magyar politi­kai események összefüggés­ben vannak a világpolitikai eseményekkel, arra mutatott rá, hogy éles osztályharc van ma nemzetközi viszony­latban, amely a második világháború után megnövelte a dolgozók erejét. Ebben a harcban a Szovjet Unió egye­dül áll a dolgozók mellett és nem hajlandó megalkudni, alakult ki szervezetek világszövetségét is, ezért hívták fel a szovjet szakszervezetek a népi de­mokráciák szakszervezeteit, hogy ne menjenek el a lon­doni értekezletre. Ma bal­oldali szociáldemokrata pár­tok a Nenni vezetése alatt álló olasz párt, a lengyel szocialista párt és a Fiem­in­­ger vezetésével működő cseh szocialista párt. Ezek mind az imperializmus ellen harcolnak és nemcsak a Szovjet­unióval, de minde­nütt a Kommunista Párttal is őszinte barátságban együtt­működnek, a jobboldal a reakciói, lassítani akarta a földosztást, ellenezte s Pfeiffer párt felosztását , elodázni akarta a bankok államosítását. S mikor a jobboldal politikája követ­keztében a választások ered­ménye nyilvánvaló lett, azt akarták, hogy szüntessük meg a pártot, ami a magyar demokráciát az egész világ előtt kompromittálta volna. Jobboldali volt Peyer eljá­rása is és Kelemen cseleke­dete, aki összejátszott Horthy fiával s elősegítette 40 millió érték kicsempészését az or­szágból. Gyökeres változás kellett Mikor nyilvánvaló lett, hogy a jobboldaliak hová juttatnák a pártot, a fővárosi V. B. megmozdult és a párt­ban gyökeres változást kö­vetett. Ez szükséges volt ■ nemcsak a párt ideológiai egységét kellett megterem­teni, hanem a Kommunista Párttal is szükséges volt a legszorosabb együttműködés megteremtése. Közös erővel harcol­­unk a reakció és a fasizmus ellen, együtt oldjuk meg a gazdasági demokráciát is, hogy a termelt javak a dolgo­zóké legyenek. A pártban történt legutóbbi események, de a 36. párt­­kongresszus is igazolja,hogy a Szociáldemokrata Párt tör­ténelmi hivatásának megfe­lelően baloldali harcos for­radalmi párt. Sokan fölvetik a fúzió kérdését is, amire elő kell még a talajt készí­teni a munkásegység meg­teremtésével. Ha egyszer meglesz a fúzió, az nem beolvadást, ha­nem egyesülést jelent, ami két egyenlő jogú párt egyesülése lesz s a dolgozók egyesülnek a nagytőke elleni harc­ban. Pártunk sorait — mondotta végül Mózes elvtára — erő­sítsük meg, hogy az új párt­­vezetőség a kongresszus után a pártot a harcban az élre vigye, a nemzetközi munkásságért megindult küzdelemben. A beszédet követő vitá­ban felszólalt Molnár Jó­zsef, Freiler József, Balogh Mihály, Berta Mihály, Kiss Antal, Pörö­s Mihály és Joó Dénes. A felszólalásokra Mó­zes Tibor elvtárs adta meg a választ. --------oooOooo-------­ Végitért a dolgozók polgári iskolája Két külön világ a tanár és a tanítvány. Az egyik nehéz, fáradságos munkával hinti a tudomány magvát a tanítvány lelkébe, hogy ott megérjen és gyümölcsöt hozzon. A má­sik meghatott lélekkel, vagy unottan fogadja el ezt az aján­dékot, így állottak egymással szemben az oktatók és a ta­nítványok február 23-án és 24-én, amikor befejeződött a dolgozók polgári iskolája, ahová 28 meglett ember járt tanulni. Naponként mindany­­nyia­n lel voltak , foglalva fá­radságos munkájukkal, hogy család­juk részére megkeres­sék a mindennapi kenyeret. Mégis örömmel jártak estén­ként az iskolába, hogy ott el­sajátítsák mindazt, amit a ta­nítás nyújtott nekik. Tanáraiknak is megerőlte­tett munkába került ez, mert a mindennapos délelőtti taní­tás után, úgyszólván minden pihenő nélkül, tovább kellett foglalkozniok este a felnőt­tekkel. Mégis örömmel tették ezt, mert tudatába vannak, hogy hazánknak iskolázott, képzett, becsületes munkásem­ber­ekhez van szüksége. A most végzett tanítványok ezúton mondanak köszönetet Csergő István igazgatónak, Szakmáry Sándor, Dehény La­jos, Berényi Gyula, Kovalik Andrásné, Orovecz Kornélné, Merki Ilona, Almássy Gyulá­­né tanároknak, P. Mogyorósi Sándor és Eperjesi Mihály hit­oktatóknak és dr. Könyvesi Géza iskolaorvosnak, hogy közelebb emelték őket a tu­dományhoz. Megkezdődött Csehszlovákiában a földreform A cseh és szlovák paraszt­ság 15.000 főnyi küldöttséget menesztett Prágába, hogy az új kormány elé terejssze a de­mokratikus földreform gyors és gyökeres végrehajtására vonatkozó­ követeléseit. A mostre küldöttség vasár­nap a prágai munkásság tö­megeivel együtt tüntetést ren­dez a csehszlovák fővárosban Gottwaldt új kormánya mellett és azok ellen, akik hónapok óta halogatták a földreform végrehajtását. Kelet-Csehszlo­­vákiában a kisbirtokosok ak­cióbizottságai már megkezd­ték a grófi és az egyházi nagy­bi­rtok­ok pa­rcellázását. Ezt az­ akciót a kormány jó­váhagyja. Fierb­rtger iparügyi minisz­ter bejelentette, hogy az öt­vennél több alkalmazottal dol­gozó üzemeket kivétel nélkül államosítják. Finnország is segélynyújtási egyezményt köt a Szovjetunióval A Szovjetunió kormánya nevében Sztálin generalisz­­szimusz javaslatot tett a finn kormánynak körd­ösös barátsági és segélynyújtási egyezmény megkötésére. A Tass iroda közli Sztálin ge­­­neralizszimusz levelét, me­lyet február 22 én küldött ebben a tárgyban Paasakivi finn államelnökhöz. A levél­ben Sztálin generalisszimusz megállapítja, hogy Német­ország oldalán a Szovjet­unió ellen harcot vivőtt két ország — Magyarország és Románia — a közelmúltban kölcsönös segélnyújtási egyezményt kötöttek. Azt hiszem — mondja a levél —, hogy Finnország érdekét szolgálja, ha kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt hoz létre a Szovjet­ Unióval az esetleges német támadással szemben. A finn kormány elfogadta a szovjet ajánlatot és meg­tette az intézkedéseket a két ország baráti kapcso­latait ki­mélyítő egyezmény megkötésének előkészüle­teire. Ezek az intézkedések főleg arra vonatkoznak, hogy a finn politikai életet megtisztítsák azoktól a sze­mélyektől, akik zavaró té­nyezőként hatnak a szovjet­finn barátság kimély­tésé­nek útjában. Hír szerint a tárgyalások megindulása után, a finn kormányban is lesznek személyi változások. oooOooo—— Moszkva a jobboldali szociáldemokraták szerepéről Mihajlov, a moszkvai rádió hírmagyarázója részletesen foglalkozott a magyar belpo­litika eseményeivel. Ismertette azt a győzelmet, amelyet a Szociáldemokrata Pártban is aratott a munkásegység hívei­nek a tábora. Emlékeztetett Mi­hajlov az 1945-ben Rákosi és Szakasits elvtársak nyilatko­zataira, amelyben hangoztat­ták a munkásosztály egysé­gének szükségességét. A moszkvai hírmagyarázó ezután visszapillantást vetett a jobboladli magyar szociál­demokraták kétkulacsos poli­tikájára és egységbontó akna­munkájára. Nemcsak a 40 éves renegát múlttal rendelkező amerikai ügynök, Peyer Ká­roly, hanem sok más jobbol­dali szocialista készséggel kapcsolódott b­ele a szocialista pártok úgynevezett nemzet­közi irodájának munkájába. A jobboldali szociáldemo­kratákat azonban most elsö­pörték az útból maguk a szo­ciáldemokrata munkások, akik nem akarják követni a magyar Blumokat. Az események keresztülhúz­ták a jobboldali szociáldemo­krata politikusok terveit. Kéth­­ly, Bán és mások becsapták az ajtót, kiugrottak a pártból. De ez senkire sem volt ha­tással, csak a newyorki rá­dióra, amely tehetetlen dühé­ben — nem törődve azzal, hogy nevetségessé válik — arra törekedett, hogy a csőd­bejutott magyar jobboldali szociáldemokrata politikusok kilépését rendkívül fontos ese­ménynek minősítse­------OOOOOOO-----­ Megelevenedett vadvirágos rét volt a 48-as táncversenyek középdöntője Nem mindennapi élvezet­ben volt részük azoknak a szerencséseknek, akik vasár­napi délután részt vettek a Ka­tolikus Kör Teleki­ utcai helyi­ségében, a centenáris kultúr­­versenyek népitánc középdön­tőjén. A versenyen közel 300 versenyző szerepelt, Csanád, Csongrádi, Békés­­vármegyék, Szeged, Hódmezővásárhely thj. városok, Békéscsaba, Gyu­la, Csongrád, Makó, Oroshá­za, Szentes megyei városok szólótáncosai és tánccsoport­jai. Mint rózsabimbókkal telt vil­ágoskert, olyan volt a szín­pad, amikor az általános és polgári iskolák leánycsoportjai sorakoztak föl, mint vad virá­gos rét, amikor különböző ve­gyes tánccsoportok számai pe­regtek le, mint nagy színes pillangók röpködtek a tarka­­szoknyás táncosleányok, rög­tönzött zenekarok, egy szál hegedű, vagy furulya, de sok esetben tambura, vagy csak ének és füttykísér­et mellett. Különösen színes volt a tápéi népi tánccsoport sokszoknyás, papucsos leányserege. A lelkesült közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a nagy­termet — sokan nem is fértek be — nem tudott betelni a szebbnél-szebb népi táncokkal és nem tudott volna válasz­tani, melyik volt szebb, me­lyik volt a szemet-lelket gyö­­nyörködtetőbb. Egyformán gyönyörködött magánszámok­ban, csoporttáncokban. Egy­formán értékelte azt a sok­­sok munkát, lelkesedést, igye­kezetét, aminek nyomán a pontosan betanult mozdulatok a természetesség bájával ha­tottak. Annál nehezebb dol­ga volt a tucatnyi bírálónak, akik hosszú tanácskozás után az alábbi eredményt hirdet­ték ki: Gyermekek csoportjá­ban: 1. Békéstarhosi intézet növendékei. Gyermekszóló­­ban 1. Kórosi Tibor Békés­csaba. Felnőttek­ csoportjában férfiszólóban: 1. Sájben Mik­lós Békéscsaba. 2. Pollner Ti­bor Békéscsaba. 3. Síki Ferenc Békéscsaba. 4. Holtverseny­ben: Jankó Béla és Juhász Béla Orosháza. 5. Holtver­senyben : Ács László Makó és Maácz László Szentes. Cso­porttáncban: 1. Bacsányi Já­nos Intézet együttese Békés­csaba, 2. Holtversenyben a Szent István ifjúság Hódme­zővásárhely és szőregi cser­készek együttese. Mindezek tovább mennek az Országos Döntőversenyekre. Díszokle­velet nyert a tápéi népi tánc­­együttes. A hibátlan rendezés dr. Sze­nd­y György elvtárs ér­­érdeme.

Next