Alföldi Ujság, 1948. április (4. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-01 / 74. szám

IV. évfolyam 74. szám. Hódmezővásárhely | Szociáldemokrata pártlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér 6. szám, 1948 április 1., csütörtök. * _______| Megjelenik­ hétfő kivételével Brodenmy reggel | Telefon 79. Ára 60 fillér. A fasiszta Spanyolországot felvették a Marshall-tervbe? Egységfront alakult a Vatikán és az USA között A United Press feltűnést keltő jelentést közöl arról, hogy Myron Taylor, az Egye­sült Államok vatikáni meg­bízottja rövidesen találkozik Francoval és Salazarral, akikkel az USA kormány megbízásából megbeszélése­ket folytat. A hír szerint Myron Taylor és Franco ta­lálkozása „rendkívül nagy fontosságú lesz. Taylort Francóhoz és Sala­­zarhoz Pe­l nevű tanácsadója kíséri el. Az amerikai meg­bízottak érkezését szerdára várták Lisszabonban, ahol Salazarral és Orejeira bí­borossal tanácskoznak. Ma utaznak tovább Madridba, hogy Francóval és a spa­nyol bíboros prímással, En­rique Pia Dániellel, valamint a toledói érsekkel és a mad­ridi püspökkel folytassanak megbeszélést A megbeszé­lések eredményéről Myron Taylor nemcsak­­Washing­tonnak, hanem a pápának is jelentést tesz. Egymásra találtak A Ualted Press táviratá­ból kitűnik, hogy a Vatikán alighanem egységfrontot lé­tesített Tru­mannal, Marshal- lal és Edvinnel, a fasiszta Spanyolországnak és ar tota­­litariánus Portugáliának a nyugati tömbbe való bevo­nása­­ a spanyol és portu­gál diktátor szalonképessé tétele érdekében. A Vatikán és a trumani külpolitika te­hát hosszas alkudozások után most egymásra talált. Franco a Marshall tervben Rövid hír közli, hogy lon­doni spanyol köztársasági körökben nagy megütközést keltett az a hír, amely sze­rint az amerikai képviselő­ház hozzájárult Franco Spanyolországénak a Mar­shall-tervbe való bekapcso­lódásához és felvevéséhez. Az angolszászok fővára kém­sz­er­vezet dolgozott a németországi szovjet zónában A moszkvai „Pravda“ cik­ket közöl a szovjet zóná­ban nemrégiben leleplezett kémszervezet működéséről. A szervezet elfogott veze­tője Gerhardt Pinkert volt német ezredes, egy külön­leges alakulat volt parancs­noka, bevallotta, hogy a nyugati zónában működő volt német tisztekből álló illegális fasiszta szervezet tagja. Ezt a szervezetet az amerikai Intelligence Ser­vice kémkedésre használta fel a szovjet zónában. Pin­kert 1946 nyarán lépett be a volt német vezérkari tisz­tek titkos szervezetébe. Ve­zetőjük a német szárazföldi csapatok egykori vezérkari főnöke, Haider vezérezre­des. A szervezet feladata katonai, politikai és gazda­sági kémkedés. Pinkert azt vallja, hogy az illegális fa­siszta szervezetet az ameri­kai Intelligence Service tá­mogatja és német nagyipa­rosok pénz­e­ik. A szervezet érintkezésben van a háború folyamán k­ülönböző orszá­gokban elhelyezett német ügynökökkel. Pinkert maga is többször utazott a szovjet zónába, hogy ott volt német tiszteket szervezzen meg a kémhálózat munkájába és hogy az amerikai Intelli­gence Service részére ada­tokat szerezzen a szovjet hadseregről, valamint Szász­ország iparvállalatairól. -----------OOOQOOOi-----------­ Az amerikai magyar adás rágalmait tette szóvá Boldizsár államtitkár Az Egyesült Nemzeteiknek az információ és a sajtó sza­badságáról tartott genfi kon­ferenciáján Boldizsár Iván kül­ügyi államtitkár, hosszabb fel­szólalásban vázolta a magyar álláspontot. — A magyar köztársaság kormánya — mondotta — a sajtószabadság elvi alapján áll. A magyar köztársaság az elképzelhető legnagyobb sza­badságot biztosítja a becsüle­tes és haladó sajtónak, de nem hajlandó kiszolgáltatni a sajtót, a rádiót és a tájékoz­tatás egyéb eszközeit a nép­szabadság elle­nségeine­k. —■ Az ellenforradalmi és ná­­cbarát rendszer sajtóját nyu­gatról sohasem érte bírálat, a demokratikus magyar sajtó azonban állandóan támadások pergőtüzében áll. A magyar sajtószabadság alapvonása az, hogy semmi­féle előzetes, vagy utólagos cenzúra nincs és minden ár­nyalatú véleménynyilvánítás és építő szándékú .kritika szó­ badon megjelenik. Válaszolt Boldizsár Iván ál­lamtitkár az «Amerika hang­ja» rágalmaira is. — Meg kell állapítanom — mondotta Boldizsár Iván —, hogy a n­owyorki rádió egyet­lenegy esetben sem közölte a MTI, vagy a magyar kor­mány cáfolatát, egyetlenegy esetben sem igazította helyre valótlan állításait. A magyar delegáció tehát az «Amerika hangja» című magyar nyelvű adást a bék­e állandó veszé­lyeztetőjének tekinti és arra kéri a konferenciát, hozzon olyan határozatot, amely kö­telezi ezt a rádióállomást és minden egyéb rádióállomást is, hogy a tények által is bi­zonyított cáfolatoknak helyet adjon. A délkeleteurópai népi de­mokráciák kiküldöttei mele­gen gratuláltak a magyarság bátor szószólójának. Nincs szó hármas találkozóról A világpolitikai légkör feszült­ségére és a népek békevágyára jel­lemző az, hogy szinte hetenként bukkan fel a világsaj­óban a »há­rom nagy«, Sztálin, Attlee és Tru­man találkozójának híte, mint olyan jelenség, amely az egyenetlensége­ket fel tudná számolni. Legújabban egy berlini találkozóól jelent meg hír, amely szerint Sztálin, Attlee és Truman értekezleten venne részt. A hírt hétfőn Ross — Tru­man elnök sajtótitkára — megcá­folta és kijelentette, az elnök nem szándékszik elhagyni az Egyesült Államokat. Ross kijelentette még, nem tud róla, hogy Truman rövi­desen Törökországba látogatna. --------QOOOOOOi-------­ Eisenhower - nem politizál Az amerikai hadsereg sajtófőnö­ke kijelentette, hogy Eisenhower tábornok semilyen körülmények között nem hajlandó demokrata­párt jelöltként fellépni az elnökvá­lasztáson. Eisenhower emlékiratain dolgozik és nem óhajt bekapcso­lódni a politikai életbe. -----—OOOQOOO!-------­ Dolgozik a dollárimperializmus A húsvéti ünnepek alatt újabb hírek­­érkeztek a dollárimperializ­­mus expanziós politikájának menz­­szemenő törekvéseiről. Washing­toni tudósítók jelentése szerint Truman elnök felhatalmazást kért a kongresszustól további honvé­delmi kiadásokra. Az elnök újabb négymilliárd dollárt kér honvédelmi célokra. Reynolds, megbízható forrásból nyert értesülés alapján arról ad hírt, hogy a »nyugati szövetség« államai számára Amerika felújítja a kölcsönbérleti törvényt és fegyvert, valamint hadianyagot szállít. A new­­yorki Daily Mirror ezeknek a fegy­verszállításoknak az értékét több­száz millió dollárra becsüli. Az államosításokkal megszűnik a GyOSz Szakmánkénti igazgatóság kerül az üzemek felé Az iparügyi minisztérium­ban Karczag Imre államtit­kár vezetésével lázas munka folyik. Ez a m­unka az álla­mosított vállalatokkal kapcso­latban merült fel. A legköze­lebbi megoldásra váró kérdés az ipari igazgatóságok megalakítása. Ezeknek az igazgatóság­oknak az lesz a hivatásuk, hogy az egyes ipari szakmákat irányít­sa, anélkül, hogy az egyes iparvállalatok vezetőinek mun­­kakörébe beavatkoznék. Min­d­en­ fontosabb ipari szakma élére állítanak­ ilyen igazga­tóságot, amelyeknek tagjai az illető szakmák legkitűnőbb szakértői lesznek­. Az ipari vállalatok államo­sításának következményeként megszűnik a Gyáriparo­sok Országost Szövetsége. A GyOSz nagyhatalom volt a Horthy-korszakban és min­denkor előljárt a munkaválla­lók kiuzsorázásában. A fel­­szabadulás után is több esetben megkísérelte a GyOSz a népi demo­krácia rendelkezésének­ ke­resztezését és szabotálá­­sát. Az államosítás következmé­nyeként hatásköre most telje­sen megszűnt, amit a GyOSz vezetői is beláttak és hozzá­­kezdtek a GyOSz leépítésé­hez azzal, hogy kedden a GyOSz mind­en alkalmazottjá­nak felmondottak­. Vásárhelyre érkezett a gazdasági rendőrség egy kü­lönítménye Szám­talan hírlapi közlés és más hivatalos felhívás ellenére sem tettek sokan eleget a fejszagdézsma be­sz­olgáltatásának és ez ered­ményezte a­zt, hogy a város meglehetős hátralékban van az ebbeli beszolgáltatás te­rén. A hátralékosoknak és a késlekedőknek számba kel­lene venniök azt, hogy az ország ellátatlan lakossága kenyerének biztosítása a kormányzat egyik legfőbb gondja, ezt azonban csak azok segítségével oldhatja meg, akik rendelkeznek még készlettel. Megértésre és áldozatkészségre hívta fel a lakosságot a kormány — a nincstelenek és az ellátat­lanok érdekében. Vásárhe­lyi viszonylatban a felhívás­nak sokan tettek eleget, de nem mindenki. Ez eredmé­nyezte most azt, hogy Vá­sárhelyre érkezett az ille­tékes minisztérium öt meg­bízottja, akik Pintér Dezső elszámolási miniszteri biztos vezetésével behajtsák a hát­ralékokat. A miniszteri meg­bízottakkal egyidejűleg ér­kezett meg Vásárhelyre a gazdasági rendőrség egy különítménye is. A Közellátési Felügyelő­ség vásárhelyi kirendeltsége ezúton is felhívja az elma­radottak és hátralékosok fi­gyelmét arra, hogy a fej­­­adagdézsma beszogáltatásá­­nak a lehető legrövidebb időn belül tegyenek eleget, mert ellenkező esetben kel­lemetlenségnek teszik ki magukat. A beszolgáltatást elmulasztók elleni türelmi idő lejárt és akik még a mostani közeli napokban sem tesznek eleget kötele­zett­ségüknek, a rendelet ér­­t­elmében eljárás alá kerül­nek. —«o»— ..jL Versenyre keltek egymással a gorzsai újgazdák Az országos munk­aver­senyek hatalmas lendületet adtak a dolgozóknak, akik az élet minden területén számoltak a több termelés lehetőségével és a nyomá­­ban járó életszínvonal fo­kozódásával. Ez a nemes verseny nemcsak az ipari munkások, hanem a mező­gazdasági munkások közt is tért hódított. A legszebb példát ebben a gorzsai új­­gazdák mutatták: a Lázár Dezső, a Lázár Lajos és a Keleti Imre féle föld új bir­tokosai húsvét vasárnapján megbeszélést tartottak és egymást versenyre hívták. Az újgazdák 800—400 öles parcellákon keltek versenyre a len, napraforgó, mák és egyéb ipari növények ter­melése tekintetében. A ver­seny célja : minőségileg és mennyiségileg többet és jobbat termelni. A verseny nyertesét természetesen ja tatomban részesítik.. „ Nemes kezdeményezés a gorzsai új birtokosoké. Pél­dát szolgáltattak — köves­­fik őket...­­ ------^poCMoia—----- .. .

Next