Alföldi Ujság, 1948. április (4. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-01 / 74. szám

z Az egyesült munkáspárt­i élcsapat A munkáspárt marxi-leniai felfogás szerint a proletariá­tus élcsapata. Mit értünk az alatt, hogy a párt a proletariátus élcsa­pata? Azt, hogy a párt az osz­tály vezérkara. Minden há­borúban szükség van vezér­karra, a proletariátus osztály­­harca pedig a legnagyobb, legkomolyabb, a legbonyolul­tabb háború. Ez a harc nem sz­­nik meg addig, amíg a proletáriátus el nem éri tör­ténelmi hivatását: a szocia­lista társadalom megvalósítá­sát. A proletáriátus osztály­­harcának éppúgy meg­van a Stratégiája, taktikája, meg­vannak a harci fegyverei, char­ter módjai, mint minden­ más háborúnak. «Nincs hadsereg — mondja Sztálin —, amely háborúban tapasztalt vezérkar nélkül el lehetne, hacsak nem akarja magát vereségre kár­hoztatni.» Ezt a harcot, a mun­kásosztály harcát vezetni, irá­nyítani, győzelemre vinni csak olyan vezérkar képes, amely fel van szerelve azokkal a fegyverekkel, amelyek ennek a harcnak folytatásához szük­ségese­k­, a társadalom moz­­gástörvényeinek ismeretével, a mancizmus-leninizmus ide­ológiájával. Kikből áll az­ élcsapat? A párt a munkásosztály él­csapata, az osztály legjobb, legtapasztaltabb, legöntuda­­tosabb, legműveltebb tagjai­ból áll, olyanokból, akik ta­pasztalataikat, odaadásukat, áldozatkészségüket a munkás­osztály ügyének szolgálatába állítják, ebben a sok áldoza­tot követelő harcban. A mun­kásosztály élcsapatának osz­tálytudatos emberekből kell állnia.­­A párt azonban nem lehet csak élenjáró csapat. Egy­szersmind az osztály csapa­tának is kell lennie, az osz­tály részének, melyet léte ösz­­szes gyökerei szorosan az osztályhoz kapcsolnak. Az élenjáró csapat és a munkás­osztály e­gyéb tömege közötti különbség nem tűnhetik el, míg az osztályok fel nem tűn­nek. Ámde a párt megszűn­nék párt lenni, ha ez a kü­lönbség szakadássá válna, ha a párt önmagába zárkóznék, ha a pártor­ kívüli tömegektől elszakadna. A párt nem ve­zetheti az osztályt, ha nem kapcsolódik össze a párton­­kívüli tömegekkel, ha ezek a tömegek nem fogadják el a párt vezetését, ha a pártnak a tömegeknél nincs erkölcsi és politikai hitele.» (Sztálin.) Az élcsapatnak soha nem szabad elszakadni a tömegek­től. Az élcsapat egymaga, tö­megek nélkül nem vívhatja meg a harcot, tömegek nél­kül szektává válik­ és bármi­lyen szépek is az elvei, nem tudja azt gyakorlatban meg­valósítani. A feladatunk a vi­­lág­ot megváltoztatni, ezt pe­dig csak osztályharccal lehet. Ebb­en a harcban az élcsa­patnak szüksége van a mun­kásosztály nagy tömegeire és szüksége van a többi osztá­lyok és népek szövetségére is. Az osztályharcot megnyer­ni, a világot megvá­ltoztatni­ pl. a dolgozó parasztság nél­kül, amikor a földi lakosságá­nak többsége paraszt, lehetet­len. Nekünk szükségünk van nemcsak az élcsapatra, hanem az élcsapat mögött a mun­kásság milliós tömegeire és minden szövetségesre, akit csa­k meg tudunk hódítani a magunk számára. Az élcsapat­nak tudnia kell azt, hogy csak egy csapat, csak az él­csapat és nem az egész had­sereg. . Nem elszakadni tehát a tö­ Alffiuthi­­kát megektől, soha és semilyen körülmények között, ez az él­csapat első és legfontosabb szabálya. A tömegek élén járó munkáspárt mindig ébren tartja a tömegek között az egész osztály érdekeit és a nemzet érdekeit. Mindig arra irányítja a munkásosztály fi­gyelmét, hogyan lehet a mun­kásság harcát úgy vezetni, hogy a lehető leggyorsabban, a legtöbb szövetségessel me­hessünk előre céljaink meg­valósításának útján. Az egyesült munkáspártnak, az élcsapatnak tehát a töme­gek pártjának kell lenni, nem­csak a tömegekből kell ki­nőnie, de a tömegekből kell kádereit is felújítania. Folyton érintkezésbe kell állnia a tö­megekkel, folyton a tömegek élén kell járnia és sohasem szabad elszakadni a tömegek­től. Így lesz valójában párt a munkásosztály előharcosa, él­csapata. Gyűlés keretében ünnepelte a munkásság a Fehér és Radványi üzem államosítását A gyűlés táviratban üdvözölte Szaka­sits és Rákosi elvtársakat Kedden este 7 órakor a Fehér és Radványi (volt Kokron gyár) Kötszövő Rt. munkásai gyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a gyárat államosították. A kul­túrteremben teljes létszám­ban megjelentek a gyár dol­goz­ói. A gyűlést Szűcs Er­nőné, az Üzemi Bizottság elnöke nyitotta meg, aki figyelmeztette a munkásokat hogy mostantól kezdve már az államosított üzem dolgo­zói. Hajdú Rózsi, az új válla­latvezető ismertette a dol­gozók előtt azt a rendeletet, amellyel őt a gyár vezeté­sével az iparügyi miniszté­rium megbízta. Hangsúlyozta hogy annak a munkának az élére áll most, ami már­is oly sok és szép eredményt mutatott fel az ország újjá­építése terén. Célja, hogy ez az ü­zem úgy a mennyi­ségi, mint a minőségi terme­lésben megáldja a helyét. Kijelentette azt is, hogy az ilzem fizikai és szellemi munkásai egyaránt a helyü­kön maradnak, de az ilzem érdekeit mindkét fél egy­aránt kell hogy szeme előtt tartsa. Felszólalását a mun­kásság egyhangú tapsa ki­sérte és megfogadták, hogy a rekord termelés érdeké­ben mindent elkövetnek. A gyár államosítását a gyűlésen a Szociáldemokrata Párt részéről Szőke János párttitkár üdvözölte és biz­tosította a dolgozókat a Párt legtelj­esebb támogatásáról. A Kommunista Párt részéről Nagy István párttitkár míg a Szakszervezet részéről Szenti Sándor szólalt fel. A dolgozók részéről Hetényi Józsefné és Bán Rózsi szó­laltak fel. A helyi gyárveze­tés részéről Olasz István hívta fel fokozott munkára az üszem­ alkalmazottait. A gyűlés folyamán Nagy István a Kommunista Párt titkára indítványát, hogy a gyűlés táviratban üdvözölje Szaka­­sits Árpád és Rákosi Mátyás elvtársakat, a dolgozók egy­hangú lelkesedéssel fogad­ták el. A gyűlés az Inter­­nacionálé eléneklésével ért véget. Magyarországon maradhatnak a romániai külhonosok A közelmúltban ismertettük már azt a rendelkezést, ame­lyet a magyar és román ható­ságok közösen adtak ki. Esze­rint mindazoknak, akik 1945. után jöttek át Romániából ma­gyar területre, legkésőbb két hónapon belül el kell hagy­niuk az országot. A belügyminiszter ezt a ren­deletét most módosította, mégpedig olyképen, hogy egyeseknek méltányossági ala­pon a rendelkezésből enged. Megbocsátok a húsvéti locsolásnak Régi időkre tekint vissza a húsvéti locsolkodás törté­nete. Ha megkérdezzük nagyapáinkat, dédnagy­­apáinkat, ők is bizonyára boldogan emlékeznek vissza erre a szokásra. Az egyszerű népi szokás azonban költséges polgári vendégeskedéssé alacso­nyul­, ez azonban termé­szetes velejárója volt a vá­rosiasodásnak s ma már az esne sokaknak nehezükre, ha a régi állapothoz kellene visszatérniük pedig sok papa és mama gondja lenne ezzel félretéve. A fiatalok azonban min­den elmélkedés ellenére is készültek a locsolkodásra. Lányos mamánál jártunk az ünnep szombat­ján. Könyékig lisztes kézzel fogadott bennüinket s hellyel sem tudott megkínálni, mert még a kövezeten is glédában álltak (már amennyire)­­a köcsögök és más konyhai segédeszközök. Bizalmasan elpanaszolta, hogy rossz időpontra esett az idén a húsvét, mert ré­gen volt elseje s már min­den pénzük elfogyott,... a liszt is fogytán van... és a fiúk olyan sokat esznek... — Bizony — mondta — nem csinálnék én mást csak pirostojást, dehát az ősszel betölti a drágám a tizenha­tot és hiába, már udvarlója van. Vasárnap az Andrássy-utcán sétáltunk, kinn az út köze­pén, amikor kart karba öltve barátnéjával, mellénk siklik a „kisleány“ s szives mo­sollyal érdeklődik, hogy vár­jon elmegy Unit­e locsolni, mert nagyon finom meggy likőrt készített az édesanyja és krémes is sült! A barátnő sem akart le­maradni s bár még sohzem láttuk, dióstortáról biztosít bensünket a holnapi napra s nem hagy békét, még vagy tízszer meg nem ígér­jük a látogatást. Nem akart „szegényke“ elszáradni... „Szabad-e focsolatodni ?“ nyitok be húsvéthétfőjén a leányos házba. Az asztalnál már többen Hitek. A kályha mellett a háziasszony tró­nolt, komor tekintetével biz­tosan már a leendő­ket ke­reste a locsolkodók között. Az asztal mellett, a tésztáé a tányér fölé hajolva a „pesti fiú“ ült. Meglátszott rajta, teljesen tisztában van vele, hogy hanyag eleganciájával, „e“ betűs kiejtésével maga­san kiemelkedik a „hazai“ jelenlevő halandók közül, s észrevettem, hogy finom íz­lésével éppen nadrágom va­salását tesz bírálat tárgyává. Megkínálnak likőrrel, majd süteménnyel, de félszemem mindig a mama felé pislog, nem sokalja e már az el­fogyasztott szeleteket. Likőrrel búcsúztam a há­ziaktól s csak kinn a kapu­ban jutott eszembe, hogy a háziasszonyt is illő lett volna meglocsolni. Most már azon­ban mindegy ... bízunk benne, hogy nem értődött meg nagyon ... Az utcán festett, hiányos öltözetű kis­gyerekek járták a házakat. Maszatos kezükben mint valami fegyvert, úgy tartják a loczolóüveget s élénken vitatkoztak. Vidám szemü­kön nem látszott a gondnak legkisebb nyoma: az egyik kalácsot majszolt... rám nézett. Csillogott a szeme, régen ehetett ilyet, a nyál is kicsordult a száján. Az utca végéről még visz­­szafordultam feléjük s érzem, ha rajtam állana dönteni, az ő kedvükért mégis meg­kegyelmeznék a húsvétnak... K-ő -------loooQofao-------­ ményt tesz. Ez azt jelenti, hogy az ipari és mező­gazda­­­sági üzemeik­ dolgozóinak­, to­vábbá azoknak, akik munká­jukkal és becsületes életükkel bebizonyították, hogy támo­gatják a demokratikus rendet s politikai magatartásuk sem esik kifogásolás alá, itt tartóz­kodási engedélyüket meg­hosszabbítják. Méltányosság alá esnek továbbá még azok, akik az ország területén há­zasságot kötöttek, vagy roko­ni kapcsolataik vannak. Ide tartoznak ezenfelül még a köz- és magánvállalatok hiva­talnokai és beosztottjai is. A belügyminiszternek ez a méltányossági rendelkezése egyébként nem vonatkozik azokra a külhonosokra, akik­­ez év január 1-ike után jöttek­ Magyarországra. Azok részé-­­re, akik a fentiek alapján mél­tányos elbírálásban részesül­hetnek, a belügyminisztéri­umhoz kell fordulniuk itt tar­tózkodási engedélyért. ------OOOOOOOO-----­ Gromiko az atomerőről Az Egyesült Nemzetek atom­erő bizottságában Gromiko szovjet kiküldött megállapí­totta, hogy az atomerő bi­zottság azért n­em tudott meg­felelő javaslatot kidolgozni az atomerő kérdésében, mert az USA kiküldötte lehetetlenné tett minden nemzetközi meg­egyezést. Kijelentette, hogy amerikai körökben azt hirde­tik, hogy vagy elfogadják az atomerőre vonatkozó ameri­kai javaslatot, vagy annyi atombombát fognak gyártani, amennyi tőlük­­telik. Az ame­rikai kiküldött állást foglalt azok mellett az államok mel­lett, melyek a szovjet javaslatot figyelmen kívül kívánják he­lyezni és ennek következté­ben az atomerő ellenőrzését is. Ha megegyezésre akarunk jutni — állapítja mag Gromi­­ko —, el kell vetnünk minden elfogadhatatlan javaslatot. Ki­hangsúlyozta, hogy az atom­­­erő ellenőrzése minden­ek előtt politikai kérdés, mert a Szovjet­ Unió meggyőződése, hogy ha a politikai kérdések­ben megegyezésre jutnak, e­z alapja lesz szervezési kérdé­sek elrendezésének is. ----------OOtOOOOO----------- e Oloj Biharban A MASZOVOL hosszabb idő óta végez olajkutatásokat Bihar­nagybajom környékén. A geológu­sok által kijelölt területen több he­lyen fúrás indult és ezek a napok­ban komoly eredményekre vezet­tek. A két legmélyebb fúrású kínban olaj jelentkezett. A kutakat azonnal lezárták és megtették az intézkedést a »berob­­bantásra«. Remény van arra, hogy kőolajforrás tör fel. A robbantást két héten belül végrehajtják. —-----oooOooo-------­ — Elfogtak egy ik­raMM. Misák György rákoshegyi lakos éjszakánként kijárt a rákoskeresz­túri temetőbe és az aznap elteme­tettek sírját felásta, a koporsókat felnyitotta és a holttestek ruháit és ékszerit elrabolta, majd a ko­porsókat visszatemette. Az elra­bolt ruhákat és ékszereket azután különböző helyeken értékesítette. Eddig 19 sírrablást ismert be. Le­tartóztatták.

Next