Alkotmány, 1898. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-19 / 16. szám

0 alkotsiént, 1898. január 19. — Nahát, nem lesz halál — szólt az őr. Elesett hátra a vén gonosz csont a vacokléa roszabbra és kezelő orvosa, dr. Lumniczer József, ki naponként kétszer látogatja meg a beteg főurat, reméli, hogy a főud­varmester néhány nap múlva elhagyhatja az ágyat. —­ (Megtérések.) Gyulafehérvárott Guttner számvivőkapitány neje 5 éves leánykájával együtt a lutheránus felekezetből visszatért a katholikus egyházba. — Vaszaron Dávid János a lutheránus vallásból a katholikus egyházba tért vissza. — (Jubiláló hangszergyáros.) A magyar hangszerkészítő ipar egyik legkiválóbb képviselője, Sehunda V. József január 16-án félszázados jubi­leumát ünnepli annak, hogy gyára fennáll. A cég alakítója Schunda József volt, a mostani tulajdonos testvérbátyja. Az üzlet kicsinyben kezdődött és első helyisége a hatvani­ (jelenleg Kossuth Lajos-) utcában volt. A szolidság és tisztességes kiszol­gálás lassan, de biztosan megalapította a cég hír­nevét. Az üzlet egyre jobban fejlődött, úgy hogy jelenleg állandóan 45 munkásnak ad biztos ke­nyeret. Schunda V. József mint hangszerkészítő egyike a legkitűnőbbeknek. Több nagy hírre ver­gődött találmánya van, mint a pedálos cimbalom, az árion citera és a javított klarinét. Az ipar terén szerzett érdemeinek elismeréséül ő Felsége az 1873-iki bécsi világkiállításon az arany érdem­kereszttel tüntette ki Schundát, aki a különböző kiállításokon több mint húsz aranyérmet és dísz­­oklevelet nyert hangszereiért. Ő Felsége a derék iparost 1889-ben a Ferenc József-rend lovag­­keresztjével tüntette ki. Most pedig fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmával a cég kiállítást rendez összes találmányaiból és készítményeiből a Vigadó egyik emeleti termében, január 20-ától 23-ig. Az első napon maga Dániel Ernő báró ke­­reskedelemügyi miniszter nyitja meg a kiállítást, amelynek helyiségében másnap, 21-én a kiállított hangszerek használatával hangverseny lesz este fél 8-kor. A hangversenyt diszlakoma fogja követni. — (Kirak az egyházmagyékból.) Derisnyák Béla kassai káplán Parnóra plébánosnak nevezte­tett ki. — Vaszary Kolos bíboros hercegprímás Weise Ferenc zavari plébánost a nagyszombati kerület másodesperesévé nevezte ki. — Schill- Mn Marcel káplán Nezsiderből áthelyeztetett Ovárra a beteg Bakó Ádám káplán helyébe.—Munkács. Husztra segédlelkészül Azary Jenő, O-Pályiba Bűzünké Emánuel szent Bazilrendü szerzetes atya külde­tett ki. — (A léghajókról.) A katonai tudományos és kaszinó egyletben tegnap este Mosszer József a cs. és kir. hidász-zászlóalj főhadnagya a légha­józásról tartott ér­dekes felolvasást, amelyben foly­tatva egy, a múlt évben tartott előadását, szólt a cs. kir. katonai léghajóintézet legújabb berende­zéseiről, azután a sárkányléghajó előnyeit fejte­gette. Említést tett aztán a kormányozható lég­hajóra vonatkozó legújabb találmányokról s a ma­­dár röpülésének elvén alapuló gépekről stb. Az érdekes és nagy tetszéssel fogadott előadáson je­len voltak : Lobkowitz herceg hadtestparancsnok, Rohonczy városparancsnok, számos főtiszt és a helyőrség tisztikara.­­ (A hadsereg és a zsidók.) Egy bécsi zsidólap örvendezve közli a következő statisztikai adatokat : 1881-ben az osztrák-magyar hadsereg­ben 1000 emberre 28 zsidó esett, a zsidó tiszte­­két nem számítva, 1893-ban 40.344 volt a zsidó katonák száma és 2179 a zsidó tiszteké, a­míg 3,9 percentnek felel meg. A lakosságban az arány nem ugyanez, mert 100 nem zsidóra 4 és fél zsidó esik. Az illető lap adatait mi a következők­kel egészítjük ki : a hadseregben van mintegy 2500 manipuláns és irodákban dolgozó altiszt, akik közül legalább 2400 zsidó, vagyis minden száz manipulánsra 95 darab zsidó esik. Végül a bécsi zsidólap valószínűleg a hadseregben számítja a különféle szállítókat is, azért jön ki olyan hor­ribilis százalék.­­ (Papszentelés.) Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás e hó 14., 15. és 16-án szentelte szubdiakonussá, diakónussá és végül pappá Vay Péter grófot, ki theológiai tanulmányait nemrég fejezte be Rómában, mint a váci egyházmegye klerikusa. Vay most az esztergomi egyházmegyébe vétetett föl. A fiatal áldozat Rómában megnyerte magának ő szentsége bizalmát, s annak idején tagja volt ama küldöttségnek, mely a spanyol ré­­gens királynénak átnyújtotta a pápai aranyrózsát, valamint annak a küldöttségnek is, mely a pápát az angol királynő jubileumán képviselte. Vay gróf, ki máris pápai kamarás, vasárnap tartja első mi­séjét Loretóban s azután ismét Rómába megy. — (Halálozás­) Leitgeb Sebestyén Máté szent Benedek-rendi aranyraisés áldozópap, nyugalmazott főgimnáziumi tanár a haldok­lók szentségeinek fölvétele után január 16-án elhunyt Kőszegen, 88 éves korában. — (Elfogott zsarolóbanda.) A Benkő Kovács affér folytatásaként újabb zsarolási affér képezi most vizsgálat, illetve nyomozat tárgyát a rendőr­ségnél. Az elfogatások vasárnap éjjel kezdődtek Grünbaum Regina alias Lévay Dezsőné hírhedt kerítőnővel. Utána Fischer Mór az Imperial volt tulajdonosát hozták be a detektívek hétfőn reggel. Délután 2 órakor Gerő Menyhért facér ügynököt fogták el Dob­ utca 109. sz. a. lakásán. Gerő alias Grüubaum Menyhértet rokoni kötelék fűzi Lévay­­néhoz. Majd Barabás Albertre került a sor. Utána még csak Baumgarten Ármin és Tóth Imre kőbányai hentest fogták el. A letar­tóztatottak ellen a rendőrség nagy apparátussal folytatja a vizsgálatot, dr. Vaisz Sándor Lévay Regina ügyvédje ma fenn járt a rendőrségnél kliense érdekében, aki a rendőri fogházban meg­betegedett, hogy bocsássák szabadon. Az egész zsarolási ügy 1000 frtos ügy, amelynek részletei csak azért érdekesek, mert a szereplők egyénisége és a Benkő Kovács afférral való összefüggése kölcsönöz neki vonzerőt. A panaszos egy özvegy asszony, akitől a banda bizonyos leveleket akart kicsikarni. A részletekről eddig megjelent lap­közlemények puszta kombinációk.­­ (Párbaj-reklám.) A józan társadalom el­itéli a párbajt, nem egyszer emelte fel szavát el­lene, hogy követelje ennek a nagy társadalmi rák­fenének gyökeres kiirtását. Annál inkább megro­vandó a sajtó, hogy úgyszólván reklámot és szen­zációt keres és talál minden párbaj históriában. Legutóbb is két véres párbaj volt a fővárosban. A veszélyesen sérült felek kórházba kerültek s most nem múlik el nap, hogy a lapok tíz-húsz soros hírt ne közölnének a sebesültek állapotáról. Ben­nünket egyébként csak egyik sebesült érdekel a mennyiben Vándory János fővárosi tanár s mi kérdezzük Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­­ügyi minisztert: megengedhetőnek tartja-e, hogy egy tanár, a ki az ifjúság nevelésével foglalkozik, párbajozzék s nem volna-e sokkal bölcsebb intéz­kedés tőle, ha nem a privátokat szüntetné be, ha­nem a párbajozástól tiltaná el a tanárokat? — (Benkő Rózsi eltoloncolása.) A buda­pesti rendőrség ma Benkő Rózsit a sokat emlege­tett orfeuménekesnő­t végérvényesen eltoloncoltatta Bécsbe. Ennélfogva nem tölti ki a rászabott 20 napi fogságot sem. — (Meggyilkolt községi bíró) Dunaszerda­helyről Írják, hogy vasárnap éjjel"Felistál község­ben Kanovics István községi birót a korcsmában az ablakon keresztül valaki agyonlőtte. Az elöljáró­ság az esetről azonnal értesítette a szolgabirói hivatalt. Németh Dezső dr. járási főszolgabíró Garzó Aladár dr. járásorvossal együtt éjféltájt már megjelent a községben és megtartotta az első nyo­­mozatot, mely azonban egyelőre eredményre még nem vezetett. Csaknem bizonyosra vehető azonban, hogy a gyilkosság boszti műve volt.­­ (Az elajándékozott Trója.) Bimnie Kon­stantinápolyból írják, Hissarlik kisázsiai falu eddigi tulajdonosa, az angol Frank Calvert a falut oda­­ajánlotta a török császári múzeumnak, hogy ez gondoskodik a jövőben a híres trójai romok fen­­tartásáról, a­melyeket tudvalevőleg Hissarlik köze­lében fedezett fel 1870-ben Schliemann régiség­­búvár. Calvert már 1863-ban kutatni kezdett Trója romjai után, de ezeket a Ballidagh nevű falu mellett kereste. Csak 1858-ban fordult figyelme Hissarlik felé, a­melyet rögtön meg is vásárolt. Két évvel később adott engedélyt Schliemannak az ásatások megkezdésére. — (Mari néni eszik.) Mari néni — így hívják Szegeden az egész Csillag-börtön világban Jäger Máriát, a méregkeverő boszorkát — gyönyö­rűen eszik és szemlátomást szerzi vissza testi gömbölydedségét. Érdekes megfigyelni való volt Mari néni lelkiállapotja azon időben attól fogva, hogy megtudta a kötélhaláltól való szabadulását. Megtudta a fölmentést a kihirdetés előtt egy-két nappal. Egyszer beszélt hozzá egyik őr este : — No, Mari néni, nagy újság. — Mi az fiam ? „Fia kendnek az ördög“ gondolta a két ember, de hangosan ezt mondta : — Nagy hír, nagy hír van itt. — Jaj mondja mán, mondja mán. Ijesztő volt, aki így a választ várta kime­redő szemekkel, és rekedten kiabál : —­ Bolondit engem, bolondit ugye ? Alig tudták lecsillapítani és mikor megerő­­sítve hallotta, hogy nem lesz halál, egyszerre más asszony lett belőle. Reggel már elkezdett enni s azóta napról-napra nagyobb az étvágya. Varga Lidire meg az ellenkező hatást tette a halálbün­­tetés alól való fölmentés. Mint értesülünk, ezt a gonosztevő fiatal asszonyt a megrázkódás egészen megzavarta. Csöndes lett nagyon és visszaemlé­kezni nem tud, vagy tán nem akar. Egyébként ő is, valamint méregkeverő társai — Mari néni is — szorgalmasan fonják a kosarakat. — (Zarándoklat a Szentföldre.) Rom­bitsek Ferenc dr. nagymarosi plébános úr felkárt bennünket annak közlésére, hogy kívánatos, miszerint a folyó évi február 15-én induló jeruzsálemi zarándoklatban résztvevők plébánosaiktól ajánló leveleket hozzanak. Az útirány a következő : Buda­pest, Trieszt, Alexandria, Jaffa, Jeruzsálem, Betlehem és vissza. A II. osztályú utasok Jaffától, Port-Said, Izmaila, Kairón át men­nek vissza Alexandriába, ha­ a III. osztályú utasokkal ismét egyesülve folytatják utjukat Trieszten át haza. A II. osztály költségei az ellátással együtt 330 forint, a III. osztályé 175 forint. Részletes programmot nevezett plébános úr (Nagymaros, Hontmegye) bár­kinek szívesen küld.­­ (A Pasteur-intézetből.) A Pasteur-inté­zetben e hónap elsejétől 15-ig 78 uj beteget vet­tek föl,­­s beoltva 97 embert bocsátottak el. Az intézet megnyitása óta 8346-an nyertek orvosi kezelést, míg az 1897. év beteglétszáma 1682 volt. Ezidő szerint 75-en vannak oltás alatt. Az uj betegek között vannak Máramaros-Szigetről 7-en, Bács Garáról és Vaskutról 8-an, s a főváros lakói közül 5-en.­­ (Éhínség Szlavóniában.) Neukapelából ír­­ják az Agr. Tgblattnak, hogy‘­ott a vizáradások, a sertészvész és a rendkívül rosz termés következ­tében a lakosság közt már most négyszáz ember­nek egyáltalában semmiféle élelmiszere nincsen és a többiek is legközelebb erre a sorsra jutnak. A tömeges éhhalál meggátlása végett bizottság ala­kult, mely könyöradományokat gyűjt a szerencsét­len emberek számára. A segély Hrovjevic Mile községi pénztárnokhoz küldendő.­­ (A beteg munkásokért.) A kereskedelmi miniszter Pécs város tanácsához elvi jelentőségű rendeletet intézett. A pécsi két, betegsegélyző pénztár ugyanis kérdéssel fordult a miniszterhez, hogy köteles e a pénztár a beteg tagjait fürdőbe küldeni, ha az orvos ezt elrendeli? A miniszter általánosságban nemmel válaszol, de kijelenti, hogy oly esetekben, midőn valamely pénztári tag egész­ségének helyreállítására egyedüli mód gyanánt ki­zárólag valamely gyógyfürdő használata jelentkezik, ily esetekben a betegsegélyző pénztárak tagjaikat gyógyfürdőbe küldeni s kiadásaikat fedezni tar­toznak.­­ (Szocializmus mindenfelé.) Alig van nap, hogy újabb hírek ne érkeznének a szocialis­ták erőszakoskodásairól, melyek mind fenyegetőbb mérveket öltenek. Balmac- Újvároson a szocialisták a német­ református templomot támadták meg. Az elöljáróság kénytelen volt a főszolgabiróságtól a csendőrség megerősítését kérni. A kérelmet a szolgabiró haladéktalanul teljesítette s a csendőrsé­get Szoboszlóról, Nánásról és Debrecenből meg­erősítette. Gáván, Szab­olcs megy­ében, három szo­cialista­ agitátor a munka elhagyására erőszakolta a munkásokat. Az izgaték állig föl van fegyverkezve. A csendő­rség kipuhatolta, hogy a munkásokat agyonütéssel fenyegetve kényszerítették a munka abbahagyására. A szabadkai körben Simrák Béla római katholikus káplán múlt vasárnap felolvasást tartott a „szocializmusáról, oly botrányt csaptak, hogy a felolvasást be kellett szüntetni, mert a káplánt inzultálni akarták. A szocialisták „nincs Isten! Nincs haza!“ kiáltások közt vonultak ki a teremből. A socialista mozgalmak a baranyai sokácok közü­l mind veszedelmesebb mérveket öltenek. Már napok óta Darázs, Herceg-Hárok községekben százakra menő botokkal, ásókkal, baltákkal felfegyverkezett socia­lista csoportok tüntetnek. Vasárnap délután Her­ceg-Marokon hatszázra menő socialista tömeg megtámadta a kirendelt csendőröket, s a vérengő­zést csak az akadályozta meg, hogy az utolsó pillanatban néhány értelmesebb embernek sikerült a lövésre készen álló csendőrökkel szemben

Next