Alkotmány, 1898. április (3. évfolyam, 78-103. szám)

1898-04-20 / 94. szám

1 eras, április 211. AliKOTSIAXY. tettá állásától és a fegyelmi eljárást megindította ellene. — (Köszvényesek öröme.) Dr. Johnson világhírű orvos közkincscsé tette köszvény és csu- 20S bántalmak elleni csodahatásu kenőcsét, mert annak használati leírását ingyen megkapja mindenki, ki Zoltán Béla budapesti gyógyszertárából (Szé­­csényi-tér és Nagykorona­ utca sarkán) akár sze­mélyesen akár posta útján kéri. Alkalmunk volt látni Krasznay Pál aradi honvédezredes meleg­hangú levelét, melyben a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a Dr. Johnson kenőcsről, mely a 20 év óta gyógyfürdőkkel és szerekkel hiába kezelt csuzor és köszvényes bajára már 12 napi hasz­nálat után gyógyulást hozott. Általános a nézet, hogy a Johnson kenőcs a legnagyobb konkurrense a nagyban hirdetett köszvény és csuzus bántalmak elleni gyógyfürdőknek.­­ (A „Ludas P­atyi“ szerzőjének emléke.) Vasárnap leplezték le Debrecenben Fazekas Mi­hálynak emléktábláját nagy közönség jelenlétében. A leleplező ünnepséget a Csokonai-kör rendezte, a csinos emléktáblát Tóth András debreceni szü­letésű szobrász készítette. A tábla fölirata ez : ITT ÁLLOTT AZ A HÁZ, melyben LUDAS MATYI HÍRNEVES SZERZŐJE FAZEKAS MIHÁLY ÉLT S MEGHALT 1776-1828. Emlékezetére emelte a Csokonai-kör 1898. Az ünnepséget Széll Farkas, a Csokonai­­kör elnöke nyitotta meg, Géressy Kálmán emlék­beszédet mondott, Benedek János dr. pedig elsza­­vaz­ta ez alkalomra írott ódáját. Végül Se­szt­­n­a Lajos átvette az emléktáblát megőrzés és gondo­lás végett.­­ (Vizbefult nyolc ember.) Podbiel árva­­megyei községben a múlt szombaton az ott dolgozó földmunkások közül nyolc ember a felügyelő meghagyására egy ladikba szállva, a nagyon megáradt Árva folyón szerszámo­kat akart átszállítani. A ragadó ár a lélek­­vesztőt elsodorta és a nyolc munkás a hul­lámokban lelte halálát. A munkafelügyelő, a szerencsétlenség okozója, kétségbeejtő ré­mületében öngyilkossági szándékból pisz­tolyt fordított maga ellen, de ezt még ide­jében kiragadták kezéből. A szerencsétlenül járt családfentartókat nyolc özvegy és 24 árva siratja.­­ (Rendőri hírek) Végzetes összeütközés. Gyimóti József 17 éves kocsis tegnap este a külső jászberényi­ uton szekerével nekihajtott egy arra haladó villamos kocsinak. Gyimóti az összeütközés pillanatában kiesett a kocsiból és oly súlyos sérü­léseket szenvedett, hogy még az éjszaka folyamán meghalt. A vizsgálatot megindították. — Ismeret­len Öngyilkos. Az összekötő vasúti hídról tegnap egy ismeretlen férfi a Dunába ugrott s a habok között nyomtalanul eltűnt. — Vigyázatlan moz­­donyvezető. Ma reggel a filátori gát közelében az ó­budai rakodóparton az esztergomi vasút 5339. számú mozdony, melyet Szenes Henrik mozdony­­vezető kezelt, elütötte Lindmayer Antal majorosnak a síneken áthaladó egyfogatú kocsiját. A kocsi hátulja teljesen összezúzódott. Lindmayer maga kibukott a kocsiból úgy, hogy súlyos zúzódásokat szenvedett. A szerencsétlenségért a mozdonyveze­tőt teheli a felelősség, mert elmulasztotta a mene­telnél a kellő elővigyázati intézkedéseket. — Fiatal betörő. A Dob­ utca 12. szám alatt levő ház ház­­felügyelője tegnap este észre vette, hogy Ser Ignác, a házban lakó 14 éves üveges inas az első emelet vaskorlátjához kötelet erősít s azon leereszkedik a Klein és fiai szappangyári cég irodahelyiségébe. A házmester azonnal utána ment s lefülelte. A rendőrségnél a fiatal tolvaj bevallotta, hogy már e hó 13-án is ott járt s 45—50 frt készpénzt el­lopott. A rendőrség a fiatal betörőt fogva tartotta. — A legkisebb betörő. Alig egy méter magas sovány emberke Mikus János és mégis egyike a legveszedelmesebb betörőknek. Mindössze 18 éves és már több ízben volt büntetve kisebb-nagyobb csinyei miatt. Szervezett bandája volt, melynek tagjai Mikust kötélen szokták a nyitva felejtett kis ablakokon az üzletekbe leereszteni. Alig pár napja, hogy kiszabadult a börtönből s tegnap már ismét visszakerült. Az ügyészség indítványára­­most elmebeli állapotát is megvizsgálják, mert valószínű­, hogy a kis embernek az elméje sem normális. A szocialista­ mozgnyom, Budapest,április 19. A budapesti rendőrség hatalmának egész súlyával rávetette magát a szocialis­tákra. Irataikat a postán lefoglalta, a szocia­­listaság hírében álló egyéneket tömegesen kiutasítja a főváros területéről, azokat a szocialistákat, akik nem idevaló illetőségűek. Ez az utóbbi intézkedése alkalmas lehet ugyan arra, hogy a főváros területén csök­kenjen a szocializmus, de a kiutasított apos­tolok most annál nagyobb propagandát fejthetnek ki a vidéken-A szocializmus terjedésére vonatkozó­lag a következő híreket vettük : Szocialisták kiutasítása. A fővárosi rendőrség sorban kiutasítja azo­kat az egyéneket, akik szocialista irányban műkö­dést fejtettek ki. Valamennyit illetőségi helyükre toloncolták és csodálatos, mily gyorsasággal állapí­tották meg ez alkalommal mindenkinek illetőségét, halott máskor, ha magánfél­körig az illetőségé­nek megállapítását, csigalépésekkel halad a hivata­los apparátus. A kiutasított szocialisták közt van egy jog­hallgató : Szabados Sándor, egy ügyvédsegéd. A fővezérek, Bokányi, Baron, Grossmann és Pfeiffer azonban itt maradtak a fővárosban. Az első kettő budapesti illetőségű, Pfeiffer pedig vas­megyei illetőségű ugyan, de hír szerint a vas­megyei orsz. képviselők fölkérték a belügyminisz­tert, hogy ne engedje Pfeiffert kiutasítani, mert Vas megyében úgy is terjed a szocializmus. Ennek következtében Pfeiffer belügyminiszteri engedél­lyel továbbra is Budapesten maradhat. Egy másik verzió szerint Pfeifer Sándort lazítás miatt porba fogták és tekintve az esküdtek hangulatát, való­­színűleg el is ítélik. Emiatt nem utasították ki a fővárosból. Grossmann Sándor se bízik valami nagyon abban, hogy sokáig szabadlábon marad. Jogérvé­nyes ítélet van ellene, s ennek alapján két havi fogházbüntetést kell elviselnie, melyre mindeddig halasztást kapott. Baront és Bokányit régebben nagyobb pénz­büntetésekkel sújtották sajtó útján elkövetett vétsé­gek miatt, de mindez ideig sem az első, sem a második nem fizette le a bírságot. Bizonyos, hogy a pénzbírságot mind a kettőnél átváltoztatják fog­ságra, és akkor Bokányit 60 napig, Baront pedig másfél hónapig zárják el. A szociáldemokrata párt vezetősége a kiuta­sításokra vonatkozólag felhívást intézett az elvtár­sakhoz, melyben lelkükre köti, hogy minden elle­nük hozott végzést okvetlenül megfölebbezzenek ; meg kell fölebbezni a kiutasítási végzéseket is, ha mindjárt a toloncházban tartanák is az illetőt az ügy eldöltéig. Semmiféle jegyzőkönyvet ne ír­janak az elvtársak alá, áruig azt maguk el nem olvasták. A rendőrség azon van, hogy a kiutasított szocialisták ne is felebbezzenek a kiutasító végzés ellen. Egyik laptársunk értesülése szerint Engel­­bach rendőrtanácsos, mikor a kiutasító végzést közölte a toloncház szocialistáival, megkérdezte, hogy akarnak-e felebbezni. De rögtön hozzá­tette: „Ajánlom az uraknak, hogy ne felebbezzenek, mert roszul járnak. Itt maradnak a toloncházban még huszonnégy napig s lesz gondom rá, hogy ezt a három hetet soha el ne felejtsék.“ Termé­szetes, hogy ilyen kecsegtető kilátások mellett, senkinek sem volt kedve felebbezni. A kiutasított szocialisták családjai a kiuta­sítás által elvesztették kenyérkeresőjüket, az el­­toloncoltak pedig illetőségi községükben, vagy egyebütt a fővároson­ kívül, nem tudnak maguk­nak máról holnapra egzisztenciát teremteni. A kiutasítottak családjai pénteken elmentek Halmos polgármesterhez, hogy kikérjék az ő párt­fogását. Halmos akkor azt üzente, hogy hétfőn fogadja őket. Ennek folytán tegnap, hétfőn, a városházára ment tíz asszony és tizenkilenc gyermek, kiket Pfeiffer Sándor, Boron Ede és Bokányi Dezső vezettek. A küldöttség szónoka meg akarta kérni Halmost, hogy valamiképen legyen segítségére az elhagyottaknak s ezt annál is inkább remélte, mert a polgármester a megválasztatása után tar­tott nagyszabású beszédben erősen fogadkozott, hogy ő a szegények atyja akar lenni. A polgár­­mester előszobájában ülő tanácsjegyző a deputációt nem akarta bebocsátásai. Pfeifer magából kikelve azt kiáltotta: „Micsoda beszéd ez? A polgár­­mesternek kötelessége bennünket fogadni és nekünk jogunk van elébe járulni.“ A zajos jelenetre Halmos egy szolgával be­­hivatta a tanácsjegyző­t. Néhány perc múlva ki­jött a tanácsjegyző és tudatta a küldöttséggel, hogy a polgármester valamennyieket nem fogadja; válaszszanak maguk közül valakit, s az azután be­mehet hozzá, hogy előadja a küldöttség óhajtását. Pfeiffer dühösen kiáltotta: „Vagy mindany­­nyian, vagy egy se megy be“. „Amint tetszik“, válaszolta a tanácsjegyző. S a tíz asszony és ti­zenkilenc apró gyermek elhagyta az előszobát, a­nélkül, hogy a „szegények atyját“ látta volna. A szocialista munkások között felmerült az a terv, hogy legközelebb egy több ezerre menő küldöttség vonuljon Halmoshoz és köszönje meg neki azt az atyai jóságot, melylyel a nyomorba jutott asszonyokon és gyermekeken segített s gra­tuláljon neki ahhoz a következetességhez, mely­lyel polgármesteri megnyitójában tett fogadalmat, hogy ő a szegények atyja lesz, valóra váltotta. A külföldi segítség. Pénteken este két külföldi szocialista érkezett Budapestre, kiknek egyike az osztrák képviselőház tagja, másika pedig egy belga munkásegyesület elnöke. Megérkezésül­ után azonnal Újpestre men­tek, ahol egyik elvtárs házában több idevaló szo­cialistával értekezletet tartottak. Az értekezlet a kora hajnali órákig tartott, reggel pedig a két külföldi szocialista vezér visszautazott Bécsbe. Az értekezleten, mint halljuk, a magyarországi vezérek ismertették a magyarországi földműves munkások szervezésének állását, a külföldiek pedig közölték, hogy a külföldi pártok a magyar földműves-mun­kásosztály érdekében mit szándékoznak tenni. A hatósági üldözéssel szemben a magyar­­országi szociáldemokrata párt, mely immár hatalma­san szervezve van, az ellenállás fegyveréhez nyúl. Tervben van egy általános munkássstrojk. A föld­műves munkásság már kész a munka meg­tagadására. A két külföldi 100 szocialista jelentése sze­rint az összes európai munkás-egyesületek és szo­cialista pártok még május hó folyamán meetinge­­ket rendeznek, melyeken tiltakozni fognak a magyar munkások elnyomása és a reakcionárius mozgalom ellen. Ugyancsak mindenfelé országos gyűjtéseket rendeznek a magyar sztrájkpénztárak javára. A gyűjtéseket a külföldön alakítandó sztrájk­bizottságok vezetik. Az értekezlet tagjai megegyeztek abban, hogy a legközelebbi napokban nagyobb értekezle­tet hívnak össze, mely valószínűleg már dönteni fog abban a kérdésben, hogy lesz-e sztrájk vagy nem. A magyar szociáldemokrata párt által meg­indított mozgalom igen kedvezőnek ígérkezik rá­juk nézve. Múltkor a londoni szocialisták nyilatkoztak, most pedig a bécsi szocialisták, a­kik a követ­kező határozatot hozták egy népgyűlésen. „A mai népgyűlés kimondja, hogy azért a zsarnok és törvénytelen eljárásért, melyet a m. kir. zsandár kormány a magyarországi munkás­sággal szemben elkövet, megvetését fejezi ki. He­lyesli a magyarországi munkásság azon kiáltvá­nyát, melyben a művelt nyugati népek jogérzüle­téhez fordulnak a velük szemben elkövetett bru­talitások miatt, mert itt a reakcionárius Ausztriá­ban élő és idegen állam kötelékébe tartozó mun­kások is több szabadságot és törvényes jogvédel­met élveznek, mint azon proletár testvéreink, akik a szabadnak nevezett Magyarország törvényes jog­körébe tartoznak, ha imét mindennap kapjuk a vérlázító esetek leírását.“ A bécsi szocialisták ezt a határozatot meg­küldik Darányi földművelési miniszternek. A svájci szocialisták a jövő vasárnap Bern­ben gyűlést tartanak a következő napirenddel : A magyar kormány eljárása a munkásokkal szemben. Singer német birodalmi képviselő szintén népgyű­­lést akart összehívni jövő vasárnapra Berlinben, a magyar szocialisták ügyében, de illetékes helyen tudtára adták, hogy a népgyűlést nem fogják meg­engedni, így a német szociáldemokraták kiáltvány­ban fognak megnyilatkozni. Agrárszocializmus Torontálban­ Az szocialisták egyik legerősebb pozíciója Torontál megyében van. A múlt héten Kumon községben tartottak gyűlést mintegy százötvenen. Az ülést be sem jelentették, hanem titokban szónokoltak s megvá­lasztották a „tisztviselőket“ is. Azonnal­­­megkezd­ték az alap gyűjtését is, amit a csendőrség a 482 nevet tartalmazó szocialista jegyzékkel egyetemben lefoglalt, 61 egyént pedig feljelentett a főszolga­b­íróságnak, mert gyűlést tartottak engedély nélkül. 7.

Next