Alkotmány, 1899. február (4. évfolyam, 28-51. szám)

1899-02-24 / 48. szám

t. levitték a sírboltba, ott még egyszer beszen­­telték, azután a főudvarmester átadta a kapuc­sinusok guardiánjának. Erre a család tagjai visszatértek a templomba, mire az udvar és a többi jelen voltak elhagyták a templomot. A temetésen a közös és osztrák minisztere­­ken kívül jelen voltak Jukssics és Széchenyi gróf miniszterek és Apponyi gróf magyar­­országi udvarnagy is.­­ (A munkácsi püspök Alsó-Vereckei.) Firczák Gyula munkácsi görög katholikus püspök február 18-án nagyobb kísérettel Alsó-Vereckére érkezett, hogy ott megtekintse a földművelési mi­­niszter által a ruthén papság számára rendezett gazdasági tanfolyamot. A püspököt rendkívül nagy lelkesedéssel fogadták hívei és papsága, a környék intelligenciája, a hatóságok, tantestületek és isko­lásgyermekek. Alsó-Vereckén az egybegyűltek élén Egan Ede mint megbízott üdvözölte a fő­pásztort és köszönetet mondott neki megjelenéséért. Vasár­nap a püspök a plébánia templomban fényes asz­­szisztenciával szent misét mondott, melyre a kör­nyék lakossága egyházi lobogók alatt jött. Mise után a püspök szentbeszédet tartott. Majd vissza­vonulva a plebánia-épületbe, fogadta a számos küldöttséget, melyek mindegyikéhez volt néhány nyájas szava. Délben Egan Ede házánál lakoma volt a püspök tiszteletére. Hétfőn a főpásztor megtekintette a tanfolyam helyiségeit és meggyő­ződött az előadások szakszerű és hasznos voltáról, majd kocsira ült és kihajtatott a galíciai határ­szélen felállított millenniumi emlékhez. Délután eltávozott a főpásztor Alsó-Vereckéről, honnan népe szeretetét és ragaszkodását vitte magával s hol megjelenésének feledhetlen emlékét hagyta maga után.­­ (Rendjel adományozások) A király Dárdai Sándornak, az állami számvevőszék alelnö­­kének a másodosztályú, Csorba Ferenc dr.-nak osz­­tálytanácsosi címmel e jelleggel felruházott minisz­teri titkárnak a harmadosztályú vaskoronarendet adományozta az egyes szakminiszterek kezelése alatt levő alapok és alapítványok rendezése és azok szabályozása körül szerzett érdemeik elismeréséül.­­ (Az országos katholikus tanítói bizott­ságnak tanügyi tanácsa) folyó hó 27-én dél­után 4 órakor a budapesti központi pap­nevelő intézetben gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A folyó évi július hónap­ban tartandó közgyűlés tárgysorozatának megállapítása és a tárgyalandó tételek elő­adóinak kijelölése. 2. Az országos bizottság és a hazai katholikus tanító-egyesületek között létesítendő viszonyból folyó legköze­lebbi teendők megállapítása. 3. Egy köz­ponti bizottsági helyiség létesítése módoza­tainak megbeszélése. 4. A bizottság árva­­ház-alapjának ügyében teendő intézkedésről való gondoskodás. 5. Egyéb folyó ügyek és indítványok.­­ (Pulszky Ágost balesete.) Pulszky Ágost orsz. képviselőt ma nagyobb mérvű baleset érte.­­Délelőtt a Múzeum­ körúton egy a Kerepesi­­útra induló villamos kocsira akart fölszállni, de a kocsi perronját elzáró láncos szíl leütötte cilinderét. Pulszky kalapja után kapott, de ő hirtelen mozdu­lat közben elvesztette az egyensúlyt és oly erővel esett le a kövezetre, hogy eszméletlenül terült el. Az arra haladók közül valaki fölismerte a földön heverő emberben Pulszky képviselőt, kit erre be­vittek egy közeli üzletbe. Egy orvosnövendék hamarosan kimosta és bekötötte a képviselőnek fején szenvedett és erősen vérző sebeit s mikor magához tért, frakkeren hazaszállította az Esterházy­­utca 12. sz. alatt levő lakására. — (Sub auspiciis Regis ) A budapesti tudo­mányegyetemen — mint említettük — két hall­gatót: Zubriczky Aladárt a hittudomány, Navratil Ákost a jogtudomány doktorává, sub auspiciis regis fognak felavatni. A felavatások március hónap egyik vasárnapján lesznek az akadémia nagytermében.­­ (Csajthay Ferenc állapotában) tegnap óta lényeges változás nem történt. A beteg általában könnyebben érzi magát s fel­tétlen nyugalomra lévén szüksége, látoga­tókat még nem fogadhat. A kórházban foly­ton igen sokan tudakozódnak a sebesült lapszerkesztő állapota felől.­­ (A liechtensteini hercegség jubileuma.) Holnap fogja Liechtenstein fejedelemség kétszáz éves fennállásának ünnepét megülni. A Vorarlberg és Svájc közé szorult kis országban II. János fejedelem uralkodik 1858 óta, a­ki Liechtenstein- Nikolsburg-Gundakar ágból való. A fejedelemség abban különbözik előnyösen minden más európai államtól, hogy egyáltalán nincs katonája. A had­sereget a fejedelem akkor szüntette meg, mikor 1868-ban az általános hadikötelezettséget eltörölte. A közbiztonságról néhány csendőr gondoskodik. Az ország a legkisebbek közé tartozik (területe 179 négyszögkilom­éter, Andorra köztársaságé 452, Beusz (idősebbik ág) 316, San Marino 59 és Mo­naco 22 négyszögméter), s éppen oly arányú államadóssága is, mely mindössze 7500 forintot tesz ki. Múlt év december havában ünnepelte II. János 40 éves uralkodói jubileumát, azonban tekin­tettel az Ausztria-Magyarországot ért súlyos csa­pásra, az ünnepély teljes csendben folyt le. Neve­zetes, hogy míg egyébütt a női nem számbelileg jóval túlsúlyban van a férfiak fölött, Liechtenstein­ben fordítva áll a dolog. Minden liechtensteini leány megkapja a maga liechtensteini­ ját, sőt marad fölösleg is s igy még az özvegy asszonyok is másodszor mehetnek férjhez. Kevesen tudják, hogy Liechtensteinben választási kötelezettség van, még pedig a betöltött 24-ik életévtől kezdve. Az ország­gyűlésnek 15 tagja van, ezek közül 12-őt válasz­tanak — s a­ki nem adja le szavazatát, azt kemé­nyen megbüntetik — a többit a fejedelem nevezi ki. A fejedelemség majdnem tisztán katholikus s a svájci Chur egyházmegyéhez tartozik. Eddig a posta, távirda, vám és pénzverde szerződésileg osztrák kézben volt, de a XX. század elejétől kezdve Liechtensteinnek és meglesz a maga pénze. Az illető törvényeket az országgyűlés már meg­hozta. A székhely az 1200 lakossal biró Vaduz falu.­­ (Harangszentelés Kőbányán.) Ma dél­után három órakor szentelte meg Boltizár József püspök, érseki helynök, az uj kőbányai templom három szép harangját. A harangok felszentelése után a püspök szép beszédet intézett a jelenvolt nagyszámú és előkelő közönséghez, végül Isten áldását kérve a fővárosra és annak közönségére. A harangok közül kettőt a székesfőváros, egyet pedig Claud­y Guidó fővárosi polgár és felesége aján­dékoztak a templomnak.­­ (I. Napóleon halotti maszkja.) Ha a francia a rendesnél nagyobb mértékben akar lelkesedni, nagy Napóleont, a forradalom­szülte világhódító császárt idézi emlékeze­tébe- No, ez nem kerül pénzbe. Hanem Na­póleon halotti maszkja, melyet Szent Ilona­­szigetén Antomarchi orvos készített a császár arcáról s melyért valaha Angolországban hatezer font sterlinget kínáltak, az már pénzbe kerül. Elég csekély az az összeg, melyért azt most egy Forty nevű angol nő megvette árverésen. Mindössze 435 frankot adott érte. De talán nem is a pénz tartja vissza a franciákat attól, hogy magukénak nevezhessék nemzeti nagylétük leghatalma­sabb alakjának halotti maszkját, vonásai­nak hű mását, hanem inkább az, hogy a híres francia kegyelet Napóleon iránt ugyancsak leszállt a forrpontról a fagy­pontra.­­ (A budapesti növendékpapság) magyar egyházirodalmi iskolája vasárnap délután fél ötkor a központi papnevelő első emeleti dísztermében az intézeti ének- és zenekar közreműködésével tartja évenkint szokásos díszgyűlését. Tárgysorozat: Nyitány. Strausz­tól. Előadja a zenekar. Elnöki megnyitó. Tartja Bagats Rezső. — „Ima“. Kücken­­től. Előadja az énekkar. — Társadalmi fejlődés és kath. egyetem. Irta és felolvassa Duliskovich Elek. — Egyveleg a Cigánybáró­ból Strauselól. Elő­adja a zenekar. — Ébresztő. Irta Fridrich Sándor, szavalja Vargyas Tivadar. Honvéd csatadal. Huber M­­ói. Előadja az énekkar. — Elnöki záró­szó. Tartja Ragáts Rezső. — Induló. Előadja a zenekar. — (A rendőri előléptetések.) A főkapi­tányság a rendőri sajtóiroda utján a következő nyilatkozatot adta ki : Egyes napilapok a rend­őrségi tisztikarban legutóbb bekövetkezett egy nyugdíjazás és egy haláleset alkalmából személy­változásokról hoznak hírt, úgy a név szerint kö­zölt előléptetésre mint pedig a főkapitánynak ma­gánlakás félfogadására vonatkozó közlemények a valóságnak meg nem felelnek.­­ (A statisztika diadala.) A Shakespeare tanulmányok legújabban egy kimondhatatlanul fon­tos részlettel szaporodtak meg. Egy kiváltképpen megbicsaklott német tíz esztendőt szánt arra, hogy az angol klasszikus­ kiadások alapján megmérje a nagy angol költő műveit sorok, szavak és betűk szerint. Szellemes munkájának eredményét most tette közzé egy német „Rundschau“-ban. Egyelőre csak annyit mond, hogy Shakespearénak „Hamlet“-je ebből a szempontból is az első mű, mert a drámá­ban van 2930 sor, 29,492 szó és 120,434 betű. A további kutatások fogják kideríteni, miért nem elégedett meg Shakespeare 120,000 betűvel, vagy miért nem egészítette ki a szavak számát 29,500-ra, holott csak nyolc nyomorult szóval kellett volna többet írnia. Vagy micsoda célja lehetett a költőnek, hogy átlagos számmal mindenütt 4­083 (az utolsó tizedes nem egészen pontos) betűből álló szavakat használt ? Ezek a nagy és fontos kérdések eddig­­elé nincsenek megoldva, de meg vagyunk róla győződve, hogy további tíz év folyamán a németi Gründlichkeit erről a titokról is le fogja rántani kíméletlen kézzel a leplet. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a statisztikus számítását­­ ellen le­hessen őrizni. Mert ilyen tudományos kérdésben csak nem lehet egy ember szavában megbízni , vétkes könnyelműség volna a költő jellemzését ilyen ingatag alapon felépíteni.­­ (Kérelem az irgalmas szivekhez.) Fel­kérettünk az alábbiak közlésére: Teljes bi­zalommal fordulok az irgalmas szivekhez egy jó házból való, de nagyon szegény leány érdekében, aki fel van véve apácának, de mert szegény, nem képes a szükséges kelengyéjét összeállítani, hacsak a nemes szivek meg nem könyörülnek rajta. A szives adományok Varga Mihály plébános nevére Csongrád-Csanyra küldendők.­­ (Perosi Bécsben.) Perosi legújabb műve, a „Lázár feltámadása (La Risurreione di Lazzaro) — mint Bécsből írják — már­cius 13-ik és 14-ik napján kerül bemuta­tásra a bécsi „Musikverein“ nagytermében egy olasz szóló kvartett, a cs. és k. udvari opera-zenekar s egy 200 férfiból és nőből álló énekkar közreműködése mellett. Ezen két felette érdekes és élvezetes zeneestnek vezetését Mahler igazgató vállalta el. Az előadásoknak, melyeket az Alland gyógy­intézet javára fognak játszani, védnöknője Mária Jozefa főhercegasszony.­­ (Influenza reminiszcenciák.) Abból az al­kalomból, hogy most fővárosszerte ismét nagyobb számmal fordulnak elő influenza megbetegedések. Fürjese­ dr., a Rókus-kórház titkára, érdekes reminiszcenciákat közöl az utolsó nagyobb járvány idejéből. Az 1889-ik év utolsó hónapjában indult körútjára az influenza Oroszországból és néhány nap alatt egész Európára kiterjedt. Magyarorszá­­­gon tömegesen betegedtek meg hirtelen az embe­rek és az orvosok s gyógyszerészek alig tudták a rájuk nehezedő kötelességet teljesíteni. Párisban a Louvre árucsarnokainak alkalmazottai közül pár nap alatt hatszázan dőltek ágyba és a központi táviró hivatal nagy személyzetének nagyobb része is hirtelen megbetegedett. Nálunk Budapesten leg­több influenza megbetegedés 1890. január első két hetében fordult elő. Érdekes megemlíteni, hogy az idei influenza inkább a jobb módúakat támadja. A szegényebb néposztálynál sokkal kevesebb az influenza megbetegedés. Ezt bizonyítja az is, hogy 1890-ben az óriási számú influenza betegek közül, a balparti közkórházban mindössze csak 273 beteg jelentkezett. A többiek jobb módúak lévén, otthon gyógy­kezeltették magukat, úgy látszik azonban, hogy az influenza mérge az évek során folytono­san gyengül, amit a most észlelhető influenza­esetek enyhe tünetei, gyors és kedvező lefolyása is bizonyítanak. Az első és talán a legnagyobb influenza-járvány 1510-ben Máltáról indult ki és egész Európára kiterjedt. Ekkor XIII. Gergely pápa is megkapta az influenzát, melyből csak igen lassan gyógyult ki. Jelen században a leg­nagyobb influenza járvány 1830-ban volt.­­ (Gyászrovat.) A kisbéri esperesi kerület papsága külön gyászjelentésben emlékszik meg Szalay Pál hadi esperes plébános haláláról, mely u­soánik­v. 1899. február 24 IST KÉRJÜK HALDEK MAGÁNJEGYZÉKÉT Budapet, Károly-körut 9. szám.

Next