Alkotmány, 1899. április (4. évfolyam, 79-104. szám)

1899-04-30 / 104. szám

1899. április 10. ■«■■■■■■ i ■■■—ii»ii I»—— i ■ - —— ■»*■— ■■■«■■■ -• AUttttttHÁAlr, második ülésszakát berekesztik s nyomban megnyitják a harmadik ülésszakot. A főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága május hó 4-én délelőtt tizenegy órakor ülést tart, melyen a kúriai bírásko­dásról szóló törvényjavaslatot veszik tárgya­lás alá. A javaslat május 8-án kerül majd plenáris tárgyalás alá. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának vezetősége nagy buzgalmu elnökével, Zichy Aladár gróffal élén, fárad­hatatlanul munkálkodik, hogy mielőbb minden irányban megkezdhesse működését. A­­ hivatalosan csatlakozott szövetkezetek száma már­is meghaladja az ötvenet s nap­­nap­ után érkeznek újabb csatlakozások, ami csak arra ösztönözheti a központot, hogy működése mennél hasznosabb legyen az egyes szövetkezetekre A központ kikül­döttei már megkezdették munkájukat a vidéken, részint a már létező szövetkezetek útbaigazítása, részint újak alakítása végett. A napokban kezdte meg működését a kisbéri béz­­fogyasztási szövetkezet. Kisbér után következnek : Nagy-Perkáta, Csatk­a, Bakócza Duna-Adony stb. A központ vezetősége reménye, hogy május hóban már minden irányban megkezdheti működését. A beren­dezkedésre újabban Hunyady Imre gróf és n­ováth Géza gróf 100—100 forintot adomá­nyoztak. A pártoló tagok sorába beléptek : Városy Gyula pápai prelátus, a központi papnevelő igazgatója, Haydin Károly ügyvéd, Vélics Antal, birtokos. A katholikus autonómia szervezése cél­jából egybehívott országos kongresszus 27 es bizottsága május 2-án, kedden, délután 4 órakor a főrendiház bizottsági termében ülést tart. Az indemnity vége. A Széll-kormány végre megszabadult a Bánffy kormány egyik legkellemetlenebb örökétől ,az indemnitytől. A hivatalos lapban közhirré teszi ma az Orszá­gos Törvénytár szerkesztősége, hogy ma, áp­rilis 29-én kiadatik az Országos Törvénytár 1899. évi 4-ik száma: a VIII. t.-cikk az 1899. évi állami költségvetésről. A szerb egyházi viszály. Olvasóink még emlékeznek arra, hogy Eremits Pál és Pav­lovits István a görög-keleti szerb egyházi vagyon rendetlen kezelésével vádolták Brankovics György karlócai patriarchát. Erre az ügyre vonatkozólag ma a következő so­rok közlésére kérettünk fel . Miután értesültem arról, hogy több lapban meggyanúsítottak, mint hűtlen és hanyag hivatal­nokot, indíttatva érzem magam közzétenni azon bizonyítványt, melyet Brankovics György patriarcha állíttatott ki számomra, kevéssel az előtt, hogy megváltam szolgálatából. E bizonyitvány igy hangzik : Kv. 4295 ex 1895. Bizonyitvány-Kongresszusi választmány. A kongresszusi választmány alólírott el­­­nöksége, mint a görög-keleti szerb nemzeti egy­ház karlócai alapjainak és alapítványainak igaz­gatósága hivatalosan igazolja, hogy Pavlovits István úr az előbb említett alapok és alapítvá­nyok igazgatóságánál ideiglenes kisegítő köny­velői minőségben 1890. január 15-től kezdve fölötte a hatóságának teljes megelégedésére műkö­dött és hivatalában kitüntette magát szakértelme, szorgalma és pontossága, valamint előzékeny és tisztességes magaviselete és modora által. Ezen bizonyitvány saját kérelmére és használatára állit­­tatik ki. Karlóca, 1895. okt. 27—nov. G. György, s. k., patriarcha. E bizonyitvány tehát igazolja, hogy Branko­vics György metropoüta tisztességes embernek ismert el mindaddig, m­íg ellene följelentést tettem. Hogy alkalma legyen engem bíróság előtt felelős­ségre vonnia, ezennel a nyilvánosság előtt is ismét­lem az ellene emelt súlyos vádat és felhívom : indítson ellenem, sajtópert. Majd az esküdtek előtt igazolni fogom, hogy vádam a lehető legalaposabb. Újvidék, április 28. Pavlovits István: Uj főispánok . . . Már hetek óta, hol ebben, hol amabban a lapban felmerül az a hír, hogy az uj kormány seprű alaposan megtisztítja ezt, meg azt a főispáni széket. Ám a hivatalos lap még mindig makacsul hallgat az uj főispánokról s a Vadnayak, Almássyak, Hab­erek, Molnárok, Sárközyek (a legtipikusabb Bánffy-ispánt nem is említ­jük) még szörnyen iigan ülnek Bánffytól kapott bizalmai hivatalaikban. Azonközben kombinációkban utazó laptársaink kisebb­­nagyobb merészséggel egyre buktatnak és neveznek ki főispánokat. Haller gróf udvar­helymegyei főispán helyébe Forgách Antal gróf balassagyarmati országgyűlési kép­viselőt ültetik s midőn ezt teszik, cseppet sem sajnálják szegény Udvarhelymegyét. Szolnok megyében Almássy Géza örökösévé Lippich Gusztáv takarékpénztári igazgatót teszik, nyilván azt akarván ezzel mondani, hogy Seéli Kálmán miniszterelnöksége alatt ro­sz dolguk lesz a pénzintézeteknek, mert lám bankigazgatók máris ott hagyják a sülyedő ezüstflottát. A Nógrád-Honti­ Ellenzék úgy értesül, hogy a vér vízzé vált, amennyiben Scitovszky János, volt nógrádi alispán, a nógrád-honti volt nemzeti párt vezértagja kineveztetik főispánná, még­pedig vagy Hontba Horváth Béla helyébe, vagy pedig Nógrádba Török Zoltán helyébe. Nagyon megható. De a legmeghatóbb nem az,, ami Trencsénben készül, hanem ami Árva­­megyében csinálódik. Ott kifelé áll Kürthy Lajos főispán szekere rudja és utód­jául emlegetnek egy (Antoniusszal szólva) derék becsületes embert: Csillaghy József árvai alispánt, Kubinyi György ország­gyűlési képviselő vejét és Kubinyi Árpád alsó-kubini mandátumának atyját- Csillaghy József Bánffy báró választási elnökeinek csillagi közé tartozik. Zseniális Tarnócz,­­imitátor. 1896-ban ő volt a választási el­nök Alsó-Kubinban. 884 néppárti szavazót megakadályozott joga gyakorlásában s oly irutálisan bánt el a választókkal, hogy például 36 óráig húzta-halogatta a válasz­tást, csakhogy alaposan kiéhez­esse a jegy­zők, csendőrök és regálebérlők által amúgy is „megpuhított“ néppártiakat. S ez az úr lenne most főispán ? Árvamegye igazi árva megye. Oda nem hat el sem a jog, sem a törvény, sem az igazság éltető melege. A harmadik ülésszak. A kúriai bírásko­dás, valamint a házszabályok revíziójának letárgyalása után május első felében véget ér az 1896—1901 iki országgyűlésnek szo­katlanul hosszú második ülésszaka és meg­­nyittatik a harmadik ülésszak. Ennek kö­vetkeztében újra fognak megalakulni a bi­zottságok. A pártviszonyokban időközben beállott változások lényegesen más képet fognak adni az új bizottságoknak. A nem­zeti párt nem fog többé szerepelni a bizott­ságokban, ellenben helyet kér ezekben, legalább is a számos taggal bírókban az időközben újra megalakult Ugron-frakció. Vallás és erkölcs nélkül a munkások maguk ellen ellenszenvet, sőt, utálatot ger­jesztenek ; ha t. i. a munkásokban éppen azon bűnöket látjuk, melyek a gazdagok között dúlnak : a hiúságot,a dőzsölést és kapzsiságot. És sok munkás csak bitorolja a „munkás“ nevet, mert az időpasarlás és henyélés bélyegzi meg. Minden munka az Istent dicséri első­sorban. De mivel a munkás is köteles a Teremtőt dicsérni, imádni, hagyjuk meg a munkásoknak nemcsak a vasárnapi szüne­teket, hanem az ünnepeket is. Örömmel és készséggel kívánunk nekik pihenést és mu­latságot. A munkás érdekei szentek előttünk ; hála kötelezi a társadalmat a munkás iránt, mert annak alkotásait mindnyájan élvezzük és használjuk. A munkást csak az gyalázná meg, az hozhatna nevére szégyent, ha ő maga­ magát és m­unk­ás­társait nem becsülné. Az okozhat a munkásnak fájdalmat és kárt, ha őt társai zsarolnák, játszanak ki ; mun­kástársai rövidítenék meg keresetében és vagyonában. Igazságos és méltó bért jogosan kíván a munkás , de a társadalom is méltán el­várja a munkástól, hogy a bért megbecsülje, el ne pazarolja. A takarékosság mindenütt, de leginkább a munkásosztálynál alapja a boldogulásnak. Az „egyenlőség“ üres szó lesz, mihelyt a munkás rangban és fokozatban társait megelőzni, felülmúlni akarja és minden mó­don tisztségekre, kitüntetésre vágyik : az ilyen sérti munkástársait és feldúlja vagy akadályozza a társas és egyleti életet. Krisz­tus, az Istenember, magáról azt mondá, hogy szolgálni jött és nem arra jött, miszerint neki szolgáljanak. Ezen gondolat vigasztalja és vezérli a derék munkást. Nagy baj a munkahiány, de mennyire megtagadja lényeges hivatását a munkás, ha ő maga kerüli a munkát, vagy talán keresi a dologtalanságot ? ! Az evangélium a munka­adó szájába ama igézet adja : „Mit álltok egész nap hivalkodva ?“ Köszöntjük a haza munkásait. Áldás, békesség nekik. Ők az emberek között a méhek, kik hatnak, alkotnak és gyarapíta­nak, hogy általuk a haza fényre derüljön. Á. J. A munkásokhoz. Budapest, ápr. 29. Megelőzve május elsejét, teljes szí­vünkből és teljes elménkből üdvözlünk min­den munkást. A munkások a Teremtő társai , azért midőn őket becsüljük, magát az Istent magasztaljuk, mivel az Istentől jó, tőle származik az erő a munkára. Elénk a vallás állítja a munkást eszményi szép­ségében és gyakorlati nagyságában. A val­lás koszorúzza meg és veszi körül fény­sugarakkal a munka és munkás érdemeit. A szorgalom és iparkodás emberéről mondja az Írás : Adjatok neki kezeinek szerzemé­nyéből és tulajdon cselekedetei dicsérjék őt.“ A munkások a dolog és munka vértanúi. 7. Az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templom. Kimutatás az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templomra a Magyar Általános Hitelbankhoz beér­kezett adományokról : Ceiráky Almássy Erzsébet grófnő 1000 frt­ Hetyey Sámuel pécsi püspöktől 1600 forint. (Ez összeghez hozzájárultak : Hetyey Sámuel püspök 311 frt 03 kr. A pécsi székes káptalan 200 frt. A pécsi papság és hivek, névszerint : Troll Fe­renc c. püspök 10 forint, Dobszay Antal dr 5 forint, Szeifritz István 20 forint, Lechner János 10, Szeredy József 5, Hanny Gábor 10, Spies János 10, Pozsgay József 5, Wurster Jó­zsef 30­­ forint, Döbrössy Alajos 2, Szilvek Lajos 5, Rézbányay József 5 forint, Hanny Ferenc 2, Késmárky István 1 forint, Rézbányay János 2, Wajdits Gyula 10, Glatz Ignác 3, Kör­­m­endy Károly 5, Hradek Károly 2, Mayer György 1, Krun Péter 1, Gadó Sándor 1, Igaz Béla 10, Gyömörey Zsigmond 1, Károly Ignác 3, Sipos István 1, Gauzer János 1, Gruzling Ferenc 1, Fajth Lajos 5 forint, Waldiner István 1, Rang Nándor 1, Ciszterciek rendháza 3, Irgalmasok 2, Dulánszky Mária 50 frt, Magyarfy I. 1, Simon 1, Pachner D, 5, Sávéi K. 2, Bezi M. 1.50, N. N. 2, Krasznay M. 1, Hinka L. 5 és Dulánszky A. 50 frt. A pécsi egyházmegyei plébániák gyűjtése u. m. : Béta 8 forint 3 krajcár, Bátaszék 10 forint, Bely­­lye 12 forint 37 krajcár, Berkesd 8 forint 01 krajcár, Bonyhád 10, Bükösd 2.73, Dárda 4.57, Dombóvár 26, Duna-Szekcső 8.83, Egerágh 5.07, Fadd 10 forint, Felső Ireg 40, F.­Mindszent 18, Gödre 2.40, Görcsöny 4, Eimesház 57.72, Hird 24 forint, Hőgyész 20.29, Kajdacs 12, Kánya 4­05, Kárász 5 50, Keszü 27,80, Kisaszonyfa 1

Next