Alkotmány, 1899. május (4. évfolyam, 105-130. szám)

1899-05-27 / 127. szám

ALKOTMÁNY. 127. szám.­­ Szombat, 1899. május 27. kori szent áldozás. Schlegel Péter, győri székesegy­házi kanonoktól. Példa a vasárnapi szentbeszédhez. — 3. Pünkösd után III. vasárnapra: Jézus szeretete a bűnösök iránt. Nemess Sándor, német-peresztegi plébánostól. — 4. Pünkösd után IV. vasárnapra: «De a te igédre, Uram!» Horváth Lajos, győr-ujvárosi plébánostól. — 5. Pünkösd után V. vasárnapra: Bo­csáss meg, hogy Isten is megbocsásson! Nagy Antal szerkesztőtől. Példák a vasárnapi szentbeszédhez. — 6. — Szent Péter és Pál apostolok ünnepére: Ho­gyan kell minden egyes kereszténynek szent Péter és Pál példájára apostolnak lennie? Horváth Lajos, győr-ujvárosi plébánostól. Alkalmiak: 7. Jézus leg­szentebb Szive ájtatosságának alkalmára. A legszen­tebb Szív mint az igazak és bűnösök öröksége. Fei­ler János, győri káptalandombi lelkésztől. — 8. Bér­málás alkalmára: A Szentlélek szentsége. Mohi An­tal dr. győri székesegyházi apátkanonok, belvárosi plébánostól. — 9. Bucsunapra (Keresztelő szent János ünnepén.): Keresztelő szent János hármas dicsősége és hármas erénye. Feiler János, győri káptalandombi lelkésztől. * Lendvay Márton szobra. Nagybánya város hazafias közönsége díszes mellszobrot állíttat nagy fiának, id. Lendvay Mártonnak, a híres színművész­nek. A város a szobrot Hauer László fiatal fővárosi szobrásznál rendelte meg, aki a mintát már el is ké­szítette. Nagybánya város Jókai Mórt kérte föl a szobormű megbirálására. Jókai tegnap tekintette meg a szobor mintáját, a­melyről nagy elismeréssel nyilat­kozott. A szobrot még ez évben leleplezik. * Das höhere katholische unterrichtswesen in Indien. Ez a f­elolvasásra mindenképen méltó könyv, mely Bischoffshausen Zsigmond báró tollából a jó­­hirű Herder (Freiburg im Bresgau) kiadásában jelent meg, szorosan véve a brahmánok megtérítése érde­kében íródott. A könyv az olvasót megismerteti az indiai nagyobb tanintézetekkel, melyeket az indiai if­júság tudományos kiművelésén buzgólkodó katholikus misszionáriusok tartanak fenn. Különösen a 2200 hallgatóval bíró és francia jezsuiták vezetése alatt álló tritschinopoli-i egyetemmel foglalkozik behatóan s fejtegeti annak nagy jelentőségét különösen a po­gány tanulókra, legfőképen a brahmánokra nézve, kik ott mindenünnen összesereglenek, hogy tudomá­nyos kiképeztetés utján magasabb állami hivatalokra kvalifikációt nyerjenek. Tudvalevő, hogy a brahmá­nok Indiában a legtekintélyesebb kasztot alkotják s igy, ha a katholicizmusnak meg lehetne őket nyerni, az az indiai benszülöttek nagy tömegére enormis be­folyással lenne. Eddig nagy fáradozások és nagy ál­dozatok árán sikerült néhány brahmán-családot a katholikizmusnak megnyerni. Hogy nagyobb jelentő­ségű eredmények elérhetők legyenek, szükséges a megtérteket, kiket a kasztbeliek kiüldöznek maguk közül, anyagilag támogatni. Ez ennek a felette érde­kes könyvnek megvétele utján is történhetik, mivel a bevételt erre a célra fordítják. A könyvet a kiadónál­­lehet a fenti címen megrendelni. Kapható a «Water­­­­land» kiadóhivatalában is (Bécs, I. Schulerstrasse 21). Bischoffshausen báró könyvére különben a jövő hét folyamán még visszatérünk. * História ecclesiastica in usum demi ju­­nioris. Irta: Balás András dr. theologiai profesz­­szor. Két kötet ára 6 frt. Kapható szerzőnél Gyulafehérvárt. Hittudományi tankönyvirodal­munk mennyiség tekintetében kevésbbé, de minő­ségre nézve bátran versenyez a külfölddel. Márkfi és Dankó­ biblikuma, Palásthy morálisa, az újabbak közül Kanyorszky arab nyelvtana, Bita Dezső és Kovács Sándor vallás apológiája, végre Rapaics nagy becsű egyháztörténelme egy­­től-egyig oly kitűnő kézi könyvek, melyeket még nem szárnyalt túl idegen termék. Méltán lép ezek közé Balás História ecclesiasticája is, mely határozottan jobb a monarchiában közkézen forgó Vascottinál. Szerző tulajdonképpen néhány év előtt megjelent művét dolgozta át bővített alak­ban. Most még csak az első kötet van forgalom­ban, de júniusban már készen lesz a második is. Egy tankönyvnél lényeges bírálat tárgyát a kö­vetkező négy pont képezi: anyagválasztás, fel­dolgozás, terjedelem és rendszer. Az egyháztör­­ténetírók leginkább az első pont ellen vétenek. Némelyek lényegtelen eseményeket halmoznak össze, mások meg kihagynak szűkmarkúlag sok fontos részletet. Balás az anyagkiválasztásnál igen szerencsés kezű. Csak egy példával igazol­juk ez állítást. Míg egyfelől a tévtanok jellemzé­sére nem hordja össze azoknak minden hóbortos tételét, addig másfelől az első két században kelet­kezett egyházközségek és iskolák történetének le­írásával olyan szép részletet nyújt, mely tanköny­veinkben ritkán található föl ilyen alakban. A vá­lasztékosság jelzője tehát ráillik a legjobb értelem­ben. Az anyag feldolgozását rövidség, szabatosság és érthetőség jellemzik. Egy fejezet se válik unal­massá a terjengősség miatt; a tévtanok körvona­ozása egy-kettő kivételével feltűnően szabatos; összes fejtegetésein világosság ömlik végig. Nem­­ a rövidség rovására, mint inkább a világosság elő­nyére szolgál, hogy egyes kérdések bővebb kifejté­sét, ma­gyarázatát apró betűkkel adja, beszőve a paragrafusok közé. Szakszerű figyelemre mutat az is, hogy egyes személyek és dolgok jellemzőbb vo­násait röviden megismétli, valahányszor előke­rülnek a tárgyalás folyamán. Ez mindenesetre könnyít a tanulók dolgán. A feldolgozott részek terjedelme teljesen megfelel az akadémiai köve­telményeknek. Heti 9 órában kényelmesen lehet végezni mind a két kötettel. Rendszer tekinteté­ben a közös csapáson halad. Érvényesül benne az általánosan használt kapcsolatos tárgyi és kronológiai felosztás. De úgy látszik, hogy csu­pán a régi sablonok bilincseitől akart szabadulni, mikor Mohamedet teszi egyik időszak határkövéül és a milánói rendelvény helyett II. Constantin trónra­ lépésének évét használja korszakjelzőnek. Irálya ellen egyetlen észrevételünk, hogy in­kább szétfolyó, mint tömör. Ez talán nem is volna hiba, ha világosabbá válnék így a nyelve­zet , csakhogy több helyen ennek éppen az el­lenkezője tapasztalható. Ettől eltekintve Balás munkája jeles tankönyv. Méltán hívjuk föl tehát reá a közfigyelmet. Az egyháztörténelem pro­fesszorai, valamint a világi és szerzetes papság részéről való pártolása — csak biztatás lenne fiatal tudós szerzőnknek újabb munkásságra, főképpen pedig eredményezné azt a jót, hogy papnevelő intézeteinkből a kevesebb értékű külföldi termékek teljesen kiszorulnának. —6. TÁVIRATOK. Alsó-ausztriai tartomány­gyűlés. Bécs, máj. 26. Az alsó-ausztriai tartománygyűlés elfogadta a vidéki községek választási rendjéről szóló javaslatot azzal a pótlással, hogy a nők is gyakorol­hatják a községi választói­ jogot. Az ülés végén a tartományi marsall bejelenti, hogy a holnapi ülés napirendjét az új bécsi községi statútum tárgyalása képezi. Noske tiltakozik ez ellen, mert nem volt meg a fizikai lehetősége annak, hogy az elaborátu­­mot csak el is olvassák, annál kevésbbé, hogy azt tanulmányozzák. Kéri a tartományi marsallt, hogy ezt a tárgyat ne tűzzi ki a holnapi ülés napirendjére, mert különben a kisebbség kényszerítve volna ez ellen minden törvényes eszközt igénybe venni. A tar­tományi marsall rendreutasítja Noske képviselőt azért a kifejezésért, hogy «tiszta, méltatlan komé­dia» és utalással a községi statútumra vonatkozó je­lentésnek idejekorán történt szétosztására, ragaszko­dik a megállapított napirendhez. Olasz képviselőház, Róma, május 26. A mai ülésre elment Crispi, Sonnino, Girolitti, Budini és Zanardelli hiányoznak. Molinesti és Tassi részvétüket fejezik ki Castelar ha­lála felett. A külügyminisztérium államtitkára négy interpellációra válaszol, annak az osztrák koncessió kérvénynek ügyében, melylyel egy bankár-szindikátus engedélyt kér az Adige folyó vizének a Ponte di Ra­­vazzonénál a Trentinóba való levezetésére, amiből az interpellálók szerint Olaszországra nézve nagy hátrányok származhatnának. Az államtitkár kije­lenti, hogy a kormány tanulmányozza ezt a kér­dést, de még nem kapott erre vonatkozólag ele­gendő információkat. Ha tényleg úgy áll a do­log, ahogy előadták, a kormány minden lehetőt meg fog tenni, hogy Olaszország károsítását megakadá­lyozza. Luchini, Romani, Rocca és Marcini interpel­lálók újból hangsúlyozzák az ügy komolyságát. A földművelésügyi államtitkár Tischi képviselőnek az olasz borokkal Magyarországon követett elbánást ille­tőleg tett kérdésére válaszol és kijelenti, hogy Tischi aggodalmai egy kissé túlzottak. Ha egy idő óta a magyar agrárpárt nyomása alatt az olasz borokra vo­natkozó szerződési klauzulát nagyobb szigorral alkal­mazzák is, az olasz exportőrök jogos követelései mégis mindenkor kielégítésre találnak. A képviselőház ez után megkezdi a kormányjavaslatok tárgyalását. Barzilai és Kolajami kifogásolják azt a módot, melyen a miniszterválságot megoldották. Crispi sze­mélyes kérdésben szólal fel és emlékeztet arra, hogy neki nem volt szándéka Massalachba menni. Midőn Baratierit 1892. évben kinevezték Afrika kormányzó­jává, a szónok nem volt miniszter és 1895-ben csak azért beszélt Baratieri­vel, hogy felhívja őt, hogy lép­jen érintkezésbe a hadügyi és kincstári minisz­terekkel és midőn Baratieri kijelentette, hogy min­dent megkapott, a­mit kért, neki nem volt több mondanivalója. (Közbekiáltások.) Baratieri nem akarta számításba venni az ellenség számát, saját szakállára cselekedett, nem várta be a jelenté­seket és így esett meg az, ami történt. (Hosszantartó, viharos közbekiáltások a szélsőbaloldalról. Zaj. A különböző pártok képviselői kölcsönösen kiabálnak egymásra.) Az elnök hasztalanul kéri a képviselőket, hogy őrizzék meg nyugalmukat. A zaj egyre tart, mire az elnök felfüggeszti az ülést és elrendeli a karzatok kiürítését. Egy negyed óra múlva az ülést újból megnyitották. Crispi azt mondja, hogy okmá­nyokat fog bemutatni, melyekből ki fog derülni akkori eljárása és be fog bizonyulni, hogy a Crispi-kormány nem volt felelős Baratieri magatartásáért. (Élénk tet­szés. Több képviselő lemond a szólásról.) Mirabelli és Ferri (szocialista) hevesen megróják a válság megoldását. Utóbbi azt mondja, hogy a katonák vi­tézül harcoltak Afrikában, de egy tábornok megsza­ladt. (Nagy zaj.) Az elnök a jobboldal és a centrum tetszése közt felhívja Ferrit, hogy vonja vissza sza­vait, ez azonban megtagadja azt. Pelloux miniszter­­elnök kéri az elnököt, hogy e szavak vonassanak vissza, mire az elnök erre újból felhívja Ferrit. Ez megmarad vonakodása mellett, ami újabb zajos jele­neteket idéz elő. Az elnök általános zaj közt bezárja az ülést. Magyar művész kitüntetése. Páris, máj. 26. A «Salon« zsűrije a II. osztályú érmet László magyar festőnek ítélte oda Hohenlohe herceg birodalmi kancellár arcképéért. A Fülöp-szigetek, Madrid, május 26. Polavieja tábornok, hadügymi­niszter, Manillából táviratot kapott, amely szerint a spanyolok kiürítették Zambrangát. A Fülöp-szigetiek azt kívánták, hogy a helyet fegyverrel és munícióval együtt adják át nekik és minthogy ezt a spanyolok megtagadták, harcra került a dolog, amelynél a spa­nyolok némi veszteséget szenvedtek. New-York, május 26. A New-York-Herald mai kiadása azonban azt a szenzációs manillai táviratot közli, hogy a filippinók delegátusai nem fogadták el az amerikaiak békefeltételeit és kijelentették, hogy visszatérnek Aquinaldóhoz és folytatják a háborút. A dohányegyedáruság Svájcban, Bern, máj. 26. A szövetségtanács azt indítványozta a szövetségi gyűlésnek, hogy a betegség és baleset esetére való biztosításról szóló törvényjavaslat tárgya­lását sürgősen fejezze be annak a határozatnak a felvétele mellett, hogy a törvény csak a pénzeszkö­zök biztosítása után fog életbe lépni. A financírozás­­hoz külön pénzforrást kell igénybe venni. Ilyen volna a szövetségi kormány javaslata szerint a dohánymo­nopóliumnak a következő alapon való behozatala . Az egyedáruság a lakosság használatára szánt do­hánynak sem minőségét nem rosszabbíthatja, sem a dodohányt és a szivarokat meg nem drágíthatja. A hányipar körében alkalmazott munkások viszonyait a fennálló gyáraknak állami üzembevétele által­­tel­jesen biztosítani kell. A létező dohánykultúrák fenn­állását az egyedáruság behozatala nem érinti. A mo­nopólium tiszta jövedelméből 25 százalékot a lakos­ság számarányához mérten átutalnak a kantonoknak, melyek az összegeket az iskolaügy fejlesztésére for­dítják. Matrózok sztrájkja, Stottin, május 26. Az idevaló matrózok kimond­ták a sztrájkot és elhagyták a hajókat. Nagyobb bé­reket követelnek. A sztrájkolók egy része már eluta­zott, a többiek nyugodtan viselkednek. A hajóskapi­tányok ma délelőtt gyűlést tartottak. A legöregebb sztrájkolókat a rendőrfőnökség összehívta a kikötő­hivatalba, hogy velük egyezkedjék. A román miniszterelnök utazása: Jassy, máj. 26. Cantacuzene miniszterelnök a mi­niszterek kíséretében ma reggel ideérkezett, hogy résztvegyen a konzervatív párt klubja által tisztele­tére rendezett banketten. A lakosság élénk ovációk­ban részesítette a minisztereket. Cantacuzene mi­niszterelnök a pályaudvaron való fogadás alkalmával kijelentette, hogy mindenkor magasan fogja hordani a konzervatív lobogót. NAPIHÍREK. Budapest, május 26. — (Az idő) Közép-Európában általánosan borús és esős, a hőmérséklet nyugatról tovább sülyedt. Hazánk­ban az általános esőzés tovább tartott, sok helyen volt zivatar is, így: Selmecbányán, Keszthelyen, Eszéken, Pécsett jégesővel, Drenkován, Zsombolyán jégesővel, Aradon, Nagylakon, Szegeden, Ungvárt és Kolozsvárit, Tönkén (Bihar vármegye) ma délelőtt heves zivatar tört ki jégesővel, mely a gabonákban is kárt tett. A hőmérséklet többnyire sülyedt. Jóslat: Élénk nyugati szelekkel hűvös idő várható időnként esővel. Hőmérséklet: Budapest 12-5, Ó-Gyalla 11*9, Szeged 14.1, Kolozsvár 14’2, Zágráb 11*4, Berlin 14­0, Bécs 10-2, Páris 8­ 8, Róma 17-7, Szent-Péter­­vár 100, Konstantinápoly 25-7. ~ — (Személyi hírek.) Klementina hercegné és Kob­lurg Fülöp herceg ma délután Szófiába érkeztek; a pályaudvaron az összes miniszterek és nagyszámú közönség fogadta őket. Ferdinánd fejedelem Zam­­­bródig a hercegné elé utazott. — Vaszary Kolos hercegprímás az esztergomi új kórház építési költsé­geire 50.000 koronát adott és a kórház terhére fel­

Next