Alkotmány, 1899. május (4. évfolyam, 105-130. szám)
1899-05-27 / 127. szám
ALKOTMÁNY. 127. szám. Szombat, 1899. május 27. kori szent áldozás. Schlegel Péter, győri székesegyházi kanonoktól. Példa a vasárnapi szentbeszédhez. — 3. Pünkösd után III. vasárnapra: Jézus szeretete a bűnösök iránt. Nemess Sándor, német-peresztegi plébánostól. — 4. Pünkösd után IV. vasárnapra: «De a te igédre, Uram!» Horváth Lajos, győr-ujvárosi plébánostól. — 5. Pünkösd után V. vasárnapra: Bocsáss meg, hogy Isten is megbocsásson! Nagy Antal szerkesztőtől. Példák a vasárnapi szentbeszédhez. — 6. — Szent Péter és Pál apostolok ünnepére: Hogyan kell minden egyes kereszténynek szent Péter és Pál példájára apostolnak lennie? Horváth Lajos, győr-ujvárosi plébánostól. Alkalmiak: 7. Jézus legszentebb Szive ájtatosságának alkalmára. A legszentebb Szív mint az igazak és bűnösök öröksége. Feiler János, győri káptalandombi lelkésztől. — 8. Bérmálás alkalmára: A Szentlélek szentsége. Mohi Antal dr. győri székesegyházi apátkanonok, belvárosi plébánostól. — 9. Bucsunapra (Keresztelő szent János ünnepén.): Keresztelő szent János hármas dicsősége és hármas erénye. Feiler János, győri káptalandombi lelkésztől. * Lendvay Márton szobra. Nagybánya város hazafias közönsége díszes mellszobrot állíttat nagy fiának, id. Lendvay Mártonnak, a híres színművésznek. A város a szobrot Hauer László fiatal fővárosi szobrásznál rendelte meg, aki a mintát már el is készítette. Nagybánya város Jókai Mórt kérte föl a szobormű megbirálására. Jókai tegnap tekintette meg a szobor mintáját, amelyről nagy elismeréssel nyilatkozott. A szobrot még ez évben leleplezik. * Das höhere katholische unterrichtswesen in Indien. Ez a felolvasásra mindenképen méltó könyv, mely Bischoffshausen Zsigmond báró tollából a jóhirű Herder (Freiburg im Bresgau) kiadásában jelent meg, szorosan véve a brahmánok megtérítése érdekében íródott. A könyv az olvasót megismerteti az indiai nagyobb tanintézetekkel, melyeket az indiai ifjúság tudományos kiművelésén buzgólkodó katholikus misszionáriusok tartanak fenn. Különösen a 2200 hallgatóval bíró és francia jezsuiták vezetése alatt álló tritschinopoli-i egyetemmel foglalkozik behatóan s fejtegeti annak nagy jelentőségét különösen a pogány tanulókra, legfőképen a brahmánokra nézve, kik ott mindenünnen összesereglenek, hogy tudományos kiképeztetés utján magasabb állami hivatalokra kvalifikációt nyerjenek. Tudvalevő, hogy a brahmánok Indiában a legtekintélyesebb kasztot alkotják s igy, ha a katholicizmusnak meg lehetne őket nyerni, az az indiai benszülöttek nagy tömegére enormis befolyással lenne. Eddig nagy fáradozások és nagy áldozatok árán sikerült néhány brahmán-családot a katholikizmusnak megnyerni. Hogy nagyobb jelentőségű eredmények elérhetők legyenek, szükséges a megtérteket, kiket a kasztbeliek kiüldöznek maguk közül, anyagilag támogatni. Ez ennek a felette érdekes könyvnek megvétele utján is történhetik, mivel a bevételt erre a célra fordítják. A könyvet a kiadónállehet a fenti címen megrendelni. Kapható a «Waterland» kiadóhivatalában is (Bécs, I. Schulerstrasse 21). Bischoffshausen báró könyvére különben a jövő hét folyamán még visszatérünk. * História ecclesiastica in usum demi junioris. Irta: Balás András dr. theologiai profeszszor. Két kötet ára 6 frt. Kapható szerzőnél Gyulafehérvárt. Hittudományi tankönyvirodalmunk mennyiség tekintetében kevésbbé, de minőségre nézve bátran versenyez a külfölddel. Márkfi és Dankó biblikuma, Palásthy morálisa, az újabbak közül Kanyorszky arab nyelvtana, Bita Dezső és Kovács Sándor vallás apológiája, végre Rapaics nagy becsű egyháztörténelme egytől-egyig oly kitűnő kézi könyvek, melyeket még nem szárnyalt túl idegen termék. Méltán lép ezek közé Balás História ecclesiasticája is, mely határozottan jobb a monarchiában közkézen forgó Vascottinál. Szerző tulajdonképpen néhány év előtt megjelent művét dolgozta át bővített alakban. Most még csak az első kötet van forgalomban, de júniusban már készen lesz a második is. Egy tankönyvnél lényeges bírálat tárgyát a következő négy pont képezi: anyagválasztás, feldolgozás, terjedelem és rendszer. Az egyháztörténetírók leginkább az első pont ellen vétenek. Némelyek lényegtelen eseményeket halmoznak össze, mások meg kihagynak szűkmarkúlag sok fontos részletet. Balás az anyagkiválasztásnál igen szerencsés kezű. Csak egy példával igazoljuk ez állítást. Míg egyfelől a tévtanok jellemzésére nem hordja össze azoknak minden hóbortos tételét, addig másfelől az első két században keletkezett egyházközségek és iskolák történetének leírásával olyan szép részletet nyújt, mely tankönyveinkben ritkán található föl ilyen alakban. A választékosság jelzője tehát ráillik a legjobb értelemben. Az anyag feldolgozását rövidség, szabatosság és érthetőség jellemzik. Egy fejezet se válik unalmassá a terjengősség miatt; a tévtanok körvonaozása egy-kettő kivételével feltűnően szabatos; összes fejtegetésein világosság ömlik végig. Nem a rövidség rovására, mint inkább a világosság előnyére szolgál, hogy egyes kérdések bővebb kifejtését, magyarázatát apró betűkkel adja, beszőve a paragrafusok közé. Szakszerű figyelemre mutat az is, hogy egyes személyek és dolgok jellemzőbb vonásait röviden megismétli, valahányszor előkerülnek a tárgyalás folyamán. Ez mindenesetre könnyít a tanulók dolgán. A feldolgozott részek terjedelme teljesen megfelel az akadémiai követelményeknek. Heti 9 órában kényelmesen lehet végezni mind a két kötettel. Rendszer tekintetében a közös csapáson halad. Érvényesül benne az általánosan használt kapcsolatos tárgyi és kronológiai felosztás. De úgy látszik, hogy csupán a régi sablonok bilincseitől akart szabadulni, mikor Mohamedet teszi egyik időszak határkövéül és a milánói rendelvény helyett II. Constantin trónra lépésének évét használja korszakjelzőnek. Irálya ellen egyetlen észrevételünk, hogy inkább szétfolyó, mint tömör. Ez talán nem is volna hiba, ha világosabbá válnék így a nyelvezet , csakhogy több helyen ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Ettől eltekintve Balás munkája jeles tankönyv. Méltán hívjuk föl tehát reá a közfigyelmet. Az egyháztörténelem professzorai, valamint a világi és szerzetes papság részéről való pártolása — csak biztatás lenne fiatal tudós szerzőnknek újabb munkásságra, főképpen pedig eredményezné azt a jót, hogy papnevelő intézeteinkből a kevesebb értékű külföldi termékek teljesen kiszorulnának. —6. TÁVIRATOK. Alsó-ausztriai tartománygyűlés. Bécs, máj. 26. Az alsó-ausztriai tartománygyűlés elfogadta a vidéki községek választási rendjéről szóló javaslatot azzal a pótlással, hogy a nők is gyakorolhatják a községi választói jogot. Az ülés végén a tartományi marsall bejelenti, hogy a holnapi ülés napirendjét az új bécsi községi statútum tárgyalása képezi. Noske tiltakozik ez ellen, mert nem volt meg a fizikai lehetősége annak, hogy az elaborátumot csak el is olvassák, annál kevésbbé, hogy azt tanulmányozzák. Kéri a tartományi marsallt, hogy ezt a tárgyat ne tűzzi ki a holnapi ülés napirendjére, mert különben a kisebbség kényszerítve volna ez ellen minden törvényes eszközt igénybe venni. A tartományi marsall rendreutasítja Noske képviselőt azért a kifejezésért, hogy «tiszta, méltatlan komédia» és utalással a községi statútumra vonatkozó jelentésnek idejekorán történt szétosztására, ragaszkodik a megállapított napirendhez. Olasz képviselőház, Róma, május 26. A mai ülésre elment Crispi, Sonnino, Girolitti, Budini és Zanardelli hiányoznak. Molinesti és Tassi részvétüket fejezik ki Castelar halála felett. A külügyminisztérium államtitkára négy interpellációra válaszol, annak az osztrák koncessió kérvénynek ügyében, melylyel egy bankár-szindikátus engedélyt kér az Adige folyó vizének a Ponte di Ravazzonénál a Trentinóba való levezetésére, amiből az interpellálók szerint Olaszországra nézve nagy hátrányok származhatnának. Az államtitkár kijelenti, hogy a kormány tanulmányozza ezt a kérdést, de még nem kapott erre vonatkozólag elegendő információkat. Ha tényleg úgy áll a dolog, ahogy előadták, a kormány minden lehetőt meg fog tenni, hogy Olaszország károsítását megakadályozza. Luchini, Romani, Rocca és Marcini interpellálók újból hangsúlyozzák az ügy komolyságát. A földművelésügyi államtitkár Tischi képviselőnek az olasz borokkal Magyarországon követett elbánást illetőleg tett kérdésére válaszol és kijelenti, hogy Tischi aggodalmai egy kissé túlzottak. Ha egy idő óta a magyar agrárpárt nyomása alatt az olasz borokra vonatkozó szerződési klauzulát nagyobb szigorral alkalmazzák is, az olasz exportőrök jogos követelései mégis mindenkor kielégítésre találnak. A képviselőház ez után megkezdi a kormányjavaslatok tárgyalását. Barzilai és Kolajami kifogásolják azt a módot, melyen a miniszterválságot megoldották. Crispi személyes kérdésben szólal fel és emlékeztet arra, hogy neki nem volt szándéka Massalachba menni. Midőn Baratierit 1892. évben kinevezték Afrika kormányzójává, a szónok nem volt miniszter és 1895-ben csak azért beszélt Baratierivel, hogy felhívja őt, hogy lépjen érintkezésbe a hadügyi és kincstári miniszterekkel és midőn Baratieri kijelentette, hogy mindent megkapott, amit kért, neki nem volt több mondanivalója. (Közbekiáltások.) Baratieri nem akarta számításba venni az ellenség számát, saját szakállára cselekedett, nem várta be a jelentéseket és így esett meg az, ami történt. (Hosszantartó, viharos közbekiáltások a szélsőbaloldalról. Zaj. A különböző pártok képviselői kölcsönösen kiabálnak egymásra.) Az elnök hasztalanul kéri a képviselőket, hogy őrizzék meg nyugalmukat. A zaj egyre tart, mire az elnök felfüggeszti az ülést és elrendeli a karzatok kiürítését. Egy negyed óra múlva az ülést újból megnyitották. Crispi azt mondja, hogy okmányokat fog bemutatni, melyekből ki fog derülni akkori eljárása és be fog bizonyulni, hogy a Crispi-kormány nem volt felelős Baratieri magatartásáért. (Élénk tetszés. Több képviselő lemond a szólásról.) Mirabelli és Ferri (szocialista) hevesen megróják a válság megoldását. Utóbbi azt mondja, hogy a katonák vitézül harcoltak Afrikában, de egy tábornok megszaladt. (Nagy zaj.) Az elnök a jobboldal és a centrum tetszése közt felhívja Ferrit, hogy vonja vissza szavait, ez azonban megtagadja azt. Pelloux miniszterelnök kéri az elnököt, hogy e szavak vonassanak vissza, mire az elnök erre újból felhívja Ferrit. Ez megmarad vonakodása mellett, ami újabb zajos jeleneteket idéz elő. Az elnök általános zaj közt bezárja az ülést. Magyar művész kitüntetése. Páris, máj. 26. A «Salon« zsűrije a II. osztályú érmet László magyar festőnek ítélte oda Hohenlohe herceg birodalmi kancellár arcképéért. A Fülöp-szigetek, Madrid, május 26. Polavieja tábornok, hadügyminiszter, Manillából táviratot kapott, amely szerint a spanyolok kiürítették Zambrangát. A Fülöp-szigetiek azt kívánták, hogy a helyet fegyverrel és munícióval együtt adják át nekik és minthogy ezt a spanyolok megtagadták, harcra került a dolog, amelynél a spanyolok némi veszteséget szenvedtek. New-York, május 26. A New-York-Herald mai kiadása azonban azt a szenzációs manillai táviratot közli, hogy a filippinók delegátusai nem fogadták el az amerikaiak békefeltételeit és kijelentették, hogy visszatérnek Aquinaldóhoz és folytatják a háborút. A dohányegyedáruság Svájcban, Bern, máj. 26. A szövetségtanács azt indítványozta a szövetségi gyűlésnek, hogy a betegség és baleset esetére való biztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalását sürgősen fejezze be annak a határozatnak a felvétele mellett, hogy a törvény csak a pénzeszközök biztosítása után fog életbe lépni. A financírozáshoz külön pénzforrást kell igénybe venni. Ilyen volna a szövetségi kormány javaslata szerint a dohánymonopóliumnak a következő alapon való behozatala . Az egyedáruság a lakosság használatára szánt dohánynak sem minőségét nem rosszabbíthatja, sem a dodohányt és a szivarokat meg nem drágíthatja. A hányipar körében alkalmazott munkások viszonyait a fennálló gyáraknak állami üzembevétele általteljesen biztosítani kell. A létező dohánykultúrák fennállását az egyedáruság behozatala nem érinti. A monopólium tiszta jövedelméből 25 százalékot a lakosság számarányához mérten átutalnak a kantonoknak, melyek az összegeket az iskolaügy fejlesztésére fordítják. Matrózok sztrájkja, Stottin, május 26. Az idevaló matrózok kimondták a sztrájkot és elhagyták a hajókat. Nagyobb béreket követelnek. A sztrájkolók egy része már elutazott, a többiek nyugodtan viselkednek. A hajóskapitányok ma délelőtt gyűlést tartottak. A legöregebb sztrájkolókat a rendőrfőnökség összehívta a kikötőhivatalba, hogy velük egyezkedjék. A román miniszterelnök utazása: Jassy, máj. 26. Cantacuzene miniszterelnök a miniszterek kíséretében ma reggel ideérkezett, hogy résztvegyen a konzervatív párt klubja által tiszteletére rendezett banketten. A lakosság élénk ovációkban részesítette a minisztereket. Cantacuzene miniszterelnök a pályaudvaron való fogadás alkalmával kijelentette, hogy mindenkor magasan fogja hordani a konzervatív lobogót. NAPIHÍREK. Budapest, május 26. — (Az idő) Közép-Európában általánosan borús és esős, a hőmérséklet nyugatról tovább sülyedt. Hazánkban az általános esőzés tovább tartott, sok helyen volt zivatar is, így: Selmecbányán, Keszthelyen, Eszéken, Pécsett jégesővel, Drenkován, Zsombolyán jégesővel, Aradon, Nagylakon, Szegeden, Ungvárt és Kolozsvárit, Tönkén (Bihar vármegye) ma délelőtt heves zivatar tört ki jégesővel, mely a gabonákban is kárt tett. A hőmérséklet többnyire sülyedt. Jóslat: Élénk nyugati szelekkel hűvös idő várható időnként esővel. Hőmérséklet: Budapest 12-5, Ó-Gyalla 11*9, Szeged 14.1, Kolozsvár 14’2, Zágráb 11*4, Berlin 140, Bécs 10-2, Páris 8 8, Róma 17-7, Szent-Pétervár 100, Konstantinápoly 25-7. ~ — (Személyi hírek.) Klementina hercegné és Koblurg Fülöp herceg ma délután Szófiába érkeztek; a pályaudvaron az összes miniszterek és nagyszámú közönség fogadta őket. Ferdinánd fejedelem Zambródig a hercegné elé utazott. — Vaszary Kolos hercegprímás az esztergomi új kórház építési költségeire 50.000 koronát adott és a kórház terhére fel