Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)
1899-07-29 / 181. szám
ALKOTMÁNY. 181. szám. Szombat, 1899. július 29. francia külügyminiszternek sikerülni fog Francia- és Németország között a gyarmatpolitika tekintetében egyezséget hozni létre. A francia diplomata kijelenti továbbá, hogy ez a megegyezés mindinkább több kérdésre fog kiterjedni, ugyannyira, hogy idővel nincs kizárva egy új hármasszövetség Oroszország, Németország és Franciaország között. És itt meg kell állatnunk egy percre, mert ez a kontemplált új szövetség feltétlenül involválná maga után az eddigi hármasszövetség felbomlását. Hogy akarja-e ezt Vilmos császár, vagy sem, arról most még korai beszélni, tény azonban az, hogy annak a francia diplomatának szavai nem ok nélkül kerültek a Noapte Vremjába, s nem lehetetlen az, hogy Vilmos császár bergeni találkozása és az ausztriamagyarországi kiegyezés nehézségei, íremkülönben az osztrák tüntetések között összefüggés volna. A logikai kapcsolat nincs kizárva, mert akkor, amikor a Wacht am Rheint Ausztriában mind tömegesebben s mind lelkesebben éneklik a németek . Önálló királyságról ábrándoznak a csehek, mindez — első pillanatra — utópisztikusnak látszó kombináció és lehetséges. És azt sem felejtették el, még a magyarok, amit Vilmos császár három évvel ezelőtt mondott a budai várpalotában a magyar szabadságról. Ausztria-Magyarország diplomáciájának tehát nagyon össze kell szednie magát s minden figyelmét a francia-német közeledés további fázisaira fordítania. Mert nem lehetetlen, hogy a Német Birodalom mily mértékben közeledik Franciaországhoz, épp olyan mértékben távolodik Ausztri-Magyarországtól. És ha a szövetség Oroszország, Németország és Franciaország között tényleg létrejönne valamikor, akkor Ausztria-Magyarország nagyon sovány vigasztalást találna egy esetleges osztrák-magyar, angol és olasz szövetségben. Ezért tartjuk mi elsőrangú diplomáciai feladatnak a francia-nrémet közeledés alapos figyelemmel kísérését. A szevillai érsek «karlista pamflet»-je Spanyol tudósítások szerint hite járt annak, hogy a szevillai érsek a legutóbbi parlamenti botrányok és utcai zavargások alkalmából egy «karlista pamfletet», adott ki, melyben nyílt lázadásra szólítja fel híveit s hogy emiatt a toledói bibornokérsek a római pápánál bevádolta volna. Ezeket a kétes értékű s kissé különösen hangzó híreket kétkedéssel fogadta, a katholikus világ s most már tisztán áll előtte a tény, hogy az egész híresztelésből egy szó sem igaz. Tény az, hogy a toledói bibornok nemrégiben egy levelet adott ki, melyben a fennálló hatalom iránti engedelmességre inti híveit. A szevillai érsekről azonban egy szót sem említ. Tény az is, hogy a szevillai érsek nem csinál titkot karlista érzelmeiből, propagandát azonban eme politikai felfogása megvalósításáért sohasem csinált s annál kevésbbé használta fel erre a célra a katholikus vallást. A liberális tudósítások azonban nem karlista érzelmeiért s nem is azért, mert fogadott egy karlista küldöttséget, nevezték el püspöki pásztorlevelét «karlista pamfletnek», hanem mert van abban a pásztorlevélben olyan rész, amely fölöttébb megdöbbentette a forradalmi szocialistákat és liberálisokat, nemkülönben magát a kormányt is. A pásztorlevél eme része— melyet a liberális tudósítások bölcsen elhallgattak — felemlíti azt a bizonyos tényt, hogy a spanyol parlament előtt két törvényjavaslat fekszik ; egyik a jezsuiták kiűzéséről Spanyolországból, a másik az összes spanyolországi férfi- és női rendek elnyomásáról. Ez ellen a katholikus egyházelleni merénylet ellen kel, ki félelmetes erővel a szevillai érsek körlevelében s ez ellen hívja fel híveit a tett mezejére, a merénylet végrehajtásának meggátlására. Ezért akarták a liberális spanyolok «Karlista pamflettá» alacsonyitani az erélyes főpap hatalmas szózatát. De hát az igazság mindig kiderül, mint ahogy kipattant most is s ennek folytán valószínűnek tartjuk, hogy Spanyolországnak túlnyomó részben nemcsak névleg, de lélekben is katholikus eleme sorakozik s meg fogja akadályozni a szocialisták és liberálisok kierőszakolt merényletét a katholikus egyház ellen. * A. Petőfi-ünnep, Budapest, julius 28. A holnaputáni nagy ünnepre úgy a fővárosban, mint a vidéken egyre lázasabban folynak az előkészületek. A fővárosi ünnep rendezésével Szalmos János polgármester Almády Géza tanácsjegyzőt bízta meg, aki annak idején Gerlóczy polgármester oldalán több országos ünnepet kitűnő tapintattal rendezett. A lipótutcai új városházán Almády hivatalos helyiségében tegnap nyílt meg a rendezőség irodája, ahol a jegyek kiosztása már megkezdődött. Testületek és egyesek tömegesen jelentkeznek jegyekért, amire okvetlenül szükség van, mert a Petőfi-teret elzárják és az elzárt területre jegy nélkül senkit nem bocsátanak. A Petőfiszobor környékét, valamint a szomszédos házakat gazdagon fölékesítik. A főváros a díszítéssel Hármán Ödönt bízta meg. A szobor elé a szónokok, valamint a dalárda karnagya számára emelvényt, állítanak és a meghívott előkelőségek rére sátort ütnek. A Petőfitérre csak a városháza, illetőleg a Kötő utca felől lehet bejutni. A bizottság külön helyet biztosított az öreg honvédeknek és erről átiratban értesítette Podmaniczky Frigyes bárót, az orsz. honvédegyletek kisponti választmányának elnökét és Szentimrey Eámánt, a honvédmenedékház főparancsnokát. A menedékházi öreg honvédek testületileg vonulnak ki az ünnep, színhelyére. A segesvári ünnepélyen való részvételre még mindig nagy számmal érkeznek a jelentkezések Bartók Lajoshoz, a Petőfi-Társaság alelnökihez. . A Nemzeti Múzeumot Fejérpataky László dr. igazgató-őr és Schönherr Gyula dr. fogják képviselni és A Nemzeti érzések nagy költőjének . A Magyar Nemzeti Múzeum felirású koszorút helyeznek a szoborra. A Magyar Néprajzi Társaság képviseletében Sebestyén Gyula dr. vesz részt az ünnepélyen és helyez koszorút a szoborra következő felírással: A nép nagy költőjének — A Magyar Néprajzi Társaság. Az országos honvéd-egyletek központi választmányát Illyés Bálint orsz. képviselő, a küldöttség vezetője, Tóth N. János, Blaskovich Lajos, Fischer báró, Szolich Ferenc, Úrhegyi Gyula és Gömöry Károly váltagok fogják képviselni. A budapesti honvédmenedékház képviseletében Szentimrey Kálmán parancsnok, vezetésével két tiszt és négy altiszt utazik Segesvárra. A Szent István Társulatot a.. .segesvári ünnepen Kaposi József igazgató és Kiinda Teofil dr. tb. kanonok fogja képviselni. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot a Nemzeti Múzeum kiküldöttei fogják képviselni, ugyancsak ők fogják letenni a.. múzeum koszorúját is. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület Gyöngyössy István vezetése mellett öt tagot küld Segesvárra. A nagyenyedi ipartestületeket 10 tag fogja képviselni, kik a Petőfi-emlékre koszorút is helyeznek. Pozsony vármegye képviseletében Silempa Bertalan alispán fog a segesvári ünnepen megjelenni. Szilágy vármegyét öttagú küldöttség fogja képviselni. Szeben vármegye háromtagú küldöttséget meneszt és a segesvári Petőfi-emlékszoborra koszorút fog letenni. A Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Jankovics Kálmán és Némethy Aladár tisztviselőit küldi Segesvárra, hogy a társulatot képviseljék. Kolozs vár megye közönségét Esterházy Kálmán gróf, Barcsay Domokos, Bónis István, Dózsa Endre és Hory Béla törvényhatósági bizottsági tagok fogják a segesvári ünnepen képviselni, míg Deés város közönsége részéről nagyobb küldöttség utazik az ünnepre, mely díszes koszorút is visz Petőfi szobrára. * Félegyháza város képviselőtestülete ma rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya Petőfi Sándor emlékének megünneplése volt. Egyhangúlag elhatározták, hogy a város a segesvári ünnepen küldöttséggel képviselteti magát és a Petőfi-emlékre koszorút helyez. Egyhangúlag elhatározták azt is, hogy Félegyházán Petőfinek szobrot állítanak. Alapul 2000 irtót szavaztak meg. Vasárnap Petőfi-ünnep lesz Félegyházán; az ünnepi beszédet Holló Lajos dr. a város képviselője mondja. Brassóban, a szász föld fővárosában sem mulasztják el a Petőfi-ünnepet fényesen megülni. Augusztus 1-én tartják meg hazafias szellemű és művészi becsű programmal. Az előkelő ünnepnek növeli becsét, hogy a Nemzeti Színház jeles művésznője, Hegyesi Mari asszony, ki jelenleg Élőpatak fürdőn üdül, szintén Brassóba utazik résztvenni és Jókai Mór «Apotheozisát» fogja elszavalni. A segesvári Petőfiünnepre érkező vendégek közül számosan készülnek át Brassóba, hogy jelen lehessenek a szép ünnepélyen is. Keszthely város közönsége julius 30-án fogja megünnepelni Petőfi emlékét. Az ünnepi beszédet Orbán Lajos csorna-premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár tartja. Az ünnep rendezését a Keszthelyen időző egyetemi polgárok vállalták magukra. Mezőtúron e hónap, 30-án tartják a Petőfi-ünnepet. Azünnepet körménél előzi meg. Ünnepi beszédet Turgonyi Lajos iond, majd Bencsik László «Segesvárnál» cinál versét Biró Timka fogja elszavalni. Bencsik László verset mond. A temesvár-szabadfalvi Petőfi-ünnep, Szabadfalun két részből fog állani: a Petőfi-Bem-emléktábla leleplezéséből és a névtelen hősök sírköveinek leleplezéséből. Selmecbányán e hónap 30-án tartják meg a Petőfi-ünnepet szép programmal. Az ünnepen részt fog venni Szeberényi János püspök is, áld Petőfi kartársa s gyermekkori barátja volt. ■ Buziáson, e szek lakta vidéken is rendeznek Petőfiünnepet, DömötörffyGyörgy erről a következő levélben értesítette a Petőf-Társaságot: «Tekintetes' Petőfi-Társaság! Hivatkozással tegnapelőtti nagybecsű soraira, mely hazafias tisztelettel és magyar lelkesedéssel van szerencsém jelenti, hogy a gyűjtőiveket és Jókai■ Apotheozisát vettem. Indítványom folytán a tiszta jövedelem a Petőfi-házra fordittatik s ezért a mellszobrot Petőfinek, ahogy eredetileg tervezve volt, nem állítjuk fel. Itt a magyarok valóságos Petőfi-házban élnek, de a szerb testvérek is közreműködnek. Tegnap itt járt Lukics Szilárd körjegyző és Milosevics Prokop plébános és azt mondták, hogy tőlük eljön az ünnepre a szerb dalárda s Moldováról eljönnek a román testvérek. A szomszéd szerb város, Nagy-Gradistye (Szerbiában) is kér szül az itteni Petőfi-ünnepre. Draskóczy hazánkfia, aki már 20 éve Szerbiában lakik, harminc tekintélyes polgárral bejelentette jövetelét. Mély tisztelettel: Dömötörffy György, m. kir. fővámhivatali főnök.» * Kiskőrös, Petőfi szülővárosa nagyszabású ünnepre készül, amelyet július 31-én,’hétfőn délután fognak megtartani. A kiskőrösi gazdák óriási kalászkoszorút helyeznek a szobor, talapzatára a következő aláírással : Az arany kalászszal ékes rónaság költőjének — a kiskőrösi gazdák. Az ünnep egyik része a szobor előtt, másik része a szülőháznál fog lefolyni. • Képviselőket küld Kiskőrösre a Petőfi Társaság, az Otthon és sok más egyesület. A Petőfi-Társaság nagy babérkoszorúját Pósa Lajos fogja a szoborra letenni, aki a szülőháznál el fogja szavalni alkalmi költeményét. Résztvesznek még az ünnepen a következő fővárosi írók és művészek: Bródy Sándor,, Heszty Árpád, Mednyánszky László báró, Tábori Róbert, Lőrinczy György, Neográdi Pap Gyula, Dingha Béla dr., Szlányi Géza, Mihátik Dániel, Stétka Gyula. A fővárosiak hétfőn reggel fél nyolckor indulnak Kiskőrösre. . . . .. . , Hetyey Sámuel pécsi püspök a Petőfi-társaság meghívására a következő levelet intézte Jókai Mór elnökhöz: «Méltóságos elnök úr! A Petőfi-társaság szíves meghívását, Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmából Segesváron rendezendő emlékünnepélyre hálásan köszönöm. S habár legnagyobb sajnálatomra, személyesen nem lehetek is ott az emlékünnepélyen, lelkem egész hevével ünnepiek az ünneplőkkel s dicsőítem nemzetem szelleme legragyogóbb hordozójának emlékét,a ki inetleg időkig fényt hoz a magyarra s világszerte tiszteletet és becsülést szerez fajunknak. Fogadja stb. Püspök-Szent-László, 1899. julius 26-án. Hetyey Sámuel püspök. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter nevében Terbócz István osztálytanácsos a következő levélben köszönte meg a meghívást: «Méltóságos Uram! A nagybecsű meghívás következtében, melyet báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter úrhoz méltóztatott intézni, Petőfi Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tartandó hazafias emlékünnepélyre, van szerencsém Méltóságoddal tiszteletteljesen közölni, hogy Őexcellentiája hálásan köszöni a meghívást, de az ünnepélyen nagy sajnálatára meg nem jelenhetik, mert a gasteini gyógymód megszakítása és a hosszú utazás egészségét kockáztatnák. A legmélyebb tisztelettel Méltóságodnak alázatos szolgája, Terbócz István osztálytanácsos, az elnöki osztály vezetője. Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke, Jókai Mórhoz irt levelében nagy elfoglaltságával menti ki a Petőfi-ünnepről való távolmaradását. Rátkay László országgyűlési képviselő szép eszmét vetett föl ma Bartók Lajoshoz irt levelében. A levél igy hangzik: «Kedves Lajosom ! Országos gondjaid mellett is fölhívom figyelmedet, hogy Petőfi szüleinek és Zoltán fiának sírjáról, valamint a Petőfi-szobor mellől, mint az ország szívéből hozzatok egy-egy marék földet Segesvárra. Én hozok István öccse sírjáról, hogy igy a mi Petőfink sirján, minden szerettének porából legyen.» A Petőfi-ház létesítésére még tulajdonképpen meg se indult a gyűjtés s a hazafias lelkesedés máris adományokkal járul a szép cél eléréséhez. A budapesti Függetlenségi és 48-as polgárok köre ma száz forintot, Kiskőrös község, Petőfi Sándor