Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)

1899-07-29 / 181. szám

ALKOTMÁNY. 181. szám.­­ Szombat, 1899. július 29. francia külügyminiszternek sikerülni fog Francia- és Németország között a gyarmatpolitika tekintetében egyezséget hozni létre. A francia diplomata kijelenti továbbá, hogy ez a megegyezés mindinkább több kérdésre fog kiterjedni, ugyannyira, hogy idővel nincs kizárva egy új hármasszövetség Oroszország, Német­ország és Franciaország között. És itt meg kell állatnunk egy percre, mert ez a kontemplált új szövetség feltétlenül involválná maga után az eddigi hármasszövetség felbomlását. Hogy akarja-e ezt Vilmos császár, vagy sem, arról most még korai beszélni, tény azonban az, hogy annak a francia diplomatának szavai nem ok nélkül kerültek a Noapte Vremjába, s nem lehetetlen az, hogy Vil­mos császár bergeni találkozása és az ausztria­­magyarországi kiegyezés nehézségei, íremkülönben az osztrák tüntetések között összefüggés volna. A lo­gikai kapcsolat nincs kizárva, mert akkor, amikor a Wacht am Rheint Ausztriában mind tömegesebben s mind lelkesebben éneklik a németek . Önálló király­ságról ábrándoznak a csehek, mindez — első pilla­natra — utópisztikusnak látszó kombináció és lehet­séges. És azt sem felejtették el, még a magyarok, a­mit Vilmos császár három évvel ezelőtt mondott a budai várpalotában a magyar szabadságról. Ausztria-Magyarország diplomáciájának tehát na­gyon össze kell szednie magát s minden figyelmét a francia-német közeledés további fázisaira fordítania. Mert nem lehetetlen, hogy a Német Birodalom mily mértékben közeledik Franciaországhoz, épp olyan mértékben távolodik Ausztri-Magyarországtól. És ha a szövetség Oroszország, Németország és Francia­­ország között tényleg létrejönne valamikor, akkor Ausztria-Magyarország nagyon sovány vigasztalást ta­lálna egy esetleges osztrák-magyar, angol és olasz szövetségben. Ezért tartjuk mi elsőrangú diplomáciai feladatnak a francia-nrémet közeledés alapos figyelemmel kísé­rését. A szevillai érsek «karlista pamflet»-je­ Spanyol tudósítások szerint hite járt annak, hogy a szevillai érsek a legutóbbi parlamenti botrányok és utcai zavargások alkalmából egy «karlis­ta­ pamfletet», adott ki, melyben nyílt lázadásra szólítja fel híveit s hogy emiatt a tole­­dói bibornokérsek a római pápánál bevádolta volna. Ezeket a kétes értékű s kissé különösen hangzó híreket kétkedéssel fogadta, a katholikus világ s most már tisztán áll előtte a tény, hogy az egész híresztelésből egy szó sem igaz. Tény az, hogy a toledói bibornok nemrégiben egy levelet adott ki, melyben a fennálló hatalom iránti engedelmességre inti híveit. A szevillai érsekről azonban egy szót sem említ. Tény az is, hogy a szevillai érsek nem csinál titkot kar­lista érzelmeiből, propagandát azonban eme politikai felfogása megvalósításáért sohasem csi­nált s annál kevésbbé használta fel erre a célra a katholikus vallást. A liberális tudósítások azon­ban nem karlista érzelmeiért s nem is azért, mert fogadott egy karlista küldöttséget, nevezték el püspöki pásztorlevelét «karlista pamfletnek», hanem mert van abban a pásztorlevélben olyan rész, a­mely fölöttébb megdöbbentette a forradalmi szocialistákat és liberálisokat, nemkülönben ma­gát a kormányt is. A pásztorlevél eme része­­— melyet a libe­rális tudósítások bölcsen elhallgattak — felem­líti azt a bizonyos tényt, hogy a spanyol parla­ment előtt két törvényjavaslat fekszik ; egyik a jezsuiták kiűzéséről Spanyolországból, a másik az összes spanyolországi férfi- és női rendek el­nyomásáról. Ez ellen a katholikus egyház­­elleni merénylet ellen kel, ki félelmetes erővel a szevillai érsek körlevelében s ez ellen hívja fel híveit a tett mezejére, a merénylet végrehajtásának meggát­­lására. Ezért akarták a liberális spanyolok «Kar­lista pamflettá» alacsonyitani az erélyes főpap hatalmas szózatát. De hát az igazság mindig kiderül, mint ahogy kipattant most is s ennek folytán valószínűnek tartjuk, hogy Spanyolország­nak túlnyomó részben nemcsak névleg, de lélek­ben is katholikus eleme sorakozik s meg fogja akadályozni a szocialisták és liberálisok kierő­szakolt merényletét a katholikus egyház ellen. * A. Petőfi-ünnep, Budapest, julius 28. A holnaputáni nagy ünnepre úgy a fővárosban, mint a vidéken egyre lázasabban folynak az előké­születek. A fővárosi ünnep rendezésével Szalmos János pol­gármester Almády Géza tanácsjegyzőt bízta meg, aki annak idején Gerlóczy polgármester oldalán több országos ünnepet kitűnő tapintattal rendezett. A lipót­­utcai új városházán Almády hivatalos helyiségében tegnap nyílt meg a rendezőség irodája, ahol a jegyek kiosztása már megkezdődött. Testületek és egyesek tömegesen jelentkeznek jegyekért, amire okvetlenül szükség van, mert a Petőfi-teret elzárják és az elzárt területre jegy nélkül senkit nem bocsátanak. A­ Petőfi­­szobor környékét, valamint a szomszédos­­ házakat gazdagon fölékesítik. A főváros a díszítéssel Hármán Ödönt bízta meg. A szobor elé a szónokok, valamint a dalárda karnagya számára emelvényt, állítanak és a meghívott előkelőségek ré­­re sátort ütnek. A Petőfi­­térre csak a városháza, illetőleg a Kötő­ utca felől lehet bejutni. A bizottság külön helyet biztosított­ az öreg honvédeknek és erről átiratban értesítette Pod­­maniczky Frigyes bárót, az orsz. honvédegyletek kis­ponti választmányának elnökét és Szentimrey Eá­mánt, a honvédmenedékház főparancsnokát. A mene­­dékházi öreg honvédek testületileg vonulnak ki az ünnep, színhelyére. A segesvári ünnepélyen való részvételre még­ min­dig nagy számmal érkeznek a jelentkezések Bartók Lajoshoz, a Petőfi-Társaság alelnökihez. . A Nemzeti Múzeumot Fejérpataky László dr. igaz­gató-őr és Schön­herr Gyula dr. fogják képviselni és A Nemzeti érzések nagy költőjének . A Ma­gyar Nemzeti Múzeum felirású koszorút helyeznek a szoborra. A Magyar Néprajzi Társaság képviseletében Se­bestyén Gyula dr. vesz részt az ünnepélyen és helyez koszorút a szoborra következő felírással: A nép nagy költőjének — A Magyar Néprajzi Társaság. Az országos honvéd-egyletek központi választmá­nyát Illyés Bálint orsz. képviselő, a küldöttség ve­zetője, Tóth N. János, Blaskovich Lajos, Fischer báró, Szolich Ferenc, Úrhegyi Gyula és Gömöry Károly vál­­tagok fogják képviselni. A budapesti honvédmenedékház képviseletében Szentimrey Kálmán parancsnok, vezetésével két tiszt és négy altiszt utazik Segesvárra. A Szent­ István­ Társulatot a.. .segesvári ünnepen Kaposi József igazgató és Kiinda Teofil dr. tb. ka­nonok fogja képviselni. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot a Nemzeti Múzeum kiküldöttei fogják képviselni, ugyan­csak ők fogják letenni a.. m­úzeum koszorúját is. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület Gyöngyössy István vezetése mellett öt tagot küld Segesvárra. A nagyenyedi ipartestületeket 10 tag fogja képvi­selni, kik a Petőfi-emlékre koszorút is helyeznek. Pozsony vármegye képviseletében Silempa Bertalan alispán fog a segesvári ünnepen megjelenni. Szilágy­ vármegyét öttagú küldöttség fogja kép­viselni. Szeben vármegye háromtagú küldöttséget meneszt és a segesvári Petőfi-emlékszoborra koszorút fog letenni. A Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Jankovics Kálmán és Németh­y Aladár tisztviselőit küldi Segesvárra, hogy a társulatot kép­viseljék. Kolozs vár megye közönségét Esterházy Kálmán gróf, Barcsay Domokos, Bónis István, Dózsa Endre és Hory Béla törvényhatósági bizottsági tagok fog­ják a segesvári ünnepen képviselni, míg Deés város közönsége részéről nagyobb küldöttség utazik az ün­nepre, mely díszes koszorút is visz Petőfi szobrára. * Félegyháza város képviselőtestülete ma rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya Petőfi Sándor emlékének megünneplése volt. Egyhangúlag elhatá­rozták, hogy a város a segesvári ünnepen küldöttség­gel képviselteti magát és a Petőfi-emlékre koszorút helyez. Egyhangúlag elhatározták azt is, hogy Fél­egyházán Petőfinek szobrot állítanak. Alapul 2000 irtót szavaztak meg. Vasárnap Petőfi-ünnep lesz Fél­egyházán; az ünnepi beszédet Holló Lajos dr. a város képviselője mondja. Brassóban, a szász föld fővárosában sem mulaszt­ják el a Petőfi-ünnepet fényesen megülni. Augusztus 1-én tartják meg hazafias szellemű és művészi be­csű programmal. Az előkelő ünnepnek növeli becsét, hogy a Nemzeti Színház jeles művésznője, Hegyesi Mari asszony, ki jelenleg Élőpatak fürdőn üdül, szintén Brassóba utazik résztvenni és Jókai Mór «Apotheozisát» fogja elszavalni. A segesvári Petőfi­­ünnepre érkező vendégek közül számosan készülnek át Brassóba, hogy jelen lehessenek a szép ünne­pélyen is. Keszthely város közönsége julius 30-án fogja meg­ünnepelni Petőfi emlékét. Az ünnepi beszédet Orbán Lajos csorna-premontrei kanonok, főgimnáziumi ta­nár tartja. Az ünnep rendezését a Keszthelyen időző egyetemi polgárok vállalták magukra. Mezőtúron e hónap, 30-án tartják a Petőfi-ünnepet. Az­­ünnepet körménél előzi meg. Ünnepi beszédet Turgonyi Lajos i­ond, majd­­ Bencsik László «Segesvárnál» cinál versét Biró Tim­ka fogja elsza­­valni. Bencsik László verset mond. A temesvár-szabadfalvi Petőfi-ünnep, Szabadfalun két részből fog állani: a Petőfi-Bem-emléktábla le­leplezéséből és a névtelen hősök sírköveinek leleple­zéséből. Selmecbányán e hónap 30-án tartják meg a Petőfi-ünnepet szép programmal. Az ünnepen részt fog venni Szeberényi János püspök is, áld Pető­fi kar­társa s gyermekkori barátja volt. ■ Buziáson, e szek­­ lakta vidéken is rendeznek Petőfi­­ünnepet, Dömötörffy­­György erről a következő levél­ben értesítette­ a Pető­f-T­árs­as­á­go­t: «Tekintetes' Petőfi-Társaság! Hivatkozással tegnap­előtti nagybecsű soraira, mely hazafias tisztelettel és magyar lelkesedéssel van szerencsém jelenti, hogy a gyűjtőiveket és Jókai■ Apotheozisát vettem. Indítvá­nyom folytán a tiszta jövedelem a Petőfi-házra for­­dittatik s ezért a mellszobrot Petőfinek, ahogy ere­detileg tervezve volt, nem állítjuk fel. Itt a­ magyarok valóságos Petőfi-házban élnek, de a szerb testvérek is közreműködnek. Tegnap itt járt Lukics Szilárd körjegyző és Milosevics Prokop plébános és azt mondták, hogy tőlük eljön az ünnepre a szerb dalárda s Moldováról eljönnek a román testvérek. A szom­széd szerb város, Nagy-Gradistye (Szerbiában) is kér szül az itteni Petőfi-ünnepre. Draskóczy hazánkfia, aki már 20 éve Szerbiában lakik, harminc tekinté­lyes polgárral bejelentette jövetelét. Mély tisztelettel: Dömötörffy György, m. kir. fővámhivatali főnök.» * Kiskőrös, Petőfi szülővárosa nagyszabású ünnepre készül, amelyet július 31-én,’hétfőn délután fognak megtartani. A kiskőrösi gazdák óriási kalászkoszorút helyeznek a­ szobor, talapzatára a következő aláírás­sal : Az arany kalászszal ékes rónaság költőjének — a kiskőrösi gazdák. Az ünnep egyik része a szobor előtt, másik része a szülőháznál fog lefolyni. • Kép­viselőket küld Kiskőrösre a Petőfi­ Társaság, az Otthon és sok más egyesület. A Petőfi-Társaság nagy babérkoszorúját Pósa Lajos fogja a szoborra letenni, aki a szülőháznál el fogja szavalni alkalmi költemé­nyét. Résztvesznek még az ünnepen a következő fő­városi írók és művészek: Bródy Sándor,, Heszty Árpád, Mednyánszky László báró, Tábori Róbert, Lőrinczy György, Neográdi Pap Gyula, Dingha Béla dr., Szlányi Géza, Mihátik­ Dániel, Stétka Gyula. A fővárosiak hétfőn reggel fél nyolckor indulnak Kis­kőrösre. . . . .. . ,­­ Hetyey Sámuel pécsi püspök a Petőfi-társaság meghívására a következő levelet intézte Jókai Mór elnökhöz: «Méltóságos­­ elnök úr! A Petőfi-társaság szíves meghívását, Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordu­lója alkalmából Segesváron rendezendő emlékünne­pélyre hálásan köszönöm. S habár legnagyobb sajná­latomra, személyesen nem lehetek is ott az emlék­ünnepélyen, lelkem egész hevével ünnepiek az ün­neplőkkel s dicsőítem nemzetem szelleme legragyo­góbb hordozójának emlékét,a ki in­etleg időkig fényt hoz a magyarra s világszerte tiszteletet és becsülést szerez fajunknak. Fogadja stb. Püspök-Szent-László, 1899. julius 26-án. Hetyey Sámuel püspök. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter nevé­ben Terbócz István osztálytanácsos a következő levél­ben köszönte meg a meghívást: «Méltóságos Uram! A nagybecsű meghívás követ­keztében, melyet báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter úrhoz méltóztatott intézni, Petőfi Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tartandó hazafias emlékünnepélyre, van szerencsém Méltósá­goddal tiszteletteljesen közölni, hogy Őexcellentiája hálásan köszöni a meghívást, de az ünnepélyen nagy sajnálatára meg nem jelenhetik, mert a gasteini gyógymód megszakítása és a hosszú utazás egészsé­gét kockáztatnák. A legmélyebb tisztelettel Méltósá­godnak alázatos szolgája, Terbócz István osztálytaná­csos, az elnöki osztály vezetője.­ Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke, Jókai Mórhoz irt levelében nagy elfoglaltságával menti ki a Petőfi-ünnepről való távolmaradását. Rátkay László országgyűlési képviselő szép eszmét vetett föl ma Bartók Lajoshoz irt levelében. A levél igy hangzik: «Kedves Lajosom ! Országos gondjaid mellett is fölhívom figyelmedet, hogy Petőfi szüleinek és Zol­tán fiának sírjáról, valamint a Petőfi-szobor mellől, mint az ország szívéből hozzatok egy-egy marék föl­det Segesvárra. Én hozok István öccse sírjáról, hogy igy a mi Petőfink sirján, minden szerettének porából legyen.» A Petőfi-ház létesítésére még tulajdonképpen meg se indult a gyűjtés s a hazafias lelkesedés máris adományokkal járul a szép cél eléréséhez. A budapesti Függetlenségi és 48-as polgárok köre­­ ma száz forintot, Kiskőrös község, Petőfi Sándor

Next