Alkotmány, 1899. augusztus (4. évfolyam, 183-209. szám)
1899-08-08 / 189. szám
ALKOTMÁNY. 189. szám. Kedd, 1229. augusztus 8. II. Kétévesek eladóversenye. Dij 2000 korona, távolság 1000 méter. Esterházy Móric gróf Dalomint Nie-ja (lov. Cleminson) erős küzdelem után fejhoszszal első, Ida második, Winifred fejhoszszal harmadik, Bandit negyedik. Totalizatőr: 5:8, helyrefogadások : I. 25:28, II. 25 :37. III. Kottingbrunni díj. Díj 20.000 korona, távolság 2800 méter. Springer báró hároméves Angely-je (lov. Hyams) igen könnyen három hosszal első, Beauharnais második, Vert-Vert félhoszszal harmadik, Duna negyedik. Totalizatőr: 5:6, helyrefogadások: I. 25:30, II. 25:36, IV. Eladó-verseny. Díj 2000 korona, távolság 1000 méter. Zangen J, ötéves Balekke (lov. Cleminson) küzdelem után nyakhoszszal első, Ronacher második, Ladra nyakhoszszal harmadik, azután Karen, P. P. C., Donzetla, Mimi, Rege, Damiette. Totalizatőr: 5:20. helyrefogadások: I. 25:42, II. 25: 46, III. 25 : 60. V. Kétévesek eladó-kandik apja. 2000 korona. Távolság 1000 méter. Egyedy Lajos Harvestmaid-'o (lov. Sands) erős küzdelem után fejhoszszal első, Remedur második, Wundermadl fejhoszszal harmadik, azután Walkover, Lutte, Metella. Totalizatőr: 5 : 77. Helyrefogadások: I. 25 : 100, II. 25 : 40. VI. Hároméves nyeretlenek gátversenye: 1800 korona. Távolság 2400 méter.. Uchtritz báró Bambula-ja (Sherbal) igen könnyen tíz hoszszal első, Jourfix második, Gigerskönigin rossz harmadik. Totalizatőr : 5 : 10. VII. Bucsu-verseny. 2000 korona. Távolság 1000 méter. Henckel gróf kétéves Quacker-je (lov. Chaloner) erős küzdelem után rövid fejhoszszal első, Gerankt második, Majd hat hoszszal harmadik, Szüret negyedik. Totalizatőr: 5 : 28. Helyrefogadások: I. 25 : 32, II. 25 : 27. X Budapest-siófoki távverseny. Tegnap volt a negyedik országúti távverseny Budapest és Siófok közt, melya rossz idő és nagy hőség dacára szépen sikerült. Összesen háromszázhatvanan indultak, kik közül azonban többen kénytelenek voltak útközben a versenyt feladni. A tavalyi rekordot Papp, aki elsőnek érkezett be, 3 óra 48 percre javította. A versenyben első lett Papp (M. T. K.) 3 óra 48 perc, második Gillemont (B. T. C.) 3 óra 53 perc alatt harmadik Schwarcz (V. K. E.) , Jankovich Dezső kitiltása a túrbról. Tavaly még nagyon ismert s elég szerencsés alakja volt a túrinak Jankovich Dezső. Volt néhány versenylova, melyek eleintén szép győzelmeket is hoztak a fiatal dresszének, de mikor a lovak később nem tudtak nyerni, Jankovich annyira letört hazárdfogadásai miatt, hogy istállóját is el kellett adnia. Minthogy pedig bookmaker-adósságait máig sem fizette meg, a Magyar Lovaregylet, a bookmakerek feljelentésére, kiegyenlítetlen bookmaker-adósságok miatt kitiltotta úgy a saját, mint a felügyelete alatt álló összes versenypályákról. A Sporttelep Balaton-Földváron. A Balaton partján létesített fürdőtelepek között első helyen áll jelenleg B.-Földvár. Az előkelő nyaraló közönség tömegesen keresi föl a kies fürdőtelepet, amelynek érdekében az ottani közbirtokosság minden lehetőt elkövet, élén Széchenyi Géza gróffal, aki a telepen sok évvel ezelőtt erdőt is létesített. A Yacht-klub a jövő évre Füredről már Földvárra költözik s helyiségét a gróf ajándékozta épületben rendezi be. Szóba került a versenypálya létesítése is, ami bizonyára létesül egy két év alatt s itt lesznek azután a lóversenyek, amelyek eddig Siófokon folytak le. Darányi földmivelésügyi miniszter igen érdeklődik a dolog iránt s többször ellátogat Földvárra, ahol különösen nagy fejlődésnek indult az ügető lovak tenyésztése. A múlt évben megindult mozgalom most újra életre kelt, s ha valami közbe nem jő, a jövő évben már megtartják az első ügető versenyt, amelyeket nálunk az utóbbi időben igen elhanyagoltak sportköreink. Nyári lóversenyek Budapesten. Az idei nyári lóversenyek tíz napot vesznek igénybe. Az első verseny e hó 15-én lesz. Versenyek lesznek még 17., 19., 20., 22., 24., 26., 27., 26. és 31-én. A versenyek mindenkor délután 3 órakor kezdődnek. Ezek az osztályok a következők : 1. Jogügyi osztály. Célja: a szövetkezeteket érintő minden jogügyletben, mint cégjegyzés, dohány és italmérési engedély, iparigazolványok, adó- és illetékügyek stb. eljárni, tanácscsal, felvilágosítással szolgálni. Kívánatra a központban elkészíti a kérvényeket, folyamodványokat, felebbezéseket stb. s teljesen elkészítve küldi meg az egyes szövetkezeteknek aláírás és beadás végett. 2. Terjesztői osztály. Célja: a szövetkezeti eszmét terjeszteni, új szövetkezeteket alakítani. Evégből ellátja alapszabályokkal, átmató füzetekkel, a szükséges nyomtatványokkal a hozzáfordulókat. Ahol szövetkezetet akarnak alakítani, szakértő egyéneket küld ki, kik az alakuló gyűlést vezetik, a cégjegyzésre stb. vonatkozólag útmutatást adnak. 3. Könyvelői és ellenőrző osztály. Célja: a már meglévő és csatlakozott szövetkezetek vezetőit a könyvelésbe bevezetni, az évi mérleget, leltárt elkészíteni, a szövetkezet vezetését felülvizsgálva az ellenőrzést megkönnyíteni s a szövetkezetek vezetőit megnyugtatni. E célból a csatlakozott szövetkezetekhez teljesen ingyen szakértő hivatalnokokat küld ki, kik ezen munkálatokat teljesitik, s a szövetkezetek vezetőinek tanácscsal, útbaigazítással szolgálnak. 4. Áru-osztály. Célja: a csatlakozott szövetkezeteket a lehető legolcsóbban áruval ellátni. E célból saját árjegyzékei szerint szállítja az összes árukat, egyes cikkekből utazókat küld ki, kik a megrendeléseket fölveszik. 5. babonaosztály. Célja: a szövetkezetek tagjainak s más községek lakosainak is terményeit a lehető legjobb áron értékesíteni s az eladást közvetíteni. 6. Díjszabási osztály. Célja: a vasút által felszámított fuvardíjakat utánszámítani s az esetleges többletet megreklamálva, a szövetkezeteknek visszajuttatni. 7. Közvetítő osztály. Célja: a csatlakozott szövetkezetek részére megbízható szakképzett, keresztény üzletvezetőket szerezni. Idővel a központ a keresztény magyar nép egyéb nagyfontosságú érdekeire is ki fogja terjeszteni figyelmét és gondoskodását. Amihez természetesen szükséges, hogy a központ megerősödjék és elegendő támogatásra találjon a keresztény magyar társadalomban. A fentebb említett osztályok augusztus hóban egész terjedelemben megkezdik működésüket s ha előbb bármi tekintetben is némi késedelem fordult elő, ez kassék fel a szervezkedés nehézségeinek számlájára. Ezzel kapcsolatban, melyet szükségesnek tartottunk közölni a nagyközönség tájékoztatására, a lefolyt július hóról szóló jelentést adjuk a következőkben : Csatlakozott szövetkezeteink száma: 68. A pártoló tagok száma: 27. Július hó folyamán nyílt meg a csákányi keresztény fogyasztási szövetkezet, a megnyitásnál a központot Klempa Ignác hivatalnok képviselte. Új szövetkezetek alakultak: Glantavéren (Bácsmegyében) keresztény fogyasztási szövetkezet, hol a központ részéről jelen volt Szilágyi György központi megbízott; Csángón (Csongrád megyében), melynek létesítésében részt vett Pisky Zoltán központi hivatalnok ; Somogy-Kéthelyen, hol a központi megbízott működött s az alakuló gyűlésen megjelent a nagynevű katholikus főur Hunyady Imre gróf is. Mély hálával fogjuk megőrizni mindenha a keresztény nép sorsáért melegen érdeklődő főurnak ezen kitüntető figyelmét a szövetkezeti eszme iránt. Pénztári kimutatás. Bevétel: Adományokból: 1700 forint. Pártoló tagsági dijak 100 forint. Csatlakozott szövetkezetek dijai 420 forint. Árukért 84 forint 24 krajcár. Összesen 2304 frt 24 kr. Kiadás: személyzetiek 771 frt 70 kr. Utazási költségek és napidijak 388 frt 02 kr. Nyomdai kiadás 1258 frt 50 kr. Postai és irodai kiadások 283 frt 13 kr. Összesen 1568 frt 35 kr. Pénztári maradvány: 735 frt 89 kr. A központ hivatalnokai julius hó folyamán meglátogatták a következő szövetkezeteket: Toponár, Csákány, Nagy Perkáta, Sárosd, Szepes-Váralja, Lőcse, Péchujfalu, Lubotin, Ó-Lubló, Uj-Lubló, Sár-Szent- Miklós, Vajta. A központ áruforgalma julius hóban 4707 forint 98 kr. volt. Eddig összesen 17.542 frt 07 kr. Gyürky Ödön, az Országos Központ ideigl. igazgatója. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági ismétlő iskolák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter I. évi 54.479. szám alatt az állami elemi iskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák tárgyában valamennyi kir. tanfelügyelőhöz a következő — lapunk első helyén méltatott — körrendeletét bocsátotta ki: A m. évi augusztus hó 10-én 51.563. sz. alatt kelt körrendeletem 1 pontjában elrendeltem, hogy az 1898/9. tanévtől kezdődőleg minden állami elemi iskolával kapcsolatosan lehetőleg gazdasági ismétlő iskola szervezendő. Időközben azonban tapasztalván, hogy némely állami elemi népiskolánál oly csekély az ismétlő iskolára utalt tankötelesek száma, hogy azoknak gazdasági irányban való kiképeztetése érdekében gazdasági ismétlő iskolát szervezni részben szükségesnek, részben sürgősnek nem látom, s különben is a rendelkezésemre álló, nagyon is korlátolt összegű hitelhez alkalmazkodva, egyelőre csak a nagyobb népességű iskoláknál szervezett, tehát fontosabb feladatú gazdasági ismétlő iskolákhoz van módomban államsegélyt nyújtani, mindezeknél fogva jövőre, csak azon állami elemi népiskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák részére vagyok hajlandó államsegélyt engedélyezni, amelyeknél a tényleg beiratkozott, illetőleg feljáró mindkét nembeli ismétlő tankötelesek száma a 20-at eléri. Állami elemi iskolával kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolánál a női kézimunka-tanításért csak 15 tényleg feljáró leány ismétlő tanköteles után vagyok hajlandó kivételesen némi tiszteletdíjat engedélyezni. Az előző tanévekben szervezett s állami segélyben már részesült állami elemi iskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák részére, amennyiben azok megfelelő nagyságú gyakorlati területtel rendelkeznek, még ha az ismétlő tankötelesek létszáma, a 20-at nem éri is el, az eddig élvezett államsegélyt egyes esetekben a női kézimunka tanítási tiszteletdíja levonásával továbbra is engedélyezem. Községi jellegű gazdasági ismétlő iskolát is csak azon esetben vagyok hajlandó némi államsegélyben részesíteni, ha az oda feljáró ismétlő tankötelesek száma legalább 20-ra rúg. A 20-nál kevesebb létszám mellett úgy az állami, mint a községi jellegű iskoláknál csak az általános irányú ismétlő iskola tartandó fenn. Végül értesítem a királyi tanfelügyelőséget, hogy az állami elemi iskolával kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolai tanítók tiszteletdíja csak ott veendő fel az állami elemi iskolai költségvetésbe, hol a költségvetés megfelelő összegű jövedelmi fölösleggel záródik. Ellen esetben a tiszteletdíj engedélyezése iránt külön teendő szabályzerű fölterjesztés. A fiume a boszniai vasút. A fiumei kereskedelmi és iparkamara vezetősége a kereskedelmi minisztériumhoz az e hó 23-án Nagyváradon tartandó országos kereskedelmi és iparkamarai kongresszus útján egy javaslatot terjeszt elő, vagy ha nem tévedünk, már terjesztett is elő egyenes útán egy Ogulintól a boszniai határszélen fekvő Bihácson keresztül Fiuméig építendő vasút ügyében. Ez a terv, melynek fontosságát és életrevalóságát egy a mappára vetett"tekintet is mutatja, nem nyerte meg néhány lokális érdekekért hevülő ember tetszését és azt a tettvágyat, mely egy idő óta a kereskedelmi- és iparkamaráknál konstatálható, a maga igen szűk korlátok közé foglalt terrénuma javára szeretné gyümölcsöztetni. Pécsi körökben azt hangoztatják, hogy a Közép- Duna áthidalása Baja és Báttaszék között sokkal előbbrevaló a fennemlített vasút kiépítésénél. Azon érvek között, melyekkel az illető pécsi körök a maguk propozitumát támogatni szeretnék, nem találtunk egyet sem olyat, melynek alapján bárki csak elhalaszthatná is oly fontos közgazdasági faktor kiépítését, mint amilyen a magyar kereskedelem, főleg tengerparti kereskedelem és forgalom előnyére, valamint az osztrák riváliskodás hátrányára az ogulin-biács-fiumei vonal volna. Egyáltalában nem tartjuk érvnek azt, hogy az ország közgazdaságának arkánumát nem szabad a határszélen keresni. Az ország közgazdaságának arkánumát ott kell védelmezni, ahol az veszélyben van s el, fogultság nélkül senki sem fogja tagadni azt, hogy ennek a védelemnek a határvidéken, különösen az osztrák befolyásnak annyira kitett magyar-dalmát tengerparton sokkal inkább van helye, mint a százszorta immunisabb Dunántúlban. Az ellenkező véleményen levők egyébként nyílt kérelem alakjában fordultak az ügyre vonatkozólag a Pécsi kereskedelmi és iparkamara vezetőségéhez, hogy erkölcsi súlyát a fennemlített kongresszuson a baja-báttaszéki áthidalás érdekében vesse latba. Fiume áru és hajóforgalma 1899. június havában és az év első felében. Fiume kikötőbe ez évi június hónapban 1694 darab és 232.495 métermázsa áru érkezett a tengeren, az onnan elszállított áruk mennyisége pedig 21 darab és 498.393 métermázsa volt. Az év első felében 10.103 darab és 2.347.965 métermázsa, a múlt évben 9744 darab és 2.733.280 métermázsa áru érkezett, míg a Fiuméból tengeren kivitt áruk mennyisége ez év első felében 158 darab és 3,429.657 métermázsa, a múlt év ugyanezen időszakában pedig 101 darab és 2,570.905 métermázsa volt. A hajóforgalomra vonatkozó adatok szerint ez évi június hónapban 984 hajó kereste föl a fiumei kikötőt, melyek közül 888 rakománynyal, 96 pedig üresen érkezett s a rakománynyal érkezett hajók között 741 gőzös és 147 vitorlás, az üresek közt pedig 20 gőzös és 76 vitorlás találtatott. A budapesti marhavásár ügyéhez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a folyó év elején kérte volt a kereskedelmi miniszternek közbenjárását arra nézve, hogy a hasított körmű állatoknak a budapesti marhavásárra lábon való hajtását tilalmazó föld- A Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának jelentése július hóról. Budapest, augusztus 7. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központja a lefolyt julius hóban is szakadatlanul folytatta, fáradhatlan és lángbuzgalmú vezetőjének, elnökének, Zichy Aladár grófnak szakavatott útmutatásai szerint az alakulás és szervezkedés nagy munkáját. Megalakította végleg a kereteket, amelyeken belül működni kíván a központ, fölállította kebelében az egyes osztályokat, melyek augusztus hóban már mindannyian megkezdik szakszerű működésüket a keresztény szövetkezeti ügy s a keresztény magyar nép anyagi érdekeinek szolgálatában.