Alkotmány, 1899. augusztus (4. évfolyam, 183-209. szám)

1899-08-08 / 189. szám

ALKOTMÁNY. 189. szám.­­ Kedd, 1229. augusztus 8. II. Kétévesek eladóversenye. Dij 2000 korona, tá­volság 1000 méter. Esterházy Móric gróf Da­lomint Nie-ja (lov. Cleminson) erős küzdelem után fejhosz­­szal első, Ida második, Winifred fejhoszszal harma­dik, Bandit negyedik. Totalizatőr: 5:8, helyrefoga­dások : I. 25:28, II. 25 :37. III. Kottingbrunni díj. Díj 20.000 korona, távolság 2800 méter. Springer báró hároméves Angely-je (lov. Hyams) igen könnyen három hosszal első, Beauhar­­nais második, Vert-Vert félhoszszal harmadik, Duna negyedik. Totalizatőr: 5:6, helyrefogadások: I. 25:30, II. 25:36, IV. Eladó-verseny. Díj 2000 korona, távolság 1000 méter. Zangen J, ötéves Balekke (lov. Cleminson) küzdelem után nyakhoszszal első, Ronacher máso­dik, Ladra nyakhoszszal harmadik, azután Karen, P. P. C., Donzetla, Mimi, Rege, Damiette. Totalizatőr: 5:20. helyrefogadások: I. 25:42, II. 25: 46, III. 25 : 60. V. Kétévesek eladó-kandik apja. 2000 korona. Tá­volság 1000 méter. Egyedy Lajos Harvestmaid-'­o (lov. Sands) erős küzdelem után fejhoszszal első, Remedur második, Wundermadl fejhoszszal harma­dik, azután Walkover, Lutte, Metella. Totalizatőr: 5 : 77. Helyrefogadások: I. 25 : 100, II. 25 : 40. VI. Hároméves nyeretlenek gátversenye: 1800 ko­rona. Távolság 2400 méter.. Uchtritz báró Bambula-ja (Sherbal) igen könnyen tíz hoszszal első, Jourfix második, Gigerskönigin rossz harmadik. Totaliza­tőr : 5 : 10. VI­I. Bucsu-verseny. 2000 korona. Távolság 1000 méter. Henckel gróf kétéves Quacker-je (lov. Chalo­­ner) erős küzdelem után rövid fejhoszszal első, Ge­rankt második, Majd­ hat hoszszal harmadik, Szüret negyedik. Totalizatőr: 5 : 28. Helyrefogadások: I. 25 : 32, II. 25 : 27. X Budapest-siófoki távverseny. Tegnap volt a ne­gyedik országúti távverseny Budapest és Siófok közt, mely­­a rossz idő és nagy hőség dacára szépen sike­rült. Összesen háromszázhatvanan indultak, kik kö­zül azonban többen kénytelenek voltak útközben a versenyt feladni. A tavalyi rekordot Papp, aki első­nek érkezett be, 3 óra 48 percre javította. A ver­senyben első lett Papp (M. T. K.) 3 óra 48 perc, második Gillemont (B. T. C.) 3 óra 53 perc alatt harmadik Schwarcz (V. K. E.) , Jankovich Dezső kitiltása a túrbról. Tavaly még nagyon ismert s elég szerencsés alakja volt a túrinak Jankovich Dezső. Volt néhány versenylova, melyek eleintén szép győzelmeket is hoztak a fiatal dresszének, de mikor a lovak később nem tudtak nyerni, Jankovich annyira letört hazárdfogadásai miatt, hogy istállóját is el kellett adnia. Minthogy pedig bookmaker-adósságait máig sem fizette meg, a Magyar Lovaregylet, a bookmakerek feljelentésére, kiegyenlítetlen bookmaker-adósságok miatt kitiltotta úgy a saját, mint a felügyelete alatt álló összes ver­senypályákról. A Sporttelep Balaton-Földváron. A Balaton part­ján létesített fürdőtelepek között első helyen áll je­lenleg B.-Földvár. Az előkelő nyaraló közönség tö­megesen keresi föl a kies fürdőtelepet, amelynek ér­dekében az ottani közbirtokosság minden lehetőt el­követ, élén Széchenyi Géza gróffal, aki a telepen sok évvel ezelőtt erdőt is létesített. A Yacht-klub a jövő évre Füredről már Földvárra költözik s helyisé­gét a gróf ajándékozta épületben rendezi be. Szóba került a versenypálya létesítése is, ami bizonyára lé­tesül egy két év alatt s itt lesznek azután a lóverse­nyek, amelyek eddig Siófokon folytak le. Darányi földmivelésü­gyi miniszter igen érdeklődik a dolog iránt s többször ellátogat Földvárra, ahol különösen nagy fejlődésnek indult az ügető lovak tenyésztése. A múlt évben megindult mozgalom most újra életre kelt, s ha valami közbe nem jő, a jövő évben már megtartják az első ügető versenyt, amelyeket nálunk az utóbbi időben igen elhanyagoltak sportköreink.­­ Nyári lóversenyek Budapesten. Az idei nyári lóversenyek tíz napot vesznek igénybe. Az első ver­seny e hó 15-én lesz. Versenyek lesznek még 17., 19., 20., 22., 24., 26., 27., 26. és 31-én. A verse­nyek mindenkor délután 3 órakor kezdődnek. Ezek az osztályok a következők : 1. Jogügyi osztály. Célja: a szövetkezeteket érintő minden jogügyletben, mint cégjegyzés, dohány és italmérési engedély, iparigazolványok, adó- és illeték­ügyek stb. eljárni, tanácscsal, felvilágosítással szol­gálni. Kívánatra a központban elkészíti a kérvénye­ket, folyamodványokat, felebbezéseket stb. s teljesen elkészítve küldi meg az egyes szövetkezeteknek alá­írás és beadás végett. 2. Terjesztői osztály. Célja: a szövetkezeti eszmét terjeszteni, új szövetkezeteket alakítani. Evégből ellátja alapszabályokkal, átmató füzetekkel, a szük­séges nyomtatványokkal a hozzáfordulókat. Ahol szö­vetkezetet akarnak alakítani, szakértő egyéneket küld ki, kik az alakuló gyűlést vezetik, a cégjegyzésre stb. vonatkozólag útmutatást adnak. 3. Könyvelői és ellenőrző osztály. Célja: a már meglévő és csatlakozott szövetkezetek vezetőit a könyvelésbe bevezetni, az évi mérleget, leltárt elké­szíteni, a szövetkezet vezetését felülvizsgálva az el­lenőrzést megkönnyíteni s a szövetkezetek vezetőit megnyugtatni. E célból a csatlakozott szövetkezetek­hez teljesen ingyen szakértő hivatalnokokat küld ki, kik ezen munkálatokat teljesitik, s a szövetkezetek vezetőinek tanácscsal, útbaigazítással szolgálnak. 4. Áru-osztály. Célja: a csatlakozott szövetkezete­ket a lehető legolcsóbban áruval ellátni. E célból saját árjegyzékei szerint szállítja az összes árukat, egyes cikkekből utazókat küld ki, kik a megrende­léseket fölveszik. 5. babonaosztály. Célja: a szövetkezetek tagjainak s más községek lakosainak is terményeit a lehető legjobb áron értékesíteni s az eladást közvetíteni. 6. Díjszabási osztály. Célja: a vasút által felszá­mított fuvardíjakat utánszámítani s az esetleges többletet megreklamálva, a szövetkezeteknek vissza­juttatni. 7. Közvetítő osztály. Célja: a csatlakozott szövet­kezetek részére megbízható szakképzett, keresztény üzletvezetőket szerezni. Idővel a központ a keresztény magyar nép egyéb nagyfontosságú érdekeire is ki fogja terjeszteni figyelmét és gondoskodását. Amihez természetesen szükséges, hogy a központ megerősödjék és ele­gendő támogatásra találjon a keresztény magyar társadalomban. A fentebb említett osztályok augusz­tus hóban egész terjedelemben megkezdik működé­süket s ha előbb bármi tekintetben is némi kése­delem fordult elő, ez k­assék fel a szervezkedés ne­hézségeinek számlájára. Ezzel kapcsolatban, melyet szükségesnek tar­tottunk közölni a nagy­közönség tájékoztatására, a lefolyt július hóról szóló jelentést adjuk a követ­kezőkben : Csatlakozott szövetkezeteink száma: 68. A pártoló tagok száma: 27. Július hó folyamán nyílt meg a csákányi keresz­tény fogyasztási szövetkezet, a megnyitásnál a köz­pontot Klempa Ignác hivatalnok képviselte. Új szövetkezetek alakultak: Glantavéren (Bács­­megyében) keresztény fogyasztási szövetkezet, hol a központ részéről jelen volt Szilágyi György központi megbízott; Csángón (Csongrád megyében), melynek létesítésében részt vett Pisky Zoltán központi hiva­talnok ; Somogy-Kéthelyen, hol a központi megbízott működött s az alakuló gyűlésen megjelent a nagy­nevű katholikus főur Hunyady Imre gróf is. Mély hálával fogjuk megőrizni mindenha a keresztény nép sorsáért melegen érdeklődő főurnak ezen kitüntető figyelmét a szövetkezeti eszme iránt. Pénztári kimutatás. Bevétel: Adományokból: 1700 forint. Pártoló tagsági dijak 100 forint. Csatlakozott szövetkezetek dijai 420 forint. Árukért 84 forint 24 krajcár. Összesen 2304 frt 24 kr. Kiadás: személy­zetiek 771 frt 70 kr. Utazási költségek és napidijak 388 frt 02 kr. Nyomdai kiadás 1258 frt 50 kr. Postai és irodai kiadások 283 frt 13 kr. Összesen 1568 frt 35 kr. Pénztári maradvány: 735 frt 89 kr. A központ hivatalnokai julius hó folyamán meg­látogatták a következő szövetkezeteket: Toponár, Csá­kány, Nagy Perkáta, Sárosd, Szepes-Váralja, Lőcse, Péchujfalu, Lubotin, Ó-Lubló, Uj-Lubló, Sár-Szent- Miklós, Vajta. A központ áruforgalma julius hóban 4707 forint 98 kr. volt. Eddig összesen 17.542 frt 07 kr. Gyürky Ödön, az Országos Központ ideigl. igazgatója. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági ismétlő iskolák. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter I. évi 54.479. szám alatt az állami elemi iskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák tárgyában valamennyi kir. tanfelügyelőhöz a következő — lapunk első helyén méltatott — kör­rendeletét bocsátotta ki: A m. évi augusztus hó 10-én 51.563. sz. alatt kelt körrendeletem 1 pontjában elrendeltem, hogy az 1898/9. tanévtől kezdődőleg minden állami elemi iskolával kapcsolatosan lehetőleg gazdasági ismétlő iskola szervezendő. Időközben azonban tapasztalván, hogy némely állami elemi népiskolánál oly csekély az ismétlő iskolára utalt tankötelesek száma, hogy azoknak gazdasági irányban való kiképeztetése érdekében gazdasági ismétlő iskolát szervezni részben szük­ségesnek, részben sürgősnek nem látom, s külön­­ben is a rendelkezésemre álló, nagyon is korlá­tolt összegű hitelhez alkalmazkodva, egyelőre csak a nagyobb népességű iskoláknál szervezett, tehát fon­tosabb feladatú gazdasági ismétlő iskolákhoz van módomban államsegélyt nyújtani,­­ mindezeknél fogva jövőre, csak azon állami elemi népiskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák részére vagyok hajlandó államsegélyt engedélyezni, amelyeknél a tényleg beiratkozott, illetőleg feljáró mindkét nembeli ismétlő tankötelesek száma a 20-at eléri. Állami elemi iskolával kapcsolatos gazdasági is­métlő iskolánál a női kézimunka-tanításért csak 15 tényleg feljáró leány ismétlő tanköteles után vagyok hajlandó kivételesen némi tiszteletdíjat enge­délyezni. Az előző tanévekben szervezett s állami segélyben már részesült állami elemi iskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolák részére, a­mennyiben azok megfelelő nagyságú gyakorlati területtel rendelkeznek, még ha az ismétlő tankötelesek létszáma, a 20-at nem éri is el, az eddig élvezett államsegélyt egyes esetekben a női kézimunka tanítási tiszteletdíj­a levo­násával továbbra is engedélyezem. Községi jellegű gazdasági ismétlő iskolát is csak azon esetben vagyok hajlandó némi államsegélyben részesíteni, ha az oda feljáró ismétlő tankötelesek száma legalább 20-ra rúg. A 20-nál kevesebb létszám mellett úgy az állami, mint a községi jellegű iskoláknál csak az ál­talános irányú ismétlő iskola tartandó fenn. Végül értesítem a királyi tanfelügyelőséget, hogy az állami elemi iskolával kapcsolatos gazdasági is­métlő iskolai tanítók tiszteletdíja csak ott veendő fel az állami elemi iskolai költségvetésbe, hol a költségvetés megfelelő összegű jövedelmi fölösleggel záródik. Ellen esetben a tiszteletdíj engedélyezése iránt kü­lön teendő szabályzerű fölterjesztés. A fiume a boszniai vasút. A fiumei kereskedelmi és iparkamara vezetősége a kereskedelmi miniszté­riumhoz az e hó 23-án Nagyváradon tartandó orszá­gos kereskedelmi és iparkamarai kongresszus útján egy javaslatot terjeszt elő, vagy ha nem tévedünk, már terjesztett is elő egyenes útán egy Ogulintól a boszniai határszélen fekvő Bihácson keresztül Fiu­méig építendő vasút ügyében. Ez a terv,­ melynek­ fontosságát és életrevalóságát egy a mappára vetett"­­tekintet is mutatja, nem nyerte meg néhány lokális érdekekért hevülő ember tetszését és azt a tettvá­gyat, mely egy idő óta a kereskedelmi- és ipar­kamaráknál konstatálható, a maga igen szűk korlátok közé foglalt terrénuma javára szeretné gyümölcsöz­­tetni. Pécsi körökben azt hangoztatják, hogy a Közép- Duna áthidalása Baja és Báttaszék között sokkal előbbrevaló a fennemlített vasút kiépítésénél. Azon érvek között, melyekkel az illető pécsi körök a maguk propozitumát támogatni szeretnék, nem ta­láltunk egyet sem olyat, melynek alapján bárki csak elhalaszthatná is oly fontos közgazdasági faktor kiépítését, mint amilyen a magyar keres­kedelem, főleg tengerparti kereskedelem és for­galom előnyére, valamint az osztrák riváliskodás hátrányára az ogulin-biács-fiumei vonal volna. Egy­általában nem tartjuk érvnek azt, hogy az ország közgazdaságának arkánumát nem szabad a határ­szélen keresni. Az ország közgazdaságának arkánu­mát ott kell védelmezni, ahol az­ veszélyben van s el­, fogultság nélkül senki sem fogja tagadni azt, hogy ennek a védelemnek a határvidéken, különösen az osztrák befolyásnak annyira kitett magyar-dalmát tengerparton sokkal inkább van helye, mint a száz­szorta immunisabb Dunántúlban. Az ellenkező véle­ményen levők egyébként nyílt kérelem alakjában for­dultak az ügyre vonatkozólag a Pécsi kereskedelmi és iparkamara vezetőségéhez, hogy erkölcsi súlyát a fennemlített kongresszuson a baja-báttaszéki áthida­lás érdekében vesse latba. Fiume áru és hajóforgalma 1899. június havá­ban és az év első felében. Fiume kikötőbe ez évi június hónapban 1694 darab és 232.495 métermázsa áru érkezett a tengeren, az onnan elszállított áruk mennyisége pedig 21 darab és 498.393 métermázsa volt.­­ Az év első felében 10.103 darab és 2.347.965 métermázsa, a múlt évben 9744 darab és 2.733.280 métermázsa áru érkezett, míg a Fiuméból tengeren kivitt áruk mennyisége ez év első felében 158 darab és 3,429.657 métermázsa, a múlt év ugyanezen idő­szakában pedig 101 darab és 2,570.905 métermázsa volt. A hajóforgalomra vonatkozó adatok szerint ez évi június hónapban 984 hajó kereste föl a fiumei kikötőt, melyek közül 888 rakománynyal, 96 pedig üresen érkezett s a rakománynyal érkezett hajók kö­zött 741 gőzös és 147 vitorlás, az üresek közt pedig 20 gőzös és 76 vitorlás találtatott. A budapesti marhavásár ügyéhez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a folyó év elején kérte volt a kereskedelmi miniszternek közbenjárását arra nézve, hogy a hasított körmű állatoknak a budapesti marhavásárra lábon való hajtását tilalmazó föld- A Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának jelentése július hóról. Budapest, augusztus 7. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központja a lefolyt julius hóban is szakadatlanul folytatta, fá­­radhatlan és lángbuzgalmú vezetőjének, elnökének, Zichy Aladár grófnak szakavatott útmutatásai szerint az alakulás és szervezkedés nagy munkáját. Megala­kította végleg a kereteket, amelyeken belül működni kíván a központ, fölállította kebelében az egyes osz­tályokat, melyek augusztus hóban már mindannyian megkezdik szakszerű működésüket a keresztény szö­vetkezeti ügy s a keresztény magyar nép anyagi ér­dekeinek szolgálatában.

Next