Alkotmány, 1900. november (5. évfolyam, 260-285. szám)
1900-11-16 / 273. szám
ALKOTMÁNY. 273. szám. $ írt......................................................... 1 —1 — (Köszönet.) Szatmári megjelenő Heti Szemle írja a következő sorokat: Andrássy Géza gróf, a magyar Athletikai Club elnöke, a következő levélben köszönte meg Meszlényi Gyula szatmári püspök támogatását : «Jubiláns ünnepeink befejeztével kedves kötelességet teljesítünk, amidőn Méltóságodnak céljaink támogatásáért a Magyar Athletikai Club igaz köszönetét tolmácsoljuk. Törekvéseink támogatói, klubunk alapítói sorában mindenkor találkoztunk főpapjaink nevével. Társadalmilag keresztemy alapon működve kiváló súlyt is helyeztünk mindig arra, hogy a főpapság ismerje törekvéseinket s azokat előmozdítsa. Amidőn méltóságodnak jubileumi ünnepünk alkalmából hozzánk juttatott adományáértköszönetet mondunk, engedje kifejezni abbeli reményünket, hogy működésünk jövőben is méltóságod jóindulata figyelmének részese leend. (Katholikus írók vacsorája.) A budapesti katholikus irók és hírlapírók Schmiedt Ferencnek, az «Egyházi Közlöny» szerkesztőjének meghívására ma este tartották meg második közös vacsorájukat a Wesselényi utca egyik vendéglőjében. Megjelentek: Margalits Ede dr. egyetemi tanár, az Országos Pázgány-Egyesület elnöke, Nagyiványi Fekete Gyula kúriai bíró, Tóthfalussy Béla, erzsébetvárosi plébános, Bonitz Ferenc az _ «Alkotmány» szerkesztője, Auer István, Beniczky Ödön, Dóstel Károly (Gaudencius), Doller Antal dr. Petrassevich Géza és Székely Nándor, az «Alkotmány» munkatársai, Szilday János dr. a «Magyar Állam» munkatársa, Wachtz- Varjas Károly, Demény Dezső, Horváth János, Corner Lajos, Hevesi Sándor, Winkler- Vetési József dr. A társaság a legjobb hangulatban töltötte el a vacsora idejét. Igazán sokat köszönhetünk Schmiedt Ferencnek, hogy a katholikus írókat és hírlapírókat ily kedves összejövetelekkel az egymáshoz való tartozandóságra buzdítja. Hisz az a fő dolog, hogy mi, a katholikus ügyek munkásai ismerjük egymást, tanuljuk egymást megszeretni, hogy közös munkánkat siker, koronázza. Ezért igen fontosnak tartjuk, hogy a katholikus írók és hírlapírók mennél gyakrabban találkozzanak a fehér asztalnál is s a testvéri érzés mennél hatalmasabban fejlődjék ki közöttük. — (A debreceni ev. ref. egyházkerületi gyűlésen) ma választották meg az 1901—1903. évre a konventi tagokat. Azután megengedték a mezőtelki egyháznak, hogy iskoláit államosittathassa. A nagyberegi egyházi iskolai államosítási kérvényét elveti a gyűlés, tekintettel az egyház kedvező anyagi helyzetére. Uray Imre ahhoz hasonlítja az államosítási törekvést, mint akinek van lova,, maga abrakolja is, de más használja. Az indokokat keresve, abban találja, hogy egy- felől a tanítók igyekeznek menekülni az egyházmegye hatósága alól, másfelől, hogy a lelkészek az iskolák államosítását a hitoktatói cím és fizetés elnyerése végett saját anyagi céljaikra igyekeznek kihasználni. Az utóbbi kijelentést az elnök helytelenítőleg megrója, mire Cray köszönettel veszi tudomásul a figyelmeztetést és azt mondja, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. A gáti, kenézi és kunágotai egyházak államosítási kérvényei felszerelés végett visszaadatnak. A főiskolai igazgatótanács jelentését változatlanul elfogadták, valamint az iskolai szabály 54-ik §-ának oly értelmű módosítását is, mely szerint oly főiskolai tanuló, aki párbajra kihívást elfogad, vagy párbajozik, az intézetből kilépettnek tekintessék. Egyszersmind az ügyészi és a rendőri hivatalok felkéretnek segítségül az esetleg megtörtént párbajok kiderítésére, sőt az akadémia igazgatósága a hírlapokból is tudomást tartozik venni a párbajesetekről, hogy az ifjúság párbajozásának lehetőségét mindenképpen meggátolja. (Hegedűs miniszter Temesvárott.) Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter egyéb tennivaló hiányában tegnap Temesvárra utazott, ahol ma reggel érkezett meg a közelgő választásokra való tekintettel — Szivák Imre, Pulszky Ágost, Bessenyei Ferenc, Manászy György, Janicsáry orsz. képviselők, Nikolics Fedor, Molnár Viktor, Rónay Jenő főispánok társaságában. A miniszter Temesvárott Dessewffy Sándor csanádi püspök vendége volt. A küldöttségek fogadása után megtekintette a temesvári új ipariskolát és a nagyobb ipartelepeket, köztük Frankl Alfréd mödlingi cipőgyáros Turul-cipőgyárát (!), melyben a nevezett élelmes kazár a hazai, ipar javára mödlingi cipőket fog előállítani. Dessewffy püspök vendége tiszteletére díszebédet adott, melyen az első felköszöntőt a püspök mondotta a királyra. A lendületes tósztot a vendégsereg állva hallgatta végig. A püspök ezután Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert köszöntötte föl. Erre a miniszter emelkedett szólásra és körülbelül a következőket mondotta: Egész Magyarország törekvésének és gondolkodásának legpregnánsabb kifejezője maga a kiváló megyés püspök Dessewffy Sándor, mivel akkor, amikor az ország érdekeiről, az egész nemzet haladásáról van szó, minden egyéb elválasztó, különbségtől eltekintve, egyesíti magában az összes nemzetiségeket, mind a felekezeteket, valamennyi polgári érdeket és és egyedül, kizárólagosan az ország érdekeit tartja szem előtt. Ebben a minőségében igazi képviselője a nemzetnek, mert csakis ő által és az általa képviselt eszme erejével lehetséges, hogy az ország minden ereje, minden törekvése elkallódás és szétforgácsolódás nélkül a haza javára hasznosíttassék. Van valami benne Tomoryból, valami a szerzetesből és valami a tudós papból. Épülve a történelem nagy példáin valóban ideális módon oldott meg egy kényes kérdést, mely oly sokféle irányban foglalkoztatja az elméket, egyesíti magában az erős katholikust és az erős magyart. (Viharos tetszés.) Ha tíz kötetet írnánk arról, miképpen egyeztethetők össze a római szentegyház érdekei a magyar érdekekkel, nem volnánk képesek azt találóbban megértetni, mint ahogy azt ünnepelt házigazdánk saját személyében megtestesíti. Kérjük is, hogy hatalmas tehetségével, befolyásával, tudásával legyen támogatója törekvéseinknek, melyeknek szolgálatában állunk. Lelkesedve tapasztaljuk azt az erős magyar érzést, mely működésében nyilvánul s melylyel példát adott, miképp kell felfogni a hivatását egy magyar főpapnak. (Éljenzés.) Szent áhítattal élve hivatásának, nem téveszti szem elől egyiket sem azon kötelességeknek, melyek működését oly nagyszabásúvá teszik. Igazi utódja ő Szent Gellértnek ! Nagyszabású tettekkel vonta magára a külföldnek is rokonszenvét és csodálatát, de épp oly szerencsésen beletalál minden cselekedetével a magyar nemzeti politika szellemébe. Ő példát adott arra, miképpen lehet magasztos főpapi kötelességeit szinte eszményi tökélylyel egyesíteni. Kerül minden felekezeti és társadalmi viszályt és ezzel útját egyengeti azon ideális állapotnak, melyet mindnyájan elérni óhajtanánk, hogy t. i. minden munkánkban csak a nagy nemzeti célok legyenek irányadók, ne pedig a különféle mellékes szempontok. Ebben mutat nekünk fényes példát Dessewffy püspök, akire egyaránt néz Róma és Budapest és Róma nem kételkedik benne, hogy ő jó katholikus és Budapest sem kétli, hogy jó magyar. Éljen Dessewffy Sándor! (Viharos éljenzés és taps.) A miniszter kényes kérdésnek mondja a katholicitás és magyarság harmóniáját. Ha kényesnek találja, kár volt ilyen módon szólni róla a poharak között. A lakomán még több felköszöntőt mondtak. Temesvárról Aradra utazik holnap a miniszter és nagy suite-je. — (Jótékonyság.) Victer Lajos dr. c. püspök, nagyprépost kitüntetése alkalmából a váci közkórház javára 100 koronát, a nőegylet céljaira szintén 100 koronát adományozott. — (A kecskeméti ifjúság a keresztény ifjúság ellen.) A kecskeméti ev. ref. jogakadémia polgársága október 10.ám tartott gyűlésében a debreceni ev. ref. jogakadémia polgárságának hozzá intézett átiratára a következő határozatot hozta: «A kecskeméti ev. ref. jogakadémia polgársága tudomásul veszi a debreceni ev. ref. jogakadémia polgárságának átiratát. Kijelenti, hogy a néppárthoz szótó budapesti kir. tudományegyetemi kör vezető elemeinek ténykedéseivel szolidaritást egyáltalán nem vállal és azoknak néppárti irányzatát magáénak nem tekinti, nem helyesli, sőt határozottan elítéli, mert a magyar ifjúság eszményi, hazafias és tudományos törekvéseivel sem a túlhajtott ferekezetiességet, sem a vallási és faji türelmetlenséget, sem a politikai pártviszályokba való elegyedést összeegyeztethetőnek nem tartja. Kijelenti továbbá, hogy a budapesti kir. tudományegyetemi kört a maga részére a magyar egyetemi és akadémiai ifjúság vezérlő szervének többé el nem ismeri s visszavonja mindama küldetéseket, amelyeket az egyes diákkongresszusok a kecskeméti ev. ref. jogakadémia nevében is a nevezett körre ruháztak.» Végül megbízza a gyűlés az elnökséget, hogy ezen határozatát a budapesti és kolozsvári kir. tudományegyetemek és az összes jogakadémiák polgárságával közölje. Szomorú. De nem a budapesti keresztény egyetemi polgárok hibája ez. Kié ? Azé az elfogultságé, melylyel a kecskeméti ev. i.ef. ifjakat belenevelték a magyar kereszténység iránti indifferentizmusba. (Okos tanárok.) Keszthelyről táviratozzák lapunknak: Steiner József, ki mint végzett állatorvosintézeti hallgató a keszthelyi gazdasági tanintézetben vendéghallgató volt, kardpárbajt vivott Fördös Lajos másodéves gazdászszal Badacsonyban. A párbajban az előbbeni karján három súlyos sérülést kapott. A párbajra az szolgáltatott okot, hogy Steinerre előadás után többen rárontottak és tettlegesen bántalmazták. Fördös kivételével a többi bocsánatot kért. A párbajozók az "intézet kebeléből kiléptek, mert másképp a szabályok értelmében a tanári kar mint már többször tette, kérlelhetetlenül kizárta volna őket. (Romániai zsidók Nagyváradon.) Egy szűkszavú táviratban értesítette Branó város rendőrsége a nagyváradi rendőrkapitányságot, hogy a déli vonallal egy 14 tagból álló romániai zsidó kivándorló csapat utazik keresztül Nagyváradon. Gera Ármin 1. főkapitány Szabó Gábor rendőrbiztost küldte ki, hogy az esetleges kiszállást megakadályozza. Azonban erre szükség nem volt. A kivándorlók közül egy sem szállott ki a kupéból. A vasúti kocsi ablakán keresztül érdekes beszélgetést folytatott a rendőrbiztos és a kivándorlók vezetője. Elmondotta, hogy a sok kivándorló visszaküldése óta valamivel tűrhetőbb a helyzete, a zsidóságnak Romániában, azonban igen sokan azon vannak, hogy mielőbb Kanadába kivándorolhassanak, mert nagy az ínség. Drága pénzen "is alig kapni élelmiszereket. A 14 tagból álló társaság,melynek minden egyes tagja az intelligens elemhez tartozik, (!) azért utazik most előre, hogy a kanadai kivándorlás és az ottani viszonyokról tudósítsák a Romániában maradt, de szintén Kanadába szándékozókat. Mint mondják, körülbelül kétezren akarják otthagyni Romániát. A vonat mindössze 10 percig állt Nagyváradon s aztán tovább röpítette a messze idegenbe kivánkozókat. Úgy látszik, hogy a helybeli izr. hitközségnek az átutazásról tudomása nem volt, mert senki sem várta az érkezőket, írja pedig ezeket a sorokat egy nagyváradi újság. " .. . " (Menyhárt Béla esete.) Menyhárt Bélát, a volt katonatisztet és vivómestert, mint megírtuk, nem lőtték le párbajban, hanem ő maga követett el öngyilkossági kísérletet a zágrábi temetőben. Most már a gyógyulás utján van s esetéről maga irt levelet egy budapesti laphoz. Ebben a levélben a következőket mondja: A dolog lényege sem a sajtót, sem a nagyközönséget nem érdekli, mert ez egyszerűen a magamfajta kis emberek nagy baja. Legyen elég kijelentenem annyit, hogy sajnálatos félreértés áldozata lettem, mely félreértés fegyvert adott a kezembe, hogy régi dicsőséget, hivatást, szerető családot, jövőt itt hagyva az életet magamtól elhajítsam. Nincs tehát szó sem nyomasztó adósságról, sem családi viszályról, sem párbajról, sem egyébről. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Blaha Lujza, kitüntetése. A kiváló művésznő, mint tudjuk, a múlt hetekben ünnepelte huszonöt éves jubileumát annak, hogy a színpadra lépett. Az egész ország részt vett ünnepében. Maga a király is az ünneplők sorába sietett s legmagasabb elismerése jeléül a koronás arany érdemkeresztet adományozta a művésznőnek. Az adományozó kézirat ma jelent meg a hivatalos lapban. Kívüle még Priell Kornélia az egyedüli, akit ugyancsak ezzel az érdemkereszttel tüntetett ki a király a művész pályán szerzett érdemei elismeréséül. * Az Operaházban holnap, pénteken P. Bianchi Bianka csász. és kir. kamara-énekesnő vendégfelléptével Észak csillaga kerül színre. A művésznő Katalin szerepét énekli. Praskoviát Szilágyiné B. J. adja, ki a szerepet most tanulta be s ez alkalommal először énekli. A többi szerepekben közreműködnek : Ney D. Payer is, Váradi M. Dalnoki, Kiss, Hegedűs, Szendrői, Várady S. Kornay, Déri, Mihályi, Kertész, Ney B. Az előadást bérletfolyamban tartják. A Carmen vasárnapi előadásáról a Bad- Tud, a következő klasszikus magyarsággal megírt tudósítást adta ki: Az Operában a Carmen vasárnapi előadására Burman vendégszereplése volt hirdetve, minthogy ez a vendégszereplés közbejöt akadályok miat elmarad és a Carmen előadásában a hirdetett vendég hetet az Operaháznak szerződtetett taga énekli José szerepét, az igazgatóságaként intézkedet, hogy a Carmen vasárnapi előadására a folyó hó 14-éig előre váltót jegyeket a pénztár visszaváltsa. * Műsorváltozás a Magyar Színházban. Rajna igazgató A pesti utcát levette a műsorról, mert a darab nem érte el azt a sikert, amelyet tőle vártak. Ehhez képest a Magyar Színházban a legközelebbi napok játékrendje a következő lesz: Pénteken színre kerül New York szépe, szombaton Angot asszony leánya, vasárnap délután Az asszony regement, este Angot asszony leánya. A vasárnap délutánra hirdetett Angol előadásra már eddig megváltott jegyeket a pénztár vasárnap délig visszaváltja. A Zenélő Magyarország zongora és hegedű zeneműfolyónat most megjelent XXI-ik füzete a következő szép s értékes zeneműajdonságokat közli: I. Szentirmay Elemér: «Hogyha könyet látsz.» II. Szentirmay Elemér «Csak legény» két magyar dalát. Ill. Rosey Gy. »Rendez-Vous» hírneves keringőjét. IV. Schumann Robert «Emlék-Erinnerang» ~ szalon Péntek, 1900. november 16.