Alkotmány, 1901. június (6. évfolyam, 130-155. szám)
1901-06-01 / 130. szám
ALKOTMÁNY. 130. szám. « Szombat, 1901. junius 1. mételni azt a furfangos szavakba öltözött állítását, hogy a néppárt paktált a pánszlávokkal ?» Ön György ur, így «idézi» ezt a mondatot: «Merné-e állítani, hogy a néppárt paktál-e a pánszlávokkal most?» És ön, György ur, ezen hamis idézet alapján azt mondja a néppártról: «Hogy paktált, azt elmondtam.» Hát tisztelt György úr, ön úgy látszik, még a kelleténél is könnyelműbb. Minek állít olyanokat, amikéig nem tud faktumokkal bebizonyítani? És minek akarja ön, György úr, Zichy Nándort is belehozni ebbe az ügybe? Lássa György úr, ön így kész veszedelembe rohan. Pedig kár volna önért. Bizonyítson, bizonyítson és ne pletykázzon. És főleg, ne tekintse magát a vallási türelmesség és a magyar hazafiság legfelsőbb fórumának. Ezt a szerepet nem önre szabták. György úr, mielőtt jóéjszakát mondanánk önnek, kérjük szeretettel, ne sajnálja a fáradságot és olvassa el ezen válaszunk után e lap más helyén található adatokat egy hites magyar hazafi politikai életrajzához. A győri keresztény szövetkezeti értekezlet. A keresztény szövetkezetek Győrben tartott értekezletén lapunk legutóbbi számában közlötteken kívül még a következőket sikerült feljegyeznünk: Szalay József (Fehértó), Vida János (Dunaszentpál) plébánosok, Németh Gyula (Győrújváros), és Hegedűs János (Dunaszegh) segédlelkészek, Malik Kálmán (Fehértó) és Gruber Károly (Lébeny) kántortanítók, Lendvay János (Lébeny), Kiss Ferenc, Simonits Imre, Orgesperger Sándor, Falu Pál (Kisbér), Krempf István (Kerek Teleki), Csonka László (Sopron-Tamási), Alaker István (Rába-Pordány), Ötvös György (Gyóró), Szekál József, Élő Ferenc (Bödöge- Markota), Hoffer József, Nemes Márton, Rigó József (Kóny), Csehi József (Rába-Csanak), Mészáros Imre (Böcs), Kertay Sándor (Koroncó), Fogh Illés (Tóth), Szabó József, Vesztrócz Antal (Salamon), Hauk Antal (Moson-Halászi), Takács József, Marton Ferenc, Kalmár Mihály (Marcaltő), Magyar József (Csécsény). Megemlítjük egyúttal, hogy az értekezlet az eszme természetéből folyólag szigorúan elítélte azokat a keresztény szövetkezeteket, amelyek zsidó boltosoknál vásárolnak. Ha már egyáltalán szó lehet a központ mellőzéséről, ez csak abban az esetben fordulhat elő, amikor ugyanolyan minőségű árut helyben keresztül a kereskedőnél a szállítás leszámításával — tetemes rendelések következtében — jóval olcsóbban kaphat a szövetkezet. Mentelmi ügy. A budapesti főügyészség megkeresést intézett a képviselőház elnökségéhez, amelyben Vészi József országgyűlési képviselő mentelmi jogát, Csinger János budapesti lakos panaszára, sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt felfüggeszteni kéri. Veszi József ugyanis lapjában Csingert többek között zsarolással is vádolta. A polgári perrendtartás tárgyában összehívott szaktanácskozmány Plósz Sándor igazságügyminiszter elnöklete alatt ma délután 5 órakor folytatta tanácskozásait az igazságügyminisztérium palotájában. A horvát pártok Zágrábból jelentik: A jogpárt tegnapi üléséből átiratot intézett a tiszta jogpárthoz és az Obser-párthoz. Az első átiratban figyelmezteti a tiszta jogpártot, hogy tartózkodjék minden személyes támadástól és ferdítéstől, mert a párt komolyan veszi az ellenzék egyesítését, amiért is minden személyes animozitásnak meg kell szűnnie, mert ebben a munkában az ellenzék összes elemeinek közre kell működnie. A jogpárt felszólítja a tiszta jogpártot, hogy világosan és minden kétséget kizáró módon nyilatkozzék, egyúttal pedig válaszszon meghatalmazottakat a közös tárgyalásra, hogy a nemzet csalhatatlan bizonyítékot kapjon az egyetértésre való hajlandóságról. Ellenkező esetben a jogpárt befejezetteknek tekinti a tárgyalásokat. Hasonló felszólítást intézett a párt az Obzor-párthoz is. Azonkívül átiratot intéztek Brestyénszky képviselőhöz, amelyben köszönetet mondanak neki az egész akció támogatásáért és megkérik, hogy álljon a mozgalom élére. Budapest, május 31. Királyi döntés a kvóta ügyében. Mint politikai körökben beszélik, a magyar és osztrák kormány között megállapodás jött létre, mely szerint a kvóta ügyét nem terjesztik a két állam törvényhozása elé, hanem a már megállapított arányban királyi döntéssel fogják július hó folyamán további egy évre meghosszabíttatni. Oka ennek az, hogy a kvótajavaslat az osztrák parlamentben nagy ellentállásra találna. A Széll Kálmán-párt szívósan védi a Bánffyánosok ellen jussát az élethez. A mohácsi Bánffy-párt elnökének, Margitai Péternek már ismertetett «cáfolatára» a mohácsi Széll Kálmánpárt vezére Jágics József orsz. képviselő ezt a táviratot küldte a P. Ll.-hoz: «A mohácsi szabadelvű párt elnökének, Margiti Péternek tegnapi táviratával szemben táviratom tartalmát az utolsó betűig fentartom.» A mohácsi pártszakadás, mint értesülünk, élénk érdeklődést kelt Bács megyében is, ahol hasonló dolgok, alighanem Zomborban, Verbászon és Hódsághon is meg fognak ismétlődni. Csak rajta, rajta kaparintották, mindennel inkább törődnek, mint a nemzet szellemi haladásával. Ezeknek csak a pénz imponál s nagy kegyelem, ha körükbe a tudomány szerény munkásait befogadják. A honorációs osztályban, a hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, stb. között még kevésbbé lehet szó az altruizmusról. Itt mindenki csak azzal törődik, hogy hol és hogyan lehet könnyebben megélni s ha maga elttévesztette e tekintetben pályáját, mindent elkövet, hogy legalább aki utána következik, az legyen kevésbbé kitéve az élet gondjainak. «A hivatalnok fiát hivatalnoknak, vagy ügyvédnek, orvosnak, mérnöknek szánja s gondosan mérlegeli, mely pályán jut előbb kenyérhez, álláshoz, emelkedik gyorsabban, élhet urasabb módon; arra, hogy mire van tehetsége, hivatása, mely téren szolgálhatná jobban a hazát, alig gondol valaki, mert főszempont az uras megélhetés, vagyis az utilitarizmus.» Mindezekből arra a következtetésre jut a tudós szerző, hogy Magyarországon manapság nagyon, de nagyon keveseknek kell a tudomány, úgyszólván senkinek. S ez tudományosságunk veszedelme, ez az említett csőd, amelyből a kibontakozás, a szabadulás csak iskoláink, tudományos intézeteink és tudósaink révén volna lehetséges, de vájjon lehet-e ezekre számítani ? Nem! — mondja Margalits dr. s állításának bizonyítására könyvének legnagyobb részében ezekkel foglalkozik, bebizonyítva mindegyikről, hogy valyja az utilitarizmusnak s hogy az égető bajnak szanálását a jelen viszonyok között egyiktől sem várhatjuk. Elsősorban nevelés- és oktatásügyünk fogyatékosságairól rántja le a leplet, kezdve a népiskolán, fel egészen az egyetemig. Mennyi baj, mennyi visszás állapot mindenütt! A népiskolában a tulajdonképpeni feladat teljesítéséről, a jellem- és kedélyképzésről alig lehet szó, különösen ott, ahol az állam rátette kezét az iskolára,mert a vallásfelekezetek legsajátabb hivatása a családi élettel karöltve a jellem- és kedélyképzés, az államhatalom erre képtelen anyagi szempontból is, mivel az államhatalom a gyakorlati életben mint politikai párturalom jelentkezik s ennek természetszerű következése a népnevelési rendszerben a párturalmi szempontoknak és céloknak megfelelő állami dresszúra volna, mi semmiképpen, főképpen pedig hazafias szempontokból nem kívánatos». A tanítók oly sanyarú anyagi körülmények között élnek, hogy alig lehet őket kárhoztatni, ha alázkodókká, utilitáriusokká lesznek, ha különbséget tesznek a gazdagok és szegények gyermekei között s egy kis haszon reményében megfeledkeznek kötelességről, hivatásról, becsületről, mindenről. S amilyen a mester, olyan a tanítvány. Élni azonban csak kell s az a két-háromszáz forint, amiért a legtöbb tanító a népnevelés nehéz igáját hozza, bizony csupán arra elég, hogy az ember mellette éhen ne haljon. Közép- és felső iskoláinkban is hasonló viszonyok uralkodnak. Az utilitarizmus mindenütt ijesztő mértékben elhatalmasodott s úgy azokban, mint ezekben csupán az irányítja a tanárok és tanítványok cselekvését egyaránt. A középiskolában az anyagi bajokkal való küzködés, a felső tanintézetekben pedig sokszor a hiúság, sokszor a kényelemszeretet az oka, hogy a tanár nem úgy teljesíti kötelességét, amint kellene. A túlterhelés pedig a tanulókat teszi számítékká. Mindegyik csak arra törekszik, hogy a kötelező vizsgákon valahogy átcsuszszék s igy az alapismereteket is csak hiányosan sajátítván el, már eleve elveszti kedvét, hogy a tudományokkal később is foglalkozzék. S ha véletlenül mégis megteszi, nem sok köszönet van benne, ha — amint nagyon sok esetben megtörténik — a tanár megfeledkezik arról, hogy neki a rábízott ifjúság hite felett is kötelessége őrködni s bűnt követ el, ha a saját affektált vagy meggyőződésből fakadt ateizmusával azt lerontja, vagy csak meg is ingatja. Mert «az Isten létezésében és a lélek halhatatlanságában való élő hit és meggyőződés egyetlen biztos alapja a jellemnek, erkölcsnek, a hazaszeretetnek, mely a legnemesebb altruizmus és a becsületnek, melyre korunk annyiszor hivatkozik; e hit és meggyőződés nélkül jellem, erkölcs, hazafiság és becsület csak üres jelszó, csalóka látszat és megtévesztő külszint. A könyvnek az Akadémiáról szóló fejezetét A M. Tud. Akadémia című nemrég megjelent tárcánkban ismertettük. Margalits Ede dr. e munkáját részben harminc éves tanári jubileuma alkalmából irta, a legnemesebben ünnepelvén igy meg e nevezetes évfordulót. Az orvos szerepére vállalkozott s a maga riasztó valóságában tárta fel a bajt, hogy vigyázatra, önmegtagadásra birja mindazokat, akik a veszendőbe indult magyar tudományosság megmentésére tehetnek valamit. Lesz-e foganatja munkájának? Reméljük. Sz. N. A delegációk, Budapest, május 31. A magyar delegáció hadügyi albizottsága már rövid, alig egy órás ülésén a hadügyi költségvetés rendkívüli előirányzatát tárgyalta s csak a hadsereg szállításainak váltott ki rövid lélekzetű felszólalásokat a delegátusokból, egyebekben tudomásul vették a rendkívüli előirányzatot és a póthiteleket is megszavazták. Az osztrák delegáció költségvetési bizottsága pedig szintén röviden a tengerészeti költségvetéssel végzett. Az albizottságoknak már csak egy fontosabb munkájuk van: a megszállt tartományok ügyeinek megvitatása és ebből a célból holnap délelőtt 11 órakor ülésre hívta össze Szilágyi Dezső az egyesült négyes albizottságot. Az első teljes ülés kedden lesz (a külügyi, költségvetés tárgyalásával) s addigra hitelesítik az egyes előadók jelentéseit. A tengerészeti jelentést, melyet Teleki Sándor gróf előadó készített, tegnap hitelesítették, Fálk Miksa külügyi jelentését vasárnap hitelesítik, Münnich Aurél hadügyi jelentését pedig hétfőn. Az ülésszakot mindenképpen be akarják fejezni a jövő hét végéig s ugyanaz a törekvés látszik az osztrák delegáció gyors tárgyalásaiból is. A magyar hadügyi albizottság ülése. A magyar országos bizottság hadügyi albizottsága ma délben 12 órakor ülést tartott Szilágyi Dezső elnöklésével s a két kormánynak ugyanazon részvételével, mint tegnap. Az ülés megnyitása után Münnich Aurél jelentést tett a szűkebb körű elhelyezési bizottság nevében a hadsereg diszlokációjáról, mely általában megfelel a területi elvnek, csak oly nagyvárosok tesznek kivételt, hol az elszállásolás nehézséggel jár. A megszállott tartományokban is szoktak idegen ezredeket elhelyezni. Miklósödön a szűkebb körű élelmezési bizottság jelentését terjesztette az albizottság elé és kifejtette, hogy a katonai élelmezés árainak emelkedése megfelel a változott gazdasági viszonyoknak. A hadügyminiszter igyekszik azonban, hogy lehetőleg a termelőktől szerezze be az élelmezéshez szükséges