Alkotmány, 1901. július (6. évfolyam, 156-181. szám)

1901-07-05 / 159. szám

ALKOTMÁNY. 159. szám, magánhivatalnok a Rottenbiller­ utca 9. szám alatti la­kásába az ablakon az éjjel tolvajok másztak be s 200 koronát érő ruhaneműt loptak el. — A sik­kasztó fenyegetőzése. Singer Bertalan 21 éves ügy­nök Bruckner Sándor gabonakereskedőtől, akinél alkalmazásban állott, 900 koronát elsikasztott, az­után megszökött. Most a sikkasztó Brémából távira­tozott egyik rokonának, hogy küldjön a számára pénzt, mert különben a tengerbe ugrik. A táviratot átadták a rendőrségnek, amely elrendelte a sik­kasztó letartóztatását. A szökevény középtermetű, arca kerek, halvány, haja, szemöldöke fekete, bajusza serkedző. — Elfogott szökevény. Megírtuk a na­pokban, hogy Gottfried Béla, aki betörés miatt volt letartóztatva, a VIII. kerületi kapitányság börtönéből megszökött. A szökevényt a rendőrség tegnap Új­pesten letartóztatta. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A Szent Imre Önképző­-Egylet Alma­nachja. A múlt héten jeleztük, hogy a buda­pesti Szent Imre­ Egyesület ez évi Almanachja megjelent. Nehéz dolog egy oly évkönyvet kiadni, amely a nagyközönség érdeklődését k­épes le­gyen felkelteni. Dicséretére legyen a Szent Imre­ Egyesületnek, hogy Almanachja mindenki érdek­lődését lekötve tartja s oly gazdag tartalma, hogy a kényes ízlésű modern közönség is szíve­sen átlapozgatja. Mindjárt címképe lepi meg az olvasót. Hegedűs László festőművészünk gyö­nyörű képének a hivséges reprodukciója az. Szent Imre herceg zsámolyon térdel a boldog­­ságos Szűz előtt, ki a kis Jézust tartja karjain s a felső levegőben angyalkák jelennek meg. A kötet Vaszary Kolos hercegprímásnak van ajánlva, ki egyúttal szép sorokat küldött az év­könyvbe. Előszavát ifj. Zichy János gróf ország­gyűlési képviselő irta, ki az egyletnek annak idején agilis elnöke volt. Emléksorokat írtak a könyvbe.­ Schlauch Lőrinc bíboros, Császka György kalocsai érsek, Mailáth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök, Zichy Nándor gróf, Károlyi Sándor gróf, Barkóczy Sándor báró, Városy Gyula dr., Breznay Béla dr., Békey Rémig dr., Czobor Béla dr., Kiss János dr., Acsay Antal dr., Csillag Gyula dr.,Mihályfi Ákos dr., Pacséry Károly, Glattfelder Gyula dr. A közlemények sorát Rosty Kálmán szép költeménye nyitja meg, melyet szerző a Szent Imre-Egylet zászlószentelése al­kalmából írt. Ezután következik a többi dolgo­zat : költemények, prózai munkák. Gyürky Ödön a magyar ifjúsághoz intéz erőteljes szózatot, Antalffy Endre Gerde Tamás címen ír pompás költői beszélyt, Auer István Temetőben című hangulatos költeményével szerepel a kötetben, Szemlér Ferenc Margit című versével tűnik ki, az Álmodozás szerzője Kovács Gyula, míg szendrői Kovács Gyula rutinos fiatal poéta Dalok a múltból című verssorozatával gazdagítja a kö­tetet. A prózai dolgozatai közül különös figyel­met kelt Bozák Imre dr. Mesék aprósága. Vörös Béla megírta az egylet zászlószentelésének his­tóriáját, Helvey Lajos dr. az egyesület történetét s azonfelül találunk a kötetben Zárdaünnep címmel egy csinos elbeszélést. írtak még a kö­tetbe Birkás Géza dr., Miklós Alajos, Lakatos Géza, Divéky Adorján. Egyikük leírást, a má­sikuk alapos, magvas értekezést közöl. Az egye­sület immár tizenhárom esztendeje hogy fennáll s folytatja eredményekben gazdag működését. Tagjai sorából nem egy neves férfiú szerepel a közéletben úgy politikai, mint írói s egyéb köz­pályákon. Zichy János, Aladár és Jakab grófok közszereplése a keresztény közönség előtt széltében ismeretes. Az irodalom és újságírás terén figyelemreméltó nevet szereztek maguknak, az egyesület volt tagjai: Andor József (Cyprián), Bonitz Ferenc, Dostál Károly (Gaudencius), Gyürky Ödön, Hanzséros Bálint, Helvey Lajos, Kupár Rezső (Gedeon), Nyulászy János, Pacséry Károly, Bozák Imre, Szemlér Ferenc, Tarczai György stb. A derék katholikus ifjak legújabb könyvét csak a legmelegebb pártfogás hangján ajánlhatjuk a katholikus közönségnek. A Stepha­­neum oly csinosan állította ki, hogy helyet fog­lalhat bármely szalon asztalán. Egy fűzött pél­dány ára 2 korona, díszes vászonkötésné 3 ko­rona. Megrendelhető az egylet helyiségében IV.* Irányi­ utca 18. szám, I. em. 15. ajtó alatt. * Uj operett. Rössel Nándor Masinka címmel utt operett szöveget irt, melyet Erkel Jenő fog megzené­síteni. Az operett a jövő évadban kerül színre. * Vendégszereplések: Márkus Emmia, a Nemzeti Színház tagja, ma fejezte be vendégszereplését Sop­ronban. A bölcső, Folt, amely tisztit és a Kamé­­liás hölgy című darabok fő női szerepeit játszotta el a városi közönség óriási érdeklődése mellett. —’ Csillag Teréz a jövő hét folyamán nem három, ha­nem öt estén át lesz vendége a Fővárosi Nyári Szín­háznak. A vendégszereplés utolsó, estéjére a Vígszín­­ház átengedte az Ocskay brigadérost egy előadásra, amelyben a művésznő Tisza Ilona, Petri és az Ocs­­kay, Kienovics a Szörényi, Faragó a palóc és Se­bestyén az Ozoróczy szerepét fogja játszani.­­ Rózsahegyi Kálmán most másodszor vendégszerepelt a kolozsvári színházban. Tegnapelőtt a Charley nénje bohóságban lépett fel, tegnap pedig A könyv­­tárnokban befejezte vendégjátékát.­­ Vidéki színészet. Halágy Béla sátoralja­újhelyi színigazgató jól szervezett társulatával az elmúlt hó­nap 29-én kezdette meg Fehérgyarmaton 2 hétre tervezett játéktervét. Eddig előadásra kerültek egye­bek között a Kis szök­évény,— Ocskay brigadéros, — Nem- York szépe stb. A társulat lélésebb tárgyai — a direktor — azon kívül — Baloghy Gyula, Szir­­mosy Miklós, Radnay Zsuzsika, Gulyás, Horváth Kálmán. A társulat innen Nagybányára készül.­­ A zeneügy állam­i igazgatása. A fővárosban és a vidéken gombamódra szaporodnak a magán-zene­iskolák s általában zeneéletünk oly nagy lendületnek indult, hogy immár a közoktatásügyi kormányra há­rul a vezetés átvétele. A kultuszminiszter ebből a szempontból kiindulva, most megbízta K. Lippich Elek dr. miniszteri osztálytanácsost, a művészeti osztály vezetőjét, hogy Belgiumban és Franciaország­ban a zeneügy állami igazgatását tanulmányozza s Magyarországon való meghonosítására tegyen javas­latot. A miniszter megbízottja e hó közepén indul tanul­m­ányútj­ára. A Magyar iparművészek Olaszországban. Olasz­ország, mint már említettük, a jövő évben Turulban rendezi első iparművészeti kiállítását s arra a ma­gyar iparművészeket is meghívta. A Magyar Iparmű­vészeti Társulat ebben az ügyben tegnap délután öt órakor értekezletet tartott, hogy a kiállítás előkészí­tésére nézve az érdekeitek véleményét kikérje. Az értekezleten, melyet Czigler Győző egyetemi tanár társulati alelnök vezetett, a tervező művészek és iparosok nagy számmal jelentek meg. Miután a ki­állítás céljairól tájékozódtak, az értekezlet egyértel­műen feltétlenül kívánatosnak jelentette ki, hogy Ma­gyarország magát ezen a nagyjelentőségű kiállításon méltó módon képviseltesse. Éppen ezért nem ele­gendő, hogy a magyar iparművészet ott eldarabolt csoportokban jelenjék meg, hanem egy egységes, harmonikusan összeállított kollektív csoportban, mely­nek külső képe művészetünk nemzeti jellegét hatá­rozottan feltüntesse. Kívánatosnak tartotta továbbá az értekezlet, hogy ennek a magyar kiállításnak hi­vatalos jellege legyen, ezért megkeresi a közoktatás­ügyi minisztert, hogy erre nézve külön bizottságot nevezzen ki, amelyet működésében az Iparművészeti Társulat teljes erővel támogatna. * Az önző. Champol regénye. Fordította Nyizs­nyay Iván. A katholikus regényről nemrégiben esett szó lapunk hasábjain. Az ott kifejtett elmélethez kevés szavunk van. Tudja, érzi­ mindenki, hogy ma már más eszközökkel kell az emberek eszére hatni, másképpen kell az emberek szivéhez férkőzni. Azért is örömmel kell üdvözölnünk minden oly irodalmi terméket s különösen regényt, amely szakit a régi hagyományokkal s emellett el tudja foglalni méltó helyét az irodalomban. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a regényen katholikus szellem vonul­jon át. Festeni kell a bűnt, hogy megvessük azt, diadalra juttatni az erényt, hogy megszeres­sük azt. S itt, amennyire lehet, szabad kezet kell engedni az írónak, nehogy a sok korláton ke­resztül ő is felbukjék s a közönségét is boszantsa ügyetlenségével. Az önző minden tekintetben érde­kes regény és amellett irányregény, mely sorok között katholikus felfogást tanusit, tendenciája tisz­tességes. Egyes alakjai nem angyalok, de józan és katholikus felfogásukkal az erénynek a harcosai. Más alakjai bűnösök, gonoszok, de az erény, az igazság elleni küzdelmük csak az erény, az igazság győzelm­jét teszi fényesebbé. Nos, nem katholikus fel­­fogás-e ez ? Lehet-e szebb és kémérebb célt szol­gálni a tollal? Nyizsnyay éles szeműjét észre­vette Champol regényének­­ szépségeit és vonzó erejét, nagy szolgálatot tett vele, hogy a magyar közönséggel megismertette". Néhol a leírások hosszadalmassá válnak és apróléko­sokká, ismétlésekkel is találkozunk helyiyes­­közzel; ám mindezek a regény értékét nem­ rontják le s élvezetét figujtanák olvasóinak. Olyan élvezetét, mely egyúttal, erkölcsi haszonnal is jár. Mit szóljunk a fordításról? Nyizsnyay neve már e téren eléggé ismeretes! Magyaros zamattal van visszaadva az ere­deti szöveg minden sora. S­ ez olyan érdem, amelyre Nyizsnyay büszke lehet. A könyv kiállítása igen Csinos, bármely könyvtár díszére válhatik. Megren­delhető, Egerben a fordítónál (Báphöveldé-Utca) 2 ko­rona 40 fillérért. Dk. FŐVÁROS. — Spórolnak a városházán. Már tudniillik a kraj­cárokkal! Az ezresek ezentúl i3 kellő sietséggel és körültekintéshiánynyal vándorolnak ki a főváros kasszájából. No de sebaj! A jóléti bizottság jóvol­tából ezentúl megspórol a főváros évente 300 koro­nát. Elvégre az is pénz, de azok az ezrek i i­s . A takarékoskodást a következő két rendelet írja elő: 1. A közgyűlési jegyzőkönyveket ezentúl ne küld­jék meg valamennyi törvényhatósági bizottsági tag­nak, hanem csak ötven példányt tartsanak készlet­ben azok részére, akik esetről-esetre jelentkeznek. 2. Az előadó ívek használata lehetőleg korlátoz­­tassék olyképp, hogy az iktatott ügyiratok törzslapjai — nemcsak a rövid uton való írásbeli elintézésnél, hanem átirati határozatok, valamint átiratok fogal­mazására is fölhasználtassanak és a jelenleg hasz­nálatban levő, merített papirosra nyomott előadói ívek csak olyan ügyiratok céljaira használtassanak, amelyek nincsenek kiselejtezésre szánva. A többieket pedig vagy magán az iktatáson, vagy a selejtezendő jelzővel ellátott közönséges szürke papirosra nyomott íveken kell elintézni. — A múlt évi zárszámadás. A zárszámadási bizottság ma fejezte be négy napon keresztül tartott ülését s megállapította az 1900. évi zárszámadásra vonatkozólag előterjesztendő jelentésnek a szövegét. A zárszámadás eredménye az, hogy az 1900. év 622.000 korona megtakarítással végződött.­­ A közvágóhíd és marhavásártér 1902-ik évi költségvetését tegnap állapította meg a bizottság; előirányoztak bevételre: 1.396.172 koronát, kiadásra 770.906 koronát. Fölvettek még rendkívüli kiadásra 130.000 koronát, melyből a szükséges új beruházá­sokat fedezik. — Az ószeresek ipartársulata. Az ószeresek ipartársulata minapában módosította alapszabályait. Természetesen a megváltoztatott alapszabályokat fel kellett küldeni a belügyminiszterhez, ki azonban azo­kat nem hagyta jóvá csak azért, mivel az elszegénye­dett és beteg tagok segítéséről nem az ipartársulat tartozik gondoskodni. A miniszter felhívta az ipartár­sulatot, hogy az említett célra alapítson új egyesü­letet, melynek alapszabályait aztán készséggel meg­erősíti. — Siketnémák, vakok, beszédhibában szenvedők oktatása. A kultuszminiszter nemrég körrendeletben hívta föl a törvényhatóságokat, hogy a siketnémák, vakok és beszédhibában szenvedők oktatását előmoz­dítsák. Kívánatos volna, hogy minél több helyen kur­zusokat állítsanak föl a testi fogyatkozásban szenvedő gyermekek részére s a tanítást lelkészek és tanítók vállalhatják el, akik­ a minisztertől ezért külön juta­lomban fognak részesülni. A miniszter e célból meg­­küldötte a törvényhatóságoknak a vakok, siketnémák és beszédhibában szenvedők oktatásáról szóló tájé­koztató könyveket.­ ­ Péntek, 1901. julius 5. VIDÉK. (Pestmegye virilistái.) Pestmegyében legtöbb adót fizetők névjegyzéke megjelent s a virilisták száma háromszáz. A legtöbb adót fizeti Császka György dr. kalocsai érsek, kinek 181.085 koronát tesz ki az adója, a legkisebbet Forster Kálmán, ki 1403 ko­rona 28 fillérrel járul a terhek viseléséhez. Köztük van ötödiknek a sorban Csáky Károly gróf váci ,­püspök, kinek adója 31.044 korona 24 fillér. EGYESÜLETEK. ** Az Eötvös-alap országos tanítói segélyegyesü­­­let­e hó 15-én, délelőtt 10 órakor a VI. ker., felső­­erdősori elemi iskola tornatermében a Tanítók Háza ügyében rendkívüli közgyűlést tart. ** A gömör-kishontvármegyei általános tanító­egyesület július 1-jén tartotta rendes évi közgyűlését Rozsnyón. A gyűlésen körülbelül 300 tanító volt jelen. A gyűlésen osztották ki azokat a díjakat, melyeket a közoktatásügyi miniszter és Gömör- Kishont vármegye törvényhatósága adományozott a magyar nyelv sikeres tanításában és terjesztésében kitűnt tanítók jutalmazására. A Fáy-féle alapítvány­ból 270 korona jutalmat kapott Dombos Mihály Andrássy-falvi tanító, a nemzeti alap és a miniszté­rium száz-száz koronás jutalmait pedig a következő tanítók kapták: Danis János (Ratkó), Lipták Endre és Ferencsik József (Kokova), Gaál János (Tiszolc), Szoják Endre (Hankova), Szabó Károly (Turcsok), Szivák Dániel (Szilistye), Frentisz Endre (Jolsva), Frenyó Dániel (Nyustya), Józsa Antal kir. tanfelügyelő és Bornemissza László alispán buzdító beszédeket intéztek a tanítókhoz és beszédükben elismeréssel emlékeztek meg arról, hogy a tanítók tót anyanyelvű növendékeiket oly sikerrel oktatják,­ hogy mire az iskolából kikerülnek, tökéletesen értenek és beszélnek magyarul.

Next