Alkotmány, 1903. augusztus (8. évfolyam, 182-205. szám)

1903-08-23 / 199. szám

ALKOTMÁNY. 199. szám.­­ Vasárnap, 1903. augusztus 23. * Magyar Szemle. (Szerkeszti Kaposi József.) A legújabb szám a következő tartalommal jelent meg: Reklámok, j. v.-től. — Tanulmányok a realizmusról. (13—14.) Hevesi Sándor dr.-tól. — Mit hirdet a szellő ? (Költemény.) Torkos Lászlótól. —• A császár ostáblázik. (I.) Béri F. Zsigmondtól. — A boltos­kisasszony. Tóth Erzsikétől. — Magyar költő sorsa. (Költemény.) Patyi Istvántól. — A rabok­. S.-né Ropá­csányi Verától. — Viz a pincében. — A csoda. (Vége.) Jancsó Ilonától. — Tárca. — Irodalom és művészet. — Vegyesek. * «Rövid Kis­katekizmus és Ajtatossági Kalauz». Bubregh Béla, pécsi hitoktató, az iparos-tanoncok és ismétlő-iskolások számára készített «Rövid Kis­­katekizmus»» című kis káté-füzetkéjét ismételten is úgy dolgozta át és úgy bővítette ki, hogy az jelen alakjában már nemcsak a legrövidebb és legkönnyebb vallástani tankönyvecske gyanánt szolgálhat minden katholikus keresztény embernek a legszükségesebb hit-erkölcsi tudnivalók elsajátításához, hanem egy­szersmind a szükségesebb imakönyvül is használ­ható a katholikus keresztény embernek legfőbb áj­­tatosságaihoz s különösen a szent gyónás és áldo­zásnak méltóképpen való végzéséhez. Annál is in­kább, mert a kiadó éppen e végből kis művét dísze­sebb kiállításban és uj cimen is: «Rövid Kis-kate­kizmus és Ájtatossági Kalauz» adta ki. De azért ezen uj füzetbe is nemcsak diszkötés­­ben, hanem a régi, egyszerűen kötött és fűzött alak­ban is kapható a kiadónál. És pedig darabonkint a következő árakon : fűzve 16 fill., kötve 24 fill, fél diszkötésben 28 fill, és egész diszkötésben 40 fillérért. A kisebb megrendelésnél egész 25 drbig a posta­­díjat a kiadó fizeti, a nagyobb megrendeléseknél pedig (i. i. 25 drbtól kezdve a különféle kötésű fü­­zetkékből vegyesen is) a postadíjat a megrendelő fizeti, de minden egyes példány után 4 fillér árked­vezményben részesül a kiadó részéről. Egyes mutat­ványpéldányok szintén a rendes áron, de 5 fillér bélyegdíjnak hozzáadása mellett küldetnek. A régi kiadásnak fönmaradt példányai pedig, amelyek fő­képpen az iparostanoncok és ismétlőiskolások szá­mára készültek, darabonkint is tetemesen les­zállított áron (fűzve 10, kötve 14 fillér) kaphatók a kiadónál és tömeges megrendelés mellett még portamentesen is a kiadó által. * A nyilvános könyvtárak megnyitása. A nyári rendezés és takarítás befejeztével az egyetemi könyv­tárat s a Magyar II. Múzeumét szeptember elsején adják át a közönségnek, míg az Akadémia könyv­tárát szeptember 15-án nyitják meg. Az egyetemi könyvtárban Kudora Károly úrnél, az Akadémia könyvtárában pedig a földszinti irodahelyiségben lehet látogatási jegyeket kérni. Középiskolai tanulók csak az illető iskolaigazgatók hiteles igazolása alap­ján kaphatnak könyvtári látogató jegyeket, programmot. Este bankett volt a körben, ame­lyen a tagok tömegesen vettek részt. A kör üd­vözlő táviratot küldött Városy Gyula dr. megyés püspöknek Székesfejérvárra, valamint védnöké­nek Esterházy Miklós Móric grófnak Davos­­platz svájci klimatikus gyógyhelyre, úgy a me­gyés püspök, mint a védnök meleghangú kö­szönő táviratokkal feleltek. ** Táncmulatság. A tatai és tóvárosi katho­likus legényegyesület folyó augusztus hó 30-án Tatán, szinielőadással egybekötött zártkörű tánc­­mulatságot rendez. Szinre kerül Haszl Guidonak 4 felvonásos bohózata, az «Áprilisjáratás.» Kezdete pont 8 órakor. FŐVÁROS. Új betegsegítő-egyesület. A III. kerületi Szent Péter- és Szent Pál-betegsegítő-egyesület ma bemu­tatta az alapszabályait a tanácsnak, kérve, hogy jóváhagyás végett terjeszsze föl a kormányhoz. A tanács teljesítette a kérelmet. — A sportegyesületek adója. A nyilvános elő­adások és mutatványok után öt százalék fizetendő a szegényalap javára. Ezt az öt százalékot a kerületi elöljáróságok a sportegyesületektől is megkívánták, amelyek szintén belepő­ díjért rendeznek mindenféle nyilvános mulatságokat. Az egyesületek e megadóz­tatás ellen a tanácshoz felebbeztek, azt adván okul, hogy mutatványaikat nem nyereség végett rendezik. A felebbezésnek lett is eredménye, a tanács a sport­egyesületeket felmentette a díj fizetése alól és ki­mondta, hogy ez az adó­sport-egyesületre nem vet­hető ki. EGYESÜLETEK. ** Szent-István ünnepély. A Csákvári Katho­likus Kör kiváló fénynyel ülte meg védőszentjé­nek, Szent-István királynak ünnepét. Az asszisz­­tenciás nagymise alatt a köztagok offertóriumkor égő gyertyákkal kerülték meg az oltárt és egyen­­kint megcsókolták a feszületet. Délután a köz­helyiség udvarán nagyszabású hazafias ünne­pély folyt le több százra menő hallgatóság előtt. Rácz Endre plébános köri elnök, Helvey Lajos dr. írótársunk, Gaszich Viktor uradalmi alszám­­vevő, Halnok Béla növendékpap hatásos al­kalmi beszédeket tartottak, Pénzes Ferenc nép­tanító költeményt szavalt, a Cecilia-egyesület énekkara szabatos énekszámokkal gazdagította a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ A Humbert-pert Párisból jelentik. A tegnap délutáni tárgyaláson Labori védőbeszédét folytatva, különösen hevesen támadta Valié igazságügyminisz­tert, aki előbb a Humbert-per egyik fővádlójának, Cattauinak ügyvéde volt és mikor miniszterré lett, megkezdődött a hajsza Humberték ellen. Sőt Labori azt állítja, hogy Valié éppen azért vállalt miniszteri tárcát, hogy Humbertékat tönkretegye. És mielőtt ez ügyben vizsgálat folyt volna, Valié már a képviselő­ház szószékéről a parlament elé vitte a Humbert­­ügyet. Ez az igazi erkölcsi anarchia — úgymond. — Labori azzal végzi beszédét, hogy Humberték elité­lése Cattaui győzelmét jelenti. Kijelenti, hogy Hum­bert Teréz csak azután fog beszélni, ha az eljárást befejezték. Erre félbeszakították a tárgyalást. Szünet után Clunet, Daurignac Emil védője és Hesse, Pau­­rignac Román védője szólalt fel. Mindketten tagad­ják, hogy a Daurignacok a Crawfordok nevében meg­hatalmazásokat írtak volna alá. A tárgyalást délben megnyitották. Hesse, Dau­rignac Romain védője, fejtegetéseiben elsősorban rá­mutat­ arra, hogy kliense teljesen az eszköze volt nővérének, aki nála az anyát pótolta. Humbertéknek Spanyolországba történt menekülésével foglalkozva, Hesse szemére veti Patenotre volt madridi francia nagykövetnek, hogy tagadta Humberték ismeretségét, bár iratai közt van Patenotrenek egy levele, mely­ben köszönetet mond Humbert Teréznek a­­küldött virágokért. A védő továbbá kifejti, hogy Daurignac Romain soha sem játszotta a Crawfordok szerepét és azt állítja, hogy a lyoni hatóságok idézték elő döntéseikkel és ítéleteikkel a Crawford-ügyet. Hesse kijelenti, hogy Daurignac Romain mindig hitt a Craw­fordok létezésében és mindig hinni is fogja, hogy látta őket. Mindig jóhiszeműleg járt el. Hiszen több tanú is megerősítette a Crawfordok és a vagyon létezését. Ezért lehetetlen Daurignac Romaint vétkesnek ki­mondani. Kéri Daurignac Romain felmentését. (Tet­szés.) Az elnök azután kéri Humbert Frigyest, vájjon van-e még mondanivalója. A vádlott nemmel vála­szol, mire az elnök ugyanezt a kérdést intézi Hum­bert Terézhez. (Nagy mozgás a hallgatóság körében.) Humbert l­rát előadja, hogy ő mindig tisztességes és becsületes volt és sokat szenvedett. Külö­nösen üzleti ügyeiben nagy nehézségekkel kel­lett megküzdenie. A szerencsétlenség, mely most sújtja, nem érte volna őt, ha Bernhardt ban­kár nem lett volna öngyilkos. Neki kölcsö­nözte a pénzét, anélkül, hogy a bankár csa­ládjának erről szólt volna. Miután a vádlottnő hosszasan beszélt mindenféle dolgokról, végül ki­jelenti: Mondhatom önöknek, hogy én először akkor foglalkoztam a vagyon eredetével, midőn Orichont elnök beavatkozott. Én magam kértem a pénzszek­rény felnyitását. De midőn másnap reggel kértem Crawford fiát, hogy adja ki nekem a vagyont, hatá­rozottan vonakodott a címleteket kiadni, azt mond­ván, hogy el akarják pocsékolni a pénzt és hozzátette, hogy atyja e pillanatban Bordeaux­­ban vagy Madridban tartózkodik. Ezután kijelen­tette, hogy oda fog utazni és megjegyezte, hogy valódi neve nem Crawford. Ismételt eltérések után a vádlott azt mondta: Egyetlen hibám az volt, hogy Bernhardtnak óriási összegeket kölcsönöz­tem. Egészen lehetetlen, hogy az esküdtek engem elitéljenek. Egyetlen nappal élném túl elitéltetésemet Ezután még egyszer a Crawford névről beszél és azt mondja: Crawford fia azt mondta nekem: A mi nevünk nem Crawford, hanem Regnier és hozzátette: A vagyon megvan. Többet nem mondhatott, csak annyit, hogy az 1870-iki háború évéből szárma­zik és kamatozás által szaporodott Humbert Te­réz végül erősítgeti, hogy megmondta az igazsá­got és kijelenti, hogy mihelyt felmentik, teljesí­teni fogja kötelezettségeit és megfizeti hitelezőit Daurignac Emil kijelenti, hogy nem tudja, ki az a Regnier. Labori védő, aki ezután felszólal, azt mondja: Regniert csak névről ismerem. Emlékezze­nek vissza, hogy ő volt a közbenjáró Bismarck és és Bazaine közt A haditörvényszék in contumaciam halálra ítélte őt mire­l eltűnt Labori végül kéri az esküdteket, hogy mentsék fel a vádlottakat. (Tet­szés.) Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért. Az elnök ezután felolvassa az esküdtek elé terjesztendő 258 kérdést Fél 3 órakor az esküdtek tanácskozásra vo­nulnak vissza. Humbert Frigyes és Daurignac Emil kétségbeesetteknek látszanak, míg Humbert Teréz és Daurignac Romain jól tartják magukat Az esküdtek a vádlottakat több bűncselekmény tekintetében enyhítő körülmények elfogadása mellett vétkeseknek, a többi bűncselekményekre nézve azon­ban nem vétkeseknek mondották ki. Humbert Terézt és Frigyest 5—5 évi fegyházra és 100—100 frank pénzbüntetésre, Daurignac Romaint 3 évi és Daurignac Emilt 2 évi fogságra ítélték. A szünet alatt, míg az esküdtek tanácskoztak, a vádlottakat a számukra fentartott terembe vezették. Humbert Frigyes szemére vetette Humbert Teréz­nek, hogy felesleges nyilatkozatával még az árulás gyanúéval is bemocskolta nevét. Humbert Teréz izgatottan azt válaszolta, hogy meg kellett tennie ezt a nyilatkozatot Daurignac Romain erre azt kiál­totta: Elég gyalázat hárul ránk és nem volt szük­séges még ilyen felesleges piszkos dolgokat is hozzátenni. A közönség körében a szünet alatt élén­ken tárgyalták Humbert Teréz nyilatkozatát és álta­lában az volt a vélemény, hogy a nyilatkozat sem­mitmondó volt és jobb lett volna semmit sem mon­dani. Fél 7 órakor az esküdtek tanácskozása be volt fejezve. A verdikt kimondta a bűnösséget a ha­­misítások­ra és csalásokra vonatkozó kérdések tekin­tetében, míg bizonyos pótkérdésekre nézve nemleges volt. Mint már jelentettük,enyhítő körülményeket fogad­tak el. A verdikt kihirdetése után a bíróság tanács­kozásra vonult vissza. Az ítélet kihirdetése után a tárgyalást fél 8 órakor incidens nélkül berekesztet­ték. Humbert Frigyes és Teréz megölelték egymást és miután védőiknek köszönetet mondtak, elhagyták a termet.­­ Az eladott menyasszony. Krémer Béla dijnok hónapokon keresztül udvarolt Tóth Irmának. A leány nem idegenkedett tőle, ment vele mindenfelé s akár­­hányan megirigyelték Krémertől a csinos leányt. Kerekes István is, aki ha Krémer másfelé volt elfog­lalva, mindig a leány körül legyeskedett. Krémer ezt észrevette s úgy látszik, hogy ez elidegenítette a leánytól, mert Kerekesnek azt ajánlotta, hogy költ­ségei megtérítése ellenében lemond Tóth Irmáról az ő javára. Így lett aztán Tóth Irma nagy bonyodalmak okozója. Mert Kerekes elfogadta Krémer ajánlatát, de a költségeket nem fizette meg. Krémer egy ideig várt, aztán megüzente neki, ha nem fizet 300 koro­nát, feljelenti a főnökének. Erre pedig Kerekes jelen­tette fel Krémert zsarolás miatt s a törvényszék Bakonyi Kálmán elnöklete alatt ma tárgyalta a pert. A bizonyítás során Krémer tagadta, hogy ő zsarolni akart volna. Kerekes pedig azt mondta, hogy ő ön­ként felajánlotta Krémernek, hogy a költségeit meg­téríti, mert megbotránkozott azon, hogy a leánynak szemére vetette, hogy mennyit költött rá s mégis elpártolt tőle. A bíróság meghallgatván Polgár dr. kir. alügyész vád- és Székely Dezső dr. védbeszédét, tizennégy napi fogházra ítélte Krémert. SPORT. Budapesti lóversenyek Egyhangúság jellemezte a mai futtatásokat. A kettős ivadékverseny ígért némi érdekességet, de ebben a jogos aspiránsok legkitűnőbbje Bob Adams nem vett részt s igy a szép dij könnyű zsákmánya lett a szerencsés Springer-istálló Galahad-fa nak. A többi futamokban felváltva favoritok és kevésbbé fogadott lovak győztek. Részletes eredmény a következő: I. Viztorony-dij. Dij 3000 korona. Táv: 2400 méter. Báró Springer G. Veinard-ja (lov. Tarai) első, Sunyi második, Battenberg harmadik. Tot: 10 : 77. Helyre 50 : 156 és 372. II. Eladóverseny. Dij 2000 korona. Táv: 1500 méter. Szemere M. Periasz­ja (lov. Bonta) első, Pisz­­licsár második, Ladon harmadik. Tot: 10 : 21. Helyre: 50:66, 122 és 86. III. Csömöri-dij. Dij 3000 korona. Táv. 1400 méter. Péchy A. Barbarossa I­.-je (lov. Tarai) első, Viktoria Regia második, Styria harmadik. Tot: 10:20. Helyre 50,72, 176 és 166. IV. Kettős­ ivadékverseny. Dij 20,000 korona. Táv: 1100 méter. Báró Springer G. Galahad-ja. (lov. Ta­rai) első, Wood Péter második, Vice-Versa harma­dik. Toti 10:14. Helyre: 50:64, 142 és 134. V. Nyeretlen kétévesek eladóversenye. Dij 2000 korona. Táv: 900 méter. Sellinger R. Frittura-ja (lov. Spencer) első, Rother­ton második, Renée har­­madik. Tot: 10:144. Helyre: 50:200, 76 és 422. VL Wester-handicap. Dij 3000 kor. Táv.: 1000

Next