Alkotmány, 1903. augusztus (8. évfolyam, 182-205. szám)
1903-08-23 / 199. szám
ALKOTMÁNY. 199. szám. Vasárnap, 1903. augusztus 23. * Magyar Szemle. (Szerkeszti Kaposi József.) A legújabb szám a következő tartalommal jelent meg: Reklámok, j. v.-től. — Tanulmányok a realizmusról. (13—14.) Hevesi Sándor dr.-tól. — Mit hirdet a szellő ? (Költemény.) Torkos Lászlótól. —• A császár ostáblázik. (I.) Béri F. Zsigmondtól. — A boltoskisasszony. Tóth Erzsikétől. — Magyar költő sorsa. (Költemény.) Patyi Istvántól. — A rabok. S.-né Ropácsányi Verától. — Viz a pincében. — A csoda. (Vége.) Jancsó Ilonától. — Tárca. — Irodalom és művészet. — Vegyesek. * «Rövid Kiskatekizmus és Ajtatossági Kalauz». Bubregh Béla, pécsi hitoktató, az iparos-tanoncok és ismétlő-iskolások számára készített «Rövid Kiskatekizmus»» című kis káté-füzetkéjét ismételten is úgy dolgozta át és úgy bővítette ki, hogy az jelen alakjában már nemcsak a legrövidebb és legkönnyebb vallástani tankönyvecske gyanánt szolgálhat minden katholikus keresztény embernek a legszükségesebb hit-erkölcsi tudnivalók elsajátításához, hanem egyszersmind a szükségesebb imakönyvül is használható a katholikus keresztény embernek legfőbb ájtatosságaihoz s különösen a szent gyónás és áldozásnak méltóképpen való végzéséhez. Annál is inkább, mert a kiadó éppen e végből kis művét díszesebb kiállításban és uj cimen is: «Rövid Kis-katekizmus és Ájtatossági Kalauz» adta ki. De azért ezen uj füzetbe is nemcsak diszkötésben, hanem a régi, egyszerűen kötött és fűzött alakban is kapható a kiadónál. És pedig darabonkint a következő árakon : fűzve 16 fill., kötve 24 fill, fél diszkötésben 28 fill, és egész diszkötésben 40 fillérért. A kisebb megrendelésnél egész 25 drbig a postadíjat a kiadó fizeti, a nagyobb megrendeléseknél pedig (i. i. 25 drbtól kezdve a különféle kötésű füzetkékből vegyesen is) a postadíjat a megrendelő fizeti, de minden egyes példány után 4 fillér árkedvezményben részesül a kiadó részéről. Egyes mutatványpéldányok szintén a rendes áron, de 5 fillér bélyegdíjnak hozzáadása mellett küldetnek. A régi kiadásnak fönmaradt példányai pedig, amelyek főképpen az iparostanoncok és ismétlőiskolások számára készültek, darabonkint is tetemesen leszállított áron (fűzve 10, kötve 14 fillér) kaphatók a kiadónál és tömeges megrendelés mellett még portamentesen is a kiadó által. * A nyilvános könyvtárak megnyitása. A nyári rendezés és takarítás befejeztével az egyetemi könyvtárat s a Magyar II. Múzeumét szeptember elsején adják át a közönségnek, míg az Akadémia könyvtárát szeptember 15-án nyitják meg. Az egyetemi könyvtárban Kudora Károly úrnél, az Akadémia könyvtárában pedig a földszinti irodahelyiségben lehet látogatási jegyeket kérni. Középiskolai tanulók csak az illető iskolaigazgatók hiteles igazolása alapján kaphatnak könyvtári látogató jegyeket, programmot. Este bankett volt a körben, amelyen a tagok tömegesen vettek részt. A kör üdvözlő táviratot küldött Városy Gyula dr. megyés püspöknek Székesfejérvárra, valamint védnökének Esterházy Miklós Móric grófnak Davosplatz svájci klimatikus gyógyhelyre, úgy a megyés püspök, mint a védnök meleghangú köszönő táviratokkal feleltek. ** Táncmulatság. A tatai és tóvárosi katholikus legényegyesület folyó augusztus hó 30-án Tatán, szinielőadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Szinre kerül Haszl Guidonak 4 felvonásos bohózata, az «Áprilisjáratás.» Kezdete pont 8 órakor. FŐVÁROS. Új betegsegítő-egyesület. A III. kerületi Szent Péter- és Szent Pál-betegsegítő-egyesület ma bemutatta az alapszabályait a tanácsnak, kérve, hogy jóváhagyás végett terjeszsze föl a kormányhoz. A tanács teljesítette a kérelmet. — A sportegyesületek adója. A nyilvános előadások és mutatványok után öt százalék fizetendő a szegényalap javára. Ezt az öt százalékot a kerületi elöljáróságok a sportegyesületektől is megkívánták, amelyek szintén belepő díjért rendeznek mindenféle nyilvános mulatságokat. Az egyesületek e megadóztatás ellen a tanácshoz felebbeztek, azt adván okul, hogy mutatványaikat nem nyereség végett rendezik. A felebbezésnek lett is eredménye, a tanács a sportegyesületeket felmentette a díj fizetése alól és kimondta, hogy ez az adósport-egyesületre nem vethető ki. EGYESÜLETEK. ** Szent-István ünnepély. A Csákvári Katholikus Kör kiváló fénynyel ülte meg védőszentjének, Szent-István királynak ünnepét. Az asszisztenciás nagymise alatt a köztagok offertóriumkor égő gyertyákkal kerülték meg az oltárt és egyenkint megcsókolták a feszületet. Délután a közhelyiség udvarán nagyszabású hazafias ünnepély folyt le több százra menő hallgatóság előtt. Rácz Endre plébános köri elnök, Helvey Lajos dr. írótársunk, Gaszich Viktor uradalmi alszámvevő, Halnok Béla növendékpap hatásos alkalmi beszédeket tartottak, Pénzes Ferenc néptanító költeményt szavalt, a Cecilia-egyesület énekkara szabatos énekszámokkal gazdagította a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A Humbert-pert Párisból jelentik. A tegnap délutáni tárgyaláson Labori védőbeszédét folytatva, különösen hevesen támadta Valié igazságügyminisztert, aki előbb a Humbert-per egyik fővádlójának, Cattauinak ügyvéde volt és mikor miniszterré lett, megkezdődött a hajsza Humberték ellen. Sőt Labori azt állítja, hogy Valié éppen azért vállalt miniszteri tárcát, hogy Humbertékat tönkretegye. És mielőtt ez ügyben vizsgálat folyt volna, Valié már a képviselőház szószékéről a parlament elé vitte a Humbertügyet. Ez az igazi erkölcsi anarchia — úgymond. — Labori azzal végzi beszédét, hogy Humberték elitélése Cattaui győzelmét jelenti. Kijelenti, hogy Humbert Teréz csak azután fog beszélni, ha az eljárást befejezték. Erre félbeszakították a tárgyalást. Szünet után Clunet, Daurignac Emil védője és Hesse, Paurignac Román védője szólalt fel. Mindketten tagadják, hogy a Daurignacok a Crawfordok nevében meghatalmazásokat írtak volna alá. A tárgyalást délben megnyitották. Hesse, Daurignac Romain védője, fejtegetéseiben elsősorban rámutat arra, hogy kliense teljesen az eszköze volt nővérének, aki nála az anyát pótolta. Humbertéknek Spanyolországba történt menekülésével foglalkozva, Hesse szemére veti Patenotre volt madridi francia nagykövetnek, hogy tagadta Humberték ismeretségét, bár iratai közt van Patenotrenek egy levele, melyben köszönetet mond Humbert Teréznek aküldött virágokért. A védő továbbá kifejti, hogy Daurignac Romain soha sem játszotta a Crawfordok szerepét és azt állítja, hogy a lyoni hatóságok idézték elő döntéseikkel és ítéleteikkel a Crawford-ügyet. Hesse kijelenti, hogy Daurignac Romain mindig hitt a Crawfordok létezésében és mindig hinni is fogja, hogy látta őket. Mindig jóhiszeműleg járt el. Hiszen több tanú is megerősítette a Crawfordok és a vagyon létezését. Ezért lehetetlen Daurignac Romaint vétkesnek kimondani. Kéri Daurignac Romain felmentését. (Tetszés.) Az elnök azután kéri Humbert Frigyest, vájjon van-e még mondanivalója. A vádlott nemmel válaszol, mire az elnök ugyanezt a kérdést intézi Humbert Terézhez. (Nagy mozgás a hallgatóság körében.) Humbert lrát előadja, hogy ő mindig tisztességes és becsületes volt és sokat szenvedett. Különösen üzleti ügyeiben nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. A szerencsétlenség, mely most sújtja, nem érte volna őt, ha Bernhardt bankár nem lett volna öngyilkos. Neki kölcsönözte a pénzét, anélkül, hogy a bankár családjának erről szólt volna. Miután a vádlottnő hosszasan beszélt mindenféle dolgokról, végül kijelenti: Mondhatom önöknek, hogy én először akkor foglalkoztam a vagyon eredetével, midőn Orichont elnök beavatkozott. Én magam kértem a pénzszekrény felnyitását. De midőn másnap reggel kértem Crawford fiát, hogy adja ki nekem a vagyont, határozottan vonakodott a címleteket kiadni, azt mondván, hogy el akarják pocsékolni a pénzt és hozzátette, hogy atyja e pillanatban Bordeauxban vagy Madridban tartózkodik. Ezután kijelentette, hogy oda fog utazni és megjegyezte, hogy valódi neve nem Crawford. Ismételt eltérések után a vádlott azt mondta: Egyetlen hibám az volt, hogy Bernhardtnak óriási összegeket kölcsönöztem. Egészen lehetetlen, hogy az esküdtek engem elitéljenek. Egyetlen nappal élném túl elitéltetésemet Ezután még egyszer a Crawford névről beszél és azt mondja: Crawford fia azt mondta nekem: A mi nevünk nem Crawford, hanem Regnier és hozzátette: A vagyon megvan. Többet nem mondhatott, csak annyit, hogy az 1870-iki háború évéből származik és kamatozás által szaporodott Humbert Teréz végül erősítgeti, hogy megmondta az igazságot és kijelenti, hogy mihelyt felmentik, teljesíteni fogja kötelezettségeit és megfizeti hitelezőit Daurignac Emil kijelenti, hogy nem tudja, ki az a Regnier. Labori védő, aki ezután felszólal, azt mondja: Regniert csak névről ismerem. Emlékezzenek vissza, hogy ő volt a közbenjáró Bismarck és és Bazaine közt A haditörvényszék in contumaciam halálra ítélte őt mirel eltűnt Labori végül kéri az esküdteket, hogy mentsék fel a vádlottakat. (Tetszés.) Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért. Az elnök ezután felolvassa az esküdtek elé terjesztendő 258 kérdést Fél 3 órakor az esküdtek tanácskozásra vonulnak vissza. Humbert Frigyes és Daurignac Emil kétségbeesetteknek látszanak, míg Humbert Teréz és Daurignac Romain jól tartják magukat Az esküdtek a vádlottakat több bűncselekmény tekintetében enyhítő körülmények elfogadása mellett vétkeseknek, a többi bűncselekményekre nézve azonban nem vétkeseknek mondották ki. Humbert Terézt és Frigyest 5—5 évi fegyházra és 100—100 frank pénzbüntetésre, Daurignac Romaint 3 évi és Daurignac Emilt 2 évi fogságra ítélték. A szünet alatt, míg az esküdtek tanácskoztak, a vádlottakat a számukra fentartott terembe vezették. Humbert Frigyes szemére vetette Humbert Teréznek, hogy felesleges nyilatkozatával még az árulás gyanúéval is bemocskolta nevét. Humbert Teréz izgatottan azt válaszolta, hogy meg kellett tennie ezt a nyilatkozatot Daurignac Romain erre azt kiáltotta: Elég gyalázat hárul ránk és nem volt szükséges még ilyen felesleges piszkos dolgokat is hozzátenni. A közönség körében a szünet alatt élénken tárgyalták Humbert Teréz nyilatkozatát és általában az volt a vélemény, hogy a nyilatkozat semmitmondó volt és jobb lett volna semmit sem mondani. Fél 7 órakor az esküdtek tanácskozása be volt fejezve. A verdikt kimondta a bűnösséget a hamisításokra és csalásokra vonatkozó kérdések tekintetében, míg bizonyos pótkérdésekre nézve nemleges volt. Mint már jelentettük,enyhítő körülményeket fogadtak el. A verdikt kihirdetése után a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Az ítélet kihirdetése után a tárgyalást fél 8 órakor incidens nélkül berekesztették. Humbert Frigyes és Teréz megölelték egymást és miután védőiknek köszönetet mondtak, elhagyták a termet. Az eladott menyasszony. Krémer Béla dijnok hónapokon keresztül udvarolt Tóth Irmának. A leány nem idegenkedett tőle, ment vele mindenfelé s akárhányan megirigyelték Krémertől a csinos leányt. Kerekes István is, aki ha Krémer másfelé volt elfoglalva, mindig a leány körül legyeskedett. Krémer ezt észrevette s úgy látszik, hogy ez elidegenítette a leánytól, mert Kerekesnek azt ajánlotta, hogy költségei megtérítése ellenében lemond Tóth Irmáról az ő javára. Így lett aztán Tóth Irma nagy bonyodalmak okozója. Mert Kerekes elfogadta Krémer ajánlatát, de a költségeket nem fizette meg. Krémer egy ideig várt, aztán megüzente neki, ha nem fizet 300 koronát, feljelenti a főnökének. Erre pedig Kerekes jelentette fel Krémert zsarolás miatt s a törvényszék Bakonyi Kálmán elnöklete alatt ma tárgyalta a pert. A bizonyítás során Krémer tagadta, hogy ő zsarolni akart volna. Kerekes pedig azt mondta, hogy ő önként felajánlotta Krémernek, hogy a költségeit megtéríti, mert megbotránkozott azon, hogy a leánynak szemére vetette, hogy mennyit költött rá s mégis elpártolt tőle. A bíróság meghallgatván Polgár dr. kir. alügyész vád- és Székely Dezső dr. védbeszédét, tizennégy napi fogházra ítélte Krémert. SPORT. Budapesti lóversenyek Egyhangúság jellemezte a mai futtatásokat. A kettős ivadékverseny ígért némi érdekességet, de ebben a jogos aspiránsok legkitűnőbbje Bob Adams nem vett részt s igy a szép dij könnyű zsákmánya lett a szerencsés Springer-istálló Galahad-fa nak. A többi futamokban felváltva favoritok és kevésbbé fogadott lovak győztek. Részletes eredmény a következő: I. Viztorony-dij. Dij 3000 korona. Táv: 2400 méter. Báró Springer G. Veinard-ja (lov. Tarai) első, Sunyi második, Battenberg harmadik. Tot: 10 : 77. Helyre 50 : 156 és 372. II. Eladóverseny. Dij 2000 korona. Táv: 1500 méter. Szemere M. Periaszja (lov. Bonta) első, Piszlicsár második, Ladon harmadik. Tot: 10 : 21. Helyre: 50:66, 122 és 86. III. Csömöri-dij. Dij 3000 korona. Táv. 1400 méter. Péchy A. Barbarossa I.-je (lov. Tarai) első, Viktoria Regia második, Styria harmadik. Tot: 10:20. Helyre 50,72, 176 és 166. IV. Kettős ivadékverseny. Dij 20,000 korona. Táv: 1100 méter. Báró Springer G. Galahad-ja. (lov. Tarai) első, Wood Péter második, Vice-Versa harmadik. Toti 10:14. Helyre: 50:64, 142 és 134. V. Nyeretlen kétévesek eladóversenye. Dij 2000 korona. Táv: 900 méter. Sellinger R. Frittura-ja (lov. Spencer) első, Rotherton második, Renée harmadik. Tot: 10:144. Helyre: 50:200, 76 és 422. VL Wester-handicap. Dij 3000 kor. Táv.: 1000