Alkotmány, 1903. szeptember (8. évfolyam, 206-231. szám)

1903-09-10 / 214. szám

ALKOTMÁNY. 214. szám. Csütörtök, 1903. szeptember 10. már, akkor igen könnyen és gyorsan tisztulnak ki légzőszervei és meggyógyul, aki még alig érezte, hogy beteg volt. Ellen esetben kifejlődik a tüdővész föntemlitett valamely alakja és a beteg helyes kezelés nélkül elpusztul. Eddig jobb mentőszert nem volt alkalmam találni — de nincs is, mint saját találmányu belégzőmön át, saját találmányu fenyőkivonatot bevégzésre és bevevésre úgy használni, mint ingyen kapható utasításomban ajánlom. A fenyőkivonat belégzésével megtisztulnak a légcsövek, az ott levő bacillusoktól. A beveréssel pedig elpusztítja a beteg, a felköhögött és esetleg lenyelt váladékban levő bacillusokat, melyek a gyomorba jutva, a már ott levő fenyőkivonattal való érintkezés által kártalanítva lesznek. Enélkül a gyomorban sértetlen maradna a bacillus és a tápanyaggal, a vékony beleken át a vérbe jutna, hol oly erős lázat idézne elő, mely a beteget lassan, de biztosan elemésztené. Fenyőkivonatom, utasításom pontos alkalmazása következtében úgy a gumókat, mint a testben levő bacylusokat a testből teljesen kitakarítja és így a beteget ki is gyógyítja, amint hogy sok-sok száz beteget ki is gyógyított már eddig. A tüdőben netán előfordult roncsok kigyógyítására ajánlom a dr. Schöppffer-féle villavas mész beverését is. , Aki ezen bajban van, az ne halaszsza a gyógyítást addig, míg elerőtlenedik. Aki ezen baj ellen a szegényeket akarja segélyezni, az segítsen ezen megfigyelésemet minél jobban terjeszteni ! Idején, kellő utasítással ellátva, biztosan kigyógyul ezen gyógyíthatatlannak tartott betegségből, ha tanácsomat pontosan betartja. Nagy-Ősz, 1902. március hó. Kauten Mihály plébános, így Kauten gyógyszerét használati utasítással küldi szét Hóman Miklós, Nagy-Őszön, Torontóim. Egy liter ára 50 korona, kapható fél és negyed adag is. Nagy-Ősz, 1908. szept. 8. Babinczky József dr. plébános. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Cigányélet. (A Népszínház mai bemutatója.) A magyar dal ünnepével áldoz a Népszínház a magyar nótakirály, Dankó Pista emlékének. Ma, halála után végre a zseniális poéta ilyen előkelő helyre futott. Mikor a zenés kávéházak alkoholgőzös levegőjében melankólikus lemondással mulattatta a részeg publikumot, vájjon gondolt-e valaha arra, hogy egyszer a szerencsésebb művészek publikuma fog az ő gondolatainak tapsolni, gondolt-e arra, hogy ilyen káprázatos, színes miliőben fognak az ő nótái szerte zsongani, gondolt-e vájjon Dankó Pista arra, hogy éppen csak meg kell halni a művésznek, hogy egyszerre visszhangozzon nevétől az ország. Azt hiszem, nem gondolt. Csak bűbájos nótákba szedte titkos, sejtelmes érzéseit és néma szomorúsággal mulattatta a zenés kávéházak lumpoló vendégeit. Ma egy hátrahagyott népszínműve, a Cigányélet színre került a Népszínházban és egy szerencsés művészi ötlet ehhez az alkalomhoz a magyar cigányzene apothézisát fűzte. Az ország legjobb cigányzenekarai vonulnak fel egymásután versenyre, s íme, végtelen finomságok, mélységes szenvedélyek, csodálatos, különös, megrázó zenei ötletek röppennek szerte a felületes muzsika csarnokában. Ezek a cigányok mind a Dankó Pista sorsának osztályosai, amit most áhítattal hallgat a közönség, azok a bizarr zenei szépségek belevesznek a kávéházak érzéketlen lármájába, s azt a tapsot, amit most kaptak, rendesen sovány borravaló szokta helyettesíteni. Üdvözöljük a rendezőség szép gondolatát, hatalmas cigányművészeinket végre fel kellett itthon is fedezni. Ma Rácz Pali, a kis Berkes Béla és Balogh Károly muzsikáltak, hogy melyik szebben, azt majd a zsűri fogja eldönteni. A publikum egyformán ünnepelte mind a hármat. Az est Pósa Lajos prológjával kezdődött, amelyet Sebők Gyuláné zenésített meg s Raskó énekelt el. Azután Hegyi Aranka énekelt egypár Dankónótát régen nem hallott művészettel, majd a cigányverseny kezdődött, s utána a mai est újdonsága, a «Cigányélet». A darab egy Paksba szakadt cigányprímás (Szirmai) históriája körül forog, aki elhagyja nemzetségét, elhagyja a putrikat s kint idegenben dicsőséget és pénzeket zsebel be nagy mennyiségben. A cigányok között sok az ebhiten élő familia, ilyen a Lajos prímásé is, mig végre hatásos jelenetek után a vadházasok összeesküsznek s a prímást itthon marasztalja kisfiának szépen szóló hegedűje. Nem erős dráma, de élesen megrajzolt alakokkal teljes. Kovács szólócimbalmosa, Szabó Antal cigánypüspöke, bivári vén cigánya és Szirmai prímása csupa új figura, akik kiemelkednek a sablonos népszinműalakok közül és a reális igazság szokatlan zománcával vannak felékesítve. A szereplők nagy szeretettel végezték munkájukat s az említetteken kívül még Balázs Olga erősen drámai alakítása, valamint Szentmiklóssy és Sipossné ötletes játéka sem múlt el nyomtalanul a publikum lelkében. (ml.) * Egy borbélycsalád kalandjai. Két fiatalember, akinek néha ötlete van, de színdarabot írni még nem tudnak, összeült és csomóba gyűjtve azt, amit a Vígszínházban látni alkalmuk volt, elkövettek egy bohózatot. Ez a története a Városligeti Színház mai darabjának, melynek szerzői Déri Miklós és Roller Béla. Egy kikapós borbélymester kalandjait festik benne, varieté-kávéházzal, kuplékkal, meglepetésekkel, rendőrséggel és általános kibéküléssel fűszerezve. Mindezt a legnaivabb humor hangján, a színpadnak majdnem teljes ismerete nélkül. A szereplők igyekeztek a darab gyengeségeit eltakarni, de ez nem sikerült, bár Gömöry, Szentes, Feld Olga, Latabárné, Miklósy, Bihari és a többiek is erősen buzgólkodtak. A közönség kicsinylő mosolygással fogadta a darabot. * Az országos cigányverseny folytatása. Holnap, csütörtökön újból három zenekar fog versenyezni Dankó Pista dalaiból a kitűzött díjakért. Dankó népszínművének «A cigányélet»-nek második előadása előtt Rédey Szidi Dankó ismertebb népdalait fogja énekelni Lányi Géza cimbalomkisérete mellett, Kiss Mihály pedig Dankónak «Gyönge violának letörött az ága . . .» című népszerű nótáját fogja énekelni s Lányi Géza cimbalmon, Horváth Róbert az «Ocskay brigadéros»-ból ismert tárogatós pedig tárogatón fog kisérni. A Cigányélet első felvonása előtt Farkas Pali, a főváros egyik legkedveltebb cigányprímása kezdi meg a versenyt. Közvetlenül a Cigányélet első felvonása után Balogh Gábor, az egri hölgyek babérkoszorúval kitüntetett cigánya, ki külföldön is rajongó híveket szerzett a cigányzenének, fogja eljátszani Dankó kiválogatott dalait, a második nap versenyét pedig Pege Károly zeneversenye rekeszti be. Pege Károly a Bácskából jött a fővárosba, ahol ma egyike a legnépszerűbb prímásoknak. A cigányzeneverseny harmadik napján, pénteken Vörös Miska és Márkus Péter fővárosi és Kiss Jancsi balatonfüredi zenekarai versenyeznek. A verseny alkalmából Porzsolt Kálmán igazgató meghalta a közreműködők életrajzait s a Pakots József szerkesztésében megjelent díszes albumot a közönség között osztatja szét esténként. * A Városligeti Nyári Színház. Szombaton lesz Pintér Imrének, a színház kedvelt baritonistájának a jutalomjátéka. Ez alkalommal Lehár Ferencnek nagy sikerű operettje, a Pesti nők kerül színre, melyben Pintér «Pedál zongorahangoló» szerepét először játszsza. * A Színművészeti Akadémiában csütörtökön kezdődnek meg a behratások és tartanak vasárnapig. Az első három napon az előkészítő osztályok, a negyedik napon pedig az akadémia két felsőbb osztályának növendékeit írják be. * Bíró Lajos felolvasása, Biró Lajos, a kiváló természettudós tavaly nem tarthatta meg felolvasásait Új-Guineáról, mert megbetegedett és Afrikába kellett utaznia. A jeles tudós, aki jelenleg utazásának leírásán dolgozik, a felolvasásokat az idén őszszel minden bizonynyal meg fogja tartani a Természettudományi Társulatban. A felolvasás idejét a lapok közölni fogják. * A természetrajzi múzeumból. A tudományegyetem természetrajzi telepén (Muzeum-körút 4.) a nyáron át nagy átalakításokat s takarításokat végeztek Dobsa László tanársegéd vezetése alatt. A múzeum a nyár tartama alatt zárva volt a közönség elől s ez ismét e hó 20-án lesz hozzáférhető, nem a régi időközben, 10 órától 12-ig, hanem 8 órától délig. FŐVÁROS. — A főváros közgyűlése. Rossz ómenek vezették be a főváros törvényhatóságának a nyári szünet után ma megkezdődött működését. Márkus főpolgármester nyitotta meg 4 órakor a közgyűlést és napirend előtt bejelentette, hogy a király a miniszterelnök útján köszönetet mond a törvényhatóságnak a születésnapja alkalmából kifejezett jókívánságokért. Ezután néhány interpelláció következett. Eulenberg Salamon bizottsági tag megkérdi a polgármestert, van-e tudomása arról, hogy Schubert Sándor bizottsági tag egy bécsi esküdtszéki tárgyaláson súlyos vádakkal illette a közgazdasági és közélelmezési bizottságot, továbbá a tanácsot, Almády Géza tanácsost és Matuska Alajos alpolgármestert. Matuska alpolgármester kijelenti, hogy a történtekről tudomása van és a törvényszéknél fog magának elégtételt szerezni. Feláll erre Schubert, hogy igazolja tettét, de egyszerre oly zaj tört ki, hogy nem juthatott szóhoz. Röpködtek a levegőben a különféle, éppen nem hízelgő kifejezések: Ki vele! Eláll! Kérjen bocsánatot. Ezek az enyhébbek voltak. A városatyákon anynyira erőt vett a harag, hogy a tárgyalást folytatni nem lehetett, miért is az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Szünet után kissé lecsillapodott a felháborodás és Schubert kijelenthette, hogy ő nem mondott Bécsben semmi sértőt, de ha akaratán kívül megsértett volna valakit, akkor bocsánatot kér. (Nagy zaj.) Ezután Matuska alpolgármester tette meg szóbeli jelentését a Párisi Áruház katasztrófájának ügyében végzett vizsgálatról. Kijelentette, hogy Lang tanácsos befejezte a tanuk kihallgatását, a fegyelmi hatóság a napokban meghozza határozatát, melynek eredményét már a legközelebbi közgyűlés részletes tárgyalás alá veheti. Több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés este 7 órakor véget ért. — A hús drágulása. Annak az elterjedt hírnek a hatása folytán, hogy a budapesti mészárosok tetemesen felemelték a húsárakat, a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály ma értekezletet tartott Földkusházy Lajos tanácsjegyző elnöklésével. Az értekezlet a beérkezett jelentésekből megállapította, hogy a budapesti mészárosok közül csak néhányan emelték a húsárakat s ezek is minden tervszerűség nélkül, mert míg az egyik mészáros az elsőrendű hús árát emelte, addig a másik a másod-, sőt harmadrendű húst adja drágábban. Szóval kétségtelenül kiderült, hogy a szórványosan jelentkező áremelés nem alapszik a mészárosok együttes elhatározásán. Csak a nyolcadik kerületben látszik, mintha a mészárosok összebeszéltek volna, amennyiben ott a mészárszékekben és a Rákóczi téri vásárcsarnokban 4, illetőleg 8 fillérrel felemelték az árakat. Az értekezlet konkrét javaslatban nem állapodott meg, mert ez nem is volt feladata, hanem mégis ajánlja, hogy az ügyosztály útján hirdetésileg adják tudtára a közönségnek, hogy általános húsáremelés nem történt. Az ügy- osztály különben minden lehetőt meg fog tenni arra nézve, hogy ezt a részleges áremelést is megszüntessék. VIDÉK. (Ajándék Fiume városának.) Fiuméból írják, hogy nagy és kellemes szenzációt keltett a legutóbbi városi közgyűlésen Beller alpolgármester bejelentése, amely szerint két fiumei polgár négyszázhatvanezer koronát ajándékozott a városnak kórház és menhely építésére. Bejelentette egyszersmind, hogy a két jótevőt tisztán a humanizmus vezérelte, élannyira, hogy nem is akarják megnevezni magukat. A közgyűlés nagy lelkesedéssel vette tudomásul a fejedelmi ajándékozást és megbízta a polgármestert, hogy fejezze ki a két jótevőnek Fiume közönségének háláját. (Iskolaavatás.) Nagytószeg községe (Torontálm.) rövid idő alatt két szép ünnepségnek volt színhelye. Aug. 23-án a község plébánosát, Szolinger Antalt, iktatta be hivatalába nagy fénynyel Wolafka Nándor dr. v. püspök, e hó 6-án pedig az újonnan beiktatott plébános beszentelte a községnek ötvenháromezer koronán épült új népiskoláját. Az ünnepélyes szentmisével bevezetett beszentelés kedves ünnepség keretében folyt le.