Alkotmány, 1903. szeptember (8. évfolyam, 206-231. szám)

1903-09-25 / 227. szám

ALKOTMÁNY. 227. szám. Ja­mim ..............................in............................ _______________10__________________ Péntek, 1903. szeptember 25. * Hármas bemutató a Vígszínházban, Különös gondolata volt a Vígszínház igazgatóságának, ahogy a mai bemutató három egyfelvonásosát összeválo­gatta. Zborais Aladár vizenyős poémán, a «Lia», a Poe Edgar novellájából dramatizált szörnyűség «Az igazgató úr» és Csehov vaskosan egészséges hu­morú bohózata, «A leánykérés», az első allegória, a második egy tébolydában játszik és valószínűleg ott is íródott, az elsőben a megvadult líra, a máso­dikban a megvadult rafinéria, s ezek után a markáns egészség, ez így együtt annyira kiegyenlíthetetlen hangulatokat kelt, hogy a jámbor néző egészen bele­­kábul. Zborov darabja a vágy, illetve a Vágy és a szerelem, illetve a Szerelem ébredését allegorizálja, oly módon, hogy Lia ablaka alatt megjelenik a Vágy, a Szerelem, a Vándor, az utóbbi bemegy a lányhoz, a színpad elsötétül és kiki olyat gondolhat, amilyet akar. Közben történnek érzelmes nyöszörgések és Tanay meg Varsányi igyekeznek testet adni a vértelen, abszolúte drámaiatlan spinéthango s amellett izgatásra utazó furcsaságnak. A második darab arról szól, hogy egy tébolydában fellázadnak az őrültek, becsukják az ápolókat, az egyik elfoglalja az igazgató helyét és fogad két riportert. A végén bej­önnek az összes őrültek, megvadulnak és kivágják a Tanay szemét. Az ápolók berohannak, a nézőtéren asszonyok ájulnak és egy­ hang hallatszik a hátulsó sarokból, amely meggyő­ződéssel sóhajt: pfuj! Poe exaltált agya gyönyörű lírát revelált, mert a lírába belefér a legfékte­lenebb fantázia, de amint prózába kapott, torz dolgok sikerültek ki­pennája alól! A mi ko­runk beteg romantikája, amely a régi ro­mantika ideális borzalmai helyett az ad ab­szurdum vitt realizmus pathologikus borzalmait keresi, az alkotta szinte ezt az ízléstelensé­get és az tette, hogy akadtak, akik gyönyörködtek benne. Általában a Vígszínházban különös nézetek uralkodnak a dráma feladatai felől. Erotikus izgal­mak, gyomorkavargás, perverz kéjelgés irtózatos je­lenetekben, ezek nem lehetnek a dráma igazi hatásai- Hogy Hegedűs páratlan virtuozitással játszotta meg az őrültet, az csak mérsékelte a jobb izlésűek fel­háborodását, de nem tudta teljesen paralizálni. Csehov bájos vígjátéka egyedül képviselte a művé­szetet ezen a bizarr estén. Egy úr leánykérőbe megy és ott addig kerülgeti a dolgot, míg összevesz a leendő menyasszonyával és apósával, kibékül, megint összevész, míg végre az öreg sietve rajuk adja az áldást, mert a fiatalok éppen azon vannak, hogy újra öszszevesszenek. Pompás részletrajzok és pezsgő humor, ezek a darab kiválóságai, amelyben Vendrei, Varsányi és Góth brilliáns alakítást produkáltak. * Az országos cigányzeneverseny. Ma kezdődtek meg a zsűri által elhatározott döntő küzdelmek. Rácz Laci, Berkes Béla és Sovánka Nándor játszot­tak ma este, különösen az utóbbi óriási lelkesedést keltve. Az országos cigányverseny zsűri ülést tartott tegnap este. Örömmel konstatálta a zsűri, hogy a verseny sokkal nagyobb művészi eredményeket ért el, mint várni lehetett s ennélfogva a kiosztandó di­jak számát is szaporították. Maga a népszínházi bi­zottság egy díjjal fog hozzájárulni a népdal kultu­szához, Sennyey István báró, Fráter Béla dr. zsűri­tagok szintén díjakat ajánlottak föl, Porzsolt Kál­mán igazgató pedig korlátlan számban bocsát a zsűri rendelkezésére arany- és ezüstérmeket, ezüst koszorút és okleveleket. Miután a zsűri­tagok egy részének elfoglaltsága miatt a zsűri a döntő ülését csak kedden déli 12 órakor tarthatja s a díjak ki­osztása nem hétfőn este, mint tervezve volt, hanem kedden este fog végbemenni.­­ A cigányzene-ver­seny négy napi döntő küzdelmének egyik legérdeke­sebb estélye lesz holnap, pénteken, mikor is Banda Marci és Balogh Károly két elsőrangú zenekara fog az első díjakért versenyezni, szombaton este pedig megismétli művészi hangversenyét Koczé Antal. A döntő küzdelemben zongorán fogja hangversenyét kísérni Revera Gyula a Népszínház hárfása. Vasár­nap délután leszállított helyárak mellett lesz a döntő versenye Farkas Pali és Lukács Károly zenekarai­nak, melyek méltó elismerést arattak első verseny­zésükkor. * Erkel új operettese a Népszínházban. Erkel Jenőnek, az Erkel-család legifjabb tagjának új ope­rettjére, melynek címe «Masinka,az egyetem gyöngye» nagy gonddal készülhetett el a Népszínház személy­zete a «Cigányélet» egyfolytában tartott előadásai alatt. Az operettének érdekes szövegkönyvét Rössel Nándor írta s a bemutató előadása jövő héten lesz. * A színészegyesületbőL Az Országos Színész­ Egyesület tanácsa e hó 26-án, szombaton délután 3 órakor rendkívüli tanácsülést tart, amelyen a nyug­­díjszabályzat revízióját fogják tárgyalni. — A rendes tanácsülés október 6-án délután 3 órakor lesz, amelyre Hevesy Gábor és Hunyadi József vidéki ta­nácsosokat hívták be. * Szerződtetés. A Magyar Színház igazgatósága szerződtette Jávor Ilonkát, Rákosi Szidi szinészisko­­lájának végzett tehetséges növendéket. A fiatal szub­­rett a legközelebb már föl fog lépni. * «A pannonhalmi ebédlőterem régi freskói és stukkói.» Ezen cím alatt értekezik Réczey Viktor dr. a «Művészet» című szakfolyóirat legújabb számában a XVIII. század egyházi falfestészetéről hazánkban általában és ezen művészeti irány pannonhalmi emlé­keiről. A tanulmányt sikerült képek világítják meg. EGYESÜLETEK. * Az Angolkisasszonyok budapesti nevelő­­intézetében fennálló segítő egyesület folyó hó 28-án délután 5 órakor az intézet első emeleti dísztermében (IV., Váci­ utca 47. sz.) tartja a je­len évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgató je­lentés. 3. Titkári jelentés. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése és határozat a felmentvény iránt. 5. Vá­lasztmány megválasztása. 6. Esetleges indítványok. FŐVÁROS. — A főváros közgyűlése. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága ma délután Márkus József főpolgármester elnöklésével közgyűlést tartott. Az elnök napirend előtt tudatja, hogy Szabó M. Ferenc bizottsági tag indítványt terjesztett be, amely­ben előadta, hogy a Sárosfürdő vizét nem tartja ele­gendőnek arra, hogy ahhoz nagyszabású épületeket emeljenek. A Sárosfürdő forrása csak 900 köbméter vízmennyiséget szolgáltat, aminek elégtelensége leg­inkább abból tűnik ki, hogy a karlsbadi Sprudel 24 óra alatt 2880 köbméter vizet, a Császárfürdő 60 000- nél is többet ad. Kéri ennélfogva, hogy az építkezé­­sek megkezdése előtt végeztessenek a forrásoknál talaj­fúrásokat. Az indítványt a közgyűlés kiadta a tanácsnak. A napirendre térve, gyors egymásutánban perget­ték le a tárgyakat. Hozzájárul a közgyűlés ahhoz, hogy a kültelki bor-, ital és húsfogyasztási adók be­szedése iránt való egyezményt ne mondják fel. A székesfővárosnál alkalmazásban levő munkások be­tegápolására vonatkozó szerződést a kerületi beteg­­segélyző pénztárral meghosszabbítják. A Ferenc Jó­­zsef-rakpart átalakítása tárgyában leiratot küldött a belügyminiszter, amelyben módosításokat kíván az eredeti terveken. A tanács szintén kívánja a változá­sokat, miért is javasolja, hogy az ekként módosított terveket küldjék fel jóváhagyás végett a belügymi­niszterhez. Ehhez a közgyűlés hozzájárul. A további tanácskozás folyamán felveszik az álta­lános szabályozási tervbe a Kaplony­ utcának a Mú­­zeum-körútig való meghosszabbítását. Tudomásul vette a közgyűlés a belügyminiszternek azt a leira­tát, melyben tudatja, hogy nem tartja célszerűnek, ha a fontos számvevői állást betöltetlenül hagyják. A közgyűlés fölhívta a tanácsot, hogy tegye meg az intézkedéseket. Több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. — Megtagadott szubvenció. A Fehérkereszt Országos Lelencházi Egyesület rendkívüli segélyt kért a székesfőváros hatóságától. A tanács a kérel­met, a mai ülésében elutasította, mert a lelencházi teendőket nagyrészt az országos lelencházak látják el és másrészt az egyesületnek több ezer korona követelése van a belügyminisztérium ellen, gyer­mekek tartás­ költsége címén. — A lipótmezei sertéshizlaló. A lipótmezei őrül­tek házának vezetősége az intézet mellett sertéshiz­­lalót akar berendezni. Az intézet ugyanis házi keze­lésben gondoskodik a betegek élelmezéséről. A li­pótmezei és hűvösvölgyi nyaralók arra kérték a fő­várost, hogy a sertéshizlaló berendezését ne engedje meg. A tanács mai üléséből bizottságot küldött ki, amely szombaton helyszíni szemle alapján tesz majd javaslatot. SPORT. Budapesti lóversenyek, Budapest, szeptember 24. Verőfényes, de kissé hűvös időben kezdődött meg a városligeti versenypályán az őszi lóversenyeknek meetingje. Közönség szép számban volt jelen, külö­nösen az olcsó helyek voltak telve, de az ötforintos hely sem hagyott kívánni valót maga után. A versenyek egytől-egyik szépen sikerültek. A fő­­versenyben a Prince of Wales handicapben tizen­nyolc ló állott a starthoz, melyek közül a közönség leginkább Aachent, Ugyanazt, Három a táncot és Balladát fogadta. A fogadók bizalmának úgy látszott, Aachen felel meg leginkább, amely már majdnem megnyerte a versenyt, midőn a szép rushsel feltörő Blockade a célnál egy fejhoszszal megelőzte. A har­madik helyre Ugyanaz törte fel magát. A többi futamokat illetőleg alábbi tudósításunkra utalunk: I. Soroksári díj. Dij 3000 korona. Táv: 1800 méter. Megyeri Krausz L. Viribus uniuis-n (lov. Fries) első, Marco Polo második, Ilonka harmadik. Tok 10 : 41. Helyre 50 : 68 és 68. II. Kladrubi dij. Dij 4000 korona. Táv: 1400 méter. Gróf Batthyány E. A­a­ja (lov. Huxtable) első, Bon Amié második, Csiriz harmadik. Tot. 10 : 32. Helyre 50 : 58 és 54. III. Prince of Wales handicap. Dij 10.000 kor. Táv. 1500 méter. Capt George Blockade-ja. (lov. Baines) első, Adhen második, Ugyanaz harmadik. Tot. 10 : 83. Helyre: 50 : 220, 106 és 178. IV. Eladóve­rse­ny. Dij 2000 korona. Táv. 1100 méter. Báró Üchtritz Zs. Sardou-ja. (lov. Tarai) első, Tepla második, Topaze harmadik. Tot. 10 : 33. Helyre 50 : 88 és 126. V. Eladó kétévesek handikapja. Dij 2000 ko­rona. Táv. 1000 méter. Br. Üchtritz Zs. Cash­a (lov. Tarai) első. Bátor második, Liquette harmadik. Tok 10 : 76. Helyre 50 : 86, 102 és 108. VI. Eladó háromévesek handikapja. Dij 2000 korona. Táv. 2000 méter. Szemere M. Bartolomeo-ja (lov. Bonta), Battenberg második, Wampum harma­dik. Tot. 10 : 29. Helyre 50 : 98, 90 és 206.­­ A margitszigeti sporttelepre érvényes 1903. augusztus 31-iki lejárattal kiállított állandó kék színű belépőjegyek 1903. december 31-ig érvényesek. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A hűtlen vőlegény. Némedi Jenő fővárosi fo­galmazógyakornok hosszas udvarlás után megkérte Jaud Gat'rie fia kezét. A leány örömmel mondott igent, megtartották a kézfogót, sőt már a lakodalom napját is kitűzték. Csakhamar azonban Némedi a menyasszonya férjes nővérének kezdett udvarolni és azt meg is szöktette. A szegény leány módfelett fel­háborodott vőlegénye hűtlenségén és mikor Némedi hazatért, nővérével együtt felkereste hivatalában, összegazemberezte s azt is szemébe vágta, hogy csak azért szökött meg Bennemével, hogy annak ékszereit magával vihesse. Némedi becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentette volt menyasszonyát és Lukács Vilmosnét; a járásbíróság mindkét vádlottat felmentette azzal az indokolással, hogy jogos felhá­borodásukban sértették meg a panaszost. Némedi a felmentő ítélet ellen a törvényszékhez felebbezett, ahol Fekete Gyula dr. bíró elnöklete alatt ma tár­gyalták a pert. A felebbezési tárgyalás során a bíróság Jaud Gabriellát meg Lukács Vilmosnét két­­két korona pénzbüntetésre ítélte becsületsértés vét­sége miatt.­­ Sikkasztó állatorvosok. Nagyszabású bűnpör tárgyalásába fogott ma Agorasztó bíró elnöklete alatt a törvényszék egyik ítélőtanácsa. Három fővárosi ál­latorvos Holéczy József, Hegedűs Sándor, Urányi (Ungár) Miksa ül a vádlottak padján, akiket az ügyészség azzal vádol, hogy az általuk beszedett 20 fillérnyi szemledíjat évek hosszú időn keresztül elsikkasztották. Holléczy József, aki az I—III. kerü­letben volt állatorvos, 5675 koronát, Hegedűs Sándor a X-dik kerület állatorvosa 15.449 koronát s Urányi Miksa 14.384 koronát sikkasztott. A tárgyalásra annyi tanút idézett be a bíróság, hogy­ a bizonyítási tárgyalás csak holnap ér véget.­­ A tintatartó. Csúnya botrány történt néhány hónappal ezelőtt Gyarmathy Sándor VI. kerületi járásbíró szobájában. Blum Sándor kereskedő per­­ben állott valakivel és a bíróság előtti tárgyalás folyamán oly megjegyzésekkel kisérte az alperes ügyvédjének, Gábor Illés dr.-nak védekezését, hogy ez kijött a sodrából és a biró asztalán levő tinta­­tartót Blum Sándor fejéhez vágta. Ebből kölcsönös becsületsértési per támadt. Blum ezenfelül könnyű

Next