Alkotmány, 1903. október (8. évfolyam, 232-258. szám)

1903-10-27 / 254. szám

ALKOTMÁNY. 254. szám. (Deák Ferenc emléke.) A kolozsvári egyetem délelőtt tartotta Deák Ferenc születésének százéves ünnepélyét. Az aulában nagy közönség gyűlt össze. Jelen volt Szvacsina polgármester a városi tiszti­karral, valamint a honvédség tisztikara is. Az hiú­sági énekkar a himnuszt énekelte el, mire Apáthiy István rektor megnyitotta az ünnepet, meleg szavak­ban méltatva Deákot, mint zseniális magyar jog­tudóst is. A tetszéssel és lelkesedéssel fogadott megnyitó után Makoldy Győző mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a fiatalság együtt ünnepel a ta­nári karral. Az ünnep kiváló pontja volt Nagy Ernő dr. tanár értekezése, mely felölelte Deáknak a méltatását a magyar közjogi tudományban. A közön­ség a tanulmány felolvasása után lelkes tapsokban tört ki. Kun Béla ódát szavalt Deák emlékéhez, ifj. Bartók György emlékbeszédet tartott, amely után az ünnep véget ért.­­­ (Rómába.) Katholikus ujságírótársunk, Cziklay Lajos, az Országos Pázmány­ Egyesü­let alelnökének szép készültségü fia, Cziklay Aladár, holnap indul Rómába, hol, mint az esztergomi főegyházmegye papnövendéke, a világhírű Germanico-Hungaricum kollégiumnak lesz hét éven át növendéke.­­ (Magyar szentek.) Az «Esztergom» című lap közli, hogy f. évi június hó 16-án három magyar vértanúnak életszentségében döntött a szigorú egyházi vizsgálat Rómában. Körösi­ Márk esztergomi kanonok, széplaki apát két tár­sával : Pongrácz István és Grodeczkij Meny­hért jézustársasági atyákkal az 1619. évben Kassán a katholikus valláshoz való rendületlen hűségükért — mint a bakók mondták nekik — «mivel pápisták vagytok», kegyetlen kínzások közt megölettek. A kassai vértanuk hősi önfeláldozá­sát a katholikus hívők kegyelete mély tisztelettel övezte három századon keresztül és egyházfőink többször tettek már lépéseket, hogy a vértanuk nyilvános tiszteletét szent Péter székéről meg­erősítsék. Pázmány Péter 1628-ban VIII. Orbán pápához fordult, hogy a Szentséges Atya engedje meg a magyar vértanúk hivatalos és nyilvános tisz­teletét. Pázmány kérelméhez csatlakoztak ugyan­ekkor az ország királyi tanácsosai is. Rómában a három vértanú életszentségére nézve megindítot­ták a szigorú vizsgálatot. A vizsgáló eljárás be­fejezését megsürgette Szczilovszky János prí­más s miután a vértanuság hitelességének bizo­nyítékait a szentszék megállapította, 1898-ban Vaszary Kolos bibornok hercegprímás a döntő ítéletet kérelmezte. Ennek következtében a­z. évi junius 16-án megtartották Rómában az utolsó ítélkező tárgyalást, melyen a három vértanú életszentsége véglegesen bebizonyíttatott. Ezt az ítéletet pedig a jelenleg dicsőségesen uralkodó X. Pius pápa most helyeselve megerősítette. A magyar nép mély vallásos meggyőződésére, igaz belső életére szent királyaink és szent Erzsébet, szent Margit mellett a három szent vértanú életszentsége mond hitvallást és tesz tanúságot — (Lubrich Ágoston síremlékére) legújabban a következő adományok érkeztek: Nyitráról Kondor István püspöki titkár úr gyűjtése : 152 korona, a következő sorok kíséretével küldve : «Lubrich Ágost áldott emlékű volt tanárom sír­emlékére sikerült Nyitrán összegyűjtenem az itt csatolt jegyzék szerint 152 koronát, melyet Főtisz­­telendőséged címére egyidejűleg postautalványnyal megküldtem. Nagyon kérem, méltóztassék ezen összeget a jel­zett célra fordítani. Nyitra, 1903. október hó 19-én, kiváló tisztelettel Kondor István, püspöki titkár.» A kegyes adakozók név szerint a következők: Bende Imre megyés püspök 20 korona, Venczell Fe­renc c. püspök és nagyprépost 20 korona, Czeizel Gábor prelátus-kanonok 10 korona, Vágner József prelátus-kanonok 10 korona, Malatinszky József apát­kanonok 10 kor. Bobok József dr. apát-kanonok 10 kor. Jeszenszky Alajos apát-kanonok 5 korona, Nemesek Ferenc kanonok 10 korona, Batthyány Vilmos gróf kanonok 10 korona, Biringer Ádám, cimz. kanonok, plébános 3 korona, Kutyaszer István, cimz. kanonok, vicerektor 2 korona, Sarmaságh Géza főgimnáziumi tanár 3 korona, Tóth János dr. theologiai tanár 2 korona, Dudek János dr. papneveldei rektor 5 ko­rona, Franciscy Lajos dr. theologiai tanár 2 korona, Bélák József karkáplán 2 korona, Hevera János se­gédlelkész 2 korona, Mihalovics Ede dr. theologiai tanár 2 korona, Puchovszky Bálint dr. szentszéki jegyző 3 korona, Német István főgimnáziumi hit­­tanár 3 korona, Kaszala János dr. theologiai tanár 2 korona, Cseffalvay Aladár segédlelkész 2 korona, Bezák István papneveldei lelkiigazgató 2 korona, Cserenyei István hitoktató 2 korona, Smidt Leó egy­házmegyei iktató 2 korona Mayer Károly építész 2 korona, Kubinyi Endre püspöki pénztáros 2 ko­rona, Kondor István püspöki titkár 4 korona, össze­sen 152 korona. Ezt előzőleg okt. 13-án jött Pozsonyból Való Simon dr. kanonoktól 5 korona, kitől már legelső közlésünkben jelentve volt 10 korona adomány. Okt. 18-án Fleck Jakab bakai lelkésztől érkezett 5 ko­rona. E két utóbbi adakozás a Magyar Állam ré­vén jutott hozzánk. Mindezekkel együtt a hozzánk beküldött kegyeletes adakozás tesz 1492 koronát s 24 fillért. Hálás köszönet a szives adakozásokért s különösen meleg elismerés a fentemlitett lelkes gyűjtőnek a buzgó fáradozásért. Csaplár Benedek.­­ (Mindszent ünnepe és a vasárnapi mun­­kaszünet.)A kereskedelmi miniszter a következő közleményt teszi közzé: A folyó évben Mindszent ünnepe vasárnapra esvén, a síroknak ezen ün­nepnapon országszerte szokásos feldiszítésére való tekintettel a kereskedelemügyi miniszter f. évi 67.496. sz. a. rendeletével megengedte, hogy a f. évi november hó 1-ére eső vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsek és a sírok díszítéséhez szükséges egyéb tárgyak az egész napon át akadálytalanul árusíttathassanak. A sírok díszítéséhez nem használt árutárgyak áru­sítása 1. évi november hó 1-én önként értetődő­­leg ugyanazon korlátozás alá esik, mint más vasárnapokon. — Mi helytelennek, szükségtelen­nek és a vasárnapi munkaszünet intenciójával ellenkezőnek találjuk ezt a pótrendeletet. Aki kegyeletét akarja leróni halottai iránt, annak van elég ideje az előző napon és vasárnap délelőtt tíz óráig megszerezni a szükséges kellékeket a sir feldíszítéséhez. Ilyen pótrendelet pedig újabb rést üt a vasárnapi munkaszünet elvén s csak szaporítja egygyel a zűrzavaros pótrendelkezé­sek számát Ma már ugy vagyunk, hogy még maga a kereskedelmi miniszter sem tudja, hogy állunk a vasárnapi munkaszünettel. Ha pedig így fogunk haladni továbbra is a pótrendeletek­kel, akkor nemsokára minden vasárnapnak meg­lesz a maga külön pótrendelete.­­ (Rákóczi emlékezete.) Szeged városa tegnap tartotta Rákóczi­ ünnepét. Ezen alkalomból számos küldöttség érkezett a zászlókkal diszített városba. Az ünnepséget délelőtt tíz órakor ünnepi istentiszte­let kezdte meg a szent Demeter templomban, amelyen az egész városi és megyei előkelőség is részt vett. Mise után a városi széképületben díszgyűlés volt Kállay Albert főispán elnöklésével. A lelkes elnöki megnyitó után Tóth Pál dr. helyettes polgármester indítványozta, hogy a törvényhatóság II. Rákóczi Fe­renc hamvainak hazaszállításának, nagy érdemeinek törvénybe iktatásának emlékét gyalázó törvények el­törlésének érdekében a képviselőházhoz felterjesztést intézzen. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag el­­fogadta. A függetlenségi párt a Kossuth-szobor előtt dél­után három órakor tartotta Rákóczi-ünnepét. Ezen ünnepségre megérkezett a debreceni, eperjesi, sátor­­alja­ujhelyi diákság küldöttsége, amely gyalog tette meg az utat, azután a bács-monostoriak, szentesiek és öcsidiek küldöttsége. Az ünnepség alkalmából beszédet mondtak: Becsey Károly dr., Poh­ner Jenő orsz. képviselő; szavaltak: Petrovics László, Dénes Nándor, Tamina Zoltán, Pataki József. Az egész ünnepség szép rendben folyt le. Kora reggel terjedt el a városban a hír, hogy a katonaság ismét megkoszorúzta a Kossuth-szobrot; a főkapitányság úgy rendelkezett, hogy a koszorút hagyják a szobron, csak a szalagot távolítsák el és helyezzék le a városi múzeumban. A szalag felírása a következő volt: a Kelj fel hazánk bölcsesége s lásd, miként dicsőítik szent emlékedet a magyar katonák.» Rendkívül nagy lelkesedéssel ünnepelték ma Vácott Rákóczi emlékét, melyet sok százra menő közönség előtt rendezett a dalegyesület a Kúria-szállóban. Preszler Elemér dr. rendkívül nagy hatást keltett beszédet mondott. A város az ünnepi alkalomra fel van lobogózva. Zombor városa is méltó módon ünnepelte meg II. Rákóczi Ferencnek emlékét. Október 25-én ünnepi szentmise tartatott, melyet Fejér apátplébános celebrált fényes segédlettel, míg a zenei részt a polgári kaszinói dalárda látta el. Ezután a városháza dísztermé­ben megtartott ünnepély következett. Az elnöki meg­nyitót Vértesy Károly író mondotta. Este dísz­vacsora volt. A hajdú­böszörményi főgimnáziumot ma nyitották meg és ennek alkalmából nagy Rákóczi-emlékünnepet rendezett a gimnáziumi ifjúság. A zászlóavatásnál jelen voltak a nánási, debreceni, nyíregyházai és még több középiskolai tanárok, azonfelül itt volt Kiss Áron tiszántúli ág, ev. ref. szuperintendens, Básó Gyula, Hajdu megye alispánja, Benedek János orsz. képviselő, Dóczy Imre középiskolai felügyelő stb. Az istentiszteleten Zsigmond­ Sándor esperes tartott beszédet. Ezután Molnár István főgimnáziumi tanár nagy hatással beszélt a Rákóczi-korról. Az ifjúság több tagja szavalt és kuruc énekeket adott elő Béka Antal énektanár vezetése alatt. Délben bankett volt.­­ (Szobrot Kis Ernőnek.) Az aradi tizen­három közt 1848. október 6-án Kiss Ernő tábor­nokot is kivégezte a buszu. Nemcsak nábob­­vagyonát, de életét is áldozatul hozta a hazának. Nagybecskereken most lelkes mozgalom indult meg, melynek célja az, hogy Kiss Ernőnek ott szobrot emeljenek. A bizottság mindenkit, de különösen a magyar hölgyeket kéri fel a költsé­gekhez való hozzájárulásra. Az adományok Steinitzer Géza bankigazgató, pénztárnok címére Nagybecskerekre küldendők.­­ (Az Erzsébet-híd forgalma.) Az Erzsébet-híd nagyon kedvező forgalommal felel meg a várakozá­soknak, miket annyi reménynyel hozzáfűztek. De érdekes, hogy az átkelők között nagyon sok a fiatal leány. Az a kedves modern babona tér­edt el ugyanis a hídról, hogy aki átkel rajta, az a boldogság útjára lép. Az a kis leányok illúziójának alapja József Ágost főherceg megnyitó beszédének végszavai: — Éljen a hid és éljenek boldogul mindazok, akik rajta járni fognak ! — (Halott művészek emléke.) A szinészegyesület részéről Vedress Gyula, az egyesület titkára a leg­utóbb elhunyt Szathmáry Árpád, Molnár György és Rajkai István sírjait feldiszitteti, virágokkal láttatja el s kivilágittatja. Az elhunyt nagy színművészek s írók sírjait az egyes színházak tagjai koszoruzzák meg halottak napján.­­ (Eljegyzés.) Csillag Ede, a Krishaber és Schle­singer helybeli cég könyvelője jegyet váltott Tenzer Aranka kisasszonynyal, Tenzer Gyula budapesti hir­detési irodatulajdonos leányával.­­ (Az orvos-egyetemről.) Az orvoskari tanártes­tület szombaton tartott ülésén töltötte be a meg­üresedett állásokat. Megválasztották az első női kli­nikához 1. tanársegédnek Záborszky István dr.-t, II. segédnek Kantler Jenőt. A szemklinikához I. segéd­nek Blaskovics Lászlót, II. segédnek Scholtz Károlyt. Az első belklinikához díjtalan gyakornoknak Török Béla és Zilahi Jenő doktorokat. A II-ik női kliniká­hoz Scipiader Elemért I-ső tanársegédnek. Megvá­lasztott a tanártestület ide három gyakornokot Az élettani intézet első tanársegéde lett Pekár Mihály dr., a közegészségtani intézeté Bexhert Ármin dr. Választott azután a tanártestület a törvényszéki or­vostani intézethez, a kórbonctani intézethez s a sí-ik belső klinikához több fizetéses és díjtalan gya­kornokot.­­ (A szociáldemokraták felsülése Fóthon.) Fóthról irták nekünk : Megjelentek vasárnap a szo­cialisták Fóthon is, hátha siker követné felléptüket s a fóthiak is hozzájárulnának keserves filléreikkel az Andrássy-uti paloták emeléséhez. De próbálgatásuk szomorú véget ért; a józanul gondolkozó népet meg­­tántorítaniok nem sikerült. Már az elnökválasztásnál csúfos kudarcot vallottak. Háromszori felszólításra s ajánlásra sem az ő jelöltüket, hanem a helybeli de­rék ev. ref. lelkészt, Molnár Albertet választották meg elnöknek. Mezőfi nagy bölcsen­­ látva, hogy a zsidóknak kintjük van a faluból, átengedte az első szót egy keresztényformáju embernek, ki nagy han­gon kezdett beszélni a milliók nyomoráról s a felső tízezrek uralmáról. De alig mondhatott egy-két szót, a földmives nép már is reprodukálhatlan kifejezé­sekkel illette, beszédét félbeszakította s nem valami barátságosan figyelmeztette arra, hogy tágasabb a fölhi határon­­ kivül. Az ellenséges hangulatot látva egy másik, majd egy harmadik elvtárs próbál­kozott meg a népet begyőzni igazságaikról, de kénytelenek voltak ők maguk a gyűlést felosz­latni, mert szerintük Fóthot «spirituszba kellene fullasztani s még akkor sem érnék meg a szo­cialista elvek befogadására». Szégyenszemre­­ futva menekültek a faluból, de visszakiabálták a legközelebbi viszontlátásra. Várjuk. — (Magyar-német gyorsirási tanfolyamok.) Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület német-magyar gyorsirási tanfolyamot rendez Gyarmati Dezső or­szággyűlési gyorsíró, old. gyorsirástanár szakszerű vezetése mellett. A heti három órás tanfolyamok no­vember hóban, részben már november 1-én nyitnak meg VI., Dávid-utca 53. sz. alatt. – Kedd, 1903. október 27.

Next