Alkotmány, 1903. október (8. évfolyam, 232-258. szám)

1903-10-02 / 233. szám

ALKOTMÁNY. 233. szám. Legrégibb kongregációnk a csiksomlyói, amelyet még a ferencesek alapítottak 1730-ban, a Jézus­társasági kongregációktól itt-ott eltérő szervezettel. Ezt a régi kongregációt Mailáth Gusztáv Károly, Erdély lánglelkű püspöke, fényes ünnepségek között, áldott emlékű XIII. Leo pápánk megerősítése mellett újjászervezte az elmúlt iskolaév folyamán. Hazánk legtekintélyesebb s legegyetemesebb mű­ködésű kongregációja minden esetre a kalocsai, amely két csoportra oszlik, külön a felső és külön az alsó osztályok számára. A kongregáció joggal mondja beszámolójában, hogy: «Sok éven át csak a ka­­locsai gimnáziumi értesítőben szerepelt a kon­­gregáció feliratú rovat. Hatalmas arányú a nagyszombati kongregáció is, amely az elmúlt tanévben 7-ik évét töltötte be Kul­csár István Jézus-társasági atya vezetése alatt. Gyö­nyörű zászlaját 1902. december 8-án szentelte fel Mailáth püspök. Ismertetésünk tárgyát képező intézetek közül Mária-kongregációja van. A brassói (uj), csik­­somlyói (újjászervezett), egri, gyulafehérvári, ka­locsai, nagyszombati, székesfejérvári (új), tren­­cséni és veszprémi (új) főgimnáziumnak. Alakuló­ban van: Kézdivásárhel­yen, ahol Mailáth püspök az idei év folyamán fogja nagy iskolai ünnepségek között megalakítani, 11 intézet közül tehát mind­össze 10-nek van Mária-társulata, 31-nek azon­ban nincsen. A státusgimnáziumok közül még nincs kongregá­ciója a kolozsvárinak és a székelyudvarhelyinek. Szeretjük hinni, hogy az erdélyi püspökség területén maholnap minden katholikus középiskolának meglesz a Mária-társulata. Kincs kongregáció- Baján (cisztercita), Eszter­gomban (bencés), Kassán (premontrei), Kecskemé­ten (piarista), Keszthelyen (premontrei), Kis­kun - Félegyházán (városi katholikus), Kis - Sze­­benben (piarista), Komáromban (bencés), Kő­szegen (bencés), Léván (piarista), Magyaróvárt (piarista), Máramarosszigeten (piarista), Miskolcon (kir. katholikus), Nagyváradon (premontrei), Nagy­­becskereken (piarista), Pápán (bencés), Pécsett (cisztercita), Rozsnyón (premontrei), Szegeden (piarista), Sopronban (bencés), Szatmári (királyi katholikus), Szombathelyen (premontrei), Szilágy- Somlyón (minorita), Tatán, Temesváron (piarista), Ungvári (kir. katholikus) és Vácon (piarista). A be­küldött fővárosi katholikus középiskolák sem em­lékeznek a Mária-kongregációkról. Látnivaló, hogy a felsoroltak között igen sok nagy látogatottságú főgimnáziumunk van, ahol a kongregáció létesítése nem kerülne túlságos nagy nehézségekbe. Ahány kongregáció létesül, annyi erős vára épül Mária országának! IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A Cigányélet jubileuma. Népszínműnek alig volt még akkora sikere, mint Dankó Pista hátra­hagyott darabjának, a Cigányéletnek. Nem annyira a darab drámai értéke, mint inkább a zseniális dal­­költő iránt érzett kegyelet lelkesítette ennyire a kö­zönséget, no meg a cigányverseny, amelynek a mai 25-ik előadására is maradt egy kis utójátéka: Sovánka Nándor, a nyitrai csodahegedüs muzsikált, hajmeresztő technikai bravourokat egyesítve tüzes cigány temperamentummal. A mai jubiláris előadás szereplői egytől-egyig a régiek voltak és ma is rá­szolgáltak a publikum teljes elismerésére. Kovács, Szentmiklósi Irén, Sipossné, Szirmay, Balázs Olga, Szabó Antal és a kis Dezsőn gyerek friss erővel csinálták végig a naiv jeleneteket, különös momen­tuma volt pedig az estnek Szentmiklósi Irén cigány éneke és tánca. * Újházi ünneplése. Az Újházi Ede tiszteletére rendezendő szombat esti banket iránt, mely a Rovas­­szálló dísztermében lesz, szokatlan nagy az érdeklő­dés. A rendezőbizottság ez után értesíti Újházi tisz­telőit és barátait, valamint a művészvilág tagjait, hogy a bankerre meghívók nem adattak ki , hogy a részvételi jegyek kizárólag a Nemzeti Színház titkári hivatalában péntek esti 6 óráig adatnak ki a jelentkezőknek. ✓ • , .•••-: * A holnapi bemutatók. Holnap — pénteken — mutatják be a Nemzeti Színházban Calderon de la Barca «Két szék közt a pad alatt» című háromfel­­vonásos verses vígjátékát Huszár Vilmos dr. és Makai Emil fordításában. A főszerepeket Lánczi Ilka, Cs. Alszeghy Irma, Ligeti Juliska, T. Delli Emma, Császár, Dezső, Gabányi, Rózsahegyi és Horváth fogják játszani. A színház igazgatósága ez után is közhírré teszi, hogy az előadás megkezdésé­től a felvonás végéig a nézőtérre vezető ajtók zárva maradnak s a nézőtérre senki be nem mehet. — A Népszínházban két magyar szerzőnek, Erkel Jenőnek és Rössel Nándornak operetteje, a «Masinka» kerül holnap bemutatóra. Az operettének, mely az orosz népszokásokat és a folyton forrongó diákéletet mu­tatja be mozgalmas képekben, utolsó főpróbája ma délelőtt volt s a főszereplő Komlóssy Emma mellett, ki egy orosz diák szerepében fogja Erkel Jenő dal­lamos, színes zenéjét tolmácsolni, kitűnő szerepe lesz Kovács Mihálynak az «államtanácsos» szerepé­ben. Különösen nagy derültségre számíthatnak aktuá­lis kupléi a második felvonásban. Főszerepe van még Szirmai Imre, Harmath Ilona, Láng Etel, Batiz­­falvy Elza, Kiss Mihály, Pázmán, Újvári, Szerdahelyi és Irsai Leónak. * Ingyen előadás a Népszínházban. Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója, mint minden évben, úgy az idén is egy ingyenelőadást fog rendezni. Ez előadás rendesen a király ő Felségének nevenapján délután szokott megtartatni, miután azonban az idén ez előadás összeesnék e napon a rendes vasárnapi délutáni előadással, ennélfogva azt október 5-én, hétfőn délután fél 3 órakor tartják meg s ez alka­lommal színre kerül Dankó Pista hátrahagyott nép­színműve, a Cigányélet. Az ingyenelőadás jegyeit a fővárosi iskolák és munkásegyesületek között fogják szétosztani szombaton délelőtt s igy jegyek a Nép­színházban külön nem adatnak ki. * A Vígszínház legközelebbi újdonsága Mars és Desvallersnek Dr. Nebántsvirág (Maitre Nitouche) című bohózata, mely a párisi Nouveautes-színház egyik legzajosabb sikerű darabja volt a múlt évad­ban, szombaton, október 8-ikán kerül bemutatóra. A bohózatban nagyobb szerepet kaptak: Góth, Tapol­­czai, Kertész Ella, Hegedűs, Pécsi Paula, Tanay, Harmat Hedvig, Balassa, Vendrei, Kazaliczky, Győző, Szerémy, Gazsi Mariska, Makróczyné, Fábián Kor­nélia és Rónaszéki. * Az Urániából. Németh Péter hírlapíró új dara­bot irt az Urániának, mely a jövő hét elején «Berlini élet» címen kerül színre. * Mátyás-emlék a budai várban. Mátyás király­nak, aki először építtetett fejedelmi palotát a budai vár fokán, emléket állítottak a mostani királyi vár­palotában. Az emlék az a kút, mely a vártemplom szentélyfalához támaszkodik és Strobl Alajos szob­rász-tanár tervei szerint készült. A nagy király bronzba öntött szobrát a napokban állították föl. A szobor ifjúsága delelőjén, vadászköntösben örökíti meg Mátyást, éppen abban a pillanatban, amint az erdőtisztásból kiőve, forrásra bukkan, amely mellett megpillantja Szép Ilonkát, akinek tündéri alakja a magyar népmesékben annyira összeforrt a népszerű király alakjával. Az érdekes történeti emlékmű ma­holnap kész és leleplezése az udvar legközelebbi itt időzése alkalmával megy végbe. * A berlini Wagner-ünnep. Ma délben volt a berlini Thiergartenben a Wagner Richárd-emlék ün­­nepies leleplezése. A kormány képviselői közül jelen voltak Studt közoktatásügyi miniszter, Richthofen báró külügyi államtitkár, Stengel birodalmi kincstári titkár, ezeken kív­ül a weimari nagyherceg képvisele­tében megjelent Vigneau udvari színházi intendáns, a királyi színházak intendánsai, Hofberg gróf és Hulsen, a berlini rendőrfőnök, olasz, angol és francia zeneszerzők. A császár képviseletében röviddel 12 óra előtt megjelent Eitel Frigyes herceg a szobor­­bizottság díszelnökével, Frigyes Henrik herceggel; a berlini testőrezredek egyesített zenekarai a császár­indulót játszották. Karének és szónoklatok után a nemzeti himnusz hangjai mellett lehullott a lepel a szoborról, melyet valósággal elborított a sok ko­szorú. * Eldőlt pályázat. A Magyar Iparművészeti Tár­sulat pályázatot hirdetett egy Trefort-éremre. A pá­lyázat e hó 21-én járt le s beérkezett arra mind­össze nyolc pályamű. A Társulat állandó bíráló bi­zottsága, mely ez alkalommal Zala György és Kallós Ede szobrászművészekkel volt kiegészítve, Ráth György főrendiházi tagnak elnöklése mellett ma döntötte el a pályázat sorsát olyképpen, hogy az első 500 koronás díjat Gaál István művének, a 300 koronás második díjat pedig Beran Lajos plakett mintájának ítélte oda. Ezen kívül 200—200 koroná­val való jutalmazásra ajánlja a bizottság Beck Ö. Fülöpnek és Szirmai Antalnak (Páris) mintáit. A plakett sokszorosítása dolgában közelebb határoz a Társulat. A pályaművek október 10-ig mindennap megtekinthetők 9—1 órák között a Társulat irodájá­ban (Üllői­ út 33—37.) * . . * A Filharmóniai Társaság figyelmezteti a régi bérlőit, hogy fentartott helyeiket legkésőbb október hó 5-éig vegyék át, mert azontúl azok már nem tart­hatók fenn. A társaság még egy újítást létesített az által, hogy a «bemenet»-re is lehet bérelni. * Az Eisenhut-kiállítás. A városligeti Műcsarnok termeiben immár teljesen együtt van az Eisenhut­­kiállítás anyaga: négyszáztizennégy kép, amit a mű­­művész hagyatékából válogattak ki, százötvenhat olajfestmény és kétszázötvennyolc rajz. A tanulmá­nyok, olajvázlatok s rajzok, egynéhány kivételével, mind eladók és pedig igen olcsó áron. Szép rajzot lehet majd vásárolni nyolc—tíz koronáért, nyolcvan —száz koronáért pedig nagyon csinos olajvázlatot. A kiállítást pénteken, október 2-dikán, délelőtt 9 órá­tól délután 4 óráig tekinthetik meg a sajtó képvise­lői s ugyanerre a napra hívta meg a Műcsarnok igazgatósága az Országos Képzőművészeti Tanácsot és a székesfőváros képzőművészeti bizottságot is. A nagyközönség számára szombaton, 3-dikán nyílik meg a kiállítás, amikor Wlassics Gyula dr. közok­tatásügyi miniszter is meg fogja tekinteni. A művész a keleti tárgyú képeket mind a keleten készítette. Első útját a nyolcvanas években tette meg, amikor bejárta Tunisz, Algír és Kairó orien­­tális festői vidékeit. A kilencvenes években egy Ruboad nevű orosz festő társaságában Ázsia festői vidékeit kalandozta be s 1899-ben az egész Kauká­zust, Afganisztánt és Beludzsisztánt beutazta és elért egészen Bokhara és Szamarkandig. Bokharában fes­tette meg legutolsó képét, a «Bokharai börtön»-t, amely a kiállításnak legszebb műtárgya. A Kaukázus vadregényes faluiban is volt Eisenhutnak ka­landja, amelyért majd­hogy­nem életével kel­lett fizetnie. Éppen Ardotti nevű faluban fes­tette a cserkészek nagyszerű típusait, amidőn a falu lakosságát egy ellenséges cserkész néptörzs támadta meg és elkeseredett, vad mészárlás keletke­zett közöttük. Eisenhut egy toronyszerű épület pin­céjébe hu­t el, ahol étlen-szomjan a sötétségben egész három napot töltött, nagyon aggódva Tifliszben ha­gyott feleségéért és gyermekeiért. Mikor aztán végre kiszabadult börtönéből, sietett vissza övéihez. Alig hogy visszatért, kis gyermekét néhány nap múlva el­temette, aminek maga is betege lett. A rettenetes vad harcot később megörökítette .Cserkészek harca egy kaukázusi faluban» című vásznán. Majd Baku úgy­szólván ismeretlen, tatároktól lakott festői részleteit örökítette meg vásznain és itt festette készre «Bakui tatáriskola» elnevezésű nagyobb vásznát is. * Katholikus Szemle. (A Szent-István-társu­­lat megbízásából szerkeszti Mihályfi Ákos dr.) Most jelent meg ez elsőrangú katholikus folyó­irat októberi füzete a következő változatos, gaz­dag tartalommal: Rott Nándor dr.: Az egyházi Index és támadói. Viator: Katholikus népokta­tás. Stuckner János dr.: Független erkölcs. Első közlemény. Rézbányay József dr.: A keresztény világ legnagyobb egyházi szónokai. Negyedik befejező közlemény. Tarczai György: Masolino. Regény Zsigmond király korából. Nyolcadik be­fejező közlemény. Vértesy Gyula: Őszi dalok. Bán Aladár: Áldott küzdelem. Költemény. Fieber Henrik: Művészeti Szemle. Mihályfi Ákos dr.: Katholikus egyetem Pécsett: Könyvismertetések és bírálatok. Pázmány: Prédikációk. Ism. La­katos Vince dr., Fraknói: Magyarország össze­köttetései a szent­székkel. Ism. Szs. Éble: A Des­­sewffy család. Ism. Csaplár Benedek. Karácsonyi: A magyar nemzetségek. Ism. Békefi Rémig dr. Karácsonyi: A hamis oklevelek jegyzéke. Ism. Békefi Rémig dr., Holzapfel: Die Anfänge der Montes Pietatis. Ism. Niedermann Károly dr. Neumayer: A Karassó mellől. Ism. 1. A Katho­likus Szemlét a Szent­ István-társulat tagjai tag­illetmény gyanánt kapják; nem tagoknak előfi­zetési ára egy évre 10 korona. Az előfizetések valamint a tagságra való jelentkezések a Szent­ István­ Társulat titkári hivatalához (Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. intézendők.) * Művészeti iskolák segítése. Az utóbbi években számos művészeti magániskola alakult a fővárosban. Jobbára ismertebb művészek gyűjtöttek maguk köré tanítványokat, akik azonban nem igen fizethettek. A mostoha viszonyok következtében a művészi iskolák vezetői közül többen fordultak állami szubvencióért Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, aki az ez ügyben való előterjesztés megtevésével az orszá­gos képzőművészeti tanácsot bízta meg. * Történeti képek az iskolákban. A közoktatás­­ügyi minisztérium pár esztendő óta évente pályázatot hirdet az iskolai történeti szemléltető képekre. Több kiváló művésztől már eddig egész sorozat­kép gyűlt össze. E kép sokszorositása és elterjesztése ügyében most folynak az értekezletek a közoktatásügyi mi­nisztériumban.­ ­ Péntek, 1903. október 2.

Next