Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)
1904-05-19 / 120. szám
ALKOTMÁNY. 120. szám. * Jutalomjáték a karszemélyzet javára. A Magyar Színház karszemélyzetének jutalomjátéka a jövő hét vasárnapján, május 29-én délután lesz. Ez alkalommal «A hajdúk hadnagya» kerül színre, igen érdekes új szereposztással, a II. felvonás francia színtársulatának jelenésében pedig nagy hangverseny lesz. * Az Iparművészeti Múzeum fejlődése. Az Iparművészeti Múzeum fejlődésében bekövetkezett immár az az állapot, hogy a múzeum az iparművészet s a vele összefüggő összes ügyek központjaképpen szerepel a köztudatban. Gyűjteményes ajándékozás és vétel útján 1902-ben összesen 203 darabbal szaporodtak, bele nem számítva a Delhaes István festőművész hagyatékának tárgyait, melyeknek leltározása most van folyamatban. Az 1902. esztendőben nyílt meg a múzeum első emeletén levő hetven méter hosszú új terem. Az 1902. esztendőben a múzeum nagysikerű kiállítást rendezett a modern angol iparművészeti termékekből, amelyen 41 kiállító vett részt. A kiállításnak egy hónap alatt 53.000 látogatója volt. Az Iparművészeti Múzeum ezenkívül részt vett a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon és a szokott módon közreműködött a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán, összegyűjtötte azonlívül a Műbarátok Köre miniatűr és szelence kiállításának anyagát. A művelt közönség számára 8 ismeretterjesztő előadás volt a múzeumban, a téli időszakban pedig minden vasárnap délután összesen 19 népies előadás révén népszerűsítette az iparművészetet az ipari munkások előtt. A múzeum könyvtárát a társadalom legkülönfélébb elemei állandóan használták. A könyvtár állománya most 7769 kötet könyv és 56.870 műlap. Kiállítás is volt a könyvtárban, a Magyar Iparművészeti Társulat pályázatára beérkezett képes levelezőlapokból és újévi üdvözlőkártyákból. * A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége Fraknói Vilmos püspök főfelügyelő elnöklése mellett ülést tartott. Elnök megnyitván az ülést, bejelentette, hogy a kultuszminiszter Czigler Győző műegyetemi tanárt az építészeti szakosztály országos felügyelőjévé nevezte ki. Örömmel konstatálta a gyűlés azt az örvendetes jelenséget, miszerint számos intézet maga kérelmezi, hogy a főfelügyelőség hatáskörébe bevonassák. Legfontosabb tárgyát az ülésnek az 1904. évi segélyezési javadalom felosztási tervezetének megállapítása képezte. A rendelkezésre álló 73.000 koronából, amely a vidéki tudományos gyűjtemények pénzbeli segélyezésére szolgál, 48.000 korona kerül most felosztásra, ebből könyvtáraknak 22,000, régiségtáraknak 14,000, néprajzi gyűjteményeknek 7000 és természetrajziaknak 5000 korona. Határozatot hoztak továbbá a szépművészeti és iparművészeti beszerzések tárgyában, végül megállapították az 1905. évi költségvetést. A segélyezési és költségvetési javaslatokat a múzeumok és könyvtárak országos tanácsa legközelebbi ülésén még egyszer fogja tárgyalni és a népkönyvtárak segélyezésére vonatkozó javaslatokkal együtt felterjeszti a közoktatási miniszternek. * Pályázat művészeti ösztöndíjakra. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács pályázatot hirdet tíz, a festőművészet és szobrászat köréhez tartozó képzőművészeti ösztöndíjra és pedig egy ösztöndíjra 1600 koronával, két ösztöndíjra 1200—1200 koronával, három ösztöndíjra 1000—1000 koronával, két ösztöndíjra 600—600 koronával. A felszerelt folyamodások a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címezve ez évi május 30-ig az Orsz. Képzőművészeti tanácsnál (V. ker. Báthory utca 12. sz.) nyújtandók be, a mutatványművek pedig május hó 20-a és 30-a között a városligeti Műcsarnokba szállitandók. * * A «Religio-Vallás» május 14-iki száma közérdekű, tanulságos tartalommal jelent meg. Vezéreszmék és Tanulmányok: Még egyszer a strassburgi egyetem kath. theol. karának ötévi tanfolyamáról. .. — Egyházi Okmánytár. — Egyházi Tudósítások. Budapest: A király szózata a nemzethez a Rákóczi emlékére. — Dunamente: Jelenségek a magyar protestantizmus egén. — Milano: Nyilvános pályázat a szent Ambrus-féle rítus fejlődése és fejlesztése ügyében. — Róma: X. Pius pápa legintimebb életéből. — Irodalom. — Vegyesek. — Az «Egyetemes Kritikai Lapok» ezidei 5-ik száma a következő figyelemre méltó gazdag tartalommal jelent meg: Vezéreszmék: Bajza József emlékének. — Könyvek Bírálata: I. A vegyes házasságok világtörténete, különös tekintettel Magyarországra. Irta: Ilanay Ferenc dr. Bir.: Bozóky Alajos dr. — II. Lélektan. Irta: Schmidt Márton. A «Tudományos Zsebkönyvtár» 109. füzete. Bir.: Főgimnáziumi tanár. — Ill. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Katona Lajos 1. tagtól. Bír.: Dr. Z. — Szemlék Szemléje. — Különfélék. — Előfizethetni, mind a két lapra, az év bármely szakában, együttvéve a kettőre évi 22 koronával, egész évre, félévre, negyedévre szóló törlesztéssel. AzEgyetemes Kritikai Lapokéira, külön előfizethetni egész évre 1 koronával, Budapesten, a «Religio-Vadásy) szerkesztőségében, VI., Bajza utca 14. * Zászlónk. (Szerkeszti Izsóf Alajos.) Ismét új címképpel jelent meg a legifjabb Magyarország pompás újságja. A hangulatos képen egy fiatal diákember hódolattal hajtja meg a magyar lobogót Szűz Mária képe előtt s a tájkép, ahol ez a jelenet lefolyik, a tavaszi virágzásban álló visegrádi Dunapartot mutatja. A lap belsejében tömérdek érdekesnél érdekesebb cikk és kép tanítja mindenféle új dolgokra az olvasókat. Hogyan robbanhat fel egy páncéloshajó, japáni apróságok, Rákóczi hazajön, a csemnulpói ütközet: ezek a címek fogalmat adnak arról az értékről, amit ez a szám magában rejt. Folytatódik ebben a füzetben Travnik Jenő elbeszélése: «Krisztus a mi erősségünk». Majláik Géza gróf érdekes karcolatokat irt a sárga fajról, Rákóczi hamvainak hazahozatalát, Jókai nagyságát, Verescsabin művészetét aktuális cikkek méltatják, folytatódik az «Én naplóm» című bájos elbeszélés is. Aubermann Miklós nagyérdekű ismertetést írt az óvilág leghíresebb sporttelepéről, az olympiai versenypályáról. Fizikai vonatkozású cikkek, pályázatok, híradások és művészi rajzok egészítik ki a tartalmat, amely páratlanná teszi a Zászlónkat minden ifjúsági lap közül. Előfizetési ára egy évre 2 korona, a kiadóhivatal és szerkesztőség címe: Budapest, Damjanich utca 50. szám. * A magyar honfoglalás mondái. Sebestyén Gyula dr. millenniumi díjjal jutalmazott pályamunkáinak első kötete (35 ív) most jelent meg, felölelve a mű első két könyvét, az elsőt, amely a honfoglalók, az énekmondók és a krónikások című három fejezetre oszlik s a másodikat, amely a magyar honmondakört taglalja. Több mint tíz évi fáradhatatlan munkálkodás eredményét rakta le tudós történetbúvárunk e munkájában. Világosságot derített csaknem valamennyi kérdésre, amelyre az előtte kutató történetíróink és nyelvészeink zavaros, nem egyszer képtelen válaszokat adtak s ezer meg ezer adatra támaszkodva, logikával, amely minden kételyt kizár, bebizonyította, hogy amit a tudós Thierry Amadé kritikai szemmel lehetőnek tartott s amit Arany János költői ihlető megsejtett, az csakugyan valóság is: van eredeti magyar hunmondakör. Sebestyén rendkívül becses munkája a Kisfaludy Társaság, illetve a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. A megjelent első rész ára fűzve 6 korona, vászonkötésben 7 korona 60 fillér. * Magyar irodalomtörténet dióhéjban. Irta Sassi Nagy Lajos. E mű messzire kimagaslik a rendszerint sablonosan készült kivonatok és dióhéjak felett. Főleg érettségire és tanképesítő vizsgálatra készülők számára írta a szerző, de nagy haszonnal forgathatja bárki, ha irodalomtörténeti ismereteit felfrissíteni akarja. Megvan benne minden lényegesebb adat. Fölösleges szóvirágtól menten mégis élvezetesen és folyékonyan közli nem csupán az írók életrajzi adatait és műveit, hanem rövidre fogott esztétikai méltatást és kiválóbb remekműveknél még azok tartalmát is. A többnyire elhanyagolt közgazdasági irodalomra is gondot fordít, foglalkozik a szumir kérdéssel, legújabb írókkal s tekintettel van az egyes műfajok fejlődésére, valamint a korszakok logikai összefüggésére. Előadása szabatosan rövid, világos, lelkesítő, nyelvezete kifogástalanul magyar. Nagyban emeli a műértékét a hozzácsatolt táblázatos összefoglalás, mely a dióhéjban adott anyagot könnyebb áttekintés céljából még kisebb menetben, mogyoróhéjban szemlélteti. E mű épp ugy válik szerző becsületére, mint hasonló célból készült «Magyarország oknyomozó története dióhéjban.» Mindkettő nagy szaktudással, lelkiismerettel és szeretettel készült munka. Ara csak 70 fillér s minden könyvkereskedésben kapható. * Nemzeti önállóságunk alapja címmel Komlóssy Árpád röpiratot írt, amelyben igen helyesen kifejti, hogy Magyarország elmaradottságának oka nem Ausztria, hanem hibás és gyenge kultúrpolitikánk. De már a konklúzióban túlzó sovinisztává és németfalóvá válik, midőn azt javasolja, hogy középiskoláinkból a német nyelv és irodalom tanítása küszöböltessék ki s helyébe a francia tétessék, amely aztán a magyar hatóságoknak közvetítő segédnyelve is lehetne — Ausztriával és Horvátországgal szemben. A füzet ára 20 fillér, mai közgyűlés elé terjesztette határozathozatala 61 ■ jából. Eredeti szövegében Burián dr. indítványa, így szól: Alulírott tisztelettel indítványozom, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésre készítsen és terjeszszen elő egy, az országgyűléshez intézendő felirati javaslatot, a magyar királyi udvartartás szervezése tárgyában. Ezen indítványomat sürgősnek kérem kimondani. Burián Béla dr. s. k. Az indítványt Rényi Dezső főjegyző olvasta föl. Burián Béla dr. indítványának beterjesztése után kijelentette, hogy tekintettel az ügy fontosságára, eláll attól, hogy az indítvány azonnal tárgyalás alá kerüljön, ellenben kéri a közgyűlést, utasítsa a tanácsot, hogy az indítványt még a szünet előtt valamely közgyűlés napirendjére tűzze ki. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Burián Béla és társainak indítványát megelőzőleg az elnöklő Márkus József főpolgármester elpanentálta Jókait, a közgyűlés pedig elhatározta, hogy a nagy regényíró emlékét jegyzőkönyben örökíti meg. Elhatározta még a közgyűlés azt is, hogy az Irányi Dániel-emlék leleplezésén a főváros törvényhatósága testületileg vesz részt. Beszámolt a főpolgármester azután a Boóczi-hamvak ügyében a királynál járt deputáció útjáról. Halmos polgármester Polónyi Gézának legutóbbi interpellációjára felelt. Kijelentette, hogy a fővárosúgy a kórházi ápolási díjak, mint a fogyasztási adók leszállítása ügyében tett lépéseket a kormánynál s az előbbiben már intézkedett is a belügyminiszter. Polónyi tudomásul veszi a polgármester válaszát, de hozzáteszi, hogy a kormánytól nem reméli kérése teljesítését. Pollatsek bizottsági tag a bikaviadalok ellen szólal fel. Ajánlja, hogy a főváros tiltakozzék ez ellen a barbár szokás ellen. A közgyűlés Pollatsek indítványát elveti. Áttértek ezután a napirendre. A Magyar Olajipar Részvénytársaság kérvényt intézett a fővároshoz a gyár telkére bekebelezett tulajdonjog megváltása tárgyában. A közgyűlés ebben a kérdésben már régebben határozott, amikor is kimondta, hogy a telket hajlandó feloldani, ha a részvénytársaság a telek kedvezményes eladási ára és forgalmi értéke közti különbséget 84.337 korona 82 fillért kifizeti. A részvénytársaság ez ellen ismét egy beadványt intézett a fővároshoz, de a közgyűlés ma Pollátsek bizottságitag indítványára föntartotta régebbi határozatát.. Nagy vihart keltett a napirendnek az a pontja, mely a főváros pénzkészleteinek elhelyezéséről szó, lett. A tanács tizennégy pénzintézetet jelentett ki erre a célra, köztük az Erzsébetvárosi takarékpénztárt és az Angol-Osztrák bankot. Különösen a két utóbbi ellen sok heves szó hangzott el. Ivasics Péter, Sümegi, Platthy, Ehrlich, Dózsa, Földes és Andreánszky bizottsági tagok szólaltak fel. A közgyűlés végül a tanács indítványát fogadta el. A közgyűlést Márkus polgármester 7 óra után rekesztette be. Mivel a napirend tárgyaival nem végeztek, legközelebb foly tatják a közgyűlést. — Halmos János-alapítvány. Amikor a király Halmos János polgármestert az udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki, a VII. kerületi bizottsági tagok, akiknek sorába a polgármester tartozik, nagy bankettet akartak rendezni a polgármester tiszteletére. Halmos János polgármester kérelmére a bankett elmaradt s a bankett költségéből alapítványt tettek a polgármester nevére. A bankett rendezői, közjegyzőnél tízezer koronát helyeztek el, hogy a VII. kerületi tanulókat segítő egyesület megalakulása után az egyesület mint külön Halmos János-alapítványt kezelje. A pénz letételéről a közjegyzői okiraatot ma adták át a polgármesternek. — Borries rendőrfőnök Budapestről, Berlinből jelentik. Borries rendőrfőnök nyilatkozván budapesti tanulmányútáról, kijelentette, hogy Budapesten sokkal élénkebb az utcai élet, mint Bécsben. Megtekintette az összes rendőri berendezéseket s mindenütt kellemesen feltűnő rendet talált. A földalatti villamosvasút berendezése nagyon szép, az egy kocsi-rendszer teljesen megfelel az igényeknek. — Textilgyár Budapesten. Egy vállalkozó tudvalevőleg textilgyárat akar építeni s a fővárostól kért 12.000 négyszögöl telket méltányos áron. A pénzügyi bizottság hatezer ölet akart átengedni, négyszögölenkint hat koronáért. A vállalat azonban csak négy koronát akar adni. Ma délelőtt a tanács rendkívül ülést tartott, mert a délutáni közgyűlés napirendjére tűzték ki. A városatyák nagy vitára készültek. Kőrösy 11 Csütörtök, 1904. május 19. FŐVÁROS. — A főváros közgyűlése. A főváros képviselőtestülete ma délután négy órakor közgyűlést tartott, amelyiken egy indítvány kapcsán a magyar udvartartás kérdésével is foglalkozott. Ugyanis Burián Béla dr. ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, tegnap indítványt adott át a főpolgármesternek a magyar királyi udvartartás tárgyában. Az indítványt a főpolgármester a