Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)

1904-05-19 / 120. szám

ALKOTMÁNY. 120. szám. * Jutalomjáték a karszemélyzet javára. A Ma­gyar Színház karszemélyzetének jutalomjátéka a jövő hét vasárnapján, május 29-én délután lesz. Ez alkalommal «A hajdúk hadnagya» kerül színre, igen érdekes új szereposztással, a II. felvonás francia színtársulatának jelenésében pedig nagy hangver­seny lesz. * Az Iparművészeti Múzeum fejlődése. Az Ipar­művészeti Múzeum fejlődésében bekövetkezett immár az az állapot, hogy a múzeum az iparművészet s a vele összefüggő összes ügyek központjaképpen sze­repel a köztudatban. Gyűjteményes ajándékozás és vétel útján 1902-ben összesen 203 darabbal szapo­rodtak, bele nem számítva a Delhaes István festő­művész hagyatékának tárgyait, melyeknek leltározása most van folyamatban. Az 1902. esztendőben nyílt meg a múzeum első emeletén levő hetven méter hosszú új terem. Az 1902. esztendőben a múzeum nagysikerű kiállítást rendezett a modern angol ipar­­művészeti termékekből, amelyen 41 kiállító vett részt. A kiállításnak egy hónap alatt 53.000 látoga­tója volt. Az Iparművészeti Múzeum ezenkívül részt vett a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon és a szokott módon közreműködött a Magyar Iparmű­vészeti Társulat karácsonyi kiállításán, összegyűj­tötte azonlívül a Műbarátok Köre miniatűr és sze­lence kiállításának anyagát. A művelt közönség szá­mára 8 ismeretterjesztő előadás volt a múzeumban, a téli időszakban pedig minden vasárnap délután összesen 19 népies előadás révén népszerűsítette az iparművészetet az ipari munkások előtt. A múzeum könyvtárát a társadalom legkülönfélébb elemei ál­landóan használták. A könyvtár állománya most 7769 kötet könyv és 56.870 műlap. Kiállítás is volt a könyvtárban, a Magyar Iparművészeti Társulat pá­lyázatára beérkezett képes levelezőlapokból és újévi üdvözlőkártyákból. * A múzeumok és könyvtárak országos főfel­ügyelősége Fraknói Vilmos püspök főfelügyelő elnöklése mellett ülést tartott. Elnök megnyitván az ülést, bejelentette, hogy a kultuszminiszter Czigler Győző műegyetemi tanárt az építészeti szakosztály országos felügyelőjévé nevezte ki. Örömmel konsta­tálta a gyűlés azt az örvendetes jelenséget, misze­rint számos intézet maga kérelmezi, hogy a főfel­ügyelőség hatáskörébe bevonassák. Legfontosabb tárgyát az ülésnek az 1904. évi segélyezési javadalom felosztási tervezetének megállapítása képezte. A ren­delkezésre álló 73.000 koronából, amely a vidéki tu­dományos gyűjtemények pénzbeli segélyezésére szol­gál, 48.000 korona kerül most felosztásra, ebből könyvtáraknak 22,000, régiségtáraknak 14,000, nép­rajzi gyűjteményeknek 7000 és természetrajziaknak 5000 korona. Határozatot hoztak továbbá a szépmű­vészeti és iparművészeti beszerzések tárgyában, vé­gül megállapították az 1905. évi költségvetést. A se­gélyezési és költségvetési javaslatokat a múzeumok és könyvtárak országos tanácsa legközelebbi ülésén még egyszer fogja tárgyalni és a népkönyvtárak se­gélyezésére vonatkozó javaslatokkal együtt felter­jeszti a közoktatási miniszternek. * Pályázat művészeti ösztöndíjakra. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács pályázatot hirdet tíz, a festőművészet és szobrászat köréhez tartozó képzőművészeti ösztöndíjra és pedig egy ösztöndíjra 1600 koronával, két ösztöndíjra 1200—1200 koroná­val, három ösztöndíjra 1000—1000 koronával, két ösztöndíjra 600—600 koronával. A felszerelt folyamo­dások a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címezve ez évi május 30-ig az Orsz. Képzőművészeti tanácsnál (V. ker. Báthory­ utca 12. sz.) nyújtandók be, a mutatványművek pedig május hó 20-a és 30-a között a városligeti Műcsarnokba szállitandók. * * A «Religio-Vallás» május 14-iki száma köz­érdekű, tanulságos tartalommal jelent meg. Vezér­eszmék és Tanulmányok: Még egyszer a strassburgi egyetem kath. theol. karának ötévi tanfolyamáról. .. — Egyházi Okmánytár. — Egyházi Tudósítások. Budapest: A király szózata a nemzethez a Rákóczi emlékére. — Dunamente: Jelenségek a magyar protestantizmus egén. — Milano: Nyilvános pályázat a szent Ambrus-féle rítus fejlődése és fejlesztése ügyében. — Róma: X. Pius pápa legintimebb életé­ből. — Irodalom. — Vegyesek. — Az «Egyetemes Kritikai Lapok» ezidei 5-ik száma a következő figyelemre méltó gazdag tartalommal jelent meg: Vezéreszmék: Bajza József emlékének. — Könyvek Bírálata: I. A vegyes házasságok világtörténete, különös tekintettel Magyarországra. Irta: Ilanay Fe­renc dr. Bir.: Bozóky Alajos dr. — II. Lélektan. Irta: Schmidt Márton. A «Tudományos Zsebkönyv­tár» 109. füzete. Bir.: Főgimnáziumi tanár. — Ill. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Katona Lajos 1. tagtól. Bír.: Dr. Z. — Szemlék Szemléje. — Különfélék. — Előfizethetni, mind a két lapra, az év bármely szakában, együttvéve a kettőre évi 22 koronával, egész évre, félévre, negyed­évre szóló törlesztéssel. Az­­Egyetemes Kritikai Lapokéira, külön előfizethetni egész évre 1 koroná­val, Budapesten, a «Religio-Vadásy) szerkesztősé­gében, VI., Bajza­ utca 14. * Zászlónk. (Szerkeszti Izsóf Alajos.) Ismét új címképpel jelent meg a legifjabb Magyaror­szág pompás újságja. A hangulatos képen egy fiatal diákember hódolattal hajtja meg a magyar lobogót Szűz Mária képe előtt s a tájkép, ahol ez a jelenet lefolyik, a tavaszi virágzásban álló visegrádi Dunapartot mutatja. A lap belsejében tömérdek érdekesnél érdekesebb cikk és kép tanítja mindenféle új dolgokra az olvasókat. Hogyan robbanhat fel egy páncéloshajó, japáni apróságok, Rákóczi hazajön, a csemnulpói ütkö­zet: ezek a címek fogalmat adnak arról az értékről, amit ez a szám magában rejt. Folytatódik ebben a füzetben Travnik Jenő elbeszélése: «Krisztus a mi erősségünk». Majláik Géza gróf érdekes karcolatokat irt a sárga fajról, Rákóczi hamvainak hazahozatalát, Jókai nagyságát, Verescsabin művészetét ak­tuális cikkek méltatják, folytatódik az «Én nap­lóm» című bájos elbeszélés is. Aubermann Mik­lós nagyérdekű ismertetést írt az óvilág leghíre­sebb sporttelepéről, az olympiai versenypályáról. Fizikai vonatkozású cikkek, pályázatok, híradá­sok és művészi rajzok egészítik ki a tartalmat, amely páratlanná teszi a Zászlónkat minden if­júsági lap közül. Előfizetési ára egy évre 2 ko­rona, a kiadóhivatal és szerkesztőség címe: Bu­dapest, Damjanich­ utca 50. szám. * A magyar honfoglalás mondái. Sebestyén Gyula dr. millenniumi díjjal jutalmazott pályamunkáinak első kötete (35 ív) most jelent meg, felölelve a mű első két könyvét, az elsőt, amely a honfoglalók, az énekmondók és a krónikások című három fejezetre oszlik s a másodikat,­ amely a magyar honmonda­kört taglalja. Több mint tíz évi fáradhatatlan mun­kálkodás eredményét rakta le tudós történetbúvárunk e munkájában. Világosságot derített csaknem vala­mennyi kérdésre, amelyre az előtte kutató történet­íróink és nyelvészeink zavaros, nem egyszer képte­len válaszokat adtak s ezer meg ezer adatra támasz­kodva, logikával, amely minden kételyt kizár, bebi­zonyította, hogy amit a tudós Thierry­ Amadé kritikai szemmel lehetőnek tartott s amit Arany János költői ihlető megsejtett, az csakugyan valóság is: van ere­deti magyar hunmondakör. Sebestyén rendkívül be­cses munkája a Kisfaludy Társaság, illetve a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. A megjelent első rész ára fűzve 6 korona, vászonkötésben 7 korona 60 fillér. * Magyar irodalomtörténet dióhéjban. Irta Sassi Nagy Lajos. E mű­ messzire kimagaslik a rend­szerint sablonosan készült kivonatok és dióhéjak fe­lett. Főleg érettségire és tanképesítő vizsgálatra ké­szülők számára írta a szerző, de nagy haszonnal forgathatja bárki, h­a irodalomtörténeti ismereteit fel­frissíteni akarja. Megvan benne minden lényegesebb adat. Fölösleges szóvirágtól menten mégis élvezete­sen és folyékonyan közli nem csupán az írók élet­rajzi adatait és műveit, hanem rövidre fogott eszté­tikai méltatást és kiválóbb remekműveknél még azok tartalmát is. A többnyire elhanyagolt közgazdasági irodalomra is gondot fordít, foglalkozik a szumir kérdéssel, legújabb írókkal s tekintettel van az egyes műfajok fejlődésére, valamint a korszakok logikai összefüggésére. Előadása szabatosan rövid, világos, lelkesítő, nyelvezete kifogástalanul magyar. Nagyban emeli a műértékét a hozzácsatolt táblázatos össze­foglalás, mely a dióhéjban adott anyagot könnyebb áttekintés céljából még kisebb menetben, mogyoró­héjban szemlélteti. E mű épp ugy válik szerző be­csületére, mint hasonló célból készült «Magyaror­szág oknyomozó története dióhéjban.» Mindkettő nagy szaktudással, lelkiismerettel és szeretettel ké­szült munka. Ara csak 70 fillér s minden könyvke­reskedésben kapható. * Nemzeti önállóságunk alapja címmel Komlóssy Árpád röpiratot írt, amelyben igen helyesen kifejti, hogy Magyarország elmaradottságának oka nem Ausztria, hanem hibás és gyenge kultúrpolitikánk. De már a konklúzióban túlzó sovinisztává és német­falóvá válik, midőn azt javasolja, hogy középisko­láinkból a német nyelv és irodalom tanítása küszö­­böltessék ki s helyébe a francia tétessék, amely aztán a magyar hatóságoknak közvetítő segédnyelve is lehetne — Ausztriával és Horvátországgal szem­ben. A füzet ára 20 fillér, mai közgyűlés elé terjesztette határozathozatal­a 61­ ■ jából. Eredeti szövegében Burián dr. indítványa,­ így szól: Alulírott tisztelettel indítványozom, hogy a k­öz­­gyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésre készítsen és terjeszszen elő egy, az ország­gyűléshez intézendő felirati javaslatot, a magyar királyi udvartartás szervezése tárgyában. Ezen indítványomat sürgősnek kérem kimondani. Burián Béla dr. s. k. Az indítványt Rényi Dezső főjegyző olvasta föl. Burián Béla dr. indítványának beterjesztése után kijelentette, hogy tekintettel az ügy fontosságára, eláll attól, hogy az indítvány azonnal tárgyalás alá kerüljön, ellenben kéri a közgyűlést, utasítsa a tanácsot, hogy az indítványt még a szünet előtt­ valamely közgyűlés napirendjére tűzze­ ki. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Burián Béla és társainak indítványát megelőzőleg­ az elnöklő Márkus József főpolgármester elpanentálta­ Jókait, a közgyűlés pedig elhatározta, hogy a nagy regényíró emlékét jegyzőkönyben örökíti meg. Elhatá­rozta még a közgyűlés azt is, hogy az Irányi Dán­iel-em­­lék­ leleplezésén a főváros törvényhatósága testületileg vesz részt. Beszámolt a főpolgármester azután a Bo­­óczi-hamvak ügyében a királynál járt deputáció útjáról. Halmos polgármester Polónyi Gézának legutóbbi­ interpellációjára felelt. Kijelentette, hogy a főváros­­úgy a kórházi ápolási díjak, mint a­ fogyasztási adók leszállítása ügyében tett lépéseket a kormánynál s az­ előbbiben már intézkedett is a belügyminiszter. Polónyi tudomásul veszi a polgármester válaszát, de hozzáteszi, hogy a kormánytól nem reméli kérése teljesítését. Pollatsek bizottsági tag a bikaviadalok ellen szólal fel. Ajánlja, hogy a főváros tiltakozzék ez ellen a barbár szokás ellen. A közgyűlés Pollatsek indítványát elveti. Áttértek ezután a napirendre. A Magyar Olajipar Részvénytársaság kérvényt intézett a fővároshoz a gyár telkére bekebelezett tulajdonjog megváltása tár­gyában. A közgyűlés ebben a kérdésben már régeb­ben határozott, amikor is kimondta, hogy a telket hajlandó feloldani, ha a részvénytársaság a telek kedvezményes eladási ára és forgalmi értéke közti különbséget 84.337 korona 82 fillért kifizeti. A rész­vénytársaság ez ellen ismét egy beadványt intézett a fővároshoz, de a közgyűlés ma Pollátsek bizottsági­­tag indítványára föntartotta régebbi határozatát.. Nagy vihart keltett a napirendnek az a pontja, mely a főváros pénzkészleteinek elhelyezéséről szó­, lett. A tanács tizennégy pénzintézetet jelentett ki erre a célra, köztük az Erzsébetvárosi takarékpénz­tárt és az Angol-Osztrák bankot. Különösen a két utóbbi­­ ellen sok heves szó hangzott el. Ivasics Péter, Sü­megi, Platthy, Ehrlich, Dózsa, Földes és Andreánszky bizottsági tagok szólaltak fel. A közgyűlés végül a tanács indítványát fogadta el. A közgyűlést Márkus polgármester 7 óra után rekesztette be. Mivel a napirend tárgyaival nem végeztek, legközelebb foly­­­ tatják a közgyűlést. — Halmos János-alapítvány. Amikor a király Halmos János polgármestert az udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki, a VII. kerületi bizottsági tagok, akiknek sorába a polgármester tartozik, nagy bankettet akartak rendezni a polgármester tisztele­­­tére. Halmos János polgármester kérelmére a ban­kett elmaradt s a bankett költségéből alapítványt­ tettek a polgármester nevére. A bankett rendezői, közjegyzőnél tízezer koronát helyeztek el, hogy a VII. kerületi tanulókat segítő­ egyesület megalakulása után az egyesület mint külön Halmos János-alapít­­ványt kezelje. A pénz letételéről a közjegyzői okira­a­tot ma adták át a polgármesternek. — Borries rendőrfőnök Budapestről, Berlinből jelentik. Borries rendőrfőnök nyilatkozván budapesti tanulmányútáról, kijelentette, hogy Budapesten sok­­­kal élénkebb az utcai élet, mint Bécsben. Megtekin­tette az összes rendőri berendezéseket s mindenütt kellemesen feltűnő rendet talált. A földalatti villamos­­vasút berendezése nagyon szép, az egy­ kocsi-rendszer teljesen megfelel az igényeknek. — Textilgyár Budapesten. Egy vállalkozó tudva­levőleg textil­gyárat akar építeni s a fővárostól kért 12.000 négyszögöl telket méltányos áron. A pénzügyi bizottság hatezer ölet akart átengedni, négyszög­­ölenkint hat koronáért. A vállalat azonban csak négy koronát akar adni. Ma délelőtt a tanács rendkívül ülést tartott, mert a délutáni közgyűlés napirendjére tűzték ki. A városatyák nagy vitára készültek. Kőrösy 11 Csütörtök, 1904. május 19. FŐVÁROS. — A főváros közgyűlése. A főváros képviselőtes­tülete ma délután négy órakor közgyűlést tartott, amelyiken egy indítvány kapcsán a magyar udvartar­tás kérdésével is foglalkozott. Ugyanis Burián Béla dr. ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, tegnap indítványt adott át a főpolgármesternek a magyar királyi udvar­tartás tárgyában. Az indítványt a főpolgármester a

Next