Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)

1904-05-19 / 120. szám

ALKOTMÁNY. 120. szám. 9 . (Római zarándokok­ hálája.) A Dessewffy Sándor Csanádi püspök vezetése alatt Rómában járt zarándoklat számos tagja .Rómából visszajövet föl­kereste Páduát, majd Velencét, h­ol vezetőik, Magyari­ Pál szentszéki ülnök, plébános és Holló segédlel­kész az új patriarchától fölhatalmazást kaptak gyón­tatásra, misézésre és egyházi ájtatosságok tartására. A zarándokok a S.­Maria e Donato-templomban meg­látogatták szent Gellért első Csanádi püspök sírját s ott imádkoztak hazánkért, királyunkért s szeretett fő­pásztorunkért, Dessewffy püspökért. Hazatérve, Ma­­gyary plébános kimerítő jelentést tett a püspöknek s átadta neki az uj velencei patriarcha legszivélyesebb üdvözletét. Egyben hálás köszönetét fejezte ki a püspök atyai jóságáért és főpásztori gondoskodá­sáért, melylyel lehetővé tette, hogy a hívek sokasága, a pápa színe elé juthatott.­­ (Boltizár püspök állapota.) Boltizár­­József püspök, esztergomi érseki helynök, aki­­ma délelőtt az Erzsébet-örökimádás-templomá­­nak alapkőletétele alkalmával rosszul lett, tel­jesen jól érzi magát, ugyannyira, hogy délután 2 óra 15 perckor visszautazhatott Esztergomba.­­ (A margitszigeti rózsaünnepély.) A népszana­­tóriumok alapja javára rendezendő rózsaünnep hölgybizottsága tegnap délután ülést tartott, melyen díszes és előkelő hölgyközönség vett részt. Lukács főispán ismertette az ünnepély célját. Bayer Béla és Vajda Zsigmond festőművész, Pogány Móric műépí­tész előterjesztették a terveket, melyeknek nagy arányai rendkívül kellemesen lepték meg a nagy számban összegyűlt rendezőséget. Vajda festőművész a magyar rege­­s mondavilágot s történelmi képeket tervez, melyeknek alakjait a főváros szereplő társa­sága szolgáltatja. A bizottság a következő hölgyek­ből állította egybe az elnökséget: özv. Almássy Kál­mánné grófné, Wenckheim Frigyesné grófné, Lukács G­yörgyné, mint az egylet elnöknői. Ezeken ki­vil elnökökké választottak: Zsilinszky Mihályné, Bayer Béláné, Gsiky Kálmánná, Gaál Jenőné, Hajdú Imréné, Hellebrandt Jánosné, Keglevich Arthurné grófné, Margittay Tihamérné, Neruda Nándorné, özv. Pulszky Ferencné, Svarc Félixné, Spett Ferencné, Vajda Zsigmondné. A bizottság elhatározta, hogy az ünnepély nagy arányaihoz mérten állapítja meg az ünnepély műsorát. Lesz három nagy színpadon ál­landó művészi előadás, három katona zenekar monstre hangversenye; a sporttelepen football­­match és egyéb sportversenyek; nagy regattafelvo­nulás, kerékpár virágkorzó, dalárdák, este szerenád a Dunán, a sziget fényes kivilágítása, egészen új­szerű tűzijáték , a katonazenekarok együttes takaro­­dója nagy lampionos felvonulással és végül tánc. Mindezekért a bizottság egy korona belépő díjat állapított meg, melyben bennefoglaltatik a sziget belépődija is. Gyermekek 20 fillért fizetnek. Hajó­jegy egy korona 20 fillér. Az ünnepély napjául a bi­zottság junius hó 5-ét, vasárnapot állapította meg.­­ (Nagyérdekü felfedezés.) Még 1897-ben tör­tént, hogy Schmidt dr. berlini egyetemi tanár kopt kéziratban úgynevezett Pál aktákat fedezett fel. Ez­­a kézirat tudományos neve, amelyből megérthető, hogy azok az akták tulajdonképpen szent Pál apos­tolra vonatkoznak. Előadják életrajzát elég bősége­sen s kimerítően foglalkoznak szent Theklával, va­lamint az apostolnak vértanuságával. Kánoni hite­lessége természetesen nincs a kéziratnak s ezért nevezik az e fajta irodalmi termékeket apokrifeknek. Nagy azonban az irodalmi becsük az ilyen apokrif munkáknak, mert a révükön bepillantást nyerünk a kor fölfogásába s igy elvitathatlan kultúrtörténeti az érté­kük. Schmidt dr. azt is megállapította, hogy azok az apokrifok 180 körül keletkeztek. A kibetűzésük egyébként évekre terjedő munkát adott, amellett, hogy a kézirat vagy kétezer darabkából állott, amely­nek összeállítására valóban csak egy német tudós­nak határtalan türelme képes. Végre ezzel is elké­szült, még érdekesebb azonban, hogy most Heidel­­bergben megjelent a kéziratnak hiteles és kitűnő reprodukciója és igy a nagyérdekű fölfedezés az egész tudományos világ kutatása, alá van bocsátva.­­ (A postamester kérvénye.) Ma délelőtt, amikor a király az Üllői-úton hajtatott, hogy az Örökb­aadás­­templom alapkőletételénél jelen legyen, az Üllői-út 75. számú ház előtt egy ember furakodott a kocsi­jához és kérvényt dobott be. A kérvény éppen a ki­rály lábához esett. A detektívek nyomban lefogták a kérvényezőt és bevitték a IX. kerületi kapitányságra. Itt megállapították, hogy Gyuracsek Márton a neve és biai gazdálkodó. Azelőtt postamester volt és fel­függesztették az állásától. Hiába kérvényezett már hónapok óta, hogy helyezzék vissza az állásába, most azután, a legvégsőre határozta el magát. Azért dobta a király kocsijába az utcán a kérvényt, mert így bizonyos volt abban, hogy a király kezébe jut folyamodása.­­ (Egy angol államférfi Oroszországról.) Geoffrey Drage, az ismert nevű angol államférfi és közgazda­­sági író, aki többször megfordult Magyarországon, — legutóbb ez év januárjában, mint Károlyi Mihály gróf vendége, — «Russian Affairs» (Orosz dolgok) címen könyvet irt a nagy szláv birodalom gazdasági, társadalmi, továbbá bel- és külpolitikai viszonyai­ról, mely a napokban jelent meg. Figyelemreméltó a könyvnek az orosz birodalom gazdasági fejlődését és a diplomáciai vonatkozásokat tárgyaló részei." Érde­kesen fejti ki továbbá a szlavofil és a haladó párt küzdelmét. Nézete szerint ha rövid időn belül bizo­nyos liberális reformokat nem visznek keresztül Oroszországban, a forradalom elkerülhetlen lesz ott s ami még rémesebb tragédia lehet, mint a francia forradalom volt. Drage könyvében sok szó esik Magyarországról is. Szerzője ugyanis azon a nézeten van, hogy Kelet-Európában a magyarság — mint rendkívül tehetséges és életerős faj — az egyetlen, mely Nyugat-Európa népeitől a szláv inváziót vissza­tarthatja. — (Elhunyt altábornagy.) Stesser György nyu­galmazott altábornagy ma délelőtt 10 órakor meg­halt. Temetése holnapután, pénteken, délután négy órakor lesz a budai XVIII. számú helyőrségi kór­házból a németvölgyi temetőben. — (Nasi szökése.) A római rendőrség meg­kereste a berlini redőrséget, hogy kutasson a megszökött Nasi exminiszter után, mert való­színű, hogy a német fővárosba menekült. Nasi már volt Berlinben, mikor Virchow nyolcvana­dik születésnapját ülte. — (Templom a tisztviselőtelepen.) Örömmel je­leztük nemrég, hogy a templomokban legszegényebb világvárosban, Budapesten mozgalom indult meg egy új templom építése ügyében a legfontosabb pontok egyikén: a túlnyomó részben úri katholikus családokból álló tisztviselőtelepen és a Ganz-gyár, meg a magyar államgépgyár közelében. A mozgalom óriási léptekkel halad előre. Az e­lső 14-én tartott közgyűlésen megalakult a «Szent István­ Filléregye­­sület». Elnöknek Hinsky Kálmán, II. elnöknek Degenfehl Ottóné grófné és Szaitz László dr., pénztárosnak Bacsinszky Ede és titkárnak Vicenik Nándor választatott meg. A választmányba pedig a következő úgy társadalmi befolyásuknál, mint hit­­buzgóságuknál fogva kiváló hölgyek és urak válasz­tattak be egy évre: Blazsek Ágoston, Britz János, Brezeska Jánosné, Csák­y Mária grófnő, Csáky Gyula gróf, Cserhalmy Ferenc, Fehér An­talné, Fehérváry István, Flaschner János, Forster Béláné, Földváry Imre, dr. Gedeon Mihályné, Incze Józsefné, Krem­­mer Antal dr., Lencz Ödönné, Liluts Ferencné, Lichtscheidl Lajosné, Láng Györgyné, Madarasy Erzsi, Marenits János, Mitskó Ferenc, Murányi Nán­­dorné, Nedeczky Tibor, báró Podmaniczky Elemérné, Prágay Irma, Reichel Gyuláné, Rigell Vincéné, Róth Pál, dr. Szaitz Lászlóné, Tichy Jánosné, Tóth Ernő, Vrzy József, Újhelyi Mihály, Vaj­­kay Károly, Wlossák Imréné, Zeiller Kálmán és Gramantik Ágoston tisztviselőtelepi hitoktató. A filléregyesületnek célja a templom építéséhez szükséges pénz előteremtése. Rendes tagja lehet mindenki nem-, rang- és korkülönbség nélkül, aki havonkint 20 fillért, vagy egyszer s mindenkorra 20 koronát fizet az egylet pénztárába. Alapító tag lehet, aki 200 koronával, pártoló tag, aki bármily adománynyal járul a templom építéséhez. A köz­gyűlést követő napon 3 tagú bizottság: Szaitz László dr., Bacsinszky Ede és Gramantik Ágoston értesítet­ték Degenfeld grófnét II. elnökké történt megválasz­tatásáról és felkérték annak elfogadására. A grófné örömmel vette tudomásul megválasztatását és a templom építéséhez 100 korona adománynyal járult. A legközelebb tartandó választmányi ülésen a gyűj­tés módozatainak megvitatása kerül napirendre, amiért is a választmány tagjainak teljes számban való megjelenését kérjük.­­ (A nemzetközi börtönügyi kongresszus.) A VII. nemzetközi börtönügyi kongresszust, melyet a jövő évre terveznek, Budapesten tartják meg. A nem­zetközi börtönügyi bizottság a kongresszust előké­szítő munkálatai már annyira felszaporodtak, hogy Plósz Sándor igazságügyi miniszter a költségek fe­dezésére 12.080 koronát vett föl a költségvetésbe. A nemzetközi börtönügyi kongresszus Európának összes nevesebb jogtudósait s a börtönügy ismerőit egybegyűjti fővárosunkba. •­ (Csakugyan zsidó szenzáció volt.) A visszautasító kételkedés hangján írtuk meg azt a hírt, melyet a «Magyar Távirati Iroda» közlé­séből vettünk át s mely szerint 40 nyitramegyei katholikus pap elhatározta, hogy Kollár Márton pánszláv üzelmeihez szegődik és lapjába irni fog. Jól sejtettük, hogy ez ama zsidó szenzá­cióknak egyike, amelyekkel lelkiismeretlen fickók a magyar katholikus papságot befeketítik zsidóik előtt. Illetékes forrásból értesülünk ma arról, hogy a jelzett zsidó szenzációból egy szó sem igaz. Ezennel fel is szólítjuk a «Magyar Táv­irati Irodát», hogy máskor jobban válogassa meg azt az anyagot, melyet előfizetői rendelke­zésére bocsát. Ne higyjen mindenféle zsidó gyerkőcnek, hanem tartson megbizható tudósító­kat s ne járuljon hozzá a magyar sajtó kom­pro­mittálásához !­­ (Amerikai párbaj áldozata.) Ma reggel a Császárfürdő elött a Dunából egy 23—25 év körüli fiatal­ember hulláját fogták ki a halászok. A folya­matba helyezett rendőri nyomozat során kiderült, hogy az illető Sziklai Endre magánhivatalnok. Sziklai napokkal ezelőtt tűnt el Kecskemétről s állítólag amerikai párbajból kifolyólag ugrott a Dunába. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy vájjon van-e alapja ennek a keringő hírnek.­­ (Csombor Imre meghalt.) A bűnügyi világnak egy kitűnősége: Csombor Imre tegnap meghalt. Valamikor általános közfigyelem tárgyát képezte ez a hírhedt ember, ki most csöndben, a világtól s ro­konaitól teljesen félre vonulva átköltözött az árnyék­világba. Csombor 1884-ben tette nevét közismerté, mikor ugyanis egy társa segítségével elemeit egy negyedmilliót tartalmazó­­ «posztloiszlit» s 1895-ig háborittatlanul élvezte az elemeit vagyont 1895-ben azonban egy ismerőse elárulta. Miután a bűntett már elévült, büntetés nélkül menekült meg s csak vagyo­, nál, kobozta el a hatóság. Ezóta teljesen visszavo­nulva élt feleségével Zsengellér Zsuzsannával, aki­nek a Viola­ utca 8. szám alatt szépen jövedelmező tisztitó intézete van. Csombor pár nappal ezelőtt meghalt. Tüdőgyuladást kapott, mely azután a hat­vannégy éves embert tegnap megölte. Temetése, hol­nap délután lesz.­­ (Hol van Fenyő Sándor?!) Eziránt­ Tes­tett első kérdésünkre a rendőrség meglehetősen brüszk választ adott azzal, hogy hozzák már a gazembert. De nem hozták. Második kérdésünkre a rendőrség valamivel alább adta : nem is vála­szolt. Pedig tőle kérdeztük és világosan kérdez­tük. A rendőrség, tudjuk, rengeteg mód el van foglalva, minden kis csirkefogót számon és szem előtt kell tartania. Tekintettel eme nagy elfog­laltságra, vártunk egy ideig a Fenyő-ügyre vo­natkozó válaszra. Minthogy azonban türelmes várakozásunkat — hivatalos észjárás szerint — belenyugvásnak veszi a rendőrség , harmadszor s hihetőleg utoljára kérdezzük tőle: Hol van Fenyő Sándor?! Ha erre se válaszol a rendőr­ség, majd megmondjuk neki, hogy hol van az a szörnyeteg, meg azt is, hogy miért nem merik haza hozni!­­ (Bárdháza pusztulása.) Bárdháza beregmegyei községben óriási tűz pusztított. 49 lakóház, 180 mel­léképület égett le, 300 ember jutott koldusbotra. Tallián földmivelésügyi miniszter­ ingyenes vetőmagot engedélyezett a község számára. Tisza miniszterel­nök mint belügyminiszter pénzsegélyt küldetett a tűzkárosultak segélyezésére.­­ (A kolozsvári szent Ferenc-rendiek zárdájá­nak renoválása.) A kolozsvári szent Ferenc-rendi zárda főnöksége a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Múlt év december havában Magyar­­ország hazafias és intelligens közönségéhez egy fel­hívást bocsájtottunk ki néhány ezer példányban, melyben ismertettük kolozsvári zárdánknak múltját és jelenét s mint történelmi ritka műemléknek helyre­állítására könyörgő szavunkat felemeltük. Ezen kéré­sünket a hírlapok is részint egész terjedelmében, ré­szint kivonatolva közölték. Abban a felhívásban kö­teleztük magunkat, hogy a befolyó adományokat hír­­lapilag fogjuk nyugtázni. Jelenleg ezen kötelezettsé­günknek csak részben tudunk eleget tenni, amennyi­ben két szerzetes testvér a gyűjtő könyvekkel a vidé­ken fáradozik s mig ők a gyűjtést be nem fejezik, addig a könyveikbe bejegyzett kegyes adakozók neveit közölni nem tudjuk. A postautalványon és közvetlenül adakozóknak hálás köszönetünket kifejez­zük s reájuk az Isten áldását kérjük, névsorukat 1. évi május hó 5-ig bezárólag alább közöljük: József főherceg 50 korona, Tisza István gróf mi­niszterelnök 50 korona, Vaszary Kolos bibornok hercegprímás 50 korona, Meszlényi Gyula szatmári püspök 40 korona, Dessewffy Sándor Csanádi püspök 20 korona, Mihályi Viktor érsek Balázsfalva 10 kor., Rimély Károly dr. püspök, Besztercebánya 10 korona, Bender Imre­ püspök Nyitra 20 korona, Sujánszky Csütörtök, 1904. május 19.

Next