Alkotmány, 1904. december (9. évfolyam, 288-314. szám)
1904-12-01 / 288. szám
ALKOTMÁNY. 288. szám. 2 Csütörtök, 1904. december 1. távozniok kell s azoknak kell a vezetést a kezökbe venni, akik azt hirdetik, hogy csak egy ösvényt ismerek, melyen haladhatok — s ez a törvényesség ösvénye. Budapest, november 30. A zsidók és a kormány. Rosenberg úr olyan nyilatkozatokat tett abból az alkalomból, hogy Szombathelyen a VIII. zsidó kerületi hitközség elnökévé megválasztották, melyek kormányférfiu ajkaira valók. Rosenberg nem kormányférfiu — még Sándor államtitkár sem — s ha mégis kijelentéseket tesz, jele, hogy a kormány felhatalmazásából beszél. De hát miket mondott. Azt, hogy a zsidóság azért nem tudja kifejteni kulturális és hazafias feladatait teljes mértékben, mert nincs a zsidóságnak törvényileg elismert autonómiája. Azonban — már mint Rosenberg úr — úgy tudja, hogy legközelebb a kormány jóváteszi az elődei vagy tán őseink eme szégyenteljes hibáját, hogy a zsidóságnak nem adtak törvényileg autonómiát. A másik feladat, amire az illetékes körökben gondolnak az, hogy az 1848: XX. tc. végrehajtása alkalmából a zsidóságról sem fognak megfeledkezni. Íme Rosenberg ajkain át ilyen üzenetet küld a kormány a zsidóságnak. Miért? mert a választások előtt nemcsak bárókra és főrendiházi tagokra van szükség, mert elvégre is ebből a zsidóságnak semmi haszna, hanem valami általános és reális jutalomra is. Hajóstársaságok szerződése. Tisza István gróf miniszterelnök mint belügyminiszter a Wiegand Ottó dr.-ral, a Norddeutscher Lloyd vezérigazgatójával, mint a kontinentális hajóstársaságok képviselőjével folytatott tárgyalások után ma hozzájárult az említett társaságok és az Adria ru. kir. tengerhajózási részvénytársaság, mint a Cunard-társaság képviselője között létrejött megállapodáshoz. A magyar-horvát kiegyezés: Zágrábból jelentik, hogy a horvát országgyűlés ma folytatta a pénzügyi kiegyezésre vonatkozó vitát. Pliverics képviselő a kiegyezés mellett szólt. A megszakadt tárgyalások. Budapest, november 30. Posadovszky gróf tehát eredmény nélkül távozott el Bécsből. Elutazásáról a következőket jelentik: Posadovszky gróf német belügyi államtitkár ma referenseinek nagy részével elutazott Bécsből. Néhány német referens csak este tér vissza Berlinbe. Wedel gróf bécsi német nagykövet megjelent a pályaházban és elbúcsúzott Posadovszkytól. A Neue Freie Presse-nek berlini levelezője előtt II. Hát mit főzzek neki mindég? Kávéval is elállhat a poszton délig. A többi rendőrök is azt esznek. I. Hát igaz, igaz . . . Legtöbbje azt eszik. Hanem tudja Isten, én már úgy megutáltam azt a lity-löttyöt. Be nem venné a gyomrom semmiért. II: Hát isten a maradék is jó másnap reggel... I: Kell a kutyának a maradék. Frisset eszünk mi mindig. II: Ugyan mit lehet mindig frisset enni? I: Mit? Hát például: az uramnak készítek pörköltet, vagy ilyesmit, a gyerekeknek adok kátét, én meg iszom egy kis teát. Hanem rummal kell innom, világért sem tudnám anélkül lenyelni. — Hanem sokba jön. Tudja édes szomszédasszony , meg sem kottyanik harminc krajcárért . . . De én nem bírok mást enni. II. Hát az bizony sokba jön. I: Sokba, sokba! Ruha is kell, házbér is. Nem is tudja a hó végén az ember, hogy hova fizessen abból a rongyos harminc forintból . . . Ideje lenne, immár ezeknek is eszükbe jutna sztrájkolni. Végre is mindenkinek kell követelni a magáét, még a rendőrnek is. Hát nem igaz édes szomszédasszony ? II: Bizony mondd valamit. Úgy kellene. Jó is lenne az embereknek szólni erről . . . Toll, irányadó helyen a következő kijelentést tették: Óva intünk a dolgok szélsőséges felfogásától. A tárgyalások nem vezettek eredményre, amit német részről komolyan sajnálnak. A politikai viszonyokra való visszahatástól azonban nem kell tartani, sőt remélni lehet, hogy a jó politikai viszony hozzá fog járulni ahhoz, hogy ki lehessen majd kerülni egy közgazdasági vakuumot. A felmondás a legközelebbi napokban még nem fog bekövetkezni. Általában itt az az irányzat, hogy Ausztria-Magyarország irányában a legnagyobb kimélettel viseltessenek. A kereskedelmi szerződés felmondásának legkésőbb 1904. évi december hó 31-éig meg kell történnie. Ha addig nem következik be, akkor a mostani szerződés nemcsak 1905-ben, hanem 1906-ban is érvényben marad, természetesen azoknak az államoknak károsítása nélkül, amelyekkel Németország már kötött újabb szerződéseket. Ha azonban a felmondás még 1904-ben megtörténik, akkor a szerződés 1905 végéig lesz érvényben és addig elég alkalom és idő lesz arra, hogy valamilyen megegyezés létrejöjjön. Itthon a kormány félhivatalosa úgy jellemzi a helyzetet, hogy a szerződési tárgyalások Németországgal zátonyra futottak. Ezzel tehát azt akarja mondani, hogy még lehet szó a szerencsés kibontakozásról. De hogy nagy reményeket maga a kormány sem táplál, mutatja a félhivatalos ezen passzusa. A differenciák nagyságáról tanúskodik az a tény, hogy a magyar és az osztrák kormány, dacára annak, hogy teljes tudatában van a Németországgal való gazdasági viszony roppant jelentőségének, inkább kész a szerződésnélküli állapot eshetőségével szembe nézni, semhogy hozzájáruljon oly szerződéshez, mely gazdasági érdekeinknek meg nem felel. Ami pedig magukat a differenciákat illeti, Bécsből olyan jelentések érkeznek, melyek megerősítik amaz álláspontunkat, hogy a tárgyalásokon nemcsak az osztrák-magyar agrárérdekek miatt nem jutottak megegyezésre, hanem az ipari vámok miatt sem. A jelentés így szól: A vitás pontokat illetőleg általában nagyon tartózkodóan nyilatkoznak. Német részről azt mondják, hogy a legmesszebbmenő előzékenység dacára Ausztria és Magyarország semmi engedményre nem volt hajlandó. A főkérdést az állategyezmény képezte, melynél német részről nemcsak a sertésekre, hanem a marhákra és juhokra nézve is a legszigorúbb határvámvizsgálatot követelik. Az árpavámot illetőleg sikerült megegyezésre jutni. Az állatvámok tekintetében ugyan tettek német részről némi engedményeket, hanem ezeket úgy a magyar, mint az osztrák kormány keveselte. A favámok, melyeket német részről ajánlottak, sem voltak elfogadhatók, mivel ezek azon kedvezmények mértékén alul maradtak, melyeket Németország állítólag Oroszországnak megadott és mert, ha ezen vámokat elfogadták volna, Magyarország és Ausztria fakivitele nagyon megkárosodott volna. Valótlan továbbá azon állítás is, hogy az ipari vámok tekintetében teljes megállapodásra jutottak volna; ellenkezőleg, az ipari vámoknak majdnem felerésze még vitás. A tárgyalásoknak félbeszakítása teljesen egyenértékű azok meghiúsulásával. A német megbízottak azt mondták, hogy ezután osztrák és magyar részről kell a kezdeményezésnek megindulni, mivel a német megbízottak álláspontjukból már semmit sem engedhetnek. Berlinből táviratozzák. A német birodalmi gyűlés tegnapi ülésén Balleström gróf elnök bejelentette, hogy december hó közepéig az összes kereskedelmi szerződések — tekintet nélkül Ausztria-Magyarországra — mindenesetre a birodalmi gyűlés elé fognak kerülni. A politikai helyzet. Budapest, november 30. (Saját tudósítónktól.] Wlassics Gyula nyílt levele már ma este megtette a hatását. A Lloydklubban igen leverő ez a hatás, az ellenzékiek meg a maguk álláspontjuk újabb megerősítését látják Wlassics levelében. Célzással arra, hogy Wlassics az egyetemen a büntető jogtanára, egy ellenzéki képviselő ma este megjegyezte: a Tisza merénylete kriminális eset lévén, nagyon helyes, hogy végre egy krimimllista is elítélte. A szabadelvű pártkörben ma este fenn voltak Tisza miniszterelnök, Hieromimi, Plósz, Berzeviczij, Toulián miniszterek és a párt tagjai nagy számmal. Este a párt tagjai a körből a a kormány tagjaival együtt a Hungária-szállodába mentek a rendes szerdai vacsorára. Apponyi Albert gróf ma délután 5 órakor eberhardi birtokára utazott, ahonnan csütörtökön utazik Győrbe az ottani ellenzéki tiltakozó nagygyűlésre. Mai híreink a következők: Az ellenzéki bizottság értekezlete. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága a függetlenségi párt közhelyiségében ma délelőtt tíz órakor értekezletet tartott. Rész vettek a két óra hosszat tartott tanácskozásban: Kossuth Ferenc elnök, Apponyi Albert gróf, Sághy Gyula, Holló Lajos, Bánffy Dezső báró, Zichy Aladár gróf, Hock János, Ugrón Gábor, Szederkényi Nándor, Vázsonyi Vilmos és Ihaly Kálmán. A bizottság először a vasárnapi népgyűlések dolgában intézkedett. A győri népgyűlésre Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf is elutazik. Az értekezletről a következő hivatalos híradást tették közzé: A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága ma délelőtt fél 11 órakor tartotta ülését. Az ülésen Kossuth Ferenc elnöklete alatt részt vettek: Apponyi Albert gróf, Bánffy Dezső báró, Szederkényi Nándor, Zichy Aladár gróf, Ugrón Gábor, Thaly Kálmán, Holló Lajos, Justh Gyula, Sághy Gyula, Hock János és Vázsonyi Vilmos. Az ülés két órán át tartott. A legközelebbi ülés szombaton délelőtt 10 órakor tartatik meg. A zalaegerszegi nagygyűlés kedden lesz, amelyen Zichy Aladár gróffal egyetemben az összes megyei ellenzéki képviselők megjelennek. A gyűlésre külön meghívták Holló Lajost, aki szintén résztvesz a zalamegyei gyűlésen. A Szepességben a következő ünnepnapok valamelyikén tartatik meg a gyűlés. Ezen Apponyi és Bánffy együttesen fognak megjelenni. Wlassics Gyula levele. Wlassics Gyula volt miniszter is nyílt levelet intézett a Csáktornyai kerület választóihoz, melyben indokolja a kilépését s ugyancsak kemény kritikát gyakorol a kormánypárt törvénytelen eljárása fölött. Mint jogász éles elmével fejtegeti jogi szempontból az erőszakos tett semmiségét. Az érdekes levél így hangzik : Igen tisztelt választóim! A november 18-diki esti ülésben, a kormányelnök úr beismert hozzájárulásával, a képviselőház elnöke, a házszabályok teljes félretételével — mit maga sem tagad — önkényesen, a Ház határozatának törvényes létrejötte nélkül, kimondta, hogy a Dániel-féle határozati javaslatot, mely a Ház ideiglenes új rendjét tartalmazza, a képviselőház elfogadta. Ezt én képviselőházi határozatul el nem ismerhetem, mert ha minden feltétel hiányzik, melyet a képviselőház törvénye, t. i. a házszabály az érvényes határozat létrejöttéhez megkíván, ez lehet erőszakos elnöki kijelentés, de nem lehet oly jogszerű határozat, mely bárkit is mint jogszabály kötelezhetne. Ennek a tételnek igazságát sem eltagadni, sem célszerűségi érvekkel eltakarni nem lehet. Ez a legpregnánsabb megsértése az alkotmány egyik sarkalatos kiegészítő részének, a képviselőház tanácskozási rendjének és ebben a rendben a leglényegesebbnek: a határozathozatal legalitása nélkülözvetlen kellékeinek. Fokozza e szerencsétlen lépés súlyát még az is, hogy az elnöki erőszakos kijelentés a ház új rendjére vonatkozott, tehát arra a jogszabályra, melynek alapul kellene szolgálnia a Ház napirendjére kerülő végleges házszabályoknak és egyéb törvényhozási alkotásoknak. Mit cselekedtek ezzel ? Törvénytelen, tehát jogilag nem létező, senkire nem kötelező jogszabályt tettek a napirendre kerülő ügyekben hozandó képviselőházi határozatok alapjává. Ez nemcsak jogi lehetetlenség, hanem egyúttal oly szerencsétlen tény és precedens, mely ebben az országban az állam és jogrend felforgatására vezethet, mely megrendítheti a magyar nép kebelében a törvénytiszteletet és oly nagy erkölcsi és eszményi kárt okozhat a jogrend sérthetetlenségében, melynek következményei kiszámíthatlanok. Ameddig a kormányelnök úr azt tűzte ki célul, hogy a házszabályokat módosítsa, ebben a céljában egyetértettem vele. Ez oly elementáris óhaja a közvéleménynek, mely teljesítetlenül nem maradhat. De abban téved a kormányelnök úr, ha azt hiszi, hogy valakit azért söpör el a közvélemény hatalma, mert a törvénytelenül létrejött képviselőházi határozatot érvényesnek nem tartja. Ha a nemzet egy része azt vallja dogmájául, hogy jogszabály csak úgy érvényes, ha az a jogrend által meghatározott