Alkotmány, 1905. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1905-02-18 / 43. szám

ALKOTMÁNY 43. szám,______________ ____________10__________ Szombat, 1905. február 18. július hó 1-éig jogerős bírósági végzéssel hivata­losan megszüntették, vagy hivatalosan ki nem hirdették. Az összeállításnál tehát az 1904. július 1-i álla­pot van alap­­­véve. A szövetkezetek összes száma tízen az alapon 1904. július 1-én 4981 volt, melyből a szorosan vett Magyarországra 4300, Horvát- Szlavonországokra 681 esett. Törvényhatóságok sze­rint csoportosítva a szövetkezeteket a vármegyék területén Magyarországon 3883, a társországokban 651 szövetkezet van, míg a városi törvényhatóságok területén Magyarországon 417, vagyis az itteni szö­vetkezetek 9­7 százaléka, Horvát-Szlavonországok­­ba­n pedig vagy 30 vagyis az ottani szövetkezeteknek 4­4 százaléka működik. Legtöbb szövetkezet a következő megyékben van: Bács-Bodrogh (251), Torontál (218) és Szerém (146) megyékben, valamint Budapest (222), Arad (18) és­­Zágráb (18) városokban. Legkevesebb van Sárosban (110), Fogarasban (9) és Lika-Krbavában (7), továbbá Ba­ja (2), Szatmár-Németi (2) és Zimony (2) vá­rosokban. T­erületszerinti átlagban Magyarországon 65 655 négyszögkilométere, Horvát-Szlavónországokban 62 egész tá és 458 ezred négyszögkilométerre, a lakosság arányához képest az anyaországban 3916, a társ­országokban 3549 lélekre esik egy-egy szövetkezet. A szövetkezetek jellegét tekintve legmagasabb szá­mokkal szerepelnek a hitel, — (3088), a fogyasztó (570), a fogyasztó és értékesítő (369), és a tejszö­­vetkezetek (393). Legtöbb hitelszövetkezet van a Duna-Tisza közén (578), legkevesebb, — Fiumét nem számítva — a Tisza jobbpartján (181). A fo­gyasztó szövetkezetek tekintetében a Duna jobb­partja (194) áll első­sorban, a királyhágóntúli rész (19) az utolsó helyen, míg a fogyasztó és értékesítő szövetkezeteknél a Duna balpartjáé (103) az elsőség. Utollsó helyen pedig Horvát-Szlavonország áll (12). A tej­szövetkezetek a Duna jobbpartján (195) a leg­elterjedtebbek, míg aránytalanul visszamaradt a Tisza jobbparti rész (2). Köteléki csoportok szerint az adatok hiányossága folytán nem lehetett pontos kimutatást készíteni. A nagy legnagyobb kötelékhez tartozó szövetkezetek azonban a központok közlései alapján pontosan fel vannak tüntetve. A társországok tekintetében azonban csak az Országos Központi Hitelszövetkezet adatai ismeretesek. Az összeállítás szerint Magyarországon a 4300 szövetkezet közül 2178, tehát 50 százaléknál több szövetkezet tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Keresztény Szövetkezetek Orszá­gos Központja, a «Hangya» és a Raiffeisen-központ kötelékébe. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központ­jának 1901-ben létesült kötelékébe összesen 221 fogyasztási szövetkezet tartozik, melyek közül majd­nem a fele (102) a Duna jobbpartján működik. A többi szövetkezet a többi országterületeken 7—43 arányszám között oszlik meg, míg Erdély csak 1 számmal szerepel. A Duna balpartján van 27, a Duna-Tisza közén 31, a Tisza jobbpartján 43, a Tisza balpartján 10 és a Tisza-Maros szögén 7 ke­resztény fogyasztási szövetkezet. Keresztény fogyasz­tási szövetkezetek a következő helyeken vannak: Adorján Bácsm., Ásvány Győrm. u. p. Ráró, Aba Veszprémm. u. p. Moór, Abafalva Gömörm. u. p. Bánréve, A.­Hangony Gömörm. u. p. F.­Hangony, A.­­Rendek Veszprémm. u. p. Gyepes, Ajka Veszprémm., Ajak Szabolcsin u. p. K.-Várda, Ada Bácsm., F.­­Lápos. 10. Alpár Pestm., Alsó-­Szivágy Szilágym., Baróth Esztergomm. u. p. Ny.-ujfalu, Bodajk Fejérm., Badacsony-Tomaj Zalam., Buzsák Somogymn. u. p. Lengyeltóti, Bal-Berény Somogym., Báttaszék Tolnám., Bajna Esztergomm. u. p. Tokod, Bánok-Szt.-György Zalam. 20. Bőcs Pozsonym­., Bakony-Sárkány Fejérm. Berente Borsodm. u. p. Sajó-Szt-Péter, Boldog Pestm. u. p. Túra, Bur-Szt-György Pozsonym­., Bucsu- Szt-László Zalam., Bársonyos Veszprémm., Berzevice Sárosm. u. p. Héthárs, Barlafalu Szatmárm. u. p. Remetemező, Bolyok Gömörm. u. p. Ózd, 30. Bag Pestm. u. p. Aszód, Csantavér Bácsm­., Csanád- Palota Csanádm., Chlebnic Árvám., u. p. Dsuha, Csicsmán Trencsénm., Csongrád, Csécsény Győrm., Csépány Borsodm., Csolnok Esztergomm., Csaca Trencsénm. 40. Gs.-A­páca Csanádm., Dubnrc Tren­csénm., Duna-Adony Fejérm., Duna-Szt-Pál Győrra. [u­. p. Ráró, Deresk Gömörm. u. p. Tornalja, Duna-szegh Győrm. u. p. Győr-Zámoly, Detrekő-Szt-Péter Pozsonym­., Darnó Mosonm., Disznód Borsodm., Dob­­ronok Zalam. 50. Erdőszáda Szatmárm., Endrőd Bé­­késm. u. p. Gyoma, Fülek-Püspöki Nógrádm. u. p. Fülek, Fej­érvár-Csurgó, Füles Sopronm., Finke Bor­sodm. F.-Horgony Gömörm., F.-Lehota Árvam. u. p. Árva-Váraba, Felső-Tárkány Hevesm., Forgáchfalva Gömörm. 60. Füge Gömörm., Felsö-Lápos Szepesm., Felsö-Tur Hontm., Fehértó Györm., Gamás Somogym­., Györ, Gyepes Veszprémm., Györ-Zámoly Győrm., Gelse Zalam., Győr-Gyarmat. 70. Hercegfalva Fejérm., Halászi Mosonm., Hánta Veszprémm., Holgárd Sze­pesm., Hédervár Győrm., Hanusfalu Szepesm., Hé­halom Nógrádm., Hajdu-Dorog, Hosszúrét Sárosm., Iszka-Szt.-György Fejérm., u. p. Moha. 80. Igái So­mogym­., Igló Szepesm., Isztimér Fejérm., Jász-Szt.­­András Szolnokm.,Jász-Árokszállás Szolnokml., Illés­­falva Szilágym.,u.p. Szilágy-Cseh, Irtványos Hontm., Karád Somogym., Kéthely Somogym., Kisbér So­mogym­., 90. Kiskomárom Zalam., Komárváros Zalam., Kaposmérő Somogym., Kerek-Teleki Vesz­prémm., Kis-Lőd Veszprémm., u. p. Város-Löd, Ka­­pos-Újlak Somogym., Kerekegyháza Pestm., Kis­­iratos Csanádm., u. p. Kurtics, Kétegyháza Békésm., Káptalanfa Zalam., 100. Kunsziget Győrm., Kálóz Fejérm., Kacsvin Szepesm., Kazár Nógrádm.,K.-Szt.­­Márton Szolnokm., Királyrév Pozsonym­., u. p. Vág- Sélye, Kis-Nyárád Baranyam., Kis-Lomnic Szepesm., Kis-Hegyes Bácsm., Lipót Mosonm., 110. Labotin Sá­rosm., Lébény-Szt.-Miklós Mosonm., Liptó-Tepla, Le­­nsiifalva Gömörm., u. p. Bánréve, Lenti Zalam., Lőcse, Szepesm., Lubina Nyitram., Likava Liptóm., Mura­­csány Zalam., Mindszentkálla, Méhi Gömörm., Mecsér Mosonm., Miklósi Somogym., Mezőkovácsháza Csa­nádm., Márkáz Hevesm., Mohol Bácsm., Mucsony Borsodm., Moór Fejérm., Murakirály Zalam., Mark­ota Bödöge Győrm., 130. Miháld Somogym., Magyar- Kanizsa Bácsm., Monostor-Apáti Zalam., M.-Polány Veszprémm., M.-Bánhegyes Csanádm., Nak Tolnam., N.-Ludány Nógrádm., N.-Lengyel Zalam., N.-Láng Fejérm., Naszvad Komáromm., N.-Perkáta Fejérm., 140. N.-Kartal Pestm., u. p. Aszód, Nagy-Kanizsa Zalam., Nagy-Varjas Aradm., u. p. Battonya, Ózd Borsodm., O-Lubló Szepesm., O-Becse Bácsm., Olbó Vasm., Oromhegyes Bácsm., Oltára Zalam., 150. Os­­gyán Gömörm., J Páterréve Bácsmegye, Pécs Baranya­­megye, Puszta-Őrs Fejérm., Pincehely Tolnam., Pé­­terd Veszprémm., Püski Mosonm., Pécöl Vasm., Pé­­cel Pestm., Podolin Szepesmegye, 160. Plavnica Sárosm., Pacsa Zalam., Pusztaföldvár Békésmegye, u. p. Orosháza, Péc-ujfalu Sárosmegye, Rác-Almás, Fejérm., Runya Gömörmegy, u. p. Tornalja, Rába- Csanak Sopronm., R.-Keresztur Fejérm., u. p. Mar­­tonvásár, Remetemező Szatmármegye, Rab ce Tren­csénm., 170. Ragyolc Nógrádm., S.-Ujfalu Nógrádm., S.-Keresztur Fejérmegye, S.-Sz.-Miklós Fejérm., Sá­­rosd Fejérm., Sáregres Fejérm., Sormás Zalamegye, Stiavnik Trencsénm., Szováth Sopronm., Sajó-Püspöki Gömörm. , u. p. Bánréve. 180. Sajó-Vámos Borsod­m­., Salamon Veszprémm., Sajó-Dulicsány Borsodm., Sárisáp Esztergomm., Sajó-Galgóc Borsodm., Smilnó Sárosm., Sztankován Liptóm. u. p. Fenyőháza, Szakcs Tolnam., Szabar Zalam., Szirák Borsodm., 190. Szt.-Péterur Zalam., Szt.-Mihály Pacsa, Szék­es­­fejérvár, Szepesváralja, Szt.-Király Gömörm., Bánréve, Szuha-Kálló Borsodm., Szécsi-Sziget Zalam., Szom­bathely Vasm., Tapsony Somogym., Tolna-Szántó, Turdosin Árvam., 200. Trsztena Árvam., Tománya Szatmárm., Tüskevár Veszprémm., Tokod Eszter­­gomm., Tiszapüspöki Szolnokm., Táap Veszprémm., Törökszentmiklós Szolnokm., Tornya Aradm., Teme­­rin Bácsm., Táska Somogym. 210. Tiszavárkony Szolnokm., Tósokberénd Veszprémm., Tömörkény Csongrádm., Törökbálint Pestm., Uraj Gömörm. u. p. Ózd, újlubló Szepesm., Und Sopronra., Ubrezs Ungm., Ujbéla Szepesm., Ugod Veszprémm. 220. Up­­pony Borsodm. u. p. Vadna, Vapa Fejérm., Vörs­gomogym, Velkenye Gömörm., Vehéc Zemplénül., Vásárut Pozsonym., Véged Zalam., Vaszar Vesz­prémm., Zagyva-Rékás Pestm., u. p. Ujszász, Zenta (Tornyos) Bácsm., 230. Zenta (Alvég) Bácsm., Zenta (Tópart) Bácsm., Zenta (Külső járás) Bácsm., Zenta (Felsőhegy) Bácsm . Zalánk Hevesm., Zboró Sárosm., Zala-Gogán a Zalam., Zala-Szí-László Zalam., Zenta (Alsóváros) Bácsm. A keresztény szövetkezetek köz­­pontjának kötelékébe tehát ez idő szerint 238 szö­vetkezet tartozik. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk folytán létesített Országos Központi Hitelszövetkezetnél­ az anya­országban 1443 szövetkezete működött. Elterjedése legerősebb a Tisza-Maros szögén (254), továbbá a királyhágóntúli rész (242), a Tisza balpartja (239) és a Duna jobbpartja (230). A Duna-Tisza közén van 194, a Tisza jobbpartján 152, a Duna balpart­ján 132. A Magyar Gazdaszövetség által 1898-ban létesített «Hangija» című központhoz 416 fogyasztó, illetve fogyasztó és értékesítő szövetkezet tartozik, melyek­nek több mint fele­ a Duna bal­ (IBS) és a Tisza jobbpartja (102) közti területre esik. A többi or­szágrészekben gyéren van képviselve. Az 1887-ben keletkezett Raiffeisen-féle hitelszö­vetkezetek közül 97 a királyhágón túlra s csak egy esik a Tisza balpartjára. A szövetkezetek tényleges működését tekintve a jogerősen bejegyzett 4300 magyarországi szövetkezet közül rendszeresen csak 3872 működött, míg 428 csőd, felszámolás vagy más ok miatt a rendszeres működésben gátolva van. A szövetkezetek alakulását és megszűnését illetőleg a magyarországi szövetke­zeteknél megállapítható, hogy az 1876 előtti és utáni éveket is beszámítva összesen (1904 július 1-ig) 5151 szövetkezet alakult s ugyanezen idő alatt 851 szűnt meg. Vagyis a megszűnések az összes alakulásoknak 16,52 százalékát teszik ki. A hitel­­szövetkezetek alakulása 1877-ben kezdődik, 1898-ban és 1899-ben rohamosan emelkedik, azóta stagnál. A fogyasztási szövetkezetek szintén 1877-ben kezdenek megalakulni, de nagyon lassan haladtak előre. 1897 óta azonban hirtelen fellendült a fogyasztási szövet­kezeti élet s azóta évről-évre erősbödik, fejlődik.­­ Ennyit mond a kereskedelmi minisztérium sta­tisztikája, mely szükséges és hézagpótló forrás­munka a szövetkezeti élettel foglalkozóknak s egy­általán minden nemzetgazdának. A felvidék és a néppárt. A Trencséni Lapok írja: A lefolyt választások alkalmával fényesen megcáfolta a néppárt azt az aljas rágalmat, melylyel 10 év óta harcolt ellene a liberális kormány, a t­­i. hogy a nemzetiségekkel szö­vetkezve e hangzatos név leple alatt szolgálja a nemzetiségi irányt. De nemcsak hogy rácáfolt a kormány e gyanúsítására, de bizonyította, hogy létesülése által, kivált minálunk a tótság vidé­kén, nemzeti missziót végez; végez az által, hogy a katholikus klérus magyar érzelmű papjai és tanítói fanatikus vezetése alatt elvonják tót­­ajku és a nemzetiségi irányhoz oly közelálló népünket ettől is viszik a tiszta magyar pro­­grammá ellenzéki táborba. Viszik pedig ezt a meggyőződés alapján és nem mint a­hogy ezt eddigi kormányaink tették, terrorizmus, pénz, pálinka és megfélemlítés által. Bár adná az Is­ten, hogy végre luteránus papjaink is oda töre­kednének, hogy nemzeti és nem nemzetiségi irányban vezetnék népünket és ne engednék meg, hogy a legintelligensebb és legvagyonosabb felekezete e vármegyének a választások idejé­ben a lélekvásárlásnak és az elzüllésnek essék áldozatul. Egy lutheránus. Az Osztrák-Magyar Bank állása 1905. évi február hó 15-én a következő volt: Bankjegy­­forgalom 1.547,080.000 kor. (—42,839.000 kor.) Erckészlet 1.522,215000 kor. (+ 6,368000 kor.) Leszámítos, tárca 289,886.000 kor. (— 50,251.000 kor.) Lombardkölcsön 44,315.000 (+ 1,003.000 kor.) Adómentes bankjegytartalék 372,431.000 korona (+ 49,201.000 korona.) A hitelszövetkezeti kongresszus határozatainak végrehajtása. Az Országos Központi Hitelszövetke­zet kongresszusi választmánya Baranyay Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen mindenekelőtt Seidl Ambrus vezérigazgató tett jelentést a központ és a kötelékébe tartozó szövetkezetek állapotáról és sikereiről. A jelentés szerint a központ kötelékébe ez idő szerint 1755 tartozik, melyeknél 54 millió koronája van az Országos Központi Hitelszövetke­zetnek kölcsönként s üzleti forgótőkéjük összesen 185 millió korona. A választmány köszönetet sza­vazott a központnak a kamatláb leszállításáért. Ez­után Horváth János dr. referált a múlt évi kon­gresszus határozatainak végrehajtásáról. Miután a szövetkezetek szövetsége megalakult, a katonai szállításokat illetőleg a kongresszus kívánságait ille­tékes helyen figyelembe vették, a határozatokat végrehajtótoknak lehet tekinteni. Végül elhatározta a választmány, hogy a f. évi kongresszus napirend­jére három előadást tűz ki: a Seidl Ambrusét a «Szövetkezetek bajairól», Szántó Menyhértét «A munkásszövetkezetekről» , a Horváth Jánosét «A hazai beszerzési forrásokról». A szerb kormány küldöttei Fonyódon. A szerb kormánynak a halászati egyezmény tárgyalása alkal­mával résztvett két tagja Fonyódra rándult, ahol megtekintette a Balatoni halásztársulat intenzív hal­gazdaságát, a balatoni halak pácolását, szárítását, exportját. A küldötteket az érdekelte, hogy a társulat rövidesen igen nagy piacokra tett szert Szerbiában és a telep mintaszerű felszereléséért gratuláltak a társulatnak

Next