Alkotmány, 1905. február (10. évfolyam, 28-51. szám)
1905-02-18 / 43. szám
ALKOTMÁNY 43. szám,______________ ____________10__________ Szombat, 1905. február 18. július hó 1-éig jogerős bírósági végzéssel hivatalosan megszüntették, vagy hivatalosan ki nem hirdették. Az összeállításnál tehát az 1904. július 1-i állapot van alapvéve. A szövetkezetek összes száma tízen az alapon 1904. július 1-én 4981 volt, melyből a szorosan vett Magyarországra 4300, Horvát- Szlavonországokra 681 esett. Törvényhatóságok szerint csoportosítva a szövetkezeteket a vármegyék területén Magyarországon 3883, a társországokban 651 szövetkezet van, míg a városi törvényhatóságok területén Magyarországon 417, vagyis az itteni szövetkezetek 97 százaléka, Horvát-Szlavonországokban pedig vagy 30 vagyis az ottani szövetkezeteknek 44 százaléka működik. Legtöbb szövetkezet a következő megyékben van: Bács-Bodrogh (251), Torontál (218) és Szerém (146) megyékben, valamint Budapest (222), Arad (18) ésZágráb (18) városokban. Legkevesebb van Sárosban (110), Fogarasban (9) és Lika-Krbavában (7), továbbá Baja (2), Szatmár-Németi (2) és Zimony (2) városokban. Területszerinti átlagban Magyarországon 65 655 négyszögkilométere, Horvát-Szlavónországokban 62 egész tá és 458 ezred négyszögkilométerre, a lakosság arányához képest az anyaországban 3916, a társországokban 3549 lélekre esik egy-egy szövetkezet. A szövetkezetek jellegét tekintve legmagasabb számokkal szerepelnek a hitel, — (3088), a fogyasztó (570), a fogyasztó és értékesítő (369), és a tejszövetkezetek (393). Legtöbb hitelszövetkezet van a Duna-Tisza közén (578), legkevesebb, — Fiumét nem számítva — a Tisza jobbpartján (181). A fogyasztó szövetkezetek tekintetében a Duna jobbpartja (194) áll elsősorban, a királyhágóntúli rész (19) az utolsó helyen, míg a fogyasztó és értékesítő szövetkezeteknél a Duna balpartjáé (103) az elsőség. Utollsó helyen pedig Horvát-Szlavonország áll (12). A tejszövetkezetek a Duna jobbpartján (195) a legelterjedtebbek, míg aránytalanul visszamaradt a Tisza jobbparti rész (2). Köteléki csoportok szerint az adatok hiányossága folytán nem lehetett pontos kimutatást készíteni. A nagy legnagyobb kötelékhez tartozó szövetkezetek azonban a központok közlései alapján pontosan fel vannak tüntetve. A társországok tekintetében azonban csak az Országos Központi Hitelszövetkezet adatai ismeretesek. Az összeállítás szerint Magyarországon a 4300 szövetkezet közül 2178, tehát 50 százaléknál több szövetkezet tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Keresztény Szövetkezetek Országos Központja, a «Hangya» és a Raiffeisen-központ kötelékébe. A Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának 1901-ben létesült kötelékébe összesen 221 fogyasztási szövetkezet tartozik, melyek közül majdnem a fele (102) a Duna jobbpartján működik. A többi szövetkezet a többi országterületeken 7—43 arányszám között oszlik meg, míg Erdély csak 1 számmal szerepel. A Duna balpartján van 27, a Duna-Tisza közén 31, a Tisza jobbpartján 43, a Tisza balpartján 10 és a Tisza-Maros szögén 7 keresztény fogyasztási szövetkezet. Keresztény fogyasztási szövetkezetek a következő helyeken vannak: Adorján Bácsm., Ásvány Győrm. u. p. Ráró, Aba Veszprémm. u. p. Moór, Abafalva Gömörm. u. p. Bánréve, A.Hangony Gömörm. u. p. F.Hangony, A.Rendek Veszprémm. u. p. Gyepes, Ajka Veszprémm., Ajak Szabolcsin u. p. K.-Várda, Ada Bácsm., F.Lápos. 10. Alpár Pestm., Alsó-Szivágy Szilágym., Baróth Esztergomm. u. p. Ny.-ujfalu, Bodajk Fejérm., Badacsony-Tomaj Zalam., Buzsák Somogymn. u. p. Lengyeltóti, Bal-Berény Somogym., Báttaszék Tolnám., Bajna Esztergomm. u. p. Tokod, Bánok-Szt.-György Zalam. 20. Bőcs Pozsonym., Bakony-Sárkány Fejérm. Berente Borsodm. u. p. Sajó-Szt-Péter, Boldog Pestm. u. p. Túra, Bur-Szt-György Pozsonym., Bucsu- Szt-László Zalam., Bársonyos Veszprémm., Berzevice Sárosm. u. p. Héthárs, Barlafalu Szatmárm. u. p. Remetemező, Bolyok Gömörm. u. p. Ózd, 30. Bag Pestm. u. p. Aszód, Csantavér Bácsm., Csanád- Palota Csanádm., Chlebnic Árvám., u. p. Dsuha, Csicsmán Trencsénm., Csongrád, Csécsény Győrm., Csépány Borsodm., Csolnok Esztergomm., Csaca Trencsénm. 40. Gs.-Apáca Csanádm., Dubnrc Trencsénm., Duna-Adony Fejérm., Duna-Szt-Pál Győrra. [u. p. Ráró, Deresk Gömörm. u. p. Tornalja, Duna-szegh Győrm. u. p. Győr-Zámoly, Detrekő-Szt-Péter Pozsonym., Darnó Mosonm., Disznód Borsodm., Dobronok Zalam. 50. Erdőszáda Szatmárm., Endrőd Békésm. u. p. Gyoma, Fülek-Püspöki Nógrádm. u. p. Fülek, Fejérvár-Csurgó, Füles Sopronm., Finke Borsodm. F.-Horgony Gömörm., F.-Lehota Árvam. u. p. Árva-Váraba, Felső-Tárkány Hevesm., Forgáchfalva Gömörm. 60. Füge Gömörm., Felsö-Lápos Szepesm., Felsö-Tur Hontm., Fehértó Györm., Gamás Somogym., Györ, Gyepes Veszprémm., Györ-Zámoly Győrm., Gelse Zalam., Győr-Gyarmat. 70. Hercegfalva Fejérm., Halászi Mosonm., Hánta Veszprémm., Holgárd Szepesm., Hédervár Győrm., Hanusfalu Szepesm., Héhalom Nógrádm., Hajdu-Dorog, Hosszúrét Sárosm., Iszka-Szt.-György Fejérm., u. p. Moha. 80. Igái Somogym., Igló Szepesm., Isztimér Fejérm., Jász-Szt.András Szolnokm.,Jász-Árokszállás Szolnokml., Illésfalva Szilágym.,u.p. Szilágy-Cseh, Irtványos Hontm., Karád Somogym., Kéthely Somogym., Kisbér Somogym., 90. Kiskomárom Zalam., Komárváros Zalam., Kaposmérő Somogym., Kerek-Teleki Veszprémm., Kis-Lőd Veszprémm., u. p. Város-Löd, Kapos-Újlak Somogym., Kerekegyháza Pestm., Kisiratos Csanádm., u. p. Kurtics, Kétegyháza Békésm., Káptalanfa Zalam., 100. Kunsziget Győrm., Kálóz Fejérm., Kacsvin Szepesm., Kazár Nógrádm.,K.-Szt.Márton Szolnokm., Királyrév Pozsonym., u. p. Vág- Sélye, Kis-Nyárád Baranyam., Kis-Lomnic Szepesm., Kis-Hegyes Bácsm., Lipót Mosonm., 110. Labotin Sárosm., Lébény-Szt.-Miklós Mosonm., Liptó-Tepla, Lensiifalva Gömörm., u. p. Bánréve, Lenti Zalam., Lőcse, Szepesm., Lubina Nyitram., Likava Liptóm., Muracsány Zalam., Mindszentkálla, Méhi Gömörm., Mecsér Mosonm., Miklósi Somogym., Mezőkovácsháza Csanádm., Márkáz Hevesm., Mohol Bácsm., Mucsony Borsodm., Moór Fejérm., Murakirály Zalam., Markota Bödöge Győrm., 130. Miháld Somogym., Magyar- Kanizsa Bácsm., Monostor-Apáti Zalam., M.-Polány Veszprémm., M.-Bánhegyes Csanádm., Nak Tolnam., N.-Ludány Nógrádm., N.-Lengyel Zalam., N.-Láng Fejérm., Naszvad Komáromm., N.-Perkáta Fejérm., 140. N.-Kartal Pestm., u. p. Aszód, Nagy-Kanizsa Zalam., Nagy-Varjas Aradm., u. p. Battonya, Ózd Borsodm., O-Lubló Szepesm., O-Becse Bácsm., Olbó Vasm., Oromhegyes Bácsm., Oltára Zalam., 150. Osgyán Gömörm., J Páterréve Bácsmegye, Pécs Baranyamegye, Puszta-Őrs Fejérm., Pincehely Tolnam., Péterd Veszprémm., Püski Mosonm., Pécöl Vasm., Pécel Pestm., Podolin Szepesmegye, 160. Plavnica Sárosm., Pacsa Zalam., Pusztaföldvár Békésmegye, u. p. Orosháza, Péc-ujfalu Sárosmegye, Rác-Almás, Fejérm., Runya Gömörmegy, u. p. Tornalja, Rába- Csanak Sopronm., R.-Keresztur Fejérm., u. p. Martonvásár, Remetemező Szatmármegye, Rab ce Trencsénm., 170. Ragyolc Nógrádm., S.-Ujfalu Nógrádm., S.-Keresztur Fejérmegye, S.-Sz.-Miklós Fejérm., Sárosd Fejérm., Sáregres Fejérm., Sormás Zalamegye, Stiavnik Trencsénm., Szováth Sopronm., Sajó-Püspöki Gömörm. , u. p. Bánréve. 180. Sajó-Vámos Borsodm., Salamon Veszprémm., Sajó-Dulicsány Borsodm., Sárisáp Esztergomm., Sajó-Galgóc Borsodm., Smilnó Sárosm., Sztankován Liptóm. u. p. Fenyőháza, Szakcs Tolnam., Szabar Zalam., Szirák Borsodm., 190. Szt.-Péterur Zalam., Szt.-Mihály Pacsa, Székesfejérvár, Szepesváralja, Szt.-Király Gömörm., Bánréve, Szuha-Kálló Borsodm., Szécsi-Sziget Zalam., Szombathely Vasm., Tapsony Somogym., Tolna-Szántó, Turdosin Árvam., 200. Trsztena Árvam., Tománya Szatmárm., Tüskevár Veszprémm., Tokod Esztergomm., Tiszapüspöki Szolnokm., Táap Veszprémm., Törökszentmiklós Szolnokm., Tornya Aradm., Temerin Bácsm., Táska Somogym. 210. Tiszavárkony Szolnokm., Tósokberénd Veszprémm., Tömörkény Csongrádm., Törökbálint Pestm., Uraj Gömörm. u. p. Ózd, újlubló Szepesm., Und Sopronra., Ubrezs Ungm., Ujbéla Szepesm., Ugod Veszprémm. 220. Uppony Borsodm. u. p. Vadna, Vapa Fejérm., Vörsgomogym, Velkenye Gömörm., Vehéc Zemplénül., Vásárut Pozsonym., Véged Zalam., Vaszar Veszprémm., Zagyva-Rékás Pestm., u. p. Ujszász, Zenta (Tornyos) Bácsm., 230. Zenta (Alvég) Bácsm., Zenta (Tópart) Bácsm., Zenta (Külső járás) Bácsm., Zenta (Felsőhegy) Bácsm . Zalánk Hevesm., Zboró Sárosm., Zala-Gogán a Zalam., Zala-Szí-László Zalam., Zenta (Alsóváros) Bácsm. A keresztény szövetkezetek központjának kötelékébe tehát ez idő szerint 238 szövetkezet tartozik. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk folytán létesített Országos Központi Hitelszövetkezetnél az anyaországban 1443 szövetkezete működött. Elterjedése legerősebb a Tisza-Maros szögén (254), továbbá a királyhágóntúli rész (242), a Tisza balpartja (239) és a Duna jobbpartja (230). A Duna-Tisza közén van 194, a Tisza jobbpartján 152, a Duna balpartján 132. A Magyar Gazdaszövetség által 1898-ban létesített «Hangija» című központhoz 416 fogyasztó, illetve fogyasztó és értékesítő szövetkezet tartozik, melyeknek több mint fele a Duna bal (IBS) és a Tisza jobbpartja (102) közti területre esik. A többi országrészekben gyéren van képviselve. Az 1887-ben keletkezett Raiffeisen-féle hitelszövetkezetek közül 97 a királyhágón túlra s csak egy esik a Tisza balpartjára. A szövetkezetek tényleges működését tekintve a jogerősen bejegyzett 4300 magyarországi szövetkezet közül rendszeresen csak 3872 működött, míg 428 csőd, felszámolás vagy más ok miatt a rendszeres működésben gátolva van. A szövetkezetek alakulását és megszűnését illetőleg a magyarországi szövetkezeteknél megállapítható, hogy az 1876 előtti és utáni éveket is beszámítva összesen (1904 július 1-ig) 5151 szövetkezet alakult s ugyanezen idő alatt 851 szűnt meg. Vagyis a megszűnések az összes alakulásoknak 16,52 százalékát teszik ki. A hitelszövetkezetek alakulása 1877-ben kezdődik, 1898-ban és 1899-ben rohamosan emelkedik, azóta stagnál. A fogyasztási szövetkezetek szintén 1877-ben kezdenek megalakulni, de nagyon lassan haladtak előre. 1897 óta azonban hirtelen fellendült a fogyasztási szövetkezeti élet s azóta évről-évre erősbödik, fejlődik. Ennyit mond a kereskedelmi minisztérium statisztikája, mely szükséges és hézagpótló forrásmunka a szövetkezeti élettel foglalkozóknak s egyáltalán minden nemzetgazdának. A felvidék és a néppárt. A Trencséni Lapok írja: A lefolyt választások alkalmával fényesen megcáfolta a néppárt azt az aljas rágalmat, melylyel 10 év óta harcolt ellene a liberális kormány, a ti. hogy a nemzetiségekkel szövetkezve e hangzatos név leple alatt szolgálja a nemzetiségi irányt. De nemcsak hogy rácáfolt a kormány e gyanúsítására, de bizonyította, hogy létesülése által, kivált minálunk a tótság vidékén, nemzeti missziót végez; végez az által, hogy a katholikus klérus magyar érzelmű papjai és tanítói fanatikus vezetése alatt elvonják tótajku és a nemzetiségi irányhoz oly közelálló népünket ettől is viszik a tiszta magyar programmá ellenzéki táborba. Viszik pedig ezt a meggyőződés alapján és nem mint ahogy ezt eddigi kormányaink tették, terrorizmus, pénz, pálinka és megfélemlítés által. Bár adná az Isten, hogy végre luteránus papjaink is oda törekednének, hogy nemzeti és nem nemzetiségi irányban vezetnék népünket és ne engednék meg, hogy a legintelligensebb és legvagyonosabb felekezete e vármegyének a választások idejében a lélekvásárlásnak és az elzüllésnek essék áldozatul. Egy lutheránus. Az Osztrák-Magyar Bank állása 1905. évi február hó 15-én a következő volt: Bankjegyforgalom 1.547,080.000 kor. (—42,839.000 kor.) Erckészlet 1.522,215000 kor. (+ 6,368000 kor.) Leszámítos, tárca 289,886.000 kor. (— 50,251.000 kor.) Lombardkölcsön 44,315.000 (+ 1,003.000 kor.) Adómentes bankjegytartalék 372,431.000 korona (+ 49,201.000 korona.) A hitelszövetkezeti kongresszus határozatainak végrehajtása. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kongresszusi választmánya Baranyay Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen mindenekelőtt Seidl Ambrus vezérigazgató tett jelentést a központ és a kötelékébe tartozó szövetkezetek állapotáról és sikereiről. A jelentés szerint a központ kötelékébe ez idő szerint 1755 tartozik, melyeknél 54 millió koronája van az Országos Központi Hitelszövetkezetnek kölcsönként s üzleti forgótőkéjük összesen 185 millió korona. A választmány köszönetet szavazott a központnak a kamatláb leszállításáért. Ezután Horváth János dr. referált a múlt évi kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Miután a szövetkezetek szövetsége megalakult, a katonai szállításokat illetőleg a kongresszus kívánságait illetékes helyen figyelembe vették, a határozatokat végrehajtótoknak lehet tekinteni. Végül elhatározta a választmány, hogy a f. évi kongresszus napirendjére három előadást tűz ki: a Seidl Ambrusét a «Szövetkezetek bajairól», Szántó Menyhértét «A munkásszövetkezetekről» , a Horváth Jánosét «A hazai beszerzési forrásokról». A szerb kormány küldöttei Fonyódon. A szerb kormánynak a halászati egyezmény tárgyalása alkalmával résztvett két tagja Fonyódra rándult, ahol megtekintette a Balatoni halásztársulat intenzív halgazdaságát, a balatoni halak pácolását, szárítását, exportját. A küldötteket az érdekelte, hogy a társulat rövidesen igen nagy piacokra tett szert Szerbiában és a telep mintaszerű felszereléséért gratuláltak a társulatnak