Alkotmány, 1914 (19. évfolyam, 152-157. szám)
1914-06-30 / 152. szám
ALKOTMÁNY. 152. szám. Közösen készült-e a két merénylet? Száznegyven letartóztatás. A tartományfőnökhelyettes házát katonaság őrzi. — Sarajevóba küldött tudósítónktól. — „ Sarajevo, jun. 29. (Telefonjelentés.) A hatóságok különösen ebben az irányban folytatják a nyomozást és eddig még az a hír tartja magát, hogy Cabrinovics és Princip külön-külön készültek a merényletre és valószínűleg nem is ismerték egymást. Principet nagyszerb agitációja miatt a boszniai iskolákból kitiltották és azóta Belgrádban nevelkedett; innen jött Sarajevóba a merénylet elkövetésére — pénzzel, browninggal és bombával. A bombamerénylő Cabirnovics nyomdász szerb szocialista, akit szintén kiutasították Boszniából, de Njemec képviselő közbenjárására a kiutasítást visszavonták. Kétségtelennek tartják, hogy ő is belgrádi utasításra cselekedett, de a hatóságok mégsem hajlandók összeesküvést látni a két cselekmény között-A merénylők mai kihallgatásuk alkalmával beismerték, hogy a felrobbant és a merénylet után megtalált bombákat Belgrádból kapták. A lakosság a hatósági felfogással ellentétben meg van győződve arról, hogy a trónörökös pár jól szervezett és igen kiterjedt összeesküvés áldozata- Ezt igazolják különben a tragédia óta lejátszódott események is. Ma estig Sarajevóban száznegyven letartóztatás történt és a mai nap folyamán őrizetbe helyezték az állami tanítóképző konviktusának harminc növendékét is, akik egy ház ablakából köveket dobáltak. A harminc diákot azonban később szabadon bocsátották. A felháborodott tömeg haragja elől erős katonai csapat őrzi Mandics tartományfőnök-helyettes házát. Este nyolc órakor minden nyilvános helyiséget bezártak és az utcákon háromnál több ember együtt nem járhat. Megállni és csoportosulni nem szabad. A trónörököspár halála. Bécs, június 29. A Reichspost sarajevói tudósítójának egy magasrangú katonatiszt, aki állandóan a trónörökös közelében volt, a következőképpen mondta el a merénylet történetét: Amikor a főherceg automobilja befordult a Ferenc Józsefútra, lövés dördült el és Hohenberg hercegnő felemelkedett és aztán férje ölébe dőlt. A trónörökös felkiáltott: «Az Istenért, mi történt veled?» A következő pillanatban még két lövés dördült el, a trónörökös felemelkedett, széttárta karjait és visszaesett a kocsiba. Nyakából nagy sugárban ömlött a vér. A trónörökös atillája és a hercegnő ruhája már akkor tele volt vérrel. A hercegné felemelte a kezét és férje nyakához nyúlt, mintha a vérzést kezével akarná elállítani. Ez a pillanat olyan rémes volt, hogy az összes részleteket lehetetlen elmondani. Nem is emlékszem mindenre, irtózatos izgalom vett rajtunk erőt, láttuk, hogy halálosan megsebesült és a következő percben a kocsi megfordult és szédítő sebességgel száguldott vissza a konakba. A konak előtt a két halálosan sebesültet karjainkba vettük és a földszinti, kis török szalonba vittük. Már akkor tudtuk, hogy két haldoklót viszünk. A trónörökös még egyszer felnyitotta szemeit és nagyon halkan mondta Istenem, én Istenem /» Azután elvesztette az eszméletét. Rögtön orvosokért telefonáltunk és a szomszédos ferencrendi kolostorból áthivtuk Milocsevics ferencrendi házfőnököt, aki a haldoklónak feladta az utolsó kenet szentségét. Az orvos egynéhány pillanat alatt igyekezett a konakba, de már későn volt. A trónörökös már kiszenvedett, tíz perccel később hunyt el a hercegnő. Az első lövés a hercegnőt csípőjén találta és szétroncsolta a belső részeket. A második lövés a trónörökös nyakát érte, szétroncsolta a gégét, eltépte a nagy nyakütőeret. Mindketten elvérzés következtében haltak meg. A merénylet pillanatát sohasem fogom elfelejteni. A kocsi körül tágranyílt szemű emberek állottak, akik mintegy megbűvölve, szinte eszméletüket vesztve nézték a halálosan megsebesült trónörököst. Egy sarajevói magyar a merényletről. Marosi fodrász, aki egyike volt azoknak, akik elsőknek ragadták meg a merénylőt, a következőket beszéli: — Az Unio-bank épületének közelében az Appel-rakpart és a Sumária-utca sarkán állottam. Az első automobil, amelyben Meyerhofer rendőrbiztos ült, már elhaladt. Azután következett a második automobil, amelyben Gerde kormánybiztos és a polgármester ültek. Kisvartatva rá jött a harmadik automobil, amelyben a trónörökös, a trónörökösné és Potiorek tartományi főnök ült. Egyszerre csak láttam, amint egy fiatalember, aki a rakpart másik oldalán, a híd közelében állott, közeledett a rakpart kerítéséhez, valami tárgyat a rakpart falára helyezett és egy másik tárgyat a trónörökös automobilja felé dobott. Egy másik férfi állt mellette, aki a dobás után nyugodt léptekkel távozott. Én láttam, amint az eldobott tárgy az automobilhoz csapódott. Láttam, hogy az eldobott tárgyat a levegőben vékony füstfoszlányok követik. Ez a tárgy az automobil összehajtott ernyőjéről lepattant és a következő automobilra esett, amelyben gróf Waldeck ült. Ebben a percben irtózatos dörrenést hallottam. Amikor láttam, hogy a merénylő a bombát eldobta, feléje siettem és ő — úgy látszott — észrevett engem, mert átvetette magát a rakpart falán és a Milicába ugrott. Utána ugrottam és ebben a percben már egy detektív is mellettem volt, aki revolvert rántott és le akarta lőni a merénylőt. Én rákiáltottam a detektivre, hogy ne lőjjön, mert a merénylőt élve is megkaparíttuk. A merénylő, miközben úszott, mind a két kezét a vízben tartotta. Attól féltünk, hogy revolver van nála és rendkívül óvatosan jártunk el. Végre sikerült öt oldalt megkapnom. Más, odasietett detektivekkel elfogtuk és átadtuk a rendőrségnek. A merénylő, amikor látta, hogy többen vagyunk, lemondott minden további ellentállásról. Belgrádból hozták a bombákat. — A merénylet újabb részletei. — Bécs, június 29. A Neue Freie Presse jelenti Sarajevoból. Cabrinovics miután a bombákat eldobta, a folyóba ugrott. Egy detektív és többen mások utána ugrottak, elfogták és a rendőrségre vitték. Cabrinovics körülbelül huszonegy éves, foglalkozása nyomdász, szerb nemzetiségű és egy itteni vendéglős fia. Züllött embernek ismerték, aki azelőtt egy anarchista csoportnak a vezetője volt. Nemrég Belgrádba utazott, ahol az állami nyomdában dolgozott. Ott négy hétig tartózkodott, majd visszatért Sarajevóba. Azóta szerb soviniszta érzelmeket hangoztatott és több ízben kifejezést adott Péter király iránti lelkesedésének. Kihallgatása alkalmával nagyon cinikusan viselkedett. Több ízben könnyű mosoly jelent meg az ajkán, a merényletet bevallotta, de semmiféle felvilágosítást sem akart adni arról, hogy mik voltak az indító okai. Elmondotta, hogy a bombákat külföldön szerezte. De hogy hol, azt nem akarta bevallani. A bomba, mely apróba vagdalt ólomdarabokkal és szögekkel volt megtöltve, hasonlított azokhoz a bombákhoz, melyeket 1907-ban Montenegróban használtak. A második merénylőt, Principet, a revolverlövések után a tisztek és rendőrök azonnal letartóztatták. A tömeg körülvette a merénylőt, véresre verte és egész sereg sebet ütött rajta. Princip is nagyon cinikusan vall. Azt mondotta, hogy ő ellensége az imperializmusnak és minthogy ennek legfőbb hatalma a trónörökös személyével van összekötve, merényletet követett el ellene. Princip nemrég még kereskedelmi tanuló volt, körülbelül 20 éves és szintén szerb származású. A délután folyamán még több más embert is letartóztattak. A letartóztatottak kihallgatása után a helyőrségi fogházba vitték. A merénylet és annak szomorú kimenetele az egész városban óriási konsternációt idézett elő. Általános a gyász, az utcákon síró férfiakat és nőket lehet látni. A tartománygyűlés elnöksége hivatalos táviratot küldött a kabinetirodának, amelyben a merényletet élesen elítéli és a tartománygyűlés mély fájdalmának, az uralkodóház iránt lojalitásának és hűségének kifejezést ad. Hasonló táviratot intézett a kabinetirodához a tartománygyűlés alelnöke is. Surcsics polgármester a községtanácsot délután négy órára rendkívüli ülésre hívta össze. A polgármester beszédet intézett a községtanácshoz, amelyben elmondotta, hogy a gaz merénylet a várost milyen szerencsétlenségbe döntötte és kifejezést adott a lakosság lojalitásának és hűségének az uralkodó iránt, aki ilyen nagy megpróbáltatások értek. Fél hat órakor a tartománygyűlés rendkívüli ülésre gyűlt össze, hogy gyászának kifejezést adjon. Délután az idegen konzulok adtak kifejezést részvétüknek. A merényletről még következőket jelentik! A bombából szerte röpködő szögek és ólomdarabok az automobilban ülő Mericci alezredesen kívül a közönségből is nagyon sok embert megsebesítettek. Eddig húsz sebesültet állapítottak meg, köztük Prol főerdőtanácsost és feleségét és Reich irodatisztet, akik súlyosan sebesültek meg. Ezenkívül a rendőrségen még folyton sebesültek jelentkeznek. A bomba egyes szilánkjai a szemben fekvő házakat is megrongálták és a távírósodronyokat letépték. Mericcinek, aki a helyőrségi kórház sebészeti osztályán fekszik, az állapota aránylag elég kedvező. A bomba úgynevezett palackbomba volt, mely szögekkel és ólomvagdalékokkal volt megtöltve és gyújtóval van ellátva. Princip browning-revolverből lőtt, amelyben, amikor a merénylet után kicsavarták a kezéből, még öt golyó volt. A merénylőket a merénylet után azonnal a rendőrségre vitték. Egy szemtanú azt állítja, hogy látta, amin, Cabrinovics abban a percben, amikor a trónörökös automobilja közeledett, kalapját a levegőbe dobta és d zsivót kiáltással eldobta a bombáját. Azután kezével megfogta az állát, mintha azon gondolkoznék, hogy most mitévő legyen. Mialatt a közönség még az első merénylővel volt elfoglalva, elterjedt a második merénylet híre. A tömeg a Ferenc Józsefutcába sietett, de a merénylő már a rendőrség kezeiben volt. A polgármester felhívást intézett a lakossághoz, amelyben azt mondja, hogy bárha ennek a gyalázatos bűnténynek az eredete hazánk határain kívül van és a merénylő vallomása alapján kétségtelen, hogy a trónörökös kocsija ellen dobott bombát Belgrádból hozták, mégis alapos a gyanú, hogy Boszniában és Sarajevóban is vannak forradalmi elemek. A merénylet színhelyétől néhány lépésnyire még egy másik palackbombát is találtak, mely nem robbant fel. Ezt alighanem egy harmadik merénylő abban a percben dobta el, amikor látta, hogy bűntársa a merényletet már elkövette. Azt hiszik, hogy a merénylet már régtől fogva tervszerűleg elő volt készítve és meg vannak arról győződve, hogy ha a második merénylet sem sikerül, további merényleteket is intéztek volna a trónörökös ellen. 3 Kedd, 1914. junius 30. Kormányintézkedések és a pártok részvéte. -------------- — A szűkszavú hivatalos lap. — A magántáviratok és a lapok híradásai megelőzték a hivatalos apparátus munkáját és amikor a belügyminiszter a vármegyék főispánjait köztáviratban értesítette a merényletről, a legtöbb helyen ezt már csak mint a hivatalos helyről érkező szomorú megerősítést fogadták. A trónörököspár tragédiájáról a hivatalos lap külön kiadásában emlékezik meg, mégpedig úgy, hogy a hivatalos részben csak a trónörökös halálát jelenti be és a nem hivatalos részben is csak egy alig másfél soros megemlékezés jut a trónörökös hitvesének. Gróf Tisza István ma reggel már Budapesten volt és a belügyminiszterrel tanácskozott, aki hir szerint sürgősen érintkezésbe lépett a délvidéki — szerbek lakta vármegyék — főispánjaival. Ezekről a vidékekről ugyanis nyugtalanító hírek érkeznek és a legtöbb helyen katonai megerősítést kért a csendőrség. Az ellenzéki pártok ma külön-külön pártértekezletet tartottak, amelyeken a legmélyebb részvét és az őszinte megdöbbenés nyilvánult meg. A ellenzék elhatározta, hogy holnap megjelenik a Házban és a munkapárt magatartására való tekintetnél-