Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT A FŐVÁROSBAN jogi és szociális biztosítéka. A dolgozó nők nyugdíjjogosultsága elvész, ha tartósan otthon maradnak. Gondozottjaink ruhaellátására gyermekenként és évenként átlag 1200 Ft áll rendelkezésünkre. Ez az összeg is kevés. Bizonyítja ezt, hogy alapvető egészségügyi követelményeket nem tudunk kielégíteni, pl. ágyneműt, törülközőt, tisztálkodási szereket, sportszereket nem adhatunk. A nevelőszülő a gondozott felruházásában is sajátjából pózol. Az anyagi megkülönböztetés pedagógiai problémákat is felvet, mint pl. film-, színházlátogatásból, iskolai kirándulásról, gyógyüdülésből való kimaradást. Megoldatlan a középiskolások menzaköltségének térítése, összegszerűségben is kevés az államtól kapott anyagi juttatás, de a juttatás rendszerében ellentmondások fedezhetők fel. Az enuresis nocturnaban szenvedő gyermek gondozási díja 450 Ft. Ha a nevelőszülő e psychés károsodást, mely gyakran még iskolás korban is jelentkezik, csökkenti vagy megszünteti, akkor a gondozási díj 300 Ft-ra csökken. Ez méltánytalan, a nevelés ellenében ható tényező, mert a gyermekről jól gondoskodó, megfelelő érzelmi kötődést kialakító nevelőszülőt érzékenyen érinti. Rendezetlen az állami gondozott gyermekek gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszközzel való ellátása: a közgyógyellátásra juttatható ellátás köre ugyanis szűkebb, mint az egyéb SZTK-juttatásé. Hallókészülék, speciális szemüveg megvásárlása a nevelőszülőt terheli. A Heines Medin betegség után a járógépes gyermek évente 1 járógépet, illetve cipőt kap. A gyakorlatban a gyermek zavartalan közlekedése nem oldható meg váltójárógép és cipő nélkül. A javíttatás, pótcipő, esetleg pótjárógép beszerzése is a nevelőszülőre hárul. Ez nem csekély összeg. Óvodásnak nem utalható ki tanszerre pénz, pedig az óvodai foglalkozásokhoz mintegy 100 Ft értékben szereztetnek be a szülőkkel különféle anyagot. 5. A nevelőszülői hálózat bővítése, színvonalának emelése érdekében, saját erőből sokat tettünk. Törekedtünk módszereink megjavítására, a kihelyezések megalapozására, a továbbképzés megszervezésére. Feladataink megoldása során fokozottan támaszkodtunk az állami és társadalmi szervek segítségére. A gyermekek személyiségfejlődésének elősegítésére a környezettanulmányozás elkészítéséhez pedagógiai megfigyelési szempontokat dolgoztunk ki. A fejlődés rögzítésére — kísérleti jelleggel — jellemzési adatgyűjtő lapot vezettünk be. Mindezt azért, mert a nevelőszülői hálózat eredményes munkájához nemcsak a pedagógiai és anyagi eszközöket kell fejlesztenünk, hanem a hálózat egész struktúráját át kell alakítanunk. Olyan fizikailag és szellemileg kifogástalan emberekre kell bízni ezeket a gyermekeket, akik képesek megoldani a velük járó feadatokat és problémákat. Ezért kellene a nevelőszülői munkát valamilyen formában munkaviszonnyá alakítani. Múlhatatlanul szükséges lenne a leendő gyermekvédelmi felügyelők speciális felkészítése, a nevelőszülők pedagógiai kultúrájának emelése szervezett tanfolyam keretében. A 2016/1969. sz. Korm. sz. határozat értelmében több pszichológus bevonása szükséges a nevelőszülőkhöz való elhelyezés munkájába is. Ezen kívül még szélesebb körű társadalmi bázis, támogató közvélemény megteremtése biztosítaná a nevelőszülői hálózat egészséges fejlődését.