Állam és Igazgatás, 1975. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

FEKETE GYŐR ENDRE E körzetközpontok azonban eltérő ellátottsági színvonalúak voltak és jelentő­sen különböző gazdasági fejlettségük, valamint kapcsolataik miatt szerepüket is más-más hatásfokon és eredménnyel gyakorolták. Eger megyeszékhely, mint részleges felsőfokú központ és Gyöngyös középfokú körzetközpont például vi­szonylag kiterjedtebb gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett, de a kijelölt funk­ció betöltését — főként a megyeszékhelynél — több tényező gátolta. Különösen alacsony színvonalon volt a lakás, a kereskedelmi ellátás és a közlekedés. Hat­van város, a korábbi lassú városi fejlődés miatt, középfokú szerepkörét csak fokozatosan tudja kibontakoztatni. Heves nagyközség, a harmadik középfokú szerepre kijelölt település a járási székhely feladataiból eredő igazgatási, egész­ségügyi, kulturális, kereskedelmi funkcióját ellátta ugyan, de voltak foglalkoz­tatási gondjai és az ipar hiánya miatt az elvándorlás is jelentős volt, népes­ségszáma hosszú idő óta csökkent.­­ Az infrastruktúra egyes ágazatainak korábbi fejlődése eltérő volt: a megye kedvező lakáshelyzete és közepes közmű ellátottsága mellett az egész­ségügyi, szociális­ és kulturális ágazat szintje — egyes fontos területeken — or­szágos átlag alatti. — A megye természeti kincsei lehetőséget adtak a kitermelő ipar további fejlesztésére (külszíni lignit- és ércbányászat, építőanyagipar).­­ A Mátra és a Bükk kedvező természeti adottságai, a történelmi emlé­kek és egyéb vonzástényezők hatására a gyors ütemben növekvő idegenforga­lom sürgette a fogadási feltételek fejlesztését. 2. A megye gazdasági, társadalmi helyzetéből, természeti adottságaiból ki­indulva, figyelembe véve a népgazdasági terv megyét érintő célkitűzéseit — készült el Heves megye IV. ötéves területi fejlesztési terve. A terv alapvető célkitűzésként a termelőerők területi elhelyezkedésében meglevő aránytalansá­gok megszüntetését, az ipar és élelmiszergazdaság területenként is összehangolt fejlesztését írta elő azzal, hogy a termelő ágazatok és az infrastruktúra fejlő­dése a települések meghatározott szerepkörét is erősítse. Az ipar fejlesztésében elsődleges cél a két megkezdett nagyberuházás, a Gyöngyös-Visonta környéki lignitkészletekre települt Thorez külfejtés és a Gagarin Hőerőmű befejezése. Ezek — miután dolgozói létszámuk jelentős ré­sze Gyöngyös városban telepedett le — főként Gyöngyös város lakás-, közmű-, egészségügyi fejlesztését kívánták meg. Mindezt a fenti üzemek anyagi hozzá­járulásukkal elő is segítették. A megye meglevő ipari körzeteiben, Eger és Gyöngyös környékén, a Zagy­vavölgyben — a kialakult munkaerőhelyzettel összefüggésben — döntően az ipar intenzív fejlesztése volt a cél, Hatvanban pedig az egysíkú foglalkoztatás szélesítése a feldolgozóipar újabb ágának letelepítésével. Kiemelkedő feladatot jelentett az iparilag elmaradott déli körzetben az ipartelepítés és az ahhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztése. A mezőgazdaságban fő cél a technikai színvonal növelése, a növényter­mesztés és az állattenyésztés intenzív irányú fejlesztése. Az ágazat terület- és településfejlesztéssel összefüggő sajátos feladata a gyenge termőhelyi adottságú körzetekben a termelésszerkezet átalakítását célzó fejlesztés, amely az üzemek jövedelemszintjének emelése mellett kisebb élőmunka igényt támaszt. Ez a célkitűzés egyben a megye északi részén a későbbiekben erőteljesen fejlődő .

Next