Állam és Igazgatás, 1975. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)
1975-01-01 / 1. szám
FEKETE GYŐR ENDRE E körzetközpontok azonban eltérő ellátottsági színvonalúak voltak és jelentősen különböző gazdasági fejlettségük, valamint kapcsolataik miatt szerepüket is más-más hatásfokon és eredménnyel gyakorolták. Eger megyeszékhely, mint részleges felsőfokú központ és Gyöngyös középfokú körzetközpont például viszonylag kiterjedtebb gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett, de a kijelölt funkció betöltését — főként a megyeszékhelynél — több tényező gátolta. Különösen alacsony színvonalon volt a lakás, a kereskedelmi ellátás és a közlekedés. Hatvan város, a korábbi lassú városi fejlődés miatt, középfokú szerepkörét csak fokozatosan tudja kibontakoztatni. Heves nagyközség, a harmadik középfokú szerepre kijelölt település a járási székhely feladataiból eredő igazgatási, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi funkcióját ellátta ugyan, de voltak foglalkoztatási gondjai és az ipar hiánya miatt az elvándorlás is jelentős volt, népességszáma hosszú idő óta csökkent. Az infrastruktúra egyes ágazatainak korábbi fejlődése eltérő volt: a megye kedvező lakáshelyzete és közepes közmű ellátottsága mellett az egészségügyi, szociális és kulturális ágazat szintje — egyes fontos területeken — országos átlag alatti. — A megye természeti kincsei lehetőséget adtak a kitermelő ipar további fejlesztésére (külszíni lignit- és ércbányászat, építőanyagipar). A Mátra és a Bükk kedvező természeti adottságai, a történelmi emlékek és egyéb vonzástényezők hatására a gyors ütemben növekvő idegenforgalom sürgette a fogadási feltételek fejlesztését. 2. A megye gazdasági, társadalmi helyzetéből, természeti adottságaiból kiindulva, figyelembe véve a népgazdasági terv megyét érintő célkitűzéseit — készült el Heves megye IV. ötéves területi fejlesztési terve. A terv alapvető célkitűzésként a termelőerők területi elhelyezkedésében meglevő aránytalanságok megszüntetését, az ipar és élelmiszergazdaság területenként is összehangolt fejlesztését írta elő azzal, hogy a termelő ágazatok és az infrastruktúra fejlődése a települések meghatározott szerepkörét is erősítse. Az ipar fejlesztésében elsődleges cél a két megkezdett nagyberuházás, a Gyöngyös-Visonta környéki lignitkészletekre települt Thorez külfejtés és a Gagarin Hőerőmű befejezése. Ezek — miután dolgozói létszámuk jelentős része Gyöngyös városban telepedett le — főként Gyöngyös város lakás-, közmű-, egészségügyi fejlesztését kívánták meg. Mindezt a fenti üzemek anyagi hozzájárulásukkal elő is segítették. A megye meglevő ipari körzeteiben, Eger és Gyöngyös környékén, a Zagyvavölgyben — a kialakult munkaerőhelyzettel összefüggésben — döntően az ipar intenzív fejlesztése volt a cél, Hatvanban pedig az egysíkú foglalkoztatás szélesítése a feldolgozóipar újabb ágának letelepítésével. Kiemelkedő feladatot jelentett az iparilag elmaradott déli körzetben az ipartelepítés és az ahhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztése. A mezőgazdaságban fő cél a technikai színvonal növelése, a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzív irányú fejlesztése. Az ágazat terület- és településfejlesztéssel összefüggő sajátos feladata a gyenge termőhelyi adottságú körzetekben a termelésszerkezet átalakítását célzó fejlesztés, amely az üzemek jövedelemszintjének emelése mellett kisebb élőmunka igényt támaszt. Ez a célkitűzés egyben a megye északi részén a későbbiekben erőteljesen fejlődő .