Állam és Igazgatás, 1981. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1981. JANUÁR Állam ÉS IGAZGATÁS DR. MÓNUS LAJOS A kormánybizottságok kialakulása és fejlődése Az államigazgatás központi irányítása számos bizottság közreműködésével történik. E bizottságok jellege és tevékenységi köre meglehetősen eltérő képet mutat, és kialakulásuk is különböző társadalmi igényekre, illetve az államvezetés részéről meghatározott célokra vezethető vissza. Az elmúlt időszakban történtek már kísérletek arra, hogy különböző megközelítésben vizsgálják és értékeljék e bizottságok működését és szerepét. Mégis szükségesnek tartom a kérdést újra megvizsgálni, most már kifejezetten csak a kormánybizottságokra szűkítve. Az államigazgatás központi szervei mellett működő bizottságokat a gyakorlati tapasztalatok alapján ma már lényegében három kategóriába lehet sorolni.S így beszélhetünk kormánybizottságokról, tárcaközi bizottságokról és miniszteri bizottságokról. Kormánybizottságoknak általában azokat a testületeket tekintjük, amelyek a Minisztertanács átruházott hatáskörében járnak el. E bizottságok határozatait a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, hatóságok és egyéb szervek végrehajtani kötelesek. Ez olyan alapvető jogosítvány, amely lényegesen megkülönbözteti őket a többi bizottságtól. A tárcaközi bizottságok általában irányító, összehangoló, ellenőrző, illetőleg tanácsadó-véleményező hatáskört gyakorolnak. A bizottság feladatkörében hozott egyhangú állásfoglalás a bizottságban részt vevő szervek számára kötelező. Tárcaközi bizottságot nemcsak a Minisztertanács, hanem kormánybizottság is létrehozhat. Miniszt 1 L. : Dr. Mónus Lajos: Bizottságok az államigazgatás legfelsőbb vezetésében.. — Állam és Igazgatás, 1974. 1. sz. 61—68. oldal. — Sári János: Bizottságok a kormányzati tevékenység, s az államigazgatás legfelsőbb irányításának szintjén. — Jogtudományi Közlöny, 1980. 8. sz. 469— 476. oldal. — Az ún. „országos irányító szervként működő bizottságok” figyelembevételétől most eltekintünk. Ilyen pl. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, amely lényegében nem is bizottság, hanem hivatal, vagy pl. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet viszont nem a Minisztertanács, hanem az Elnöki Tanács hoz létre. Az Országos Atomenergia Bizottság lényegében tárcaközi bizottság, feljogosítva bizonyos hatósági teendők gyakorlásával. A MINISZTERTANÁCS tanácsi hivatalának ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA