Magyar Közigazgatás, 2000 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
CIKKEK, TANULMÁNYOK uniós jogi ismeretekkel vagy legalább egy információs lánc kiépítése, amely gyorsan és hatékonyan nyújt felvilágosítást a harmonizációs témákban. Különösen fontos lehet ez az önkormányzatok saját szabályozási tárgykörébe tartozó kérdésekben, amennyiben azok érintik az uniós normákat. Itt kell megjegyeznünk, hogy az EU-ban csak a tagállami jogharmonizáció fogalmát használják, de az EU Bizottság éves jelentése többször kitér a magyar közigazgatási rendszer - beleértve az önkormányzatokat is — továbbfejlesztésének fontosságára’8 IV. A harmonizációs feladat elvégzése A helyi jogharmonizáció tágan meghatározott tartalmát már megvizsgáltam. Felmerül azonban több kérdés: ki milyen eszközzel és módszerrel, milyen pénzügyi forrásokból fogja elvégezni ezt a nem is kicsi feladatot? E kérdés megválaszolása az elméleti fejtegetés területe helyett a gyakorlati problémákra helyezi a hangsúlyt. Ki végzi el tehát a helyi jogharmonizációs feladatot? A feladat ellátásáért felelősök után kutatva több szervre bukkantam, amely valamilyen területen vagy mértékben felelős az integrációs előkészületekért. A kormány viseli a társulási szerződésben foglaltak végrehajtásáért a fő felelősséget, határozza meg a jogharmonizációs célokat és programot, ennek kapcsán különböző - általában kormányhatározati szintű - normákat bocsát ki. Szinte minden minisztériumban létrehoztak európai harmonizációs ügyekkel és EU-támogatásokkal foglalkozó szervezeti egységeket, és minden miniszternek figyelemmel kell lenni a harmonizációs célokra saját jogalkotási programjának megalkotása során. A külügyminiszter képviseli a kormányt a csatlakozási tárgyalásokon, minisztériuma irányítja a csatlakozás egészét.68 69 E minisztérium keretében működik az Integrációs Államtitkárság, amely koordináló szerepet tölt be az előkészítő munkák során.70 Szintén koordinációs szerepe van az integrációs folyamatban az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságnak, amelyet egy 1994-es kormányhatározat hívott életre.71 E bizottság szakmai munkacsoportjai részterületenként, főleg szektorálisan átvilágítják a magyar jogrendszert, és csak érintőlegesen foglalkoznak a szervezetorientált vagy stratégiai kérdések szerinti anyagokkal. Talán emiatt is maradt ki az önkormányzatokra egészében való hatás vizsgálata. Az Igazságügy-minisztériumban folyik a normatív jogharmonizáció összehangolása, a jogszabálytervezetek integrációs szempontú véleményezése.72 A PHARE-program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladatköre a legszűkebb: a PHARE- pénzek elosztását koordinálja, és ellenőrzi azok felhasználását.73 A fentieken kívül a Belügyminisztériumnak is van integrációs szerepe, de a rendészetin túl nagyon fontos feladata az önkormányzatok felügyeletében - a Miniszterelnöki Hivatallal közösen - és a köztisztviselők képzésében való közreműködés.74 A Miniszterelnöki Hivatal 75 a Belügyminisztériummal együtt részt vesz a Közigazgatási Hivatalok irányításában, áttételesen befolyásolni tudja az önkormányzati feladatellátást is. Hiszen a közigazgatási hivatalok n6 látják el az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének feladatát is. E hivatalnak nincs külön nevesített integrációs feladata, de a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga szervezése során figyelembe kell venniük, hogy a tisztviselőket az integrációs ismeretekből is vizsgáztatniuk kell. Ezen felül természetesen minden tárcának ki kell dolgozni a saját integrációs stratégiáját, de a többi minisztériumot azért nem vizsgáltam, mert sem az integrációban, sem az önkormányzatokkal kapcsolatban nincs különös szerepük. A felsorolt szervek sajátossága, hogy vagy az integrációs munkában való részvételt, vagy az önkormányzatok felügyeletét nevesíti mindegyiküknél a hatásköreiket felsoroló jogszabály. Az egyetlen kívül ez alól a Belügyminisztérium. Mivel itt látszik kapcsolódni normatív megfogalmazásban is az önkormányzati felügyelet az integrációs feladatokkal, célszerűnek tartanám, ha a jövőben e tárca koordinálná a helyi jogharmonizációt. A hatáskört telepítő központi jogszabályok áttekintése után meg kell állapítanunk, hogy az önkormányzati törvényben sincs felelőse a jogharmonizációnak. Kifejezett jogi rendelkezés hiányában arra van mód, hogy az önkormányzat meglévő szervei közül magunk válasszunk egyet e munka elvégzésére. A képviselő-testület bizottságai elvileg megfelelnek e célnak, hiszen ezek előkészítik a testületi döntéseket, szervezik és ellenőrzik azok végrehajtását.77 A gyakorlatban azonban a helyi önkormányzatok többségénél nincs olyan speciális szakismerettel rendelkező helyi képviselő, aki bizottsági elnökként kézben tudná tartani e munkát. A másik probléma, hogy a feladat rendkívül időigényes, így a jellemzően havonta vagy kéthetente összeülő bizottság csak jóval a tervezett uniós csatlakozás időpontja után végezne a munkával. 68 A bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé, 4.1. pont, 4.3. pont, 4.2. pont. 160/1998. (IX. 30.) Korm. rendelettel módosított 152/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet. 70 64/1996. (V. 3.) Korm. rendelet. 71 1093/1994. (X. 7.) Korm. határozat 3. pont. 77 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. §. 77 164/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet. M 147/1994. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. § d) pont, 3. 8, 4. 8. ” 137/1998. (VIII. 18.) Korm. rendelet. » 191/1996. (XII. 16.) Korm. rendelet. 77 Ötv. 23. 8. 111