Soós Lajos, Dudich Endre (szerk.): Állattani Közlemények 39. (1942)
1942 / 1–2. füzet - DR. DUDICH ENDRE: A tisztikar tagjainak életrajzi adatai
Kutatási területre: gerinctelen állatok bonc- és élettana, általános biológia. A pécsi M. K. Erzsébet-Tudományegyetem Almanachja, 1941, p. 44. V. Szabó Pál: A M.K.Erzsébet-Tudományegyetem és irodalmi munkássága, Pécs, 1940, p. 290—310. Hankó Béla: Poprádon született 1886. július 5-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ugyanitt az állattani tanszék mellett tanársegéd (1910—18.). 1914—18. közt végigharcolta a világháborút. 1918-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába osztják be mint középiskolai tanárt, majd 1922-ben ugyanott múzeumi őrré minősítik át. 1925-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen magántanári képesítést nyert a „Halgazdaságtan" c. tárgykörből. Ugyanabban az évben Révfülöpre kerül a Magyar Nemzeti Múzeum balatoni biológiai állomásának vezetésére. 1927-ben a tihanyi Biológiai Kutatóintézet első igazgatójává nevezik ki. 1929-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemre kerül mint az állattan ny. rk. tanára. 1933-ban ny. r. tanár. 1940-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre nevezték ki a rendszertan tanárává. Dolgozott a nápolyi zoológiai állomáson (1912., 1914.), Helgolandon (1911.) és Plönben (1925.). Részt vett a magyar „Najade" Adria-kutatásában is. Szakosztályunk jegyzője 1920—1925., majd alelnöke 1935—1938. , Kutatási területei: fejlődésmechanika, hydrobiologia, Balatonkutatás, ichthyologia, hazai állatok és a háziállatok története. Tisza István Tudományegyetem Évkönyve, 1940, p. 127. Horváth Géza: Csécsen (Abauj-Torna m.) született 1847. november 23-án. Egyetemi tanulmányait, mint orvosnövendék, Bécsben végezte. 1873—74-ben segédőr a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában. 1875-ben Forrón, majd 1878-ban Varannón mint járásorvos működik. 1880-ban a kormány az országos filloxera kísérleti állomás megszervezésével és vezetésével bízta meg. Ebből az intézményből fejlődött ki a Rovartani Kísérleti Állomás, majd a későbbi Rovartani Állomás. A filloxéra tanulmányozása céljából beutazta Dél-Oroszországot és hosszú időt töltött Franciaországban. 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának igazgatóőrévé nevezték ki. 1901-ben már osztályigazgató, majd később múzeumi igazgató. Mint főigazgató ment nyugdíjba 1921-ben. Sokat járt külföldön, a fenti országokon kívül kutatóutakat tett a Balkánon, Olaszországban, sőt Észak-Amerikában is. A Budapesten ülésező X. nemzetközi zoológus-kongresszusnak elnöke volt. Meghalt Budapesten, 1937. szeptember 8-án. A Magyar Tudományos Akadémia 1877-ben levelező, 1894-ben rendes, 1931-ben pedig tiszteleti tagjává választotta. 1919-től 1934-ig ő volt a III. osztály elnöke. Szakosztályunknak 1895—1909. alelnöke, 1910—13., majd 1920—26. közt elnöke. 1927-ben tiszteletbeli elnöknek választották meg. Kutatási területe: gyakorlati rovartan, magyar faunisztika és állatföldrajz, a szipókás rovarok (Rhynchota) alak-, élet- és rendszertana. E csoport világhírű búvára, róluk rendkívül sok közleményt és