Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 52. (1965)
1965 / 1–4. füzet - DUDICH ENDRE: Dr. Varga Lajos emlékezete
Nem lehet célunk, hogy mindezt ismertessük, hanem csupán természettudományi, biológiai munkásságával foglalkozhatunk.* Minden tudományának és kutatásának kiindulópontja a rendszertan és az állatvilágkutatás volt. Kincses Kolozsvár és környékének kerekesférgeivel (Rotatoria) indult, amelyek doktori értekezésének tárgyai voltak. DADAY JENŐ régebbi munkáival szemben 73 fajt, 7 fajváltozatot és 2 alakváltozatot mutatott ki. Értekezése végén másfél oldalas általános fejtegetést találunk, amely valóságos hidrobiológia. Rámutat az élőhelyek változatosságára, az ebből eredő faunula-különbségekre. Különösen felhívja a figyelmet az apró, rövidéletű vizek »oikológiájára«. Ez az a biológiai, hidrobiológiai mag, amely a jövőben szépen kifejlődik, és végigkíséri őt egész rendszertani-faunisztikai munkássága során. A Révfülöpi Biológiai Állomás, majd a Tihanyi Biológiai Intézet megalakulása, nemkülönben a soproni otthonához közel eső Fertő-tó kutatási irányát erősen meghatározták. A Balaton, Kis-Balaton, tihanyi Belső-tó, befolyó vizei (Pécselyi-patak, aszófői Séd) kerekesférgeiről, nemkülönben a Fertő-tó Rotatoriáiról sok közleménye jelent meg. De részben személyes gyűjtés, részben feldolgozásra kapott anyag alapján felderítette más területek és bioborok kerekesféreg-faunáját: Szeged melletti tiszai kubikgödrök, Kőrös holtágai, bajai Duna-ágak, Bátorliget, Szelidi-tó, Garam-folyó, Barsmegyei vizek, börzsönyi Őzberek-forrás, kőszegi, Bars megyei mohák, több tőzegláp (Hoverla, Lesenceistvánd) szolgáltattak neki anyagot, majd később a hegyvidéki és szikes talajú erdők avarja és földje, nemkülönben a Baradlabarlang. Vizsgált külföldi gyűjtéseket is (Dél-Svédország, Finnország, Lappföld). Hazánk Rotatoria-faunájának ismeretét nagy mértékben előbbre vitte. Számos, hazánkra új faj előfordulását állapította meg, és több új fajt írt le. Leírásai mindig korszerűek, gondosak és ábrákkal illusztráltak. Sok biológiai megfigyelést közölt a talált fajokról. Részt vett a magyar BREHM-kiadás őt illető részének megírásában, megírta kedvelt állatainak gyűjtéstechnikáját. Rotatóriás tevékenységét megkoronázta volna a hazai kerekesférgek feldolgozása a »Magyarország Állatvilága« sorozat számára. Ennek általános bevezetését és a Bdelloideákat meg is írta. Ez meg is fog jelenni posthumus-munkaként. •A továbbiakra vonatkozóan csak sok jegyzet maradt hagyatékában. Örök kár! Jellemző rá, hogy — mint mondottam — sohasem elégedett meg az egyszerű faunisztikai felsorolással, hanem mindig ökológiailag szemlélte az anyagot. Biochor- vagy biotop-jellemzés, vegetáció, vízkémiai adatok, hőmérséklet, pH, életközösség, élve figyelés és tenyésztés, élelemlánc és produkciósbiológiai megjegyzések éppen olyan szerves részei dolgozatainak, mint mondjuk, a latin nevek. Ezek teszik élettel teltté írásait. Ezt már GELEI és FARKAS is kiemelték magántanári minősítésében (1929). Talán nem felesleges elmondanom, hogy ő volt az első hazánkban, aki a vízparti nedves homok, a psammal élővilágát kutatta, kimutatta a kerekesférgek jelenlétét erdei avarban, tőzeglápjainkban, és valódi barlanglakó fajokat talált. A kerekesférgek hosszú sorában emlékét fogja őrizni a Monostyla vargai P. TÖRÖK, 1935 nevű faj. A kerekesférgekkel való foglalkozás közben kerültek szeme elé a csillóshasúak (Gastrotricha) képviselői. Ez a kis csoport némi rokonságban van a kerekesférgekkel, és nálunk DADAY JENŐ óta úgyszólván senki sem foglalkozott . Dr. VARGA LAJOS legfontosabb tudományos munkáinak jegyzékét az Opuscula Zoologica V. kötetének 2. számában (1965) tesszük közzé. 4