Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 68. (1981)
1981 / 1–4. füzet - FEHÉR GYÖRGY-GRÁF ZOLTÁN-SÓTONYI PÉTER: Néhány érdekesség a zsiráf csontos vázáról
Állattani Közlemények, LXVIII, 1981 NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG A ZSIRÁF CSONTOS VÁZÁRÓL írta: FEHÉR GYÖRGY, GRÁF ZOLTÁN és SÓTONYI PÉTER (Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszéke, Budapest, illetve Budapest Főváros Állat- és Növénykertje) Az Állatkertben vadbefogással Afrikából származott, öregkori csontritkulás következtében a hátcsigolyák törése miatt elhullott 19 éves zsiráftehén csontos vázát vizsgálták. A csontok eltérő mérete, alakja és jellegzetességei — úgy véljük — tudományos érdeklődésre tarthatnak számot. Agykoponya A homlokcsont (2. kép) nagy, jól fejlett, kétoldali pars nasofrontalis- az orrcsont hátulsó szélével határos. Medián síkban a kétoldali csont magas és tompa torus frontalis-t képez (2. kép), amely tulajdonképpen a homloköböl recessusát foglalja magába. A szarvnak külön önálló csontja, és cornus (2. és 4. kép) van, amely a koponyatető közepén helyeződik és levél alakú alapi résszel, hasissal kapcsolódik a fal-, a homlok- és a halántékcsontokhoz. A processus cornus érdes felületű, szivacsos állományból áll (4. kép). A falcsontok nagyok, a lóéhoz hasonlóan a koponyatető hátulsó felét képezik; a homlokcsonttal lefelé nyíló kb. 45°-os szöget alkotnak, amelynek csúcsát a szarvcsont adja. A nyakszirtcsont viszonylag kicsi tarkót alkot, a crista nuchae-ig terjed (3., 4. kép). A fal közötti csont kicsi, beleolvad a falcsontokba. A processus tentoricus alig emelkedik be a koponyaüregbe. A bulla lacrimalis (3. kép) nagy, a fossa pterygopalatina mély. A belőle nyíló lyukak közül a foramen pterygopalatinum a legnagyobb, a foramen maxil lare-X a tuber maxillare határolja; a foramen palatinum aborale kicsi. A crista pterygoideá-t az ékcsont szájpadlási nyúlványán kívül a halántékcsont pikkelyének elülső része is képezi. A crista infratemporalis tompa és nagy (3. kép). A foramen orbitorotundum tág, a foramen opticum nyílása mellett van. A foramen ethmoidale mindezektől távol, a szemgödörben magasan nyílik. A foramen supraorbitale tölcsérszerű nyílása a homlokcsonton át vezet a homlok külső felületére, ahol ágainak megfelelően is barázdák mélyednek be a csontba. A sziklacsonton a parus acusticus externus jól fejlett, 1 cm hosszú csontos cső. A pars tympanica lapos, lemez alakú (3. kép). A fejhajlító izmok többsége nem a tuberculum musculare-n ered, hanem a ventrálisan mély árok útján tagolt basioccipitalének a condyli occipitales-hez közeli oldalán. A járomív viszonylag kicsi, vékony, az állkapocs izületét alkotó enyhén domború izületi felülete mögött keskeny fossa mandibularis és amögött a lóéhoz hasonló processus retroarticularis van (4. kép). Az ékcsont teste vaskos és széles, kétoldalán a mély Vid-féle ideg árka halad. A halánték és különösen a szemgödri szárny kicsi. A röpcsont hamulusa . Állattani Közlemények