Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani közlemények 83. (1998)
Az állattani kutatások története a Kárpát-medencében (tudománytörténeti konferencia közleményei) - Bába Károly és Gallé László: A Tisza-völgy zoológiái kutatásának története
A Tisza-völgy zoológiai kutatásának története Tisza egysejtűiről, Kolosvárynak a víz menti pókfajok életéről, Erdősnek a Maros árvízi és ártéri bogárvilágáról, Vellich Károlynak a Tisza és Maros planktonjáról, Horváth Andornak a Tisza puhatestűiről, Megyeri Jánosnak a Tisza planktonrákjairól írt dolgozatairól kell itt mint a legfontosabb munkákról beszélni. 1943-ban Farkas Béla „Néhány szó az Alföld zoológiai feltárásához” című cikkében az egyetem Állatrendszertani Intézetének feladatául tűzi ki az Alföld és a Tisza folyó mentén élő állatok gyűjtését, megismerését. A Tisza folyó feldolgozását - mint írja - tudományos és nemzeti szempontok teszik szükségessé, hiszen főleg a halászathoz nemzetgazdasági érdekek fűződnek. Programot is ad, melyben a hidrográfiai és hidrobiológiai kutatásokat tartja fontosnak. Kiemeli a vízfolyás, a zöldár, a vízhőmérséklet, az iszaphordás és a vízfenék állapotának kérdéseit is, valamint a vizsgálatok parazitológiai, népegészségügyi és mezőgazdasági vonatkozásait. Először veti fel a Tiszai Biológiai Kutató Intézet tervét. Intézetének elkötelezettsége bizonyításául a Tisza feltárására néhány olyan, az intézetéből kikerült dolgozatot, mint Wellich Károlynak 1938-ból a „Tisza planktonjának időszakos változásairól” és Zilahi-Sebess Géza adjunktusnak a kaliforniai pajzstetv életviszonyairól írt munkáit említi meg. Saját vizsgálatai közül kiemeli a törpeharcsa kimutatását a Tiszából, és azt, hogy a sebes pisztráng szegedi jelenléte összefüggésbe hozható a Distomum micheri nevű mételytől való megszabadulásával. Az Alsó-Tisza vízkémizmusa ugyanis elöli a férget. Bartucz Lajos 1943-as felhívására sorra születtek az Alföld és Tisza kutatásával kapcsolatos tervezetek, így Ábrahám Ambrus a zoológiai teendőkről ír. Szent-Iványi József magántanár az Alföld-kutatás tervezetét készíti el. A szintén Szegeden élő ZÓLYOMI BÁLINT magántanár a növényföldrajzi és pollenanalitikai vizsgálatok tervezetét készítette el. Átfogó feldolgozások is születtek, amelyek a zoológiai kutatások számára is alapozó jellegűek lehetnek, így a geológiai kutatásokban Mihátz István és Faragó Mária az édesvízi mészkőképződményekről, és a Tisza lebegő és oldott hordalékáról írnak. A zoológiai eredmények közül kiemelhető Szent-Iványi az Alföld és a Tisza-völgy araszoló lepkéiről írt munkája. Szalai Miksa a Tisza halait dolgozza fel. Fontos megjegyezni, hogy Szent- IvÁNYi tervezetében a szezonális vizsgálatok fontosságát és a védett területek számának gyarapítását tartja szükségesnek. Mint látható, a második periódus, melyet az Alföld-kutatás periódusának nevezhetünk, sok, máig is használható elvvel és kutatási eredménnyel gazdagította a zoológiai kutatásokat. Az első periódussal szemben megnőtt a dolgozatok és a részt vevő kutatók száma (162 és 77). A kutatott állatcsoportok száma 23-ra nőtt. A leggyakrabban és legjobban kutatott állatcsoportok a Protozoa 43 dolgozattal, a Mollusca 28 dolgozattal négy szerző révén, a Coleoptera 15 és az Arachnoidea 17 dolgozattal. Itt is magas a madarakkal foglalkozó dolgozatok száma (1. táblázat) Immár az Alföld-kutatástól függetlenül az első, valóban a Tisza-völgyre korlátozott Tisza-kutatásra vonatkozó tervezetet Kesselyák Adorján készítette 1945-ben, amely az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyvében 1946-ban jelent meg. A tervezetet elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia, és KesselyákOT megbízták a Tisza biológiai kutatásával. Felszerelésül egy ladikot kapott! A tervezet megvalósításában halála akadályozta meg. Helyére 1952-ben Megyeri JÁNOS került, aki az Akadémiára tervezetet adott be a Tisza szegedi szakasza alsórendű