Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani Közlemények 87. (2002)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - MAHUNKA SÁNDOR: A magyarországi nemzeti parkok kutatása

ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK 2002 (87): 111-120. A magyarországi nemzeti parkok kutatása MAHUNKA SÁNDOR Magyar Természettudományi Múzeum H-1088 Budapest, Baross u.13., MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport, H-Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. E-mail: mahunka@zoo.zoo.nhmus.hu. Történeti (történelmi) visszapillantást, értékelést írni nagyon nehéz! Nem tudom mi a veszélyesebb, a nosztalgia vagy a szubjektivizmus! mihi Bevezetés Nehezen cáfolható, szomorú valóság, de az ember szükséges vagy szükségtelen termé­szetromboló tevékenységének következményeként egy ország eredeti élővilágának marad­ványai - mint védett növény és állatvilág - csak a nemzeti parkokban (és a természetvé­delmi területeken) maradhatnak fenn. Ezért, az ilyen területeken előforduló Hóra és fauna teljes körű feltártsága alapvető jelentőségű, mert egyrészt így bizonyítható a védelem szük­séges volta, tényleges oka és a terület értéke, másrészt, alapja lehet a további tudományos kutatásoknak, a védett területeken zajló folyamatok megfigyelésének, sőt az esetleges ter­mészetvédelmi, rehabilitációs munkáknak is. Közismert, hogy Magyarország viszonylag későn, csak a 70-es években kezdett hozzá nemzeti parkjai kialakításához, szervezéséhez. Közel 35 éve indultak meg az előkészítő tár­gyalások, és nagy politikai, gazdasági nyomást legyőzve alakult meg az első magyarországi nemzeti park. Történelmi dátum számunkra, hogy a Természetvédelmi Hivatal akkori elnöke, az 1850/ 1972 sz. rendeletében, 1973. január 1-i hatállyal, a Hortobágyi Nemzeti Parkot vég­re megalapította. Azóta szerencsére a parkok alapítása folyamattá vált, 1975-ben a Kiskun­sági, 1977-ben a Bükki, és tavaly már a 10., az Őrségi Nemzeti Park is létrejöhetett. Érdekes anakronizmust jelent, és valószínűen magyar specialitás, hogy - kis túlzással -hamarabb hozták létre a nemzeti parkokat, mint hogy ismerték volna ténylegesen, teljesen, milyen értékeket is védenek ott, mi az, amiért a parkok tulajdonképpen létrejöttek! Persze ez nem volt hiba, hiszen a további időveszteség beláthatatlan következményekkel járt vol­na. Szerencsére a magyar biológus társadalom, amely a parkok létrehozásában amúgy is részt vett, hamar kapcsolt. A késői alapítás a kutatások indulását nem befolyásolta, így Ma­gyarországon, a nemzeti parkok élővilágának komplex kutatásáról, már 1973, azaz az első park megalakulása óta beszélhetünk. A kutatások szervezését­­ a Magyar Tudományos Aka­démia támogatásával és az egész magyar szupraindividuális kutatásokkal foglalkozó szakmai társadalom összefogásával - kezdettől a Magyar Természettudományi Múzeum vállalta és végzi folyamatosan ma is. Történeti előzmények A magyarországi nemzeti parkok élővilágának, de különösen állatvilágának kutatása azért lehetett rendkívül gyorsan sikeres, nemzetközi figyelmet keltő, mert egy sok évtizedre vissza­nyúló, hosszú folyamat betetőzésének tekinthető. Ez a folyamat talán a száz év előtti ma­

Next