Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani Közlemények 87. (2002)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - MAHUNKA SÁNDOR: A magyarországi nemzeti parkok kutatása
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK 2002 (87): 111-120. A magyarországi nemzeti parkok kutatása MAHUNKA SÁNDOR Magyar Természettudományi Múzeum H-1088 Budapest, Baross u.13., MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport, H-Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. E-mail: mahunka@zoo.zoo.nhmus.hu. Történeti (történelmi) visszapillantást, értékelést írni nagyon nehéz! Nem tudom mi a veszélyesebb, a nosztalgia vagy a szubjektivizmus! mihi Bevezetés Nehezen cáfolható, szomorú valóság, de az ember szükséges vagy szükségtelen természetromboló tevékenységének következményeként egy ország eredeti élővilágának maradványai - mint védett növény és állatvilág - csak a nemzeti parkokban (és a természetvédelmi területeken) maradhatnak fenn. Ezért, az ilyen területeken előforduló Hóra és fauna teljes körű feltártsága alapvető jelentőségű, mert egyrészt így bizonyítható a védelem szükséges volta, tényleges oka és a terület értéke, másrészt, alapja lehet a további tudományos kutatásoknak, a védett területeken zajló folyamatok megfigyelésének, sőt az esetleges természetvédelmi, rehabilitációs munkáknak is. Közismert, hogy Magyarország viszonylag későn, csak a 70-es években kezdett hozzá nemzeti parkjai kialakításához, szervezéséhez. Közel 35 éve indultak meg az előkészítő tárgyalások, és nagy politikai, gazdasági nyomást legyőzve alakult meg az első magyarországi nemzeti park. Történelmi dátum számunkra, hogy a Természetvédelmi Hivatal akkori elnöke, az 1850/ 1972 sz. rendeletében, 1973. január 1-i hatállyal, a Hortobágyi Nemzeti Parkot végre megalapította. Azóta szerencsére a parkok alapítása folyamattá vált, 1975-ben a Kiskunsági, 1977-ben a Bükki, és tavaly már a 10., az Őrségi Nemzeti Park is létrejöhetett. Érdekes anakronizmust jelent, és valószínűen magyar specialitás, hogy - kis túlzással -hamarabb hozták létre a nemzeti parkokat, mint hogy ismerték volna ténylegesen, teljesen, milyen értékeket is védenek ott, mi az, amiért a parkok tulajdonképpen létrejöttek! Persze ez nem volt hiba, hiszen a további időveszteség beláthatatlan következményekkel járt volna. Szerencsére a magyar biológus társadalom, amely a parkok létrehozásában amúgy is részt vett, hamar kapcsolt. A késői alapítás a kutatások indulását nem befolyásolta, így Magyarországon, a nemzeti parkok élővilágának komplex kutatásáról, már 1973, azaz az első park megalakulása óta beszélhetünk. A kutatások szervezését a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával és az egész magyar szupraindividuális kutatásokkal foglalkozó szakmai társadalom összefogásával - kezdettől a Magyar Természettudományi Múzeum vállalta és végzi folyamatosan ma is. Történeti előzmények A magyarországi nemzeti parkok élővilágának, de különösen állatvilágának kutatása azért lehetett rendkívül gyorsan sikeres, nemzetközi figyelmet keltő, mert egy sok évtizedre visszanyúló, hosszú folyamat betetőzésének tekinthető. Ez a folyamat talán a száz év előtti ma