Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani Közlemények 89. (2004)
2004 / 1. füzet - CSERKÉSZ TAMÁS-ESTÓK PÉTER-PRÁGER ANNA: A magyar csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona Petényi, 1882)
Tudományterületi áttekintés (Review) ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89( 1): 3-16. A magyar csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona Petényi, 1882) CSERKÉSZ TAMÁS1, ESTÓK PÉTER1 és PRÁGER ANNA2 1 Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület. H -3300 Eger, Tizeshonvéd u. 4., E-mail: cserkeszt@freemail.hu 2 KVM-KVVM, Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya, H- 121 Budapest, Költő u. 21. Összefoglalás: A magyar csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) a Kárpát-medence endemikus kisemlőse, hazánk egyik legritkább, és minden bizonnyal a legkevésbé ismert gerincese. Száraz, időszakosan szélsőséges vízjárású gyepek lakója. A jelenleg alfaji státusszal rendelkező kisemlős bizonyítottan egy területről ismert, a Borsodi-Mezőségről, ahol bagolyköpetekből regisztrálták már 28%-os relatív gyakoriságát is. Élőhelyét napjainkban egy árvízvédelmi koncepció, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése veszélyezteti. Korábban az intenzív mezőgazdaság területigénye és a vele járó vegyszeres kezelés pusztította. A cikk részletesebben tárgyalja taxonómiáját, őstörténetét, védelmét és az állományt befolyásoló tényezőket. Kulcsszavak: csíkosegér, természetvédelem, Borsodi Mezőség, bagolyköpet-vizsgálat, pleisztocén, holocén. Bevezetés A borsodi állomány intenzív kutatásának és extrém magas relatív gyakoriságban való megjelenésének köszönhetően a magyar zoológia és természetvédelem 2000-ben újra felfedezte a magyar csíkos szöcskeegeret (Sicista subtilis trizona Petényi, 1882). Sokszor évtizedek teltek el anélkül, hogy bizonyítottan emberi kézbe került volna, vagy maradványait megtalálták volna bagolyköpetben. Cikkünk összefoglalást kíván adni arról, hogy kutatásának 150 éve alatt mit sikerült megtudni erről a különleges állatról és milyen kérdések várnak még válaszra. Tanulmányunkban egyes témák tárgyalásakor a teljes részletességre törekszünk, másokat (például morfológiája, kutatástörténete) most mellőzünk, mert azokat már különböző tanulmányok részletesen elemezték (MÉHELY 1913, PUCEK 1982). A csíkos szöcskeegeret „zászlóshajó" fajnak tekintjük. Szeretnénk felhasználni a borsodi gyepek és a többi, reflektorfénybe ritkán kerülő kisemlős védelmére. Ennek értelmében, tanulmányunkban a konkrét fajjellemzés mellett általános habitat- és kisemlősvédelmi gondolatok is helyet kaptak. A szöcskeegér védelme különösen fontos, mert olyan faunatípust reprezentál - a turáni-eremikust -, amelynek csak kevés gerinces képviselője van a Kárpát-medencében (a S. subtilis fajon kívül csak a Calandrella brachydactyla hungarica Horváth, 1956 (VARGA 1995). Taxonómiai és állatföldrajzi áttekintés Már A család meghatározása és a család alatti taxonok rendszere is viták tárgya. GOGOLEVSKAYA & KRAMEROV (2002), NOWAK (1991), PANTELEYEV (1998), TATE (1947) és még sokan mások a Zapodidae családon belül két alcsaládot különböztetnek meg: a Sicistinae és 3