Állatorvosi Kamarai Hírek, 1991 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1991-02-26 / 1. szám

4 Állatorvosi Kamarai Hírek 1991. február 26. ahol hasznosítani szakirányú képesítését nem tudta. A b.) pontra érdekes, hogy a vélemények majdnem mindenhol találkoztak. Kevesen igénylik az eddigi szokásnak megfelelő állatfajonkénti szakállatorvosi képzést, azonban a várható változásoknak megfele­lően sokan úgy látják jónak, hogy az ál­talános klinikusi, élelmiszerhigiéniku­­si, igazgatási és labor szakállatorvosi képzések fontosak. Ne tölthessen be igazgatási munkakört olyan állatorvos, akinek legalább 5 évi állatorvosi gya­korlata nincs, és nem tette le az igaz­gatási szakvizsgát. Ez az igazgatási vizsga lehet a régi tisztivizsga elneve­zés is, a lényege az, hogy az irányító apparátus emberei széleskörű szakisme­rettel rendelkezzenek az állategészség­ügy vertikumában a takarmányozástól az élelmiszernek az asztalra kerüléséig minden területen. A d.) pontban foglaltakkal kapcsolatosan zömében úgy foglaltak állást, hogy nincs szükség az élelmiszer-minőségvizsgá­lattal kapcsolatos képzésre. Az élelmiszer-higiéniai oktatás keretén belül azonban bizonyos kapcsolódó terü­leteken - ahol átfedések vannak - szük­séges lenne az egyetemi oktatásba beven­ni. Színesítendő a közölt adatokat egypár kollégának véleményét szószerinti máso­latban is megküldöm. Pr.Fischer Róbert Devecseri Állami Gazdaságból a követke­zőt írja: "Minden lehetőséget meg kell ragadni azon tények tudatosítására, hogy a szür­keállományunkat el kell tudni adni, szolgáltatás formájában, amiért az el­lenszolgáltatást kapjuk. Az állatorvosi szolgáltatás piaci termék - ellenszol­gáltatást csak jó minőségű szolgáltatá­sért fognak adni." Dr.Kalmár Antal kerületi főállatorvos, Pápa: "A mezőgazdaságban várható strukturális változásának függvényében az egyoldalúan specializált állatorvosok iránti keres­let valószínűen csökkenni fog. Feltehe­tően áttevődik a hangsúly az igazgatási, élelmiszerhigiénikusi és klinikusi szak­területekre. A szakigazgatásban az ún. tisztivizsga, vagy szakvizsga bevezetése feltétlenül indokolt. A szakmán belül jelentkező szakember túltermelés telítettség miatt az oktatói apparátus kapacitásának lekötése inkább a továbbképzésben, mintsem az oktatásban volna célszerű." Dr.Krajcsovics László Csongrád Megyei Állatorvosi Kamara elnö­ke: " A továbbképzéseket többnyire a szezo­non kívüli időszakra kellene tenni, te­hát kora tavasz, késő ősz, és a tél fo­lyamára. Az igazgatási és élelmiszerhi­giénikusi szakállatorvos képzés minden körülmények között indokolt és a költsé­geit az ebben a munkakörben dolgozók ré­szére az állam finanszírozza." Dr.Szula József körzeti állatorvos, Kutas: "Hiányolja, hogy az előadások anyagát a hallgatóság nem kapja kézhez. Szükséges­nek tartják többen is, hogy minden előa­dó az előadás anyagát írásosan bocsájt­­sa a hallgatóság rendelkezésére. Ezeket az előadási anyagokat akár meg is vásá­rolnák a hallgatók. Szükségesnek tartja ezenkívül a Phylaxia zsebkönyvhöz hasonló legalább 2 évente megjelenő közleményt - amely foglalkozna a gyakorló állatorvosokat érdeklő új ku­tatási eredményekkel, gyógyszerekkel." Dr.Erős József körzeti állatorvos, Lábod; "írja, hogy a korábbi években indított nagy létszámú szakállatorvos képzés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A végzett kollégák szellemileg ugyan sokat profitáltak, de ennek anyagi elismerése nem történt meg, és gyakran más munkate­rületekre kerültek." Dr.Pállak János békésszentandrási állatorvos: Javasolja, hogy az elméleti oktatáshoz megfelelő gyakorlat legyen, könyv álljon rendelkezésre, vagy jegyzet, kiegészítő tananyag, esetleg video­kazetta, amely minden időben megvásárolható legyen.

Next