Állatorvosi Kamarai Hírek, 2000 (11. évfolyam, 1-5. szám)
2000-12-19 / 5. szám
18 2000. DECEMBER 19. sok közéleti szerepléséről. Majd a Magyar Állatorvosok Világszervezete tisztújító közgyűlésére került sor. Szieberth István elnök beszámolt a szervezet hároméves tevékenységéről. (Volt miről. Az elmúlt három évben több találkozót sikerült külföldön is létrehozni. A mostani rendezvénysorozatnak is egyik tevékeny szervezője volt a világszervezet. Német Antal a számvizsgáló bizottság munkájáról, Franyó V. László pedig a Tolnay Sándor Alapítványról. A választás rendben lezajlott. Ismét Szieberth István lett három évre az elnök. A legnépesebb csoport, az erdélyiek között volt egy kisebb vita a szervezésről, a tájékoztatásról, de végül is megnyugvással vették tudomásul a különböző véleményeket. A választmányi tagok megválasztásakor nekem személy szerint feltűnt, hogy a tagsági létszámhoz kötött megválaszthatók között kicsi az anyaországi választmányi tagok száma. A délután folyamán a Parlamentben Gyimóthy Géza alelnök fogadta a résztvevőket, majd az épület megtekintésével (szakavatott vezetők segítségével) ért véget a négynapos eseménysorozat. VÉGH LÁSZLÓ Mócsy-emlékéremmel kitüntetett kollégák 2000-ben A Magyar Állatorvosi Kamara elnöksége a területi szervezetek vezetőségei által elkészített és a Szatok-bizottság által véleményezett felterjesztések alapján 2000- ben dr. Gráf Zoltán, dr. Tönkő Pál és dr. Vajdovich Károly kollégák Mócsy-emlékéremmel való kitüntetéséről döntött 2000. november 22-i ülésén. A kitüntetéseket a Mócsy-emlékérem szabályzatának megfelelően 2000. december 1-jén, a diplomaosztó ünnepség keretében a SZIE Állatorvos-tudományi karán adták át a kitüntetett kollégák laudatiójának ismertetése után. (A laudatiókat az alábbiakban részletesen közöljük.) DR. GRAF ZOLTÁN (Budapest) Graf Zoltán 1964-ben szerezte meg diplomáját, amelyet követően 6 évig egyetemünk sebészeti és szemészeti tanszékén volt tanársegéd. Némi ösztöndíjjal másfél évig dolgozott a Mainzi Johannes Guttenberg Egyetemen környezetvédelmi témákban, ezt követően 5 évig vezette a Gödöllői Állatkórházat. A klinikai rutinban és az ezzel társuló, a klinikumokkal szoros kapcsolatban lévő kutatói tevékenységben szerzett jártasság után 1978-tól 14 évig a Fővárosi Állatkertben tevékenykedett, ahol pályafutásának zömét töltötte. Ebben az időszakban jelentek meg azok a közleményei, amelyek az állatkerti és vadon élő állatok fertőző betegségeinek korai felismerését, az egzotikus parazitózisok felderítését és az állatkerti hatósági állatorvosi tevékenység korai adaptálását ölelték fel. Különösen fontosnak tartotta az állatkerti állatok szaporodási zavarainak okait, az apaállatok vizsgálatát, ennek kapcsán elektromos ejakulátort szerkesztett. Állatszerető és az állatok sorsát szívén viselő környezetben dolgozván felismerte azt a szakadékot, amely a szorosabb értelemben vett állatorvosi szakma és az állattartók szemlélete között húzódik, ezért sok energiát szentelt a népszerű tudományos ismeretek terjesztésének. Két könyve jelent meg ebben a műfajban, egyik a kutya, másik az otthonunkban tartott kedvenc egzotikus állatok tartásával, takarmányozásával és betegségeivel foglalkozott. Tizennyolc tudományos közleménye jelent meg. A széles szakmai palettán szerzett tapasztalatait 1982- től magánállatorvosként hasznosítja, fiával, aki szintén állatorvos lett Budapesten, a XI. kerületben lévő rendelőjükben dolgoznak. 1996 és 2000 között a Magyar Állatorvosi Kamara Fővárosi Szervezetének vezetőségi tagjaként aktív kamarai tisztségviselő. Kiemelkedő szakmai és kamarai tevékenységének elismerése a Mócsy-emlékérem. DR. TÖNKŐ PÁL (7960 Sellye, Dózsa u. 17.) Dr. Tönkő Pál Tótszentgyörgyön született 1919. március 31-én a község tanítójának gyermekeként. Érettségi után az akkori Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályára nyert felvételt, ahol 1944. június 27-én vette át diplomáját. Végzését követően az ország akkori nehéz helyzete komoly állat-egészségügyi feladatokat is adott. Ő is nagyon aktívan részt vett az akkor igen elterjedt fertőző sertésbénulás visszaszorításában, a lépfene okozta közegészségügyi veszély megszüntetésében és a szarvasmarha-gümőkór felszámolásában. Állatorvosi tevékenységét 1944. június 2-tól a mai napig ugyanazon a területen, az Ormánságban gyakorolja Sellye székhellyel. Átélte a rendszerváltásokat és hosszú évtizedeket, mindig az emberség, a kollegialitás, a szerénység és a segítőkészség jellemezte. Baranya megyei állatorvosai számára Pali bácsi „a tanítómester", akihez mindig fordulhatnak tanácsért. A kamarának megalakulása óta aktív tagja, és emellett továbbképzéseink, szakmai és baráti találkozóink elmaradhatatlan résztvevője. Kollégánk kitüntetése bizonyítéka annak, hogy egy kivételes ember dolgozik közöttünk, aki - túl 81. születésnapján - a nehéz helyzetben lévő ormánsági embereknek évtizedeken át nemcsak állatorvosa, hanem édesapja nyomdokain tanítója is. DR. VAJDOVICH KÁROLY (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 28.) A jelenleg 60 éves dr. Vajdovich Károly 1964-ben kezdődött állatorvosi pályája szorosan kapcsolódik az üzemszerű haszonállattartás fejlődéséhez és komoly eredményeihez. A hódmezővásárhelyi székhelyű Gorzsai Állami Gazdaság üzemi, majd vezető állatorvosaként végezte el és sikeresen fejezte be a szarvasmarha- és sertésállomány-mentesítési programjait. Ennek során példamutatóan, kiváló együttműködési készségét tanúsítva dolgozott együtt jól szervezett csapatmunkában a többi érin