Állatorvosi Lapok, 1934 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1934-05-01 / 9. szám
1934. május 1. ÁLLATORVOSI LAPOK A világháború alatt francia öszvérekkel az országba behurcolt egypatások járványos nyirokérgyulladása, melyet az országban széthurcoltak, az ország területéről teljesen kiirtatott. A világháború alatt a keleti marhavésznek az országba behurcolása ellen szükséges óvórendszabályok megállapíttattak, melyek segélyével sikerült e veszedelmes betegséget az országtól távoltartani. A ragadós száj- és körömfájás esetén a tej felhasználása és forgalombahozatala újból szabályoztatok. Az állatok herélésének és miskárolásának keresetszerű gyakorlása a megváltozott viszonyoknak megfelelően szabályoztatok. A hivatalból kimutatandó fontosabb állatbetegségekről, a betegségek megismerése és ellenük való sikeres védekezés érdekében, népies ismeretések adatak ki. Az állatorvoslásban használatos bakteriológiai természetű ojtó- és kórjelző anyagok és az állatok irtására használatos bakteriológiai természetű anyagok termelése, forgalombahozatala és külföldről való behozatala újból szabályoztatok. Az 1926 27. évi nagy métely kórjárvány alkalmával a védekezési eljárás megszerveztetett és az érdekelt közönség nagyszámú előadások tartásával, valamint népies ismertetésekkel a gyógykezelés szükségességéről meggyőzetek és ily módon sikerült a beteg állatok legnagyobb részét megmenteni (2000-et meghaladó előadás takatott és 200.000-nel több népies ismeretés osztatok szét). Az állategészségügyi igazgatás tudományos szerve gyanánt M. Kir. Országos Állategészségügyi Intézet létesíttenek. A veszettség elleni praeventiv és postinfectionalis ortásoknak a gyakorlatban való kipróbálása folyamatba tétetett. A sebéspestis elleni szimultánojtásoknak a kisebb sekésállományú birtokosok által való igénybevétele érdekében ez ojtásoknak propaganda útján való terjesztése az 1932. év vége felé megkezdetett s ez év utolsó három hónapjában közel félmillió P értékű, az 1933. év folyamán pedig közel kétmillió P értékű sebés mentetett meg, főleg kisebb sekésállományú birtokosok sebései közül. A sekéspestis elleni kötelező ojtások kipróbálása, gyakorlati tapasztalatok szerzése végett megkezdetett. Az állatgyógyászatban használatos oltóanyagok és szérumok racionális termelése megkezdetett, ennek előmozdítása érdekében a termelőhelyek csökkentése végett az állami oltóanyagtermelő intézet működése beszüntettetett és az oltóanyagok — főleg a sebéspestis elleni szérum — ára ismételten leszállíttatott. Az állategészségügyi évi jelentéshez szükséges adatoknak a gyűjtése és az évi jelentés mikénti szerkesztése újból szabályoztatok. A veszettség elleni védekezés előmozdítása és a betegség által okozott károk lehető csökkentése érdekében a pásztorkutyák kötelező ojtása szabályoztatok. Irodalmi működése. Irodalmi tevékenységet főképen az állategészségügyi igazgatás és az állatorvosi közügy terén fejtett ki. 1907 óta belső munkatársa az Állatorvosi Lapoknak. Nagyszámú ismertető közleményt írt az Állatorvosi Lapokba, a Köztelekbe és más gazdasági lapokba, a Néplapba, a Hangyába és a napilapokba. Mint az OrszágosÁllategészségügyi Tanács jegyzője, 1907 óta szerkeszti a Tanács évi jelentéseit. Nagyobb munkái: 1. Útmutató a vasúti állatorvos-szakértők részére. 1. kiadás. , 1900. 2. Útmutató az állatok és állati nyerstermények vasúti szállításához, II. kiadás, 1901. 3. Ugyanez III. kiadás, 1908. 4. Állategészségügyi rendeletek (Dr. Koós Mihály s.-titkárral), 1902. 5. Állategészségügyi rendeletek, I. pótfüzet, 1903. 6. Állategészségügyi törvények, rendeletek és elvi határozatok I. és II. kötet, 1905. 7. Állategészségügyi törvények, rendeletek és elvi határozatok, III. kötet, 1909. 8. Húsvizsgálók törvénykönyve, I. kiadás, 1911. 9.Húsvizsgálók törvénykönyve, II. kiadás, 1933. 10. Állategészségügyi törvények, rendeletek és elvi határozatok, három kötet, 1912. 11. Ugyanez IVI. kötet, 1920. 12. Állategészségügyi rendeletek és elvi határozok, két kötet, 1927. 13. Marhalevélkezelők Törzskönyve, 1933. 14. Állategészségügyi törvények és rendeletek, 1934. (1.h.) A magyar királyi állatorvosi főiskola belorvostani klinikájából. (Igazgató: Dr. Marek József ny. r. tanár.) Újabb gyógyító eljárások. írták: Dr. Abonyi Lajos és Vinkó István tanársegédek. I. Kutyák bélcsatornájának átöblítése. A húsevőkben oly gyakran előforduló hevenyés gyomoros bélgyulladások esetén a béltartalom, esetleg a gyomor- tartalom gyors eltávolítására, valamint gyógyszereknek az egész béltractus felületén való alkalmazására az eddigi körülményesebb orvoslási eljárások helyett a legtöbbször igen kiválóan alkalmazható az átmosás. (Horneck: Tierarztl. Rundschau 35. 939.). A bélcsatorna hurutos vagy gyulladásos * bántalmai során ezideig a gyomormosáson kívül hashajtókkal Dr. Fokányi László: 125