Állatorvosi Lapok, 1934 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1934-05-01 / 9. szám

1934. május 1. ÁLLATORVOSI LAPOK A világháború alatt francia öszvérekkel az országba behurcolt egypatások járványos nyirokérgyulladása, melyet az országban széthurcoltak, az ország területéről teljesen kiirtatott. A világháború alatt a keleti marhavésznek az országba behurco­­lása ellen szükséges óvórendszabályok megállapíttattak, melyek segélyével sikerült e veszedelmes betegséget az országtól távol­­­tartani. A ragadós száj- és körömfájás esetén a tej felhasználása és for­­galombahozatala újból szabályoztatok. Az állatok herélésének és miskárolásának keresetszerű gyakorlása a megváltozott viszonyoknak megfelelően szabályoztatok. A hivatalból kimutatandó fontosabb állatbetegségekről, a beteg­ségek megismerése és ellenük való sikeres védekezés érdekében, népies ismeretések adatak ki. Az állatorvoslásban használatos bakteriológiai természetű ojtó- és kórjelző anyagok és az állatok irtására használa­tos bakteriológiai termé­szetű anyagok termelése, forgalombahozatala és kül­földről való behozatala új­ból szabályoztatok. Az 1926 27. évi nagy métely kórjárvány alkalmá­val a védekezési eljárás megszerveztetett és az ér­dekelt közönség nagyszámú előadások tartásával, vala­mint népies ismertetések­kel a gyógykezelés szüksé­gességéről meggyőzetek és ily módon sikerült a beteg állatok legnagyobb részét megmenteni (2000-et meg­haladó előadás takatott és 200.000-nel több népies ismeretés osztatok szét). Az állategészségügyi igaz­gatás tudományos szerve gyanánt M. Kir. Országos Állategészségügyi Intézet létesíttenek. A veszettség elleni prae­­ventiv és postinfectionalis ortásoknak a gyakorlatban való kipróbálása folya­matba tétetett. A sebéspestis elleni szi­­multánojtásoknak a kisebb sekésállományú birtoko­­sok által való igénybevétele érdekében ez ojtásoknak propaganda útján való ter­jesztése az 1932. év vége felé megkezdetett s ez év utolsó három hónapjában közel félmillió P értékű, az 1933. év folyamán pedig közel kétmillió P értékű sebés mentetett meg, főleg kisebb sekésállományú birto­kosok sebései közül. A sekéspestis elleni kötelező ojtások kipróbálása, gyakorlati tapasztalatok szerzése végett megkezdetett. Az állatgyógyászatban használatos oltóanyagok és szérumok racionális termelése megkezdetett, ennek előmozdítása érdeké­ben a termelőhelyek csökkentése végett az állami oltóanyag­­termelő intézet működése beszüntettetett és az oltóanyagok — főleg a sebéspestis elleni szérum — ára ismételten leszállít­tatott. Az állategészségügyi évi jelentéshez szükséges adatoknak a gyűjtése és az évi jelentés mikénti szerkesztése újból szabályoz­tatok. A veszettség elleni védekezés előmozdítása és a betegség által okozott károk lehető csökkentése érdekében a pásztorkutyák kötelező ojtása szabályoztatok. Irodalmi működése. Irodalmi tevékenységet főképen az állategészségügyi igazgatás és az állatorvosi közügy terén fejtett ki. 1907 óta belső munkatársa az Állatorvosi Lapoknak. Nagyszámú ismertető közleményt írt az Állatorvosi Lapokba, a Köztelekbe és más gazdasági lapokba, a Néplapba, a Hangyába és a napilapokba. Mint az Országos­­Állategészségügyi Tanács jegyzője, 1907 óta szerkeszti a Tanács évi jelentéseit. Nagyobb munkái: 1. Útmutató a vasúti állatorvos-szakértők részére. 1. kiadás. , 1900. 2. Útmutató az állatok és állati nyerstermények vasúti szál­lításához, II. kiadás, 1901. 3. Ugyanez III. kiadás, 1908. 4. Állategészségügyi ren­deletek (Dr. Koós Mihály s.-titkárral), 1902. 5. Állategészségügyi ren­deletek, I. pótfüzet, 1903. 6. Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok I. és II. kötet, 1905. 7. Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok, III. kötet, 1909. 8. Húsvizsgálók törvény­­könyve, I. kiadás, 1911. 9.­­Húsvizsgálók törvény­­könyve, II. kiadás, 1933. 10. Állategészségügyi tör­vények, rendeletek és elvi határozatok, három kötet, 1912. 11. Ugyanez IVI. kötet, 1920. 12. Állategészségügyi rendeletek és elvi határo­zok, két kötet, 1927. 13. Marhalevélkezelők Törzskönyve, 1933. 14. Állategészségügyi törvények és rendeletek, 1934. (­1.h.)­­ A magyar királyi állatorvosi főiskola belorvostani klinikájából. (Igazgató: Dr. Marek József ny. r. tanár.) Újabb gyógyító eljárások. írták: Dr. Abonyi Lajos és Vinkó István tanársegédek. I. Kutyák bélcsatornájának átöblítése. A húsevőkben oly gyakran előforduló hevenyés gyomor­os bélgyulladások esetén a béltartalom, esetleg a gyomor-­­ tartalom gyors eltávolítására, valamint gyógyszereknek az­­ egész béltractus felületén való alkalmazására az eddigi körül­­ményesebb orvoslási eljárások helyett a legtöbbször igen­­ kiválóan alkalmazható az átmosás. (Horneck: Tierarztl. Rundschau 35. 939.). A bélcsatorna hurutos vagy gyulladásos * bántalmai során ezideig a gyomormosáson kívül hashajtókkal Dr. Fokányi László: 125

Next